Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-03-07 / 18. szám

Szattaár-Németi 1915. márczius 7. HÍREK Heti Naptár — Szentek élete — Márczius 7-én. Aquinói szent Tamás, az „angyali doktor“. A keresztény bölcselet nagy mestere. Domokos-rendi pap, tanár, iró költő, korának és minden korra ható egyik legnagyobb lángelméje. Több mint száz könyvet irt. Ezek tele vannak bölcsességgel, mélységei és hatalmas dialektikával. Mikor kérdezték tőle, honnan meríti ezt a rengeteg tudományt, az Író asztalán levő feszületre mutatva így felelt: „Ez az én kimeríthetetlen könyvtáram.“ Bölcseleti reneszerót XIÍI. Leó bevitte a kath. bölcselet megújhodására és a XIX század modern, anyagias bölcseletének ellensúlyozására. Ereje, fénye meghozta a kath. bölcselet és hittudomány emelkedését. Az „iskolák védője“ czimen tisztelik a kath. tudományos világban. Lángeszét, hatalmas logikáját, mélységeit még ellenségei is elis­merik. Meghalt 48 éves korában, (1274 évben.) Mározius 8. Istenes szent János. Az irgalmas-házak megalapítója, az ingyenes ápolásnak és gyógyításnak apostola. Város- ról-városra járván, hirdeti: „Emberek, tegye­tek jót magatokkal, adjatok alamizsnát, sze­gény betegeknek 1“ Az Istenes Jánosról ne­vezett rend csakhamar elterjedt, itt hazánk­ban is. A szatmári irgalmas rend templomá­ban hétfőn, márc. 8 án ülik emlékezetét a szent misében. (Meghalt 1550-ben.) Márczius 9. Római szent Francziska -f- 1440. Az úgynevezett „oblaták“ testvér­egyesületének megalapítója. Buzgó és jóté­kony nő volt szent Francziska, a ki az irgalmasság lelki és testi cselekedetei közt tölti életét. Betegeket ápol, a szegényeket keresi fel, hogy az éhbaláltól megmentse őket. Mint tisztalelkü, és könyörületes nőt ismerték egész Itáliában. S hogy a művé­szet is megtalálta az ő szép lelkének voná­saiban ihletét: igazolják az ő képei. Szent Francziskát úgy festik, amint alamizsnát osztogat . . s mellette az irgalmasság an­gyala áll. A mariánus ferenozesek Visitator Generálisa. Mint értesülünk, a Szűz Máriá­ról nevezett ferenczes Rendtartományban az idei évben tartják meg a rendtartományi nagy Káptalant. A római általános Rendfőnök képviseletében P. Tamás Alajos fogja a Rend- tartomány zárdáiban a hivatalos látogatást végezni. P. Tamás Alajos hosszú éveken át vezette a kapisztráni szent Jánosról nevezett Rendtartományt, sőt mint a Rend általános Kormányának tanácsosi, Rómában az egész Rendet érdeklő ügyekben is nagy tevékeny­séget fejtett ki ép azon időben, mikor a ma­gyarországi Rendtartományok uj beosztása és szervezése megtörtént. Jelenleg mint kap- lonyi zárdafőnök fejt ki áldásos tevékenysé­get — írja az „E-om“. P. Tamás Alajos nem a kaplonyi, de a szatmárnémeti, tehát a mi ferenczes kolostorunknak főnöke jelenleg. Itt a szent Jánosról nevezett plébániát vezeti; nagy zelussal, tapintattal. Az ő és társainak itten való működése rövid időn át érezhető áldásoknak forrásai. Á híveknek és szegé­nyeknek részére egyformán Páter Tamás Alajos és ferenczes társai teljesen felfogták Szatraár nagy és jótevő püspökeinek szelle­mét és intenczióit. Újabb Borosások. Valószínű, hogy újabb behívások előtt vagyunk. És pedig a honvédelmi miniszternek rendelete készül arra, hogy a 37—42 éves népfelkelők soro­zásra jelentkezzenek. E hírrel kapcsolatosan a csökönyös és hivatásos rémhirgyártók és terjesztők már el kezdették kuvikulásukat: — Baj van 1 — Megint rosszul állunk I És igy tovább. „SZATMÁRI HÍRLAP“ Arra persze nem gondolnak, hogy is gondolhatnának, hogy a hadvezetősóguek ez az intézkedése éppen azt mutatja, hogy ébren van, hogy előre lát, hogy éppen a diadal sikerének