Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-23 / 40. szám
Szatmár-Németi, 1915. május 23. Szatmár vármegye közgyűlése. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága május hó 27-én d. e. 10 órakor Nagykárolyban rendes közgyűlést tart. Félrevezették. Dr. Koszorús István volt vállaji körorvos sajtópert indított Simkó Aladár nagykárolyi lapszerkesztő ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt. A tárgyalás május hó 19 ón már megkezdődött, mikor Simkó Aladár előállott és kijelentette, hogy őt félrevezették, mikor a czikket megírta. Férfias kötelességének tartja a czikkben foglalt sértésekért bocsánatot kérni dr. Koszorústól és nejétől. A vádlók a most adott elégtételt elfogadták, mire a bíróság az eljárást be-züntette. De főmagánvádlót a költségek viselésére kötelezte. Hát bizony az ilyen per nemcsak kellemetlen, de költséges is. Emlékeztető. Vármegyénkben a legközelebbi országos vásárok : május 25-én Csengerben; 27-én Krasznabélteken és 31 én Avasfelsőfaluban. A városi hivatal-vizsgálat folyamai a kapcsán elrendelték Barika Kálmán gazdasági tanácsosnak hivatalból való felfüggesztését. A felfüggesztés okai: hivalali szabálytanságok. Remélhetőleg Bartha Kálmán ügye csakhamar tisztázódni fog. A krassói rablógyilkosság tettesei ügyében az esküdtszék verdiktje alapján a biróság igy Ítélt: Apai Lászlónét 6 évi, Graj- zer Lászlót 8 évi fegyházra, Grajzer Lászlónét pedig 1 évi börtönre Ítélte. Az Ítélet Apai LászIónéra nézve jogerős. Grajzerék fellebbezték. Körséta czimen megkezdettük azt a a czikksorozatot, mely lépésről-lépésre bemutatni szándékozik azon utczákat, helyeket, tereket, árkokat, területeket, udvarokat, a hol a közegészség rovására elintézni, gyógyítani valója van hatóságnak és közönségnek egyaránt. Az első czikk megjelenésére egész utczáknak lakossága mozdult meg s kérve- kéri szerkesztőségünket, hogy az ő bajaikkal is foglalkozzunk. Vegyük azt a fáradságot, hogy egyes eseteket személyesen figyeljünk meg. Viszont az illetékes hatóság is reagált czikkünkre és alkalmazottjával szives volt megmutatni azon akcziót, tervezetet, törekvést a mikkel már most is igen sok utczának bajait rendbe hozta és azután igyekszik a lehetőség határai közt rendet teremteni. így lévén a dolog, felfüggesztjük egyelőre a czikksorozatot, illetőleg várakozási időt szabunk magunknak is és a fejleményeknek is. De nem mondunk le arról, hogy a Körséta czikkeit, ezen jelenségek tekintetbe vételével folytassuk. Pénzes polgártársaink! önöknek szól az Írásunk. Akinek száz koronás heverő pénze van, már annak is szól, akinek: több, az meg pláne tegye szivére kezét s hallgasson ide. Az országnak a második hadiköl csönre is szüksége van, a mi pénzünk kell neki, nem ajándékba, hanem jó kamatért, hogy a létháborut tovább folytathassa, ügy van most az ország, mint a meggörnyedt vállu öreg szülők, akik egyedül gyermekei segítségére vannak utalva. A jó gyermek meg is felel ezen kötelességének. A jó hazafi szintén. Azt tudja, hogy pénzével ép úgy részt kell vennie a háborúban, mint a katonának a mannl’icherrel és gyáva, rossz hazafi úgy az egyik, mint a másik, ha vonakodik ezen kötelességének eleget tenni. Szatmár városa és Szatmárvármegye az első hadiköl- csönnél fényes tanúbizonyságot tett hazfias kötelességtudásáról, s teljesen kielégítő mértékben adta oda bankóit a háború ezéljaira Most azonban mintha csendességet tapasztalnánk. Sok azt hiszi, hogy az első jegyzéssel már végleg lerótta kötelességét, egyesek pedig olyan tessék-lássék összeggel akarják lerázni a haza kérő szavát. A harezoló katona háromszor, ötször is visszamegy a harcztérre az ellenséget verni. Természetesnek is találja, hogyha gyógyult már, újból folytassa háborús kötelességét. Mennyivel inkább a lelkesedés