Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-03-10 / 19. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP“ Szatmár-Németi 1915 márczius 10. Személyek : Sebes János, falusi tanító, Neubauer Sándor, Józsi, Juliska gyermekei R. Nagy Árpád, Yukovics Elza, Kató, árva, Sebes húga, Kora Aranka. Vad Lőrincz, Szakács Lajos. Csárdás gazda, Kamenszky Viktor. Csárdás gazda felesége, özv. Nagy Dezsóné. Kis Bandi, fiuk, jurátus, Gönczy Sándor. Imre bácsi, Neubauer József. Csicsa, Dóka öreg czigányok, Nagy Pál, Neubauer József. Krszk, Prszk borvát katonák, Mészáros Imre, Kompasz Kálmán. Első honvéd, Puskás Pál. Második honvéd, Makray Mihály. 6. Záradékul. Zongorajáték. Előadja: özv. Varga Vilmosné. Belépő-dij: I-ső hely 1 kor. 40 fill., II. hely 1 kor., III. hely 60 fill. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Hadifoglyok a szőlőmunkákban. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete a szegedi szőlősgazdák kérelmére ezer hadifoglyot kér feliratban a fölmivelésügyi minisztertől a szegedi szőlők megművelésére. A foglyokra julius 15 ig volna szükségük a szőlősgazdáknak, de tudnák azokat szeptemberig is foglalkoztatni. Ötvenes csoportokban kérik a foglyokat s az egyesület véleménye szerint a foglyok megszökési lehetősége szinte ki van zárva és igy kisebb csoportokban azok igen könnyen őrizhetők, amiért a gazdák felelősséget vállalnának. Óhajtanák a szegedi gazdák, hogy szőlőműveléshez értő foglyokat kapjanak, de földmives foglyokat is tudnának használni. Ez is jótékonyság. Öreg drótos-tót jár, ballag az utczán. Keservesen kiáltja: — Drótoztássánuk 1 Asszunyúk! Hiába. Nincs, nincs semmi eredménye. Végre benyit egy házba és kiáltja: — Nincs drótuzni? — Nincs, nincs! vágja rá a házi asz- szony tüstént. A drótos olyan keservesen néz... néz. A kis leány is nézi, nézi és úgy megsajnálja, de úgy . . . ezt a szegény öreg drótost. És pártfogásába veszi. — Édes anyám 1 Ha nincs törött edényünk, majd mindjárt török én. Hiszen ez is jótékonyság. A vidék. Madán Ferencz, m. kir. bányakapitány 68 éves korban elhunyt. Negyven éven át visztviselője volt a nagybányai bányakapitányságnak. — Dr. Csata Sándor tb. megyei főorvos Mátészalkán elhalt. Fedora régi klasszikus drámákra emlékeztető darab, mely Oroszországban játszik és orosz légkört elevenít fel. A czimszerepet, Csige Böske játszotta bravúrosan, tapsramél- tóan. Méltó partnere volt Simon, akinek tehetsége, szorgalma különösen e nehéz szerepében tűnt ki. A többi szereplők is megállották helyüket. Lehár Ferenc egyik legkedvesebb operettjének Évának bemutatását gondos előkészület előzte meg. Kitűnt ez különösen Lukács Sárinál, aki precíz énekével, nagy hangterjedelmével kitünően érvényesült és hosszú czimszerepében végig lekötötte a közönség figyelmét. Horváth Miczi kedves, pajzán volt. Galgóczi distingváltan játszott és szépen énekelt. Pethes nagyobb szerepében bemutatta színészi talentumait is, de hangja egyáltalában nincs, az énekes szerepek nem neki valók. TANÁCSADÓ TARKA KÉPEK Hogyan takarékoskodjunk ? Dr. Oldenburg német professzor egy lap hasábjain tanácsokat ad a német háziasszonyoknak, hogyan kell a háború alatt takarékos- kodniok. A professzor hagoztatja, hogy az okos háziasszonynak nemcsak a saját háztartása, hanem a közgazdaság számára is kell