Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-02-24 / 15. szám
Szatmár-Németi 1915. február 24. lapon feltüntetett m. kir. honvédkiegészitő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére. Pillanatnyi felvételek a piaczi helyzetiéi. (A legelső reggel, mikor a hatóságtól megszabott maximális árakkal való eladás következik.) Óriási konstemáczió. A kofák és vidéki árusítók együtt hadonáz- nak és karban kiáltoznak. — Hozzanak tejet az urak a piaczra. Mi nem hozunk. — Vigyük a tojást a tojáskereskedőkhöz. — Azok sem vehetik drágábban. — De legalább megmutatjuk, hogy velünk nem parancsol senki. Reprodukálhatatlan, piszkos szavak zu- hatagja. .. — Öntsük ki a tejet a rendőr előtt. A tejet egyes tejárusok öntögetik. — De hát igy nem mehet mindennap. — Majd be adják a derukat az urak. Egy-kót úri asszony veszi az árukat, sokkal drágábban a hatósági áraknál. — Kérem, ez kihágás szól a rendőr. — Mi köze hozzá, hogy én drágábban fizetek. (A feleiről, a következményekről hallgat a krónika.) íme, harezi kép, a drágaság ellen való harcz . . . Csak meg kell jegyeznünk, hogy ez a kép nem a szatmári piaczról való. Egy nagyobb vidéki városnak piaczárói másoltuk le. De mi is eredeti képet vehetünk majd . . ha a harcz nálunk is kezdetét veszi. És hasonlítani fog a ini harczunk ehhez a harcz- hoz. Legyünk rá elkészülve, hogy a harczot, a rendőrség munkáját a közönség fogja megnehezíteni, a mely közönség jajgat, hogy — borzasztó. Halálozások. Kállay Kornélné, néhai Kállay Kornél farkasaszói földbirtokos özvegye, néhai Kállay Lajos paptársunk édes anyja meghalt Szinérváralján. — Fetser Antal győri püspöknek édes anyja, özv. Mórent Györgyné, szül: Serly Katalin, életének 85. évében tüdőgyulladásban Nagyváradon elhunyt. A holttestet Nagykárolyba fogják szállítani. Leveles szekrényünk. A közönség köréből érkezett és a sajtó figyelmére jogosult apróbb felszólalásokat ezúton igyekszünk — lehető rövidséggel — e rovat alatt közölni, a mint következik: „Az élelmi szerek ügyében lefolyt szakbizottság üléséről olvasott tudósításból értesül a közönség, hogy a főkapitány megengedte, — a mit a törvény is megenged — hogy a szatmári piaczra az eladók a termények maximális árán felül felszámítsák a vevőnek : a szállítási költséget, kövezet és vásárvámot és mindezeken felül 5 százalék hasznot. Nagy és tág fogalom azonban ez a kitétel „szállítási költség“. Hiszen itt teljes szabadságot adunk az árusítónak a felszámolásra. Es főleg a szállítási költségbe vehető a zsák is ? a melyért — nyílt árjegyzékekben is 5 koronákat és többet is számolnak. Ha ez igy van : akkor a maximális árakra is elmondhatjuk, adtál „Uram“ st. Egy polgár. A város főpénztárosa, Nagy József 25 óv óta szolgálja Szatmár városát. A szolgalom, akaraterő és nemes ambiczió vezette keresztül a legalsóbb fokozattól ez igazán bizalmas és szép állásig. A hol nem csak a város pénzügyi, adóügyi mozzanatai teszik próbára, de az adófizető polgárságnak idegei is. Hiszen tudvalevő dolog, hogy az emberek sohasem szerettek és szeretnek adózni, valamint e téren lehet legnehezebben kiérdemelni, mintegy kikényszeritineni a bizalmat és népszerűséget. Mert e téren a kötelességnek tekintetek nélkül való teljesítése örökös harczban van a szívnek érzelmeivel. El kell ismerni, hogy Nagy József megharczoija ez a harczott a nélkül, hogy legelső fegyverül a §-sok csont karját hívná és használná fel. 25 éves pályafutása mes- gyéjén szives készséggel üdvözöljük őt . . . A munkanélküli. Asszony: „Megkeresheti az ebédjét, ha azt a farakást ott össze- apritja. “ Munkanélküli: Hm . . . Mit tetszett ma főzni ? „SZATMÁRI HÍRLAP“ A vármegye közgyűlése. A közlekedési akadályok miatt a múlt