igaz melegével kell kötelességének megfelelnie annak, akitől csak pénzt kérnek és hozzá még nem is ajándékba, hanem jó üzletre. .SZATMÁRI HÍRLAP' Fiatal asszonyok ne tóduljanak Budapestre. Az Országos Katholikus Nővédő Egyesület átiratot intézett a vidéki nővédő egyesületekhez, melyben a következőket mondja : „Minden szocziális munkával foglalkozó tudja, mily kínos, keserves az idevaló, itt dolgozó fiatal nőket csak valamennyire is a viz színén tartani. Ezrével veszítette el kenyerét tisztviselőnő, gépirónő, varrónő, him- zőnő, divatárusnő és számtalan fel nem sorolható egyéb szakmabeli. Nincs tehát egy talpalatnyi tér, ahol őket elhelyezhetnők, nincs egy falat kenyér, amit nekik juttathatnánk. A fiatal lelkeket féltő aggodalommal és sürgető szeretettel kérjük tehát a mélyen tisztelt elnökséget, kegyeskedjék legközelebbi gyűlésükön ez átiratot nemcsak felolvastatni, de minden egyes patronage, minden egyes előljárónő és patronesz lelkére kötni, hogy összejöveteleiken, a patronázsokban és magán- érintkezésekben a legkomolyabban intsék és óvják a leányokat esetleges budapesti útitervektől és hassanak reájuk, hogy társnőiket is beszéljék le a kész veszedelemről.“ Jezsuiták a franczia hadseregben. A newyorki America franczia forrásból származó értesülése szerint a franczia hadseregben 498 jezsuita szolgál: 206 páter, 227 scho- lastikus és 65 laikus testvér. A páterek közül 48 katona lelkész, 90 egészségügyi katona, 68 pedig fegyveres szolgálatot teljesít. A fráterek közöl 55 teljesít fegyveres szolgálatot. Márczius elejéig a franczia hadseregben levő jezsuiták közül 49 sebesült meg és 10 belehalt sérülésébe. Fogságba 23 kerü t, közülök meghalt 2; a katona lelkészek közül 4 et elbocsátottak. 6 jezsuita az eltűntek közt szerepel. Újabb kimutatás szerint eddig 28 jezsuita halt meg hazájáért. A háború alatt a Légion d’Honneur kitüntetését 4 jezsuita kapta, 3-at a médaille militairevel tüntettek ki, 19 pedig a cite á l’ornre du jour lett. Vásár után. A gazda olyan mogorva volt, mikor a vásárból harmadnapra hazakerült, hogy az asszony megse merte szólítani, inkább kiment az udvarra s a kocsist vallatta : — Eladtátok az ökröket, Marczi ? — De el ám ! — Jó áron keltek? — De jón ám I — Aztán hoztatok pénzt haza ? — Pénzt? . . Már minthogy pénzt? Hát pénzt . . azt nem hoztunk, — mondja Marczi a füle tövét vakarva, — de hoztunk egy olyan nótát, — teszi hozzá egéáz lelkesedéssel, — hogy hét vármegyében nincs párja 1 Zsoldot fizetnek a kaszárnyák udvarán. Mendegyik katona megkapja a napi 8 krajczárját. Mikor a markába nyomják a pár hatost, odamegy a kitett csajkához s beledob három négy rézkrajczárt. Valamennnyi tesz bele kivétel nélkül. Senki sem mondja, nekik senki sem parancsolja. Illetve valami mégis parancsolja, hogy megtegyék. A jószivük, a csodaszivük, a bajtársszeretetük, a vallásuk, amelyre otthon a papjuk tanította. A csajkában összegyűlt pénz a vak katouákó. Azok részére adják össze a derék katonák az obulusokat. És ez minden zsoldfizetésnól ismétlődik. Mikor az ember végignézi ezt a zsoldfízetést, szeretné valamennyit megölelni, megcsókolni, keblére szorítani, mert az ilyen bajtársi szeretet megnyilatkozása annyira megható, szivbemarkoló, hogy többet ér a legszebb tanításnál. Nemcsak boldogságát, vérét, életét kész a hazáért feláldozni, hanem a sovány zsoldnak filléreit is, sőt a menázsiját megrövidíti, ha éhezőt lát a tábori konyha körül álldogálni. Nélkülöz, szenved, áldoz, csak máson segíthessen, csak másnak ne korogjon a gyomra, csak másnak ne legyen panaszos ajka. A lelketlen emberek pedig az ilyen katonát etetik homokkal, avas zsírral, kávé helyett babbal, ilyen katonának takarják be testét pókhálóronggyal és papiros bakkancsal, ilyen katonát fagyasztanak halálra, tesznek nyomorékká, zsarolnak az utolsó csepp zsírjáig. Hát lehet itt habozni, hogy mi legyen a bünhődésük ? 