takarékoskodnia, hogy az élelem a következő aratásig elegendő legyen s ne örvendezhessenek azok, akik a kiéheztetésre alapítják számításukat. A haza megköveteli minden háziasszonytól, hogy most gazdaságilag gondolkodjék. S ez nem is nehéz, sőt nagyon egyszerű, amit néhány példa igazol. A háború alatt nem pénzzel, hanem élelmiszerrel kell takarékoskodni. Mivel külföldi élelmiszerre nem lehet számítani, minden szükségletet korlátozni kell. Az okos háziasszony ezt tudja beosztani, hogy azért senki sem szenved szükséget. Ha a burgonyát pár fillérrel olcsóbban kapja, ezért nem fog többet felhasználni, hanem mindig arra gondol, hogy az ország egész készlete éppen csak hogy elegendő, a háznak szüksége van minden szem burgonyára, ha mindjárt az én háztartásomban olcsó élelmiszer is. Élelmiszerben takarékoskodik tehát, nem pedig pénzben. Ha a háziasszony talán zöldségben gazdag vidéken lakik s ezért a kertjében nem termelt eddig zöldséget és burgonyát. Vájjon zöldséget a háború alatt is olcsón lehet vásárolni? Alkalmasint nem, mert az egyéb élelmiszer éppen csak hogy elegendő s igy sokkal több zöldségre van szükség, mint egyébként. De anélkül, hogy gondolna is az árra, kertjének utolsó zugát is beveti korai burgonyával és zöldséggel, hogy az ország élel- miszerkészletét növelje. Ha maga nem is tart háziállatot, mégis ismeri a szabályt: lehetőleg nem szabad föletetni semmit, amit ember is megehetik. A burgonya sokkal jobban táplálja az embert, mint az a szalonna, amelyet a sertés burgonyából szolgáltat. A háziasszony konyhahulíadékát, amelyet gondosan összegyűjt, odaadja talán a tejesének, nemcsak szívességből, hanem most a háborúban főként azért, hogy a takarmányhiány enyhítéséhez hozzájáruljon. De azért árgus-szemmel őrködik azon, hogy olyan ételmaradék, amit még fölhasználhat, ne menjen veszendőbe. És igy tovább. Szóval háztartásában mindig azt a kötelességet nézi, hogy neki a nagy általánosság számára is kell takarékoskodnia. Melegágyak készítése. Mostanában van az ideje annak, hogy a kertészkedő asz szonyok melegágyakat készítsenek a kertben, de a telket kihasználó okos gazdasszony már januárban is készit melegágyat, főleg az idén, amikor alig van telünk s az időjárás kedvező a melegágyak készítésére. A melegágyakat jó meleg istállótrágyából kell készíteni. A ló- és tehéntrágya keveréke erre a czélra igen megfelelő. Arra igen nagy gondot fordítson minden kertészkedő, hogy a melegágy kerete körül is trágyaburkolat legyen és hogy a melegágyak ablakai tiszták maradjanak. Téli hónapokban a déli enyhébb órákban szellőztessük a melegágyakat. Melegágyak helyéül a déli oldalakat válasszuk ki. Másfél ásónyi mélység elegendő. A trágyával nem szabad fösvénykedni. Ha az időjárás hirtelen hidegre változnék, éjjelre szalmaréteget is lehet a melegágyra teríteni, főleg az uborka-, dinnye és a babpalántákra. Mibe kerül egy repülőgép! A mostani világháború alatt még nem múlt el hét, hogy ne hallottunk volna egyik-másik repülőgép lezuhanásáról, lelövéséről. A háború hat hónapja alatt sok tuczat repülőgép pusztult el, nagyon sokat pedig az egymással szembenálló ellenfelek fogtak el. Különösen angol és franczia részről nagy a veszteség. Az angolok csupán német partok ellen intézett bal8ikerii támadásuk következtében 4 repőlőgépet vesztettek és