biztosítását jelenti a kellő készült­ség — minden meglepetés ellen. Ideje volna ezek közül a rémhíreket terjesztők közül egy kettőt — bedutyizni. Az elesett hősökért mondott szent­mise. A pápa megerősítette a rítusok kong- regácziójának egyik legújabb határozatát, melynél fogva a háborúban hazájukért elesett hős katonák lelkiüdvéért mondott gyászmise a „privilegizált oltárok“ előnyeiben részesül, vagyis a tiszti tóhelyről való rögtöni szaba­dulás reményét fűzheti az elmondott szentmi­séhez. Mi kell a hareztéren küzdő kato­náinknak ? Egy tábornok igy beszélt a hareztéri tudósítónak közelebb: — Sok mindent, szinte túlzott mérték­ben nyújtanak nekünk hazulról. Mondja meg otthon, ha küldeni akarnak : fehérneműt küld­jenek. Egyszerű, vászonfehérnemüt, melyből nincs olyan sok, a mi elég volna. És ez a kívánság természetes. Gondol­kozzunk csak kissé. Városunk hadikórházaiban meg­haltak: 1915. márczius hó 1-én Ratkajecz Franjó cs. és kir. 53. gy.-ezredbeli gyalogos, Horiese Gornye-i (Horvátország) születésű, 25 éves, r. k. nős, 1 gyermek atyja: — Anton Kismin Kasló, orosz hadifogoly, Úsvát-i Orosz­ország születésű, 22 éves, gör. kel. vallásu, nőtlen: — A barakkórházban meghaltak: Keister Ferdinánd 25 éves. — Valy Franz 40 éves. — Zsupán Péter 31 éves hősök, to­vábbá Daronye Alexander 29 éves orosz ka­tona. — Qerlach Péter cs. és kir. 22. gyalog­ezredbeli 40 éves, róm, kath. vallásu vitéz. — Oejersic Mihály, a lengyel légió 3. ezre­dének 22 éves, róm. kath. vallásu vitéze és egy ismeretlen nevű vitéz, aki a os. és kir. hadsereg kötelékébe tartozott. — Nagg Já­nos m. kir. 27. honvédgyalogezredbeli, 38 éves, róm, kath. vallásu, virovilici (Horvát­ország) lakos, nős közlegény, a polgári élet­ben utmester. — Ozvacics Iván m. kir. 25. honvédgyalogezredbeli közlegény, 41 éves, róm. kath. vallásu, nős, krap-toplicei (Horvát­ország) lakos, akit 6-án délután 2 órakor a Ferencz József laktanyából a hidontuli róm. kath. temetőbe temették. — Span Johann cs. és kir. 162. sz. népfölkelő zászlóalj 5. szá­zadbeli 41 éves, róm. kath. vall., ausztriai közvitéz. Műsoros ünnepségek. Vasárnap (7-én) d. u. 5 órakor a ref. tanitónőképző tornacsar­nokában Vallásos estély. — Márczius 15-én a ref. felsőbb leányiskola hazafias ünnepséget rendez. A szegedi főkapitányság és az apró sütemények. A szegedi sütőiparosok egye­sületének képviseletében megjelentek a meg­bízottak dr. Szalay József rendőrfőkapitány­nál, hogy átvegyék a következő időben fel­dolgozandó lisztmennyiségre vonatkozó utal­ványokat. A kiutalás olyan szavak kísére­tében történt melyeket a város közönsége megelégedéssel vesz tudomásul. — Uraim! — mondotta a főkapitány. — A sú­lyos idők arra kényszerítőnek, hogy a fogyasztó kö­zönség érdekeit ha kell kegyetlen szigorral is meg­védelmezzem. Erre asztalán heverő néhány nagyon apró pék­süteményre mutatva, igy folytatta: — Itt vannak ezek a péksütemények, aki ilyen süteményeket csinál, a fogyasztó közönség érdekeit súlyosan megsérti. Kénytelen vagyok önkényt figyel­meztetni, hogy nem pónzbirságot, hanem elzárást fo­gok alkalmazni. Mert bizony erre a törvény nem tesz külömbséget szegény és gazdag, tekintélyes és nem tekintélyes között. Önökön áll, hogy megóvják a sze­gedi sütőiparosok régi hírnevét. — Végül figyelmeztetem önöket, hogy a ren­dőrök mérleggel fognak járni üzletről üzletre s meg­mérik a süteményt. A pékmesterek tudomásul vették a fő­kapitány erélyes és erélyesen mondott sza­vait, átvették az utalványokat és eltávoztak. Mintha efféle eljárás másutt is kellene I 8 A liszt árának megállapítása. A városi tanács a lisztárakat a — detail eláru- sitás