számunkban nem emlékezhettünk meg a vármegye köz gyűléséről. Valamint ezen ok miatt sokan elmaradtak a közgyűlésről, mely első volt ez esztendőben. Érdekesebb pontjai közül kiemeljük az alispán jelentését, mely felölelte a nehéz időknek minden eseményét. A közegészségi, közutak állapotáról, községek sajtó és fegyelmi ügyekről. Aztán megválasztották a központi választmányt. Érdekes pontja volt még a közgyűlésnek Ábauj Torna vármegyének ismert átirata. Pártolja A közgyűlés meleg részvéttel emlékezett meg jegyzőkönyvbe való megörökítéssel a vármegye tevékeny és fáradhatatlan tagjáról: Jékey Zsigmondnak haláláról. Minden polgárnak kötelessége, hogy küzdjön a drágaság ellen. Hogy a közjó érdekében segítségére legyen a hatóság intézkedéseinek eredményes végrehajtásában. És kötelessége az is, (éppen úgy, mint az ellenség felderítése), hogy a ki tud olyanokról (és nem csak gyanú okok, de közvetlen tapasztalatok alapján tud) kiknek van készletben levő nagyobb mennyiségű lisztjük, gabonájuk : azt a tapasztalatát adja a hatóságnak tudtára. Ez az eljárás nem áruikodás, hazafias kötelesség. Értesítő a szatmári Jótékony Nőegyesület 1915. febr. elseji közgyűléséről. Függelékül az egyesület története 1850 tői 1880-ig Ára 50 fillér (Morvái könyvnyomda.) E tartalmas füzetet, melyben a jótékonyságnak, a női szivek tevékenységének történetét olvashatjuk nagy és tiszteletreméltó időkön át. — Adott alkalommal bővebben fogjuk méltatni. Gyermekszáj. Bácsi : Hány éves vagy Bandika ? Bandika: Nem tudom, mejt mitoj a vitádra jöttem, méd nem tudtam számojni. A politika. E szó politikus p betűvel kezdődik. Ez a betű mindenféle állásban betű marad: ha megfordítjuk lesz q, ezt felforditva d, ezt visszafordítva b, — ilyennek kell lenni a politikusoknak s ilyenek is: minden alakot fölvesznek. A helybeli Patronage háborús délutánja tartalmas és nemes élvezeteket nyújtó volt. A ref. leányiskola tornacsarnoka szinül- tig megtelt közönséggel. A közreműködők igazán lélekből és nagy készültséggel léptek fel. Különös figyelmet keltett Domby Zoltán kir. ügyésznek előadása a bűnöző gyermekekről és fiatal komákról. Meleg hivatásszeretet és szaktudás párosult abban, hogy a közönséget fogalmai körébe vonja. Áz értelmet foglalkoztató előadást körül övezték a kedólyreható zenei, szavalati elemek. Ezeknek sikerében osztozkodtak: Berneczky Erzsébet, Csiky Anna, Fabó Ilonka, Bartha Kató, Barna Lenke, Konczák. Elza, Jónásné Baranyi Hona, Erdélyi Magda, dr. Yisky Sándor, Medveczky Klára. Egész díszes sei ege a lelkes közreműködőknek. Az élőképek is szépen sikerültek. A német pénz. A pénzügyminiszter rendeletben utasította az adóhivatalokat, hogy a fizetéseknél fogadják el a német pénzt is. A márka értékének megállapítása ez : (normális viszonyok közt) 1 korona 17 fillér; most azonban l koronana 24 fillérre emelkedett. A rendelet arról is intézkedik, hogy 80 pfenniget egy korona értékben kell elfogadni. Városunkban elhunyt hősök. Brun Albert, a porosz kir. 81. sz. tartalékezred 3. századának közlegénye 20 éves korában. Rk. Temették február 19. — Fribert Johann, a cs. és kir. 24. sz. gyalogezred póttartalékosa, róm. kath. vallásu, családos, müncheni lakos f. hó 17-én 38 éves korában. — Feim Josef, a cs. és kir. 1. sz. gy. e. közvitéze, 30 éves róm. kath. vallásu nős micheldorfi (Ausztria) lakos f. hó 17-én. — Basiszta József, a 32. vadászezred 4. századának közvitézve 23 éves róm. kath. vallásu eperjesi lakos 18-án. — Beltzung Franz, a porosz kir. 222. gyalogezred 9. századának közlegénye, f. hó 19-én a ba- rak-kórházban 22 éves korában. Nőtlen volt. — Briel Ottó, a porosz kir. 222. sz. gyalogezred 4. századának altisztje 20 éves korában