Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-01-24 / 6. szám
Szatmár-Németi 1915. január 24. SZATMÁRI HÍRLAP 3 Gyula szatmári 12. honvéd gy. e. hadnagyról aki a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemik ezeszttel lett kitüntetve, a hivatalos lap úgy emlékszik meg, mint az ellenség előtt elesett hősről. É/en kívül a hivatalos lap közli, hogy a király Keler László szatmári 12. honvéd gy. e. főhadnagynak az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a hadidiszitményes 3. oszt. katonai érdemkeresztet fadományozta. Ugyanilyen kitüntetésben részesült Bartoffy Miklós budapesti 1. honvéd gyalogezredbeli százados is, akit városunkból sokan ismernek. Házasság. Hajdú Gyula Béla nyug. áll. int. gondnok és özv. Kőhalmy Gyuláné szül. Dapsy Leontin f. hó 16-án házasságot kötöttek. Aki ötödször ment vissza a frontra. Olyan harczosunk, aki kétszeri megsebesülés és gyógyulás után harmadszor visszament a frontba, nekünk is már van, de a rekordot ezen a téren kétségtelenül az a kötheni illetőségit német landwehr-katona tartja, aki a hadjárat folyamán eddig négyszer sebesült meg, s a napokban ötödször tért vissza a német frontba, hogy ott a végsőkig teljesítse katonai és hazafias kötelességét. Legutolsó megsebesülése után a kórház főorvosa szabadságot akart neki adni, hogy meglátogathassa feleségét és hét gyermekét. A derék katona azonban nem vette igénybe a szabadságot, hanem igy felelt: — Feleségemnek és gyermekeimnek megígértem, hogy csak mint győztes térek vissza. Fogadalmamat meg akarom tartani. Vagy győztesen térek vissza, vagy holtan. A kezdet. Boltos inas (aki épp most kezdi meg a pályáját): Kérem Kinizsi ur mivel kezdjem el a munkát ? Kinizsi: Amig beletanulsz az üzletbe, fogj egy pár legyet, öld meg őket és tedd a légyvesztőpapirosra a kirakatbaj EGY VIDÉKI szerény urileány, /képesített óvónő alkalmazást keres elemi iskolába járó gyermekek mellé ; esetleg a háztartást is vezetné. Czim a kiadóban. TANÁCSADÓ A sömör ragadós baj, melyet apró gombák okoznak. A nyilvános fürdőkben rendesen megfordulnak olyan emberek is, akik ebben a bőrbajban szenvednek. Ha mármost ugyanazt a lepedőt és ugyanazt a dör zsölő nemezdarabot, amelyet ilyen bőrbajos ember használt, másvalaki használja, köny- nyeu árt ragadhat rá a baj. A nedves lepedőn és az ugyancsak nedves dörzsölő rongyon mindig ott marad egy pár abból a kis gombából, mely a sörnört okozza. Ezek a gombák a nedves vásznon és nemezen igen gyorsan elszaporodnak és ha most az ilyen lepedőt, vugy dörzsölő nemezt másvalaki használja, jól megdörzsöli vele a testét, beledörzsöli a bőrébe a sömör csiráit, melyek azután az ő bőrén is sömörös kiütést okoznak. A sömör úgy is támadhat, ha a fürdő után nem szárítja meg az ember a bőrét. A nedves bőrön is tenyészhetnek az esetleg odakerült gombák. Tehát a sömör átraga- dástól és kifejlődéstől az ember legegysze rübben úgy óvhatja meg magát, hogy csak tökéletesen száraz kendőket és lepedőket használ és bőrét fürdés után alaposan ineg- száritja. Magyar tea. Ismeretes, hogy az iskolás gyermekek több vidéken gyűjtöttek néhányfajta fa és cserje levelét, a melyből a katonák számára teát készítenek. Mostanában két intelligens lengyel légionárius igen dicsérte azt a teát, amelyet a gyéké- nyesi vasútállomás Vörös Kereszt kirendeltségétől kaptak s amelyről megtudták, hogy magyar tea. Készül pedig ez a tea a vadszeder (Rubus fruticosus; szárított leveléből. A vadszeder hazánk minden vidékén hasznos és közismert, különösen most tél idején zöld leveléről könnyen felismerhető és tömegesen gyűjthető. Éles késsel laskára kell vagdalni és teljesen megszántam. Bizonnyára hasznos dolog volna, ha a gyermekek minél tömegesebben foglalkoznának a magyar tea-levél gyűjtésével. Pletyka — a pletykáról. Mi a pletyka ? Nagy furcsaság. Láthatatlan és mégis él; nem jégeső, nem sáska és mégis pusztít. Haragszunk reá édes mindnyájan és mégis szívesen folytatjuk a