a háború kezdetén a német csapatok Reimsba való bevonulásuk alkalmával, egész repülőgép-parkot zsákmányoltak, amelynek értékét egy millió márkára becsülték. — Bizonnyára érdekes tehát az a kérdés, milyen eiőállitási áwi vannak a repülőgépeknek. A „L’Aerophile“ czitnü szak- folyóirat szerint az árak nagyság és a minőség szerint változnak. A legdrágább 100 lóerős biplán körülbelül 45000 koronába került. Egyfedelű gép már olcsóbb, 30.000 koronából már előállítható. Természetesen ez már 60 lóerős. Hogy a motor erőssége nem egyedül az irányadó, azt az is bizonyítja, hogy 50 —80 lóerejü monoplánoknak kerek 20 ezer korona az ára. A legolcsóbb biplán 12 ezer koronás, de csak 25 lóerős. A folyóirat adatai szerint egy motor nélküli repülőgép átlagos ára 10—15 ezer korona, motorral körülbelül a kétszerese. Itt, természetesen a repülőgépekről és nem a léghajókról van szó. A léghajóknál az előállításhoz szükséges drága anyag és a nagyság miatt az ár is aránytalanul nagyobb. Égy Zeppelin előállítása már nem tízezrekbe, százezrekbe, de milliókba is kerül. la. B. Honnan vegyük elő most az ön versét, kéziratát, melyet novemberben küldött be ? Ha mi a kéziratokat őrizni volnánk kénytelenek, akkor külön kézirattárt ős egy külön embert kellene tartanunk. Százsfcor megírtuk már, hogy kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden kéziratra lehetőleg gyorsan feleletet adunk. De aki kéziratot ad be, az előre számoljon avval, hogy vagy nyomtatásban látja viszont, vagy egyáltalában nem látja többé. Az ilyen követelő hangra pedig egyáltalán nem vagyunk berendezkedve. — Aggódó. Illetékes helyről hallottuk, hogy a panaszba tett ügyben a legszigorúbb intézkedés történt. Azon ápolónőknek, kik ragályos betegek közt forgolódnak, tiltva van a nyilvános helyeken való megjelenés és az emberekkel való közlekedés, Ha mégis folytatnák ama kirándulásokat. . tessék nekünk megírni, akkor kímélet nélkül fogunk fellépni. — Polgár. Igen, úgy van. Ahány kereskedő, annyi az ár. Mi már ez- irányban próbát tettünk pl. a gyufa csomaggal. Remélhetőleg a rendőrség már is figyeli ezt az önkéntes árhullámzást. — Vidéki olvasó. Köszönjük a bókot. De a mi az irigylésreméltó gazdag széttekintést illeti a’ mondók vagyunk; tessék csak helyünkbe jönni és most lapot szerkeszteni. Azt hisszük egy-kettőre visszaszaladna gyalogosan is a maga csendes falujába. Azt a »tavaszi munká“-ra vonatkozó czikketnem közöljük. Részint, mert mi már régebben irtunk erről, résziiic mert egy napon több lapban olvastuk, mint vezető czikket. A miben nincs semmi szokatlan. Kőnyomatos volt, van ős — lesz. HÁZVEZETŐNŐNEK ajánlkozik egy középkorú nő, aki a külső és belső gazdálkodást érti, Czime: Kölcsey-utca 10 szám. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskolaköz 3. sz.ORGONAGYÁR IKV villamos gépekkel berendezve. 1^1 Kedvig fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartó» és nemcshangu orgonákat ■lAlllt. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággá] telj esi t. Jókarban irtáét mérsékelt árba* elvállal. BIE6EB OTTÓ ős. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonos*. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú é* villanyerOre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyai Irodalmi-Kör. — Felelő* szerkesztő: Bodnár Gáspár.