meghalt. Temetése 20. délelőtt 10 órakor volt. 3 A vidéki pénzintézetek reformja a takarékpénztárak és banküzlet elkülönítése czimen érdekes füzetet kaptunk. Irta: Stoll Béla a Nagybányai ,Részvény Takarékpénztár igazgazgatója. Ára 50 fillér. Ismertetni és méltatni fogjuk. Áll. iskolák bővítése vármegyénkben. A szamosdobi áll. el. iskolának egy tanteremmel, a kismajtényi áll. iskolának három tanteremmel és egy tanítói lakás felépítésével és a szaniszlói áll. iskola épületének két tanteremmel való bővítése van terbe véve az 1914—15 évi áll. költségvetés keretében. A porosz katonákért hogy-hogyan lelkesednek a mi kis fiaink, tanulóink: azt szemlélni, látni igazán gyönyörűség. A gyermeki lélek tanulmányozásának valójában gazdag mezeje tárul elénk ... A sebesült porosz katonák ott álldogálnak a Rákóczi- utczai rácsozatnak hosszában. Nézik — az életet. Czigaretta a szájukban, még tatán sajgó sebük fájdalmában is — mosolygó derű az arczukon. Állj meg és figyelj csak egy kevés ideig. S látni fogod, hogy miként a fecske szájában az eledellel oda-oda surran a fészekhez, szinte oda vág, hogy etesse az ő szeretettéit. . úgy surrannak, szaladnak a mi kis fiaink a boltokból, vagy ahonnan a rácsos kerítéshez . . kezükben a czigarettákkal. Beszélni nem tudnak a porosz katonákkal, de a lélek beszédét és köszönetét értik, érzik. Még azt is tudtukra adják, hogy hogyan ácsingóznak egy válrojtért, vagy patronért . . A malmok és a rekvirálás. Más vidéken folyó rekvirálások kapcsán értesülünk, hogy csak négy napi készletet tarthatnak meg a malmok a leraktározott gabona- nemüekből. Tehát csakis négy napra szükséges feldolgozásra váró anyagot mentesítenek a lefoglalás alól. Emlékeztető. Márc. 1-től kezdve csak olyan búza, vagy rozslisztből szabad kenyeret sütni, aminek fele tengeri liszt. Aki az uj rendelet ellen vét, 2 hónapra elzárható és 600 K-ig büntethető. Kevesebb sört fognak gyártani az idén. Az árpa rekvirálása már is érezteti hatását a sör árán. Az idén ugyanis kevesebb sört fognak gyártani, a mi a sör árát jelentékenyen emeli majd. No de a kenyérre nagyobb szükség van, mint a sörre. Kevesebb sört kell inni tehát és jobban biztosítani a kenyérszüksóget. Muszkafoglyok. Szombaton, február 20-án este 6 órakor 420 fogoly érkezett városunkba, hogy a megfigyelő kórházi osztályba eltöltött öt nap után — tovább szállíthassák valamelyik fogoly-táborba. A muszkák katonás sorrendben vonultak a közös kaszárnyába. Szinte eláll a szemlélő lélek- zete, ha ezt a lerongyolt ütött, kopott csordát végig szemléli. Ez hát a muszka katonaság ? Ezek a lövész árkok hősei és ezek várják a mi vitézeink szuronyrohamát ? A rossz világ. Meddig tartott a har- mincz éves háború ? — Tizenöt évig. — Te csacsi, hogy lehet az ? — Hogy lehet? A mai világban mindig csak a felét szabad elhinni annak, amit mondanak és főleg Írnak. Miért ítélték el a malomigazgatókat ? Bebizonyult, hogy a Temesvári mü- malom r. t. lisztet csak korpával egyetemben adott el s a korpát az illető kereskedővel tetemesen a napi áron felül fizettette meg. Ha a vevő nem használhatta a korpát, a malom azt visszavette tőle, de jelentékenyen olcsóbban, úgy hogy a lisztet a megállapított árnál sokkal drágábban kapta a kereskedő. A temesvári rendőrkapitányság a malom tulajdonosát, Prochaska Edét ezért tizennégy napi elzárásra és 200 K pénzbüntetésre ítélte. Egy, másik esetben beigazolódott, hogy a Nyitrai Árpád gőzmalom Beck Ernő r. t. maximális árakon fülül minden zsák liszt után 5 K különdijat szedett. (A zsákokért ?) A város rendőrkapitánysága azért a malom igazgatóját, Fuchs Emilt tiz napi elzárásra és 100 K pénzbüntetésre ítélte a kivételes intézkedésekről szóló törvény alapján.