legtöbben. Ti okban támad, de világosan terjed . . . És terjed mindaddig, mig valakit jól feketére nem mosott. Olyan ő kegyelme, mint valami rátartós nagyasszony. Ember kell neki, mert évődéssel táplálkozik s ha valakit jól meg- kinozott: kikaczagja, hogy még akkor se felejtsék el, ha ő már másnak a portájára szállott . . . Hogyan keletkezik ? No azt még bölcs ember se tudja. Legkevésbé az akiről a pletyka szól. Sőt rendesen ő az utolsó, aki egyáltalán hali róla, hogy meg van szapulva, ha ugyan megtudja. Van kis és nagy pletyka. Van városi, falusi és családi pletyka. De a pletyka befurakodik a politikába a hivatalba is, a hol két ember van egyszerre. Mert legalább két ember kell neki, hogy pletykázhasson a harmadikról. Aztán nem csinál külömbséget, hogy nők avagy férfiak azok. Az egyik úgy szereti mint a másik. Rendesen a nőket vádolják, hogy pletykások, pedig a férfiak is azok. A női pletyka talán czifrább, de a férfié — no egyik sem vethet szemére a másiknak semmit. * Akárhány ember van, aki sohasem állott bíróság előtt. Meghal anélkül, hogy a törvényeket ismerné. De olyan ember aki a pletyka asszonyság karjaira ne került volna: olyan — egyáltalán nem létezik. Furcsa egy tárgyalása van neki. Téged meg nem idéz, nem kérdez, tanukat- nem hallgat ki, ügyvédi, ^prókátori fogásokra nem szorul. Ő kész Ítélettel lép elő. De azért perköltséget követel ám. És hogy hajtja be, milyen kérlelhetetlenül. Tudjátok-e miből ? Abból a vagyonból, amit emberi becsületnek nevezünk 1 És éppen ezért a pletyka zsarnok uralkodó ám. Trónok dőltek le hatalmak pusztultak el — és az ő trónja elpusztulhatlak olyan régi ő mint az ember. Az emberek ugyanis kezdettől fogva . . . pletykáztak s mig élni fognak pletykázrli is fognak mindig. A pletyka azon rosszak közül való melyeket mindenki kárhoztat, mert árt másnak és melybe mégis édesmindnyájan bele jutunk. Mindaddig mig az illetőről nem szól a nóta, tetszik legtöbb embernek. A pletykázott is szívesen hallja a pletykát — másokról. Sokan azt mondják, hogy van valami jó mégis a pletykában. Ugyan mi ? Az emberek sokszor ezúton veszik észre hibáikat és igy jövőre óvatosabbak lesznek. A pletykától sokszor jobban félnek az emberek mint a törvény kezétől. Igen ám de a pletyka a családok békéjét is bántja. Családok békéjét dúlja fel, sziveket keserít el . . . Azért sokszor kiegyenlítődik a dolog, mert mint mondám, bár kárhoztatjuk édes mindnyájan, benne vagyunk . . . Hányszor hallgatjuk az ártatlanokról szóló pletykákat sőt megnevetjük, mulatunk rajtuk. Nohát ha minket is ártatlanul ér sokszor a pletyka . . büntetésül vehetjük ezt, amiért mi is mulattunk másokon. Az embernek vérében van a pletyka . . . azért csak erős küzdelemm jl lehet őt megfékezni 1 Vannak városok, falvak, családok hol nagyon szeret tartózkodni pletyka asszonyság. No a jó Isten őrizzen minden családot, várost és falut — ő kegyelmességétől. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Makóczy Géza fV'.Í.SS1*“ Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. cimü kiadványunk megjelent egyházmegyei jóváhagyással magyar, német és tót szöveggel. Ára: 100 drb 2.— korona 500 drb 7.50 korona 1000 drb 10.— korona Tisztelettel Pázmány-sajtó Szatmár-Németi. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszműemlék és rövidáru csikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy larsangi vasár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. Blatn iczky István KAZINCZY-UTCZA 10. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 IOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint cipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. TJjságelárusítók (rikkancsok) kerestetnek kiadóhivatalunkban. Minden Nagyságos Tekintetes Nemzetes és Polgár asszonynak öröme telik a festésben, hogyha VÁMOS ÁRON kizárólagos festékkereskedésében Szatmár, törvényszékkel szemben szerzi be padló festék szükségletét 1 korona 20 fiillértől feljebb.
