Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-10-27 / 85. szám
XXIV. évfolyam. Szatmáp-Németi, 1915. október 27. 85. szám. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. | Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , j Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. Templomaink tornyaibél is be fognak vonulni a harangok, az egyháznak hivó és hirdető ér- czei, hogy hazánknak védelmében, hős fiainknak dicső harcaiban részt vegyenek. Azok a messzezugó érczek, melyek ünnepi pompát hirdettek templomaink tornyában, vagy lágy, szelid hangjukkal naponkint Isten házába szólítottak vagy imádságra hivtak: most mint bömbölő ágyuk fogják megmutatni, hogy hitünkben és hazánkban összeforrva, erős és hatalmas a mi várunk, a mi nemzetünk. Es Istenben, a mi igazságunkban vagyon győzedelmünk. S mikor ezek az ágyuk megszólalnak majd a csaták vérmezején .. talán ráfognak gondolni ami fiaink közül sokan arra, hogy ez a bömbölő érez egykor az ő városában, az ő falu-tornyában gyermekkori imáihoz csatlakozott; naponkint szivéhez, öröméhez vagy gyászához tartozott. És reggel és este, munkájának mindennapi részében, mint az egyháznak mindenkihez szóló, mindenkitől érthető szónoka volt a békés időknek. És talán ráborul majd a komoly, kemény érezre, mely mé- hében halált, védelmet... a mi védelmünket, a mi győzelmünket rejti és megrezzen a köny szemében, sóhaja pedig egy pillanatra haza száll .. És higyjétek meg és tudjátok meg, hogy ez a sóhaj a tornyokba száll ... a templomokba jár ... az egyházat, ezt a szerető Anyát öleli át... Mert magyar lelkében érzi, hogy itt e hazában hit és haza együtt jár. Templomaink tornyaiból is befognak vonulni a harangok... a csaták tiizébe. S talán lesznek tornyok, melyek majd nagypénteki némaságban nyúlnak föl a magasba. Oh ne zavarjon meg egyetlen egyszer se titeket ez a némaság. A nagypénteki némaság után jő a Glória. Jő a feltámadás. Jő az ünnepi nagy harang zúgása. Addig pedig mig ez a némaság tart: hívja, hívni fogja az itthon maA kiadóhivaia't illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. Dr. ItaUkny Háltnün kiadóhivatal, főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendőki Pályázati hirdetések egyszeri közlése 8 korona ----------------- Nyilttór sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap radt híveket a szentegyházakba egy másik harang. Az a harang, mely ott van a lelkekben, a szivekben, a lelkiismeretben. Oh az is szól. Az is hiv. Az is emlékeztet. Kérdőre von. Parancsol, kér és szemrehány ... Mikor a toronynak harangjai megállítottak életed utain. Nem érezted sohasem? Hogy neked nem lehetett tovább menned, mert lelkedbe zúgott, szivedbe kapott. Egy-egy hajnalban. Egy-egy estenden. ihgy temetésen, egy-egy nagy ünnepen. A lelkiismeret vigyen téged öreg ember, téged jó édes anya, téged leányzó és téged is itthon re- megve-aggódó hitves és titeket nemzetem 'virága — ifjúságnak gyermekvilága a templomokba. Vigyen a tornyok harangszava nélkül is mindnyájunkat: a mi lelkünk. S leborulva szentegyházainkban szárnyasimádságaink szálljanak oda, ahol harangjaink bömbölése, a mi hőseink ágyú moraja nyomán kél — készül a mi dicsőségünk /± Az angol-német ellentétek forrásaihoz. — A Szatmári Hirlap eredeti tárczája. — Befejező közlemény. Az angolok sárga irigységgel néztek a németekre tengeri hatalma rohamos fejlesztése és az építkezési programmba felvett jövő készülődései miatt. Angolország büszkesége és biztonsága a tenger. Az angol büszke nemzet, gazdag, hatalmas és megsebesithet- len. Azt hitte, tengeren senki se tud mérkőzni vele. Ha holnap akad nemzet, így gondolkodtak, melynek tengeri hatalma vele egyenlő, nemzeti exisztencziája van koczkára téve. Ezt a nemzeti biztonságot féltik a némettől és ez az oka annak, hogy az angol tengerészeti miniszter 1.909-bén már kijelentette, hogy az ország biztonsága megköveteli, mely szerint Angolország