Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-12-15 / 99. szám
Szatmár-Nómeti 1915. deezeraber 15. SZAiMÁRI HÍRLAP 3 zett különös érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt I. osztályú díszjelvényét a hadiókit- ménnyel díjmentesen adományozta. Mailáth József grófnak, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége kiváló elnökének hadi jótékonyságáról lapunk egyik, utóbbi számában már megemlékeztünk. Áldozatkészségéről és fáradságot nem ismerő tevékenységéről eléggé beszélnek az általa fenntartott hadijótékonysági intézmények. Egy hős tanító. Hoffmann József, a helybeli kir. kath. tanítóképző gyakorló iskolájának vezetőtanitója a mozgósítás óta a harcztéren van. Mint póttartalékos vonult be, később tizedessé, majd őrmesterré lépett elő. Most meg az olasz harcztéren az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért kivételesképen zászlóssá nevezték ki. Őszinte szívből gratulálunk hős tanítónknak, ki idehaza is fáradhatatlan munkása a tanügynek. Hoffmann jelenleg pár napi szabadságra családja körébe érkezett. Kinevezés. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Matosán János szatmár-németi áll. isk. tanítót a szatmár-németi, Halász Ferencz-utczai áll. iskola igazgatójává nevezte ki. Marosán régi, hű és tevékeny munkása a magyar népoktatásnak. Huszonegy éves tanítósága alatt, nehéz időkben szolgálta a magyar nemzeti eszmét nem csak az iskolában, de a társadalmi munkásság és szoczialis törekvések terén is. Irodalmi munkássága is figyelemre méltó. Szakértelme kiváló, ezt főleg a képző-int. gyakorló iskolájában mutatta meg. Áthelyezés. A vallás és közoktatás miniszter Vladár Ferencz szatmár-németi Halász Ferencz-utczai áll. iskola igazgatót ugyancsak a szatmár-németii Rákóczi-utczai áll. iskolához helyezte hasonló minőségben. Vladár Ferencz kiváló tagja volt mindig a szatmári áll. isk. tekintélyes tanitói karának és főleg a szatmári Tanítók Háza szervezésében fejtett ki lelkes buzgóságot. Hősök kitüntetése, őfelsége a király Hagy Lajos cs. és kir. 5. gyalogezredbeli hadnagynak, aki a polgári életben adótiszt Szinérváralján, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a katonai érdemkereszt harmadosztályát adományozta a hadiékitipénnyel. — Á hadseregfőparancsnokság dr. Streicher Andor batizi földbirtokosnak, a debreczeni 2. honvédhuszárezred hadapródjának az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a II. oszt. ezüst vitézségi érmet adományozta. Gyüjtik-gyüjtögetik a karácsonyi sxeretet-adományt a katonaság részére, úgy távol levő véreink, fiaink, mint Jtthon levő kedves sebesültjeink számára. És olvasom a felhívást: küldjünk tükröt, fogkefét, szivarszipkát — mimást. Ezek természetesen pénzbe kerülnek. Nem kell sajnálni, hiszen nagyon megérdemlik ők a mi hálánkat, szereletünket, de mégis van valami, ami pénzbe sem kerül, s katonáink — különösen a dohányos emberek — igen örülnének neki. Ez pedig : dohányzacskó 1 Megkezdődtek már a disznó ölések országszerte. A legtöbb háznál csak elkallódik a disznó hólyag. Némelyek az ugorkás üvegek bekötésére használják fel. Ez egyszer lemondhatnak róla. Hiszen azt a pergament papírral is lehet pótolni. A hólyagot felfújva és jól kiszárítva korpa között puhára kidörzsöljük, holmi színes selyem rongy, bojt, szallagma- radék minden nő holmija között akad, ha ezzel tetszetősen beszegjük s íüzőzsinort alkalmazunk beléje, s természetesen egy kis jó pipadohánnyal megtöltjük, — ha már a harcztérről el is késik, de az itthonlevők tudom örömmel vennék, ha a karácsonyi holmi közt találnák. És még valamit! Olvasom, hogy a sebesülteknek még mindig nincs elegendő ágyneműje. Nem lehetne-e azt a sok tyuktollat párnának felhasználni, amit úgyis csak kidobnak ? hiszen a baromfihús nem vészit jóságából, ha az eddigi szokástól eltérően szárazon kopasztják s az igy összegyűlt tollakat este — piros szinlapos előadás helyett — otthon szépen megfosztogatnánk, hiszen a sebesülteknek a sok tisztítás, fertőtlenítés miatt egy-egy párna úgy sem tart sokáig, talán lehetne ilyen formán újakkal pótolni ? Hát a sok nyulbört, amiért a háíallók 20—30 fillért adnak, nem lehetne-e valamikép a katonaság részére felhasználni, ha mind oda ajándékoznánk ? Egy öreg asszony. A Jótékony Nőegylet a helyben ápolt katonák karácsonyi megajándékozására vasárnap délután tartott tea délutánja kitünően sikerült. Úgy látszik a közönség szinte szeretettel csügg most ezen nemes egyesületen és nyoma sem látszik annak, mintha ki tudna merülni pártfogásában, áldozataiban, mikor a nőegyesület pártfogásáról van szó. A tea délutánt különben igen érdekes műsor is fűszerezte, melyet már közöltünk s melyről most meg kell állapítanunk, hogy teljes egészében igen sikerült. (Rp.) ítélet Bartha Kálmán fegyelmijében. A törvényhatósági bizottság fegyelmi választmánya hétfőn tartotta Csaba Adorján főispán elnöklete alatt a tárgyalást a Bartha Kálmán felfüggesztett gazdasági tanácsos ellen indított fegyelmi ügyben. A választmány hosszú tárgyalás után vétkesnek mondotta ki Bartha Kálmánt súlyos fegyelmi vétségekben és ezért őt 1000 korona pénzbírságra Ítélte. Bokáig: volt a csendes visszavonultságban élő agglegények mumusa az agglegényadő. S hogy ilyen sokáig csak ijesztőnek maradt s eddig politikai kormányaink komolyan nem foglalkoztak a megvalósítás kérdésével, azt egyszerűen annak lehet betudni, hogy még erre a pénsre nem volt szükség. Ám a háború utáni idők majd meg fogják érlelni ezt is és nagyon valószínűnek hisszük az agglegényadó behozatalát. Szászország Oschatz nevű városában pl. már elhatározták, hogy mindenki, aki betöltött 30. éve után házasságra nem lépett, mindaddig, mig házasságot nem kör, ha évi jövedelme az 1800 márkát eléri 4‘52 márkát, ha pedig jövedelme 2400 márkát ér el, ő.lő márkát, 4000 márka jövedelem után 23.62 márkát 6300 márka jöv. után 67.50 márkát; 10.000 márka jövedelem után 159.20 márkát fizessen évenkint agg- legényi adó czimen. ítéletidő Nagybányán, Súlyos csapás nehezedett decz. 11-én Nagybányára. Óriási fellegszakadás zudult a városra és környékére. A zuhatag fölolvasztotta a hegyek hórétegeit és a patakokat úgy meg dagasztotta, hogy ezek a vizek mint őrült szörnyetegek rohantak a völgyekbe. Különösen a Zazar vadult meg s a városnak rémes károkat okozott. Elvitte a fakószletét, megrongálta vízvezetékét, villanyvilágítását, úgy, hogy időbe kerül, mig Nagybánya ismét villany és viz üzemét normálissá teheti. A kár igen nagy. A nagybányai vasúti vonalon is zavart okozott az ítéletidő. A Szamos áradása. Az esőzés megindulásával előre látható volt, hogy a Szamos áradása nagyobb mérvű lesz. Szombat estére megérkezett a sürgöny Deésről, hogy éjjelre készenlétben legyünk. Úgy is történt. Éjjel egy órakor a Szamos vizének magassága 5 méter 65 cm. volt, mely időpontól hol emelkedett, hol kissé apadt. A Szamos elfoglalta egész szokott árterületét. Tegnap este bekövetkezett az apadás. Tüzst jelzett a tüzoltótorony őre vasárnap délután 723 órakor. A tűzoltóság gyorsan kivonult a Honvéd-utcza végére, a hol egy szalmaboglya égett. A tüzet fogott boglyát nemcsak a tűzoltók fojtották el és szórták szót, de az odaseregiett felnőttebb gyerekek is lelkesen dolgoztak. Az Iparos Otthon közgyűlése. Ismeretes, hogy az Iparos Otthon e nehéz időben, aztán többszörösen is reázudult csapások folytán válságba került. Azoknak tehát, a kik az Otthonnak élete szálait még kezükben tartják, dönteniük kellett immár az élet és elmúlás közt. Ez a döntés a már okvetlenül megtartandó közgyűlés előtt megtörtént. Sikerült a szatmári iparosok igen tekintélyes részét (a közgyűlésen 80-an vettek részt) ismét megnyerni az Iparos Otthon megmentésére és talpraállitására. Az Iparos Otthon vezetői nemcsak egy tekintélyes polgárságot nyertek meg, de elnökül megnyerték a város fejét, Vajay Károly polgármester, kir. tanácsost, a kit a vasárnapi közgyűlés nagy lelkesedéssel elnökül választott. Meg kell adni, hogy az uj elnök világosan és a legnagyobb határozottsággal jelezte beszédében, hogy ezt az intézményt a polgármester meg nem mentheti. Ezt csak maguk az„ iparosok, a társadalom állíthatja talpra. Ő hosszas gondolkodás