5 Megrázó részletekkel teljes Luzi- tania katasztrófájának története. Egy megmenekült utas írja le ezeket a részleteket egy angol lapban. Csak egyetlen megrázó, de felemelően, erkölcsi szépségben páratlan jelenetet ragadunk ki a többszörös milliomos Vanderbilt elpusztulásáról, haláláról. — Az első pillanatban a robbanás után tényleg úgy látszott, mintha Turner kapitány valamennyire előre tudta volna vinni hajóját a part felé. De nemsokára elmúlt minden reménység. Az utasok tömegesen jöttek a fedélzetre. Rendetlenség, tolongás nem volt a csónakok körül , amelyeket most már egy másután eresztettek le. Mindenki látta Van- derbiltet ezekben az izgalmas pillanatokban. Azt mondják a legzavarhatatlanabb nyugalommal állott ott, mint aki pályaudvaron vonata előtt áll, hogy beszálljon. Életének utolsó órájában fényes példáját adta nemes egyéniségének. Sokan látták, amint leoldotta derekáról a mentőövet és átadta egy assz- szonynak, akinek két .kis gyermek sirt a karján. Éz a magyarázata annak, hogy a milliárdos Vanderbilt is életét vesztette a katasztrófánál. Nagy mondás. -- Aztán bundások, csak aszondom nektek, hogyha háborúba visznek benneteket, olyan vitéz cselekedeteket műveljetek, hogy valamennyi történetírónak görcs álljon az ujjába. HÁZTARTÁS. Ebben a nehéz időben a leghíresebb háziasszonyt is gondokba vetik a háztartásnak nehézségei. A hús méreg drága, minden drága ; bármihez fog a házi asszony, tapasztalja, hogy nehézségekkel kell megküzdenie. De éppen ezen nehézségek, ellenhatások közt mutathatja meg a magyar nő, hogy felveszi a küzdelmet, nem csügged és lélekjelenlétének, találékonyságának erős bizonyságait adja. És látva-látjuk is, hogy a magyar háziasszonyok fel is veszik a harczot az időknek ijesztő nehézségeivel. A kertben, a majorságban, a konyhákban nagyon sok háznál meglátszik az előre való gondosság. Ez a genjráczió nem élt még olyan időt, mikor a lemondásnak, a körültekintő gondosságnak olyan nagy szerepe jutott volna, mint most. Félre a divattal, a cziczomával, az uj kalapokkal, mozival, vendégeskedésekkel. Nem olyan időket élünk, hogy ezeknek megszerzése, vagy hát nélkülözése megzavarhatná a családi békét, vagy főleg felbillenthetné a tűzhelyek egyensúlyát. Most valóban minden anyának legszebb ékszerei a gyermekek. Az anyának, a családoknak minden gondja abban összpontosuljon, hogy a gyermekeket kellő módon tápláljuk. Ha a húsban hiány van, itt a zöltségfélék ideje. Ki tudja, hogy ez a hushiány és a zöldségfélékre való rászoktatás nem válik-e javára a gyermek világnak ? Egyszóval most . a magyar nőknek nemes és tiszteletreméltó küzdelmet kell felvenniük. És nincs is kétség benne, hogy ez a küzdelem áldások forrásává válik a nemzet számára is. A magyar nőknek nagy hivatása volt mindig a nemzet életében. Most valójában az itthon való harcz- ban döntő szerepük van. Vidéki gazda. Helyesen fogja fel a kérdést. Nekünk magyaroknak teljes erővel kell rávetni magunkat a gazdasági kérdésre. A termelés megnövelése ■ma — nemzeti létnek kérdése. Ezen a ponton kapcsolódik be a gazdaság dolga az állami feladatba. A legtöbb gazda képtelen a maga erejéből megnövelni pl. állatállományát. Vagy ha beszerzi is, nem tudja kitartani, mig a föld a nagyobb termés áldását meghozza. A fődolog tehát, hogy egy erős mezőgazdasági központunk legyen, melyből a segítő eszközök álljanak rendelkezésére a gazdavilágnak, mely a nemzet 70 °/o-át teszi. Nem a részvények után kapott kényelmes százalékok lógják a nemzetet erőssé tenni, de a gyümölcsöző munkás nyereségek, mint azt Németországban kézzelfoghatólag tapasztalhatjuk. Czikkét felhasználjuk. ■ 1 SzEBKESZTÖÍ UzÉlTCTEK
