Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-02-28 / 16. szám
Szatmár-Németi, 1915. február 28. SZATMÁRI HÍRLAP 5 A háború. A német buvárhajók legénysége csupa önkéntes. A tenger mélyére csak az száll le, a kinek kedve van a halálos viz alatti harchoz. Több ezer német matróz jelentkezett. Hogy visszatérnek-e, senki sem kérdezi. Nem is búcsúznak. Csak intenek a tenger partról a hosszú sorokból köszöntik büszkén a német világot, aztán gyorsan helyére siet mindenki. Belevetik magukat a mélységes tengerbe. Az élet-halál gondolata nem zavarja őket . . Csak azt tudják, hogy a szép és erős német nemzetnek élnie kell. A Mazuri téli osata után — állapítja meg a német legfelsőbb hadvezetőség : —- az üldözést befejeztük. És pedig a következő indoklással: A Grodnótól északnyugatra eső erdők megtisztítása alkalmával, valamint a Bobr és a Narew területéről a legutóbbi napokban jelentett harczokban eddig egy parancsnokló tábornok, két hadosztályparancsnok és négy más tábornok, valamint megközelítőleg 40.000 főnyi legénység esett hadifogságunkba és 75 ágyút és még meg nem állapított számú géppuskát, valamint sok egyéb hadiszert zsákmányoltunk. A Ma zűri téli csata összzsákmánya ezzel a mai napig 7 tábornokra, több, mint 100.000 főnyi legénységre, 150 ágyúra és még megközelítőleg sem áttekinthető számú géppuskára és egyéb hadiszerre emelkedik. Nehéz ágyukat és lőszert az ellenség több helyen elásott, vagy a tavakban elsüllyesztett. így például Lötzennél és a widmini tónál 8 nehéz ágyút kiástunk, vagy a vízből kiemeltünk. A Sie- vars tábornok parancsnoksága alatt álló orosz 10. hadsereg ezzel teljesen megsemmisültnek tekinthető. Lemberg következik. A harcztérröl érkezett magánértesülés szerint — Lemberg kiürítésére már el van határozva az orosz. Sztaniszló már a miénk. A sztanisz- lói harczostól szerzett magánértesíilésünk szerint Sztauiszló visszafoglalása — befejezett tény. A várost a hős horvát katonák vették vissza oroszlán bátorsággal. Hogy állunk Duklától-Máramaro eig ? A helyzet a megéréshez közeledik. A tüzérség határozott eredményeket ért el. A duklai átjáró nagy emberáldozatokat szedett az oroszoktól és ennek daczára most már nem arra törekszünk, hogy az ellenséget feltartóztassuk, hanem végleg kiverjük. Ä német hivatalos jelentés szerint Prasznisz orosz várost elfoglaltuk (febr. 25.) Újra 15 ezer fogoly. Az angolok tapasztalják a tengeren, hogy a németek, a mit megígértek, azt meg is cselekszik. TANÁCSADÓ Hogyan kell a hadikenyeret sütni ? A gazdasszonyok legnagyobb gondja ma, hogy miképpen lehet a fele tengerilisztes süíőliszt- ből jó kenyeret sütni. Mert arra kei! törekedni, hogy jó beosztással az uj termésig jusson a liszt készlet, de azért a háziasszony dolga, hogy a hadikenyér is Ízletes legyen. A kukoriczalíszttel való sütést a magyar asz- szonyok nem szokták meg, s ha a házi bosz- szuságtól szabadulni akarnak, jó lesz ha megtanulják a hadikenyér sütésmódját. Mert a kukorieza és búzalisztből készült kenyér nagyon egészséges, jóizü és élvezetes kenyér akkor, ha el tudják készíteni. Ennél a kenyérnél fontos az, hogy a tésztát nem szabad egészen megkelni hagyni és legfeljebb öt százalék burgonyát lehet keverni a liszt közé. Az ötven százalék kukorieza és ötven százalék búzalisztből készült kenyeret egyébként így kell elkészíteni: A kovász készítéséhez valamivel kevesebb élesztőt kell venni, mint a buzakenyérnél és ügyelni kell arra, hogy a viz se hideg, se meleg, se langyos, hanem hűvös legyeu. Ha a kovász készen van, nem szabad engedni, hogy az tulkeljen, rendes kelés után meg keli dagasztani és dagasztás után félóráig pihenjen a tészta. Ha a félóra elmúlt, ki kell szakajtani a tésztát, de — és ez a legfontosabb — kiszakajtás után nem szabad azt teljesen megkelni hagyni, hanem félig megkelve kell elvinni a sütődébe. Ha igy készítik el a háziasszonyok a tengeriliszttel kevert kenyeret, akkor nagyon ízletes lesz az. Egyébiránt nem fog ártani, ha a búza- és árpalisztből készült kenyér készitósi módját megtanulják a gazdasszonyok. Az árpakenyór nagyon jó, csak az árpának nagy hatóereje van és ha ebből a keverékből készült tésztát meleg helyen készítik el és meleg helyen hagyják megkelni, akkor erjedni kezd és nem lesz Ízletes. Erre tehát ügyelni kell és vigyázni arra is, hogy a be dagasztott tészta csak rövid ideig álljon. Takarékoskodjunk a sóval. A háborús viszonyok következtében beállott közlekedési nehézségek indokolttá teszik, hogy a só kiszolgáltatása a legnagyobb körültekintéssel történjék. — Ennek folytán a kir, pénzügyigazgatóság utasította is a az illető m. kir. adóhivatalokat, hogy a megrendelőknek csak az általa megállapított maximális meny- nyiségben szolgáltasson ki sót, amely maximum egyszeri megrendelésre nézve magánfelekkel szemben 5 —10 kilogramban, kereskedőkkel szemben 200 kilogramban állapíttatott meg. Ezek szerint a fogyasztó közönség érdekei kívánatossá teszik, hogy sókészletének fogyasztása körül megfelelő takarékossággal járjon el. Hadbavonultak peres ügyei. Az igazságügyi minisztor intézkedett, hogy a peres és meghagyásos eljárásban, ha a peres fél, vagy annak képviselője háború idején katonai szolgálatot teljesít, a bíróság az eljárást csak abban az esetben folytathatja, tárgyalhatja, ha azt a katonai szolgálatot teljesítő fél vagy ennek képviselője kéri. A megjelenésben való akadályoztatást, a katonai szolgálat teljesítését a kézbesítő, vagy más is bejelentheti, de biróság a hivatalból is érdeklődhetik a tény iránt. Ha végrehajtás már folyamatban van, a biróság a biztosításon túlmenő végrehajtási lépéseket — hivatalból is — felfüggeszteni köteles. Feleség fel, vagy lemenő, ágbeli rokon és törvénytelen gyermek javára megállapított tartás, továbbá szolgálati szerződésből eredő követelés kielégítésére irányuló végrehajtásra ezek az intézkedések nem alkalmazhatók. Ezeknél az eljárás folytatható. Az egerek pusztítása tavasszal. Az egerek ellen ősszel a méreg és a fogók nem sokat használnak, de kora tavsszal nagyobb eredményt érhetünk el, amikor az egerek száma kiseb és pusztításuk könnyebben megy. Ha tavasszal a földek még hóvizzel telitvék, az egerek a föld gyepes szélein található régi lyukak és menetekbe vonulnak meg. Ha ezeket a lyukakat kapafokkal betömjük, pár nap múlva már észrevehetjük, hogy mely lyukak vannak frissen túrva. Ezekbe a lyukakba helyezzük el aztán a foszforpilu- lákat s a strikhines búzát. Ily módon is lehetséges tavasszal az egereket pusztítani Helen drámai jelenetekkel vegyitett vígjáték. Színhelye Oroszország, iránya nihilista izii. A főszerepet Lukács Sári és Czakó játszották rutinnal és müórtéssel. Lukács Sári drámai szerepekben talán jobban érvényesülne, mint operettekben. A mellékszereplők Nyárait és Zsigmondy Margitot kivéve sántítottak és nem illeszkedtek be az össz- keretbe. Műsor: Szombaton : A lengyel vér. Vasárnap d. u. Bőregér. este : A lengyel vér. Lélekjelenlét. Egy jegyző lakásába berohantak az oroszok. A jegyző jól beszél oroszul. Mondják neki az oroszok : — Pénz kell. — Nincs . . . — Add ide a pénzed, mert baj lesz. — Nézzétek jámborok — szól hideg vérrel a jegyző. Ha nekem pénzem lenne, hát itt maradtam volna és ilyen nyugodtan fogadnálak titeket ? Az oroszok összenéztek és azt morogták : ez igaz. Aztán elkotródtak. Ä márcziusi hó legendája, A márcziusi szellő, napsugara, a földből áradó élet . . tudja mindenki . . . szinte megmozgatja a télen ellustálkodott lelket. Mintha valami biztató, sima kéz érintené meg a szivünket is. Egyszer csak . . . pár szép márcziusi nap után elborul. S a fellegekből hull a hó, A könnyű játszi fehér pihe. És mi gyakran újra fehér szemfedőbe vonja a földet. A“ fákat. A virágokat. A már bujkáló hóvirágot. Mosolyra készülő ibolyákat. Á fiatalság, főleg a leányok vigan szaladnak ki, hogy márcziusi hóval moshassák viruló fiatal arezukat. Mert a márcziusi hó — szépít. Az öreg ka- lendáriumosok mosolyognak, mert ők tudják, hogy Gergely megrázta ősz szakállát. Á kávés nénikék mesélik, hogy tél anyónak párnáját nem jól varrták be. Menekülés közben kiszabadultak a — fehér tollpihék. És igy tovább. Száz és száz mende-monda szállong a márcziusi hóról. Én most egy kedves, szép legendát mondok el: — A szegény Liso egyedül csatangolt a nagy világban. Vándorlása közben, estére válik az idő. Ö hát egy korcsmába tér be. Itt — tizenkét fiatal ember ül a tűz körül. Egyik mindjárt meg is kérdi Lisotól (mert fehér volt ruhája a márcziusi hótól) : — Mit mondasz erre az időre ? — Mit, felel Liso. Miért kelljen nekem az ég titkába beleavatkozni. — Úgy beszélsz, mint Salamon, válaszolja egy, a tizenkettő közül. De már mégis furcsa. Minden életnek, kikelésnek indult. Hiszen márczius van. És ime jön a fagy, ólmos fellegek szállnak és újra meghal minden. Vagy legalább bosszantja az embert. — Te furcsa ember vagy, szólott Liso. Te csak a magad javát tekinted és mindent csak a rossz oldaláról magyarázol. De elfelejted, hogy utóvógre is, a márczius még nem tavasz. Csak éppen hogy készül a helyére. Az ifjú, a ki eddig Lisoval folytatta e párbeszédet nagyon megörült annak, hogy ilyen pártfogója van. Arcza a tavasz ébredésében ragyogott. Szemeiben az ólet tüze lobogott. Hiszen ez az ifjú, maga a Márczius volt. És a többi ifjak . . az ő hónaptársai . . üldögéltek a tűz körül. Úgy megörült Liso pártfogásának, hogy ajándékba egy ládikát adott neki. — Vedd tőlem ezt a ládikót . . csengett a hangja, mint valami ezüst harang. És mikor valamire szükséged lesz . . . nyúlj bele. És meg fogod találni. . . . Meghallotta aztán, mikor visszatért falujába, Lisonak bátyja is a történteket. És főleg megtudta, milyen csudás egy ládikát kapott az ő öccse. Lisonak bátyja pedig gazdag, szívtelen nagy uzsorás volt. Hát gondolta, ő is ,elmegy abba a kocsmába. És el ment. És ő is ott találta az ifjakat a tűz körül. És az a tüneményes ifjú . . a Márczius nyomban meg is kérdezte, hogy mit tart a máreziusról ? — Vigye el az ördög azt az átkozott hónapot — morgotta mérgesen a Liso bátyja. Éz a hónap a mi ellenségünk. A parasztok irigye. A pásztorok réme. Kicsalja a lelkek örömét, csalfáskodik. Napsugarakat küld és megindítja a föld áradatát. Elviszi a köhögéseket. Viruló pirt hoz az arezukra, miut a márcziusi virágokra. Aztán lefagyasztja, fehér szemfedőt borit rájuk. Csak azért van hát e világon, hogy ha valaki rosszat akar kívánni másnak, hát igy szólhasson: — Vigye el a márczius 1 Es az a márcziusi hó. Az is csaló. Árt a vetéseknek. Csak pusztulna is el; akkor lenne boldog az ember, ha a tizenkét hónap közül kitörülnók. Elszomorkodik erre a beszédre a márczius. Es gondolja: ennek a goromba embernek nem is adhatok mást, mint jó nagy márcziusi havat, hogy mig él, mindig megemlegessen. És a Liso bátyja alig tudott haza menni (üres kézzel) a nagy márcziusi hótól. Szabadon: Mester,