után fogadta el az elnökséget. Hogy közvetlen közelről győződjön meg arról, hogy az Iparos Otthon valóban közszükséglet. Hogy valóban van-e annyi benső erő ebben az intézményben, hogy maguk az iparosok adják meg a lökést arra, melyszerint ez az intézmény életképes lehessen. Ha ez a benső erő, összetartozan- dóság érzete valóban megvan, akkor a polgármester azok elé állhat, a kiktől ez az intézmény segedelmet és kultuflSlis forrásokat várhat. Itt arról van szó óljünk-e vagy következzék — a vég. A beszéd nagy hatást tett, a mi az egész közgyűlés tárgyalásának középpontjába lépett. Az Iparos Otthon tehát uj korszak előtt áll. Reméljük, iparosaink ennek jelentőségével tisztában vannak. Orvosság: a vakandturás ellen. Tömérdek sok vakandturás van a rétemen és semmikép sem tudom elpusztítani — panaszkodik Cseresnyés uram a szomszédjának. — Hisz azon nagyon könnyen lehet segíteni — válaszolt a szomszéd — de a titkot nem adom ám egészen ingyen. Ha fizet öt liter bort megtanítom rá, mit tegyen, hogy a vakond a más rétjét túrja. — Oda se neki! Szívesen fizetek ón akár tizet is, csak a titkát kitanulhassam. — Adja el komám a rétet s akkor a vakandok a másét turjá. Akár mindjárt nekem adhatja el. Tekintettel az élelmiszerek és a húsárak emelkedése folytán előállott nagy drágaságra, figyelemreméltó egy svájezi lapnak statisztikája, mely a hadviselő államok húsárainak emelkedéséről közöl összehasonlító adatokat, melyekből kitűnik, hogy sehol sem annyira szembeszökő, mint monarchia területén. 1914 julius óta a hús ára Svájcz- can 33, Párisban 40, Milanóban 42, Berlinben 101, Bócsben 276, Budapesten 300 százalékkal emelkedett. Mi a legdrágább Magyarországon ? A legtöbb ember e kérdésre azt a feleletet adná, hogy a zsir, hús és a fa. Pedig nem ezeknek az ára szökött fel a legmagasabbra, hanem a czipészek és csizmadiák által használt csiriz ára, amelynek kilója a háború előtt 60 fillér volt, ma pedig 12 korona. Ennek oka pedig az, hogy a csiriz buza- kenyórlisztból készül, aminek az ára szintén horribilis. Ez igaz. De egy volt bőrkereskedő kimutatja, hogy a csipószek és csizmadiák a csiriz felkenés művészetét, tehát a maguk munkáját is a csiriz árának megfelelőleg maximálják . . . Hogy kell bánni a hadifoglyokkal. Magyarországon a hadifoglyoknak kétségtelenül olyan dolguk van, hogy odahaza se volt jobb. Ennek daozára egyes foglyok olyan értesítéseket loptak keresztül az ország határain, mintha itt tűrhetetlen módon bánnának a foglyokkal. Ezeket az alá való hazugságokat Öroszországban készpénznek vették és a hazugságokra hivatkozva kegyetlenül bántak foglyainkkal. Pedig, hogy mennyire Bzivén viseli a mi kormányunk a foglyok helyzetét, mi sem bizonyítja jobban, mint a miniszterne'k ebben a dologban kiadott rendeleté. A rendelet értelmében a foglyokkal a leghumánusabb módon kell bánni. Azok, akik a miniszter rendeletét nem teljesitik, 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 korona pénzbüntetéssel lógnak büntettetni. Vájjon Oroszországban adnak e ki ehez hasonló rendeletet ? Negyven elfoglalt vár. A Vossische Zeitung összeszámítja, hogy a világháború kitörése óta hány várat foglaltunk el mi szövetségeseinkkel együtt és hány várat foglalt el az entente. A németek és magyarok, osztrákok és bolgárok eddig összesesen negyven várat foglaltak el. A Belgiumban elfoglalt öt vár a következő: Lüttich, Huy, Namur, Dendermond és Antwerpen; A fran- cziaországban elfoglalt 12 vár a következő : Longvy, Montmódy, Givet, Laon, La Fére, Maubeuge, Lille, Manonvillers, Camp des Romanis, Hirson, Quesney és Póronne; az Oroszországban elfoglalt 15 vár a következő : Ivangorod, Varsó, Novo-Georgievszk, Pul- tuszk, Prasznik, Rosan, Ostrolenka, Lomza, Ószoviecz, Grodnó, Olita, Kovnó, Breszt-Li- tovszk, Luck és Dubnó; A Szerbiában elfoglalt 8 vár a következő : Belgrád, Szemend- ria, Pozsarevácz, Negotin, Zajecsár, Knya- zsevácz, Pirot és Nis. E negyven várral szemben elllenségelnk a távoli keleten lévő Csingtaun és a Gallipoli félszigeten levő néhány erődítésen kívül egyetlenegy várat sem foglaltak el.
