Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-11-07 / 88. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. november 7. A Vidék. ®ír*P községben élénk moz­galom van a háborús czélok ér­dekében. A hadikölcsönjegyzés szép ered­ményt mutat fel (Nagyobb jegyzések : Papp Dezső 10 ezer korona, Groszmann S. 4000 K; a község maga 2000 K; a hitelszövetkezet 1000 K; Tolnai A 500 K. Kisebb jegyzések 5000 koronára rúgnak.) A kárpáti falvak ér­dekében is mozognak. Tolnai körjegyző gyűjtő ivén már csaknem 300 korona gyűlt. A község 100 koronát szavazott meg. Hall­junk ily örvendetes mozgalmat a többi köz­ségekből is. — Hősök sírja a Kárpátok­ban. Szinna és környéke olyan, mint egy nagy katonai temető. Az elesett és a kór- zakban elhalt katonák ezrei feküsznek itt a köztemetőben, az erdőben és az erdőszóleken, valamint az országutak mentén megszámlál- hatatlanok a sirhantok. Kereszt, vagy fejfa jelzi, hogy ott a sir hősöket takar, de némely helyen csak a jeltelen hant és az emlékezet adja tudtul, hogy ott is a hazáért halt ka­tonák alusszák örök álmukat. Számos helyen közös sírban feküsznek a mieink az ellen­séggel s felettük ott virraszt íaz élők szere- tetete; az gondozza hanjukat. Halottak nap­ján, koszorú, virág és gyertya jutott minden katona sírjára. Lelkes honleányaink gondos­kodtak erről. Minden már kijavítva, feltöltve várta e Halottak napja^előestéjét. S mindezt nem a hatóság, nem a törvény és a rende­let betűje, de a szeretet, nem az érdek, de honleányaink lelkesültsége s a hősök iránti kegyelete teremtette meg. Bemutatkoztak a társulat operette tagjai is. A bemutatkozás sikerültnek mondható. A férfiak között Galgóczy fogja aratni operettek­ben a babérokat; a hölgyek között Haller Irma, Kovács Vióra, Horváth Nusi és Füzess Lenke érdemelnek kiválóbb említést. Kár, hogy Galgóczy kivételével nincs igazi operette hang a tagok között. A darabok között Oül- baba volt a legnépszerűbb, melyben különö­sen Haller Irma (Gábor diák) és Sziklay (Mujkó) váltak ki. Mozikirály tartalmilag semmi. Végre egyedül érzelmes darab, mely­ben Galgóczy könnyed fellépése és kellemes hangja volt hatásos. A rendes díszletek gon­dosságot mutatnak, a súgó nem zavarja az összhangot, Szathmáry karmester pedig kép­zett és szépszámú zenekarát animóval diri­gálja. NŐK VILÁGA. Lisztkimélés. Az alantabb leirt 3-féle tésztaétel nem sokkal kerül többe, mint a héjában főtt burgonya és mégis hasonlithat- lanuljobb. 1. Fél liter forrásban levő gyengén sós vízbe 4 dkg. zsírt teszünk és folytonos ka- varás mellett bele főzünk 20 dkg. kukori- czalisztet. Mikor a tömeg az edénytől és a kanáltól elválik, tálba borítjuk. Főtt és szilán áttört tepsibe 1h czm. vastagra lapítjuk és erős tűzön pirosra sütjük. Koczkára dara­bolva, melegen találjuk. 2. Ugyanezen tömegből, 6—7 dkg. czu- kor hozzágyurásával édes tésztát is készít­hetünk. Szintén Vz czm. vastag lepénynek sütjük ki. Sütés után a lapot ketté vágjuk. Az egyik lap tetejét valamilyen lekvárral bekenjük. A másik lapot ráborítjuk. Kocz­kára darabolván, megczukrozzuk és melegen tálaljuk. 3. Készíthetünk ngyanezen tömegből főtt tésztát is, csakhogy akkor 1 tojást is gyűrűnk bele (czukrot nem). Nagyon belisz­tezett táblán 1 czm. vastagra nyújtjuk. Egész tetejét vékonyan bekenjük szilvalekvárral (fi­nomabb lekvár elfolynék belőle) összegön­gyöljük, mint a rétest. Azután, kenyér-sza­kasztó ruhába göngyölve, annyi forrásban levő sós vízbe tesszük, amennyi ellepi. Tiz perczig főzízük, de nem tovább, mert akkor ellágyul. Főzés után a ruhával együtt táblára tesszük. 8—10 perczig a ruhában hagyjuk, hogy általában kemónyedjék. Azután óvato­san kigöDgyöljük, szeletekre vágjuk és zsír­ban pirított morzsával behintve, vagy csak zsírral lelocsolva tálaljuk. Lalcos Imréné. Háborús-apróságok. Nyilas repülők. Sokszor volt már szó ellenségeink részéről, kiváltképen a szerbek és francziák által buzgón használt kicsiny, hegyes, vasból készült nyilakról, melyeket tízesével és nagyobb csomókban is dobálnak le felderítő utakra kelt léghajókról, ha vala­hol nagyobb embercsoportot pl. pihenő tá­bort, elvonuló csapatokat, hevenyészett kötö­zőhelyeket stb. vesznek észre. Ezek a kicsiny nagyobb fajta tollszárnagyságu nyilak igen veszedelmes támadó fegyverek s nagy ma­gasságból lebocsátva hihetetlen erővel fúród­nak a földbe. Valaki, akinek hosszabb időn át volt alkalma egyik déli határvárosunkban időzni, elmesélte, hogy egy alkalommal szerb ill. franczia repülőgépről ilyen nyilakat do- háltak le az ottani katonai gyakorlótérre. Az egyik nyíl egy megnyergelt lóra esett, keresztülütötte a katonai nyerget az alatta lévő nyolczrét katonai pokrócczal együtt, át­törte a ló keresztcsontját, függőleges irány­ban végigszaladt az állat derekán s azonfö- lül még elég mélyen belefuródott a földbe. Tüzérségünk nagy