czóljaira — egyelőre a következőkép állapította meg: nullás liszt kilója 80 fillér; búzával kevert tengeriliszt 56 fillér; rozszsal kevert tengeri liszt 50 fillér. Aki ezen ársza­bályon túllép, büntetik. Dohánybeváltók figyelmébe. Azon dohánytermelők kik nem tudták az idei dohány- termelést beszállítani haladókot nyernek. De a középponti igazgatóság megkívánja, hogy a kitűzött határidó előtt 8 nappal jelentsék be, hogy igénybe veszik a kedvezményt és ak­kor uj határnapot nyerhetnek. Emlékeztető. Az Oltáregyesület a hó­nap első vasárnapján (márczius 7-én) a zárda­templomban szentség imádással egybekötött ájtatosságot tart. D. u. 5 órakor van a szent beszéd és áldás, melyre azért hívjuk fel az egyesületi tagoknak és főleg a kath, (férfi és nő) híveknek figyelmét, mert e hónap szent József hónapja. A hadi segélyezetteket figyelmezteti Csongrád vármegye alispánja, hogy ha a nekik felajánlott és munkabírásuknak, ide­jüknek megfelelő munkák végzésére nem vállalkoznak . . megvonják tőlük a hadisegélyt. Itt is elkélne ilyen ébresztő óra. Sok a tótlen népség nálunk is a hadisególyezettek közt. Egy ápoló-vezető halála. Tondli Kálmán szatmári iparos, népfelkelő szakasz­vezető, a ki a katonai kórházban ápoló-ve­zető volt — e halálozott. A 42 éves apa ha­lálát özvegye és gyermeke gyászolják. Mikor érkeznek vissza a mi ván­dormadaraink? Márczius közepén érkeznek: Az erdei fülesbagoly. Ok nélkül félnek tőle az emberek. Sok egeret pusztít. A dunka sirály, a vizmenti gazdáknak hasznos madara. Gyak­ran sok itt marad belőle télire is. Az énekes rigó. Á mohás, talajos a mohafoltokat kifor­dítja, hogy a rovarokat onnan kiszedje. A sáskát is pusztítja. A nyilas rucza: a vizibo- garakat üldözi. A réti pipis falánk rovarevő madárka. A vörösbegy, bogarakat, gilisztákat és csigákat szed fel. Bemutató szemlén tartoznak megje­lenni az 1891., 1895. és 1896. évben született népfelkelők. Szatmáron f. hó 10-étől kezdve e hó 14-ig bezárólag. Hogy mely helyiségben, mely órákban .. azt külön hirdetésben tud­hatják meg — a főkapitányság hivatalában. Az önkéntesi jog. A honvédelmi mi­niszter átiratot intézett Magyarország vala­mennyi vármegyei és városi törvényhatósá­gának. Az átirat szerint az 1894. 1896. évi születésű hadkötelesek egy évi önkéntességi jogot nyerhetnek, ha iskolai bizonyítvánnyal igazolják, hogy ebben az évben valamely középiskola VI. VII., vagy Vili. osztályát, vagy olyan tanintózetetet látogatnak, amely­nek elvégzése önkéntességre jogosít. Az erre vonatkozó iratokat és kérvényeket a húszé­vesek márczius 31-ig a tizenkilencz évesek április 30 ig nyújtsák be az illető hadkiegé­szítő paranasnokságnál. Részletes felvilágosí­tásokat a törvényhatóságoknál kaphatnak az érdekelt ifjak. Leveles szekrényünkből. A követ­kező sorokat vettük. „A „Sz. H.“ legutóbbi száma a szeg fejére ütött, mikor arról irt, hogy a gyermekek romlását fogja okozni az utczán való csavargó élet. A háború folytán előállott zavaros viszonyok válságot idéztek elő a gyermeknevelés terén is. A családokban az iskolák hiánya megingatta a házi fegyelmet; a vállalkozóbb szellemű fiuk pedig különféle kalandokra adják magukat. A háborús idők­nek egyik gyermektipusa már régebben ki­sért az utczákon. A ravasz fiuk szánalmas arezot vágva odaszegődnek a jobb ruházatú járókelőkhöz és siránkozva adják elő, hogy még ma semmit se ettek, otthon pedig öt testvérkéjük éhezik a mamával együtt. Mind­ezek alapján szíveskedjék az illető ur, vagy urinő néhány fillért adni kenyérre. Megtör tént, hogy az ilyen megszólított ur a pók üzletbe akarta bevezetni a kéregető gyerme­

Next

/
Oldalképek
Tartalom