mindenkor oly hajóhaddal rendelkezzék, mely a világ leghatalmasabb két nemzete együttes tengeri haderejével egyenlő. De nézzük, mennyire jogosult volt az angol közvélemény nyugtalansága, milyen ma 1909-ben t. i. és milyen lesz a közel jövőben a két nemzet tengeri hadereje ? Kétséget nem szenved, hogy Németország hadihajó állománya ma (1909) nagyobb, mint bármely más nemzeté, az angolokat kivéve. Huszonnégy nagy hadihajója közül egy se öregebb huszonöt évnél. Ezek közt van négy 9900 tonnáju partvédő hajó és tizenhat pán- czélos hajó, mely mindig állandó készenlétben van. Azonkívül rendelkezik még négy kalóz-, hat kém- és harmincz torpedóhajóval. A német hajóhad fele, mely a legmodernebb és legjobb hajókból áll mindig teljes felszereléssel tényleges szolgálatban van, mig a másik fele tartalékban marad. De már a jövő évtől kezdve, jóformán hónapról-hónanpra, uj Dreadnought-ok és Indomitables-ok fognak elkészülni, úgy hogy az elfogadott Programm szerint 1914. tavaszán Németország körülbelül huszonkét Dreadnoughttal fog rendelkezni és jelenlegi egész hajóhadát mint tartalékflottát fogja szervezni, Ezzel szemben miből áll (1909) az angol flotta ? Angolországnak van két nagy hajóhada, melyek közül az egyik állandóan a hazai vizekben marad és a másik a Földközitengerben. Azonfelül rendelkezik még az Atlanti flottával, mely állandó készenlétben van oly czélból, hogy majd az egyik, majd a másik hajóhaddal kooperálhasson. Minden hajóhadnak megvan a maga külön tartalék- szervezete. Összesen rendelkezik negyvenegy „Indomitables“ nagy pánezélos hadihajóval, huszonnyolez felfegyverkezett kalózhajóval, harminczegy régibb keletű, de uj ágyukkal felszerelt és százharmincz torpedóhajóval, melybe száz régebbi keletű tartalékképpen használt torpedóhajó nincs beszámítva. Ez volt az angol hajóhad állása 1909 kezdetén. De ez a hatalmas flotta meggazdagszik a legközelebbi jövőben még négy „Dreadnought“, három „Indomitable“ és tiz „King Edwart VII.“ tipusu oly hadihajóval, melyhez hasonlót tonnatartalomban, felfegyverkezésben és gyorsaságban a világ egyetlen flottája se tud felmutatni, úgy hogy beteljesül Asquith lordnak Westminsterben kifejtett az a kívánsága, hogy az angol flotta kell hogy önmagában véve legyen leghatalmasabb, mint a világ bármely két hatalmának egyesült flottája. Megmarad azonban a britt kolosszus szárazföldi haderejének kisebbsége. De e tekintetben is felismerték az angolok szegénységüket, a mi oly gazdag és hatalmas nemzetnél már az öntudat és az erő kifejezése. Nincsen semmi kétség, hogy néhány év múlva Nagy-Britannia egyik vagy másik formában rendelkezni fog azzal a millió katonával, melyet Roberts lord az ország abszolút biztonsága érdekében követelt. * íme addig tart az utunk . . . mig eljutottunk az angol és német antagonizmus forrásához, hogy tudjuk meg és győződjük meg arról, miért kellett bele esnünk a világháború-tengerének rettenetes viharzásaiba. Az angol és német antaganizmusról Írván, nem kell kiterjeszkednünk e forrásnak további folyásaira. Főleg az anglust illetőleg Á mint veszi észre az anglus, hogy már holnap akad nemzet . . . melynek tengeri hatalma az ő hatalmának méreteihez közeledik . . . lépésről-lépésre közeledett a végrehajtáshoz . . . meg kell semmisíteni a német, veszedelmet t. i. Németországot. És elvesztvén flegmáját . . . lépésről- lépésre ennek az agyrémnek leszen rabjává. Most érthetjük már, miért késletette a balkáni békét. Most érthetjük meg, miért járt boszorkány tánezot az angol diplomáczia . . Balkán ügyek békés elintézésében. Most értjük, miért ragadta üstökön és vezette járszalagon az orosz diplomácziát. Most tűnik ki, mily őszintén akarta ő, az anglus megakadályozni a világháborút .... Most már hisszük, hogy miért volt oly nagy bizalma az utolsó milliárdokban. És miért a mi ki- éheztetésünkben. Most már — a forrástól — eljuthatunk a véghez. Az angol teljes kudar- czaihoz. A