eréllyel szokta üldözőbe venni a nyilas repülőgépeket és már soka­kat közülük ártalmatlanná tett. A tanító százasa. Ha valamikor ösz- szegyüjtik a háború krónikáit, unokáink lel­kesedve olvashatják majd, hogy mit müveit ez a nemzet, hogy fölszáritsa azokat a köny- nyeket, amiket a háború okozott. Bonwart Antal tanító katona szeretett volna lenni, de mert felmentették a szolgálat alól, hogy mé­gis szolgálhassa a hazáját, a nyári hónapok alatt beállott aratónak. Virradattól késő es­tig vágta a rendet és döntötte osztagba a magyar föld áldását. Nehéz munkájával száz kemény koronát keresett meg, amit fölaján­lott a rokkantak javára és a háborúban -ele­sett kollégái özvegyeit és árváit gyámolitó alapra. Csak éppen az övét nem ... Oh sokan, igen sokan vannak ám az asz- szonynépség között, akik nem egy köny- nyet hullatnak a harcztéren levő férjei­kért. Hiába az asszonyoknak nem teremtett az Isten valami kemény szivet. De azért van az asszonyok között is olyan, akinek nincsen vajból a szive, amint azt az alábbi kis história is bizonyítja. Na nem valami asszonybátorságról van szó, hanem az első mondatban szóló állításra nézve szolgáltat kivételt. A napokban talán a * * * utczában — nagy zaj csapta meg a járó-kelők fülét. Asszonyi hangok verdesték az eget. Sírással kevert veszekedő szavak hallatszottak ki az egyik kapu alól. Nemsokára a hangok tu­lajdonosa az utczán is megjelent és ott is folytatta az előbb megkezdett monológját. Egy arra menő hölgy megkérdezte tőle: — Mi baja lelkem ? Az illető asszonyi személy nem vála­szolt semmit, hanem tovább haladt, ..majd hirtelen megállott az utcza közepén. Ökleit elkeseredetten rázni kezdte az ég felé, aztán szivhezható felkiáltás tört fel kebléből : — Mindenkinek elviszik a férjét a harcztérre, csak éppen az enyémet, azt a gaz­embert hagyják itthon 1 Jaj jaj ... 1 1 j SzEBSCSZtÜÍ PzEHtTEK jii H. Mi elmondottuk a magunkét arrról a szín­darabról, mikor elsőben előadták — a fővárosban. Ismétlésekbe nem bocsátkozhatunk. Czitáltuk a zsi­dók lapját, az Egyenlőséget, mely vallási kegyeletsér­tést állapit meg e darabban és úgy bánik vele, amint megérdemli; széttépi, szétszakgatja. Mindenesetre ta­pintatlan eljárás volt, itt nálunk e darabbal kezdeni a színi évadot. Sőt bizonyos kihivásszerü számítás. Utóvégre ez a mi színházunk nem magánszínház. Városi. A mi adózó polgáraink áldozatkészségén épült színház, melyben különösen szerencsétlen lépés volt ilyen tendencziáju darabbal bemutatkozni. Azt hisszük azonban, hogy a számítás nem valami fénye­sen ütött be. Jobbról-balról szereztünk értesüléseket a hatásokat illetőleg ős mondhatjuk, hogy e darab tel­jesen hidegen hagyta a publikum kiváló részét. És egyáltalán nem volt arra alkalmas, hogy a társulat erőit előnyösen mutassa be. Más hangok, más ten- dencziák, más világ Ilik és kell ma a magyar kedély­nek. — V.-i. Arra a czélra a „Bernardinus-t“ ajánl­juk. Kolozsvár, Ferenc-rendi-kolostor. Egész évre 8 korona — B. E. S. J. Püspöki Konviktus. A jövő szám tárczájában hozzuk. A szedni való már ki volt osztva, mikor a becses kéziratot kezünkhöz kaptuk. Hálás köszönet. — F. Elmondva csattanósabb, mint leirva. „Egy társaságban felkiált valaki . . . Vilmos császár lángeszű . . . !" Hja, ha a mi városaink pol­gármesterei is lángeszüek lennének! Nos? Akkor volna iánk! Az asztalunkon meg fánk, felelnek reá. Ennyi belőle : a következő megjegyzés nem való lapba Derék dolog, hogy olvasóink egyre-másra kül­dik be az apró elmésségeket. Nyomatott a Pázminy-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből eredő rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára....................................................1K — f Családi üveg ára..................... .........................3 K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f » „ nagy..............................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea..............................1 dob. — K 40 f Fe hér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok...................................1 „ 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelőséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta­rendeléseket azonnal eszközlök. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 ORGONA-GYÁR tISM" villamos gépekkel berendezve. “Sy Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat BZálIlt. Orgonajavitáaokat és orgonahangoláaokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ os. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-8ir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és vili any erőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtőban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó; Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Rodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom