Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-02-10 / 11. szám

Szatmár-Németi 1915. február 10.

SZATMÁRI HÍRLAP

3

rásra Németország azonnal megadta a kellő feleletet. Csakhamar megjelent von Pohl tengernagy bejelentése, amely tudtára adja az világnak, hogy Nagybrittánia és Írország körüli vizek, ideértve az egész angol csator nát is, haditórnek nyilvánittatik s február 18-tól kezdődőleg minden a haditérre érkező kereskedelmi hajó feltétlenül elpusztittatik s közben nem lesz mindig lehetséges elhárítani a hajók legénységét és utasait fenyegető veszedelmeket.

A pápa javaslata az internáltakért.

Milánóból jelentik: A pápa a hadviselő hatalmak államfői elé uj javaslatot terjesztett. Azt indítványozta, hogy a polgári foglyok közül az asszonyokat és gyermekeket, valamint az 55 éven felüli férfiakat cseréljék ki. Németország és a Monarchia állítólag már hozzájárult a javaslathoz.

Elkeseredés Szerbiában. Szófia, február 5. (Tud. cenz. táv.) A Kambana meg- czáfolja a magyar-szerb harczokról keringő híreket. A szerb lakosságban és az egész hadseregben növekszik az elkeseredés az oroszok ellen. Igen sok letartóztatás történt. Úgy látszik, hogy Pasics és a dinasztia ellenfelei forradalmat készítenek elő.

Az oroszokat Duklánál február 8-án éjjel fényesen visszavertük. Áz ellenség a hóviharban szinte meggémberedett, mikor a mi seregünk halomra lövöldözte őket. Sokan megadták magukat.

1 király üzenete.

Ősz királyunk, a fejedelmi nyugodtságnak, a törhetlen hitnek és bizalomnak fejedelme, a kötelességnek és önmérsékletnek eszményi legelső magyar embere — kormányelnöke utján szerető atyai üzenetet küld nemzetünknek, mely nemzetnek fiai, egyenkint is hősök féléven túl harczban állanak és a csatatéren európai hirt szereznek jó barát és ellenség előtt egyaránt. Szerető szivével mintegy átkarolja ezt a nagyranőtt nemzetet . . a harczok viharában is mesgyére talál, hogy visszatekintsen és megtalálja a nemzetben a hősiességet, a vitézséget, a tör- hetlenséget, amelyekkel a világháborúban csakugyan világraszóló erőt, ellenállást s ha kellett támadást fejtett ki minden nemzet méltó csudálkozására. A legfelsőbb kézirat a hivatalos lap minapi számában jelen; meg és emigyen szól :

Kedves Tisza gróf!

Az ellenfeleink ellenséges szándékai által reánk kéngszeritett és immár féléve tartó har- czon végig tekintve, hálás szívvel emlékezem meg hü népeimnek ebien a nehéz időben tanúsított áldozatkész magatartásáról.

Méltóságteljes, komoly önbizalomtól áthatva, méltóknak bizonyultak e korszak kívánalmaihoz ; abban a nemes lelkesedésben, a melyben fiaikat zászlóim alá küldötték, a háborús idők igényeihez való készséges alkalmazkodásban s a harcz áldozatairól való odaadó gondoskodásban ősi hazafiságuknak és állam- polgári erényeiknek újabb fényes megnyilatkozását láthattam.

Ez a jóleső tapasztalat fokozza a most is annyi fényes haditett dicsőségétől övezett hadseregembe vetett bizalmamat.

Kormányomnak az a törekvése, hogy minden erőt mindnyájunk közös czéljának össze- hangzó szolgálatába bocsásson, osztrák kormányom hasonló eljárásával találkozik. Vezetése alatt a nemzet ezután is készséggel áldozza vérét és vaqyonát a haza oltárára, szíves-örömest hordozva mindvégig a háború súlyos terheit. Bízvást remélem, hogy az Isten segítségével kivívott békében veheti el a híven végig küzdött harcz erőfeszítéseinek, szenvedéseinek és veszedelmeinek méltó jutalmát.

Megbízom önt, hogy ezt legmelegebb elismerésem és köszönetem tolmácsolása mellett hozza a nemzet tudomására.

Kelt Bécsben, 1915. évi február hónap 4-én.

Ferencz József s. k.

Tisza István gróf s. k.

Európa a békéért imádkozott. Az

elmúlt vasárnap XV. Benedek pápa rendeletére egész Európának kath. templomaiban — a békességért imádkoztak a hívek milliói. Hazánkban is a léginéltóságosabb Oltáriszent- ségnek, a békesség szentségében rejlő Krisztusnak imádására borult le a magyar nép, kérvén az igazság, élet és ut Istenét, hogy hozza el a sokat szenvedett népre azt a békét, mely után uj élet és áldásoknak forrása fakad.

A város közgyűlése. Hétfőn tartotta Szatmár város törvényhatósága ez évben első közgyűlését. A közgyűlésnek jelentősebb tartalmat adott a főispán beszéde, mely erősen belekapcsolódott a mai nagy időknek úgyszólván minden szocziális, háborús időkben felmerült kérdéseknek összes idegszálaiba. Őszinte, igaz beszéd, mely nem csak a törvényhatósági tagoknak szól, de arra van szánva, hogy a város közönségének leikéhez, értelméhez és szivéhez férkőzzön . . . S bár tisztában van azzal, hogy a jelennek nagy összetartó ereje, a hazafias kötelessségeknek és áldozatkészségeknek szép tényei a mi mérlegünket nem billentheti fel . . . tartózkodás nélkül szól azokhoz, kiknek rideg lelkei még most is ihlet, kötelesség érzet nélkül vaunak, azokhoz, kiket a nagy nemzeti érdek, történelmi küzdelem csak annyiban érint, ameny- nyiben ezen időket a maguk hasznára zsákmányolhatják ki. Melegséggel és emelkedettséggel emlékezik meg a város áldozatkészségéről és az első ülés alkalmával üdvözli a közgyűlés tagjait. A polgármester jelentésének egyes részei ismeretesek a közönség előtt, de azokat majd külön is ismertetni fogjuk. Örvendetes része a jelentésnek, hogy bár a katonaság és a foglyok hoztak magukkal járványt a városba, de itt a lakosság körében járvány nem fordult elő. Buszig Lajos szóvá tette a hallatlan drágaságot, a vei szemben a lakosság úgyszólván tehetetlen. Mivel szemben a közgyűlés erélyes intézkedést igér. A főispán pedig kijelentette, hogyha a katonaság élelmezése körül a legcsekélyebb hiányt észlel kórlelhetlenül fog eljárni. Több apró tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért.

Meghalt Jékey Zsigmond. Megdöbbenéssel vesszük a szomorú hirt, hogy Jékey Zsigmond góberjéni földbirtokos — meghalt. Néhány nap előtt betegedett meg. Az orvosok könnyű lefolyású tífuszt állapítottak meg. A betegség azonban csakhamar végzetes fordulatot vett. Jékey Zsigmondot 63 éves korában megfosztotta az életerős, munkás élettől. Hogy ki volt Jékey Zsigmond e megyében és mily tiszta, ideálisan nemes lélek lakott, magyar lélek a magyarságnak aranyos típusából: arról ez alkalommnl Írni nem akarunk. Ő megérdemli, hogy példakép állítsuk majd oda a magyar társadalomnak . . a magyar ifjúságnak, a nemzet eljövendő jobb idejében való generácziónak.

Vilmos császár Debreczen városához. Abból az alkalomból, hogy a város törvényhatósági bizottsága a legutóbbi közgyűlésen Vilmos császárról nevezte el Debreczen egyik útvonalát, von Tschirschky bécsi német nagykövet utján a német császár a következő táviratot intézte a városhoz.

— Debreczen szabad királyi város törvényhatósági bizottságának határozatát, hogy a nagyerdei körút II, Vilmos császár-kőrútnak és a huszárkaszárnya II. Vilmos C3ászár- kasAn yának neveztessék el, a berlini cs. és kir. nagykövetség Ő felsége tudomására hozta. A császár és király Ő felsége, legkegyelmesebb uram nagyon örült a hü szövetségi barátságos gondolkozásról tanúskodó határozatnak és Debreczen szabad királyi város nagyrabecsült törvényhatósági bizottságának ezúton legbensőbb köszönetét küldi. Von Tschirschky, bécsi nagykövet.

Nagy, mérhetlen áldozatot kívánt a haza Miklóssy Gyula földbirtokostól. A derék családapának már harmadik fia halt hősi halált az északi harcztéren. Most értesülünk, hogy Miklóssy Sándor dr., a cs. és kir. 32. gyalogezred zászlósa a II. oszt. ezüst vitézség! érem tulajdonosa, ügyvédjelölt életének 27. ik évében az oroszlengyelországi harcztéren vitézül harczolva elesett. Bajtáisai a

nagybereznai temetőbe temették el a hőst. Büszke gyászt hordozhat tehát az az apa és egész kiterjedt család, mert igazán elmondhatjuk, hogy itt megtörtént minden áldozat, a mit a hazáért szülő és család csak adhat. A három hősi halált halt Miklóssy fiú emlékét pedig őrizze a haza és minden magyar ifjú.

Sereg vármegye főispánja Kertész Pál lelkészt a várpalánkai állami elemi népiskola gondnokságához elnökké, az országos központi hitelszövetkezet pedig a várpalánkai hitelszövetkezet igazgatóságába tagnak nevezte ki, minek alapján az igazgatóság őt elnökké választotta.

Or. Tisza miniszterelnök a következő levelet intézte a Néptanítók lapja szerkesztőjéhez : Igen tisztelt szerkesztő ur! A Néptanítók Lapja foló évi második számából örömmel látom, hogy a hadbavonult katonák családjainak országos alapja javára a magyar tanítók gyűjtése már 30480 korona 64 fillért eredményezett. Tekintve, hogy ez a tekintélyes összeg részben a magyar taDitók áldozatkészségének, részben pedig azok hazafias buzgalmának eredménye, felkérem Önt annak becses lapjában történendő szives közzétételére, hogy úgy ezen összeg, mint a magyar tanítók által netán még ezután gyűjtendő összegek a háborúban elesett magyar tanítók özvegyei és árvái javára fognak fordit- tatni.

Halálozás. Dr. Kerényi Béla, volt szatmári közjegyzőhelyettes Bácstapolyán hirtelen elhunyt. Szatmáron, mint társadalmunk rokonszenves tagját ismertük.

Miniszteri rendelet az elhalt hősökről. A külügyminiszter legutóbb egy körrendeletét bocsátott ki, a melyben felszólítja és utasítja az állami anyakönyvvezetőket, hogy a katonai egyének haláláról szóló értesítéseikben azoknak hősies magatartását és bátor önfeláldozásukat ki kell emelni. Azonkívül felszólítja az anyakönyvvezetőket arra, is, hogy értesítéseikben levő adatokat a halotti anyakönyvbe is vezessék be és a házi kimutatásba is Írják be, hogy az illető elhalálozott, mint hős halt meg.

Orosz fogságban. Rab István a szatmári ref. gimnázium tanára, tartalékos hadnagy orosz fogságba került. Przemyslinél megsebesült egy heves kirohanáskor, mint sebesültet fogták el a muszkák. Internálták Moszkvába, hol kórházban feküdt, de már a veszélyen túl van.

A szatmári Jótékony nőegyesület

pénteken, február 12 én délután 5 órakor a Városháza kis tanácstermében közgyűlését kiegészítő értekezletet tart, melyre minden tagot tisztelettel meghív az Elnökség.

Leszállítják a hadisegélyt. A m. kir. pénzügyminiszter a múlt hét végén egy rendeletet bocsátott ki, amely szerint a hadba- vonultaknak gyámolitásra szorult családjai tekintet nélkül a családtagok számára ezentúl 1 korona 20 fillér napi segélyben fognak részesülni. A magyar nemzet élet halál harcza folyik most. Mindenkinek teljesítenie kell kötelességét; vitézeink a harcztéren, akik itthonmaradtak, itthon hozzák meg az áldozatot. Az utóbbi bizonnyára könnyebb feladat, bár ez is elég önmegtagadást kiván. Az állam erejéhez képest igyekszik a küzdő vitézek családjairól gondoskodni s ha most kissé szükebbre szabja a segély nagyságát, azt csak a kényszerűség diktálja neki, amibe minden esetre bár nehéz szívvel belenyugosz- nak azok is, akik a segélyezésre reászorulnak, hisz a haza érdekeiről van szó.

A bikszádi vonat-közlekedése. A vasúti állomásfőnökség a következőkről értesíti a közönséget: Értesítem a t. utazó közönséget, hogy folyó hó 7-ikétől kdzdődőleg a Szatmár—bikszádi h. é. vonalon egy vonatpár fog közlekedni, még pedig a 6U4-es indul Bikszád felé este 7 óra 26 perczkor és a 6111-es érk. Szatmárra reggel 8 óra 08 perczkor. Szatmár, 1915. február 6 án. Kulcsár állomásfőnök.

„Kedves zsidó népem“ .. . Todoren- dow orosz tábornok czikket irt a Rjecsben, amely czikkben a zsidók egyenjogositását kéri, mert 365.000 zsidó harczol az orosz ha-