Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-30 / 51. szám

Szatmár-Németi 1915. juinus 30. Uj hadsereg készül Oroszország­éban. Nagyobb lesz a már szétvert tizmilio- mos seregnél, Rombolóbb municzióval látja el magát ez a sereg. Nem franczia, angol pénzen fogják szervezni, de a föld alól fog egyszerre feltámadni. Ennek a seregnek más tulajdonosa lesz és nevét nem a czártól kapja. Neve forradalom. A hírek, melyek napról- napra átjönnek a czenzura határain konkre­tebb, határozottabb alakban igazolják, hogy Oroszországban a forradalom lángja csapkod fel a föld alól morajló dübörgéssel és föld­indulásokkal. A ezár hadserege már nem elegendő a forradalomnak seregével szemben. Azzal a sereggel szemben, mely láthatatla­nul nő és hömpölyög szerte-szét egész Orosz­országban. Várják haza a galicziai sereget, vagy legalább egy részét. Ez a hazasiető segítő sereg otthon átkozódó népet, felszaki- tott utczakövezeteket, kirabolt üzleteket és magtárakat fog találni. Valahogyan hátrafelé sült el a fegyver, a gyilok, amivel minket akartak megölni, éhséggel elpusztítani. Azt hit­ték a mi belső forradalmunk lesz az ő har­madik szövetségesük. A legerősebb. A leg­pusztítóbb. íme: megfordítva történik. A mi népünk román, tót, horvát, szász nép lelke velünk van. A harczokban van. Tiz millió katona indult el ellenünk nagy, óriási Orosz­országból. De lelkűket nem hozták el a harczba. A tűzhelyeken, a földeken, vutki mel­lett maradt. Azért kell az orosz hadseregnek hazamenni. Mert vélekedjék bárki, ahogyan Ítélete diktálja, nekünk meggyőződésünk: Varsó is elesik. Hindenburg hallgatásának titka van ... Ez a titok rövidesen kitudódik. Az orosz haza kotródik. Egy uj hadsereggel fog megvívni. Neve : Forradalom. Kitüntetés. Mikor Zupka Vilmos pá- lóczi segédlelkészt a katonasághoz, mint tá­bori lelkészt behívták, mindjárt megjegyez­tük, hogy ez a mozgékony, tevékeny fiatal ember ott kivaló, áldásos szolgálatokat fog teljesíteni. Hiszen Szatmáron való rövid tar­tózkodása alatt már megmutatta, milyen ér­zéke, zélusa van a tevékenységre. Vélemé- . nyűnkben nem csalódtunk. A hivatalos lap­ból értesülünk, hogy a király Zupka Vilmos tábori kórházi tart. táb. lelkésznek, az ellen­séggel szemben kitűnő s önfeláldozó magatartása elismeréseid a lelkészi érdemkereszt 2-ik osz­tályát a fehér-vörös szalagon — adományozta. A főispán — a nagybányai ref. egyházmegye főgondnoka. A Helmeczy József halálával megüresedett főgondnoki állásra Csaba Adorjánt, vármegyénknek fő­ispánját, kormánybiztosát, a nagybányai ref. megye tanácsbiráját választották meg, csak­nem egyhangúlag. Igazán szép és dicséretes dolog, hogy a főispán mérhetlen elfoglaltsága mellett készséggel adja munkaerejét, egyéni és hivatali tékintélyét, munkásságát egyhá­zának. Példát vehetnek a mi kath. közéleti fiórfiaink, mint lehet és kell az egyházért, a hitért bátran, mindent legyőzve áldozatokat hozni és szembeszállani még a legfelsőbb állásokban is azon hamis vélekedéssel, hogy valamely állás összelérhetlen a vallásos buz- gósággal. Mint ez a kath. világban történni szokott. A közélelmezési bizottságnak meg­alakulása. A város megalakította a közé­lelmezési bizottságot. Hivatása lesz főleg a drágasággal, az élelmi uzsoráskodással való- szembeszállás. A piacz egy heti tartalmára érvényes maximális árat már meg is állapí­totta. A zárdái felső nép- és polg. isk. ta- nitónőképzőben az 1914/5. iskolai év végén nyelv- és történet tudománybeli oklevelet nyertek : Aranyi Aranka, Golgovszky Dona­tella, Harkay Margit, Lukács Katalin és Pet- neházy Paula. Ugyanott felső nép- és polgári iskolai munkamesternöi oklevelet nyertek : özv. Péchy Gézáné Ludvig Anna és Unger Áloj- zia. Az elemi iskolai tanitónöképzöben oklevelet nyertek: Bartos Angelika, Bábel Jolán, Beke Etelka, Botiinger Nivárda, Brendusán Kor­nélia, Czier Gemma, CzLr Herola, Dobro- vóezki Katalin, Dorner Matild, Ezzöl Assiola, Fássy Mária, Gábriel Georgia, Ilucz Valéria, Keresztes Mária, Kora Mária, Kónya Regi- nella, Lakos Marillák, Lőrincz Antilia, Lu- descher Terézia, Magyari Gizella, Máncz Klemenca, Márkus Margit, Mihály Anna, „SZATMÁRI HÍRLAP" Musitz Jusztilla, Müller Anczira, Pap Ilona, Pap Margit, Perük Hona, Plavits Fremióta, Pólyák Anna, Pólyák Ilona, Popán Anna, Ridler Ilona, Rittli Emilia, Ruber Kolombi- erisz, Russay Aranka, Sághy Etelka, Speigel Rolándisz, Szabó Jolándisz, Szalay Mária, Takács Fidelissza, Tempfl Tarziczia, Thurner Amália. Török Blanka, Uray Ágnes, Üveges Mária, Varga Ilona, Vekerdi Borbála, Vetter Márta, Vilhelm Gizella, Viplak Anna, Zihor Anna. Az óvónőképző intézetben oklevelet nyer­tek : Anderkó Kornélia, Bátki Izabella, Ber- csik Rozália, Blazsek Mária, Borsi Mária, Bónis Ilona, Bőhm Irén, Burai Ilona, Ember Ilona, özv. Frankné, Kiss * Róza, Gedeon Jerne, Giczy Adél, Gocsál Jolán, Gyorgyaj Helén, Hajdú Jolán, Hegedűs Irén, Horzsa Etelka, Hován Jolán, Januczás Erzsébet, Klá- nicza Margit, Kora Anna, Majorossy Sarolta, Mán Aranka, Mezey Ottilia, Nagy Irén, Nagy Leontina, Orbán Kálmánná Irinyi Márta, Panulin Jolán, Papolczy Erzsébet, Passint Olga, Révész Olga, Sterk Emilia, Szendrei Ida, Székely Róza, Szudey Teréz, Tallián Gizella, Tirheimer Borbála, Torna Pálné Ra- deczky Matild, Tóth Ida, Váradi Vilma Ve- resborca Anna, Wlád Teréz, Zihor Mária. Háborús hirek. Halics birtokunkban van. Ha­llostól felfelé a Dnyeszter déli partján nincs ellenség. — Az olaszok minden erőlködésük daczára semmi súlyosabb eredményhez nem juthattak. — Szerbiát nagyon leverte Lemberg elfoglalásának hire. Attól tartanak, hogy most rajtuk lesz a sor. — A Darda­nelláknál olaszok nem fognak harczolni. — A plavai ütközetet végig nézte az olasz király és mikor pie- monti katonáit retirálni látta, szemtanuk állítása sze­rint sírva fakadt. — Vilmos császár Lembergben. Csa­patainkkal majdnem egyidőben bevonult Lembergbe Vilmos császár trónörökösünkkel. A Lemberg alatti harczok előttük folytak le. Orsz. állatvásárok vármegyénk­ben. Junius 29-ikén Szatmáron; julius 2-án, Magyarberkeszen; 5-én Nagykárolyban, 9-én Kővárhosszufaluban; 12-én Bikszádon, Felső­bányán ; 13-án Szamoskrassón; 16-án Csen- geren; 9-én Mátészalkán, Sárközön; 26-án Fehérgyarmaton; 27-ikén Krasznabólteken, 29-én Királydaróczon. Szabad az őrlés. Majdnem féleszten­dei korlátozás után a kormány felszabadí­totta a vámőrlő malmokban az őrlést. Min­denki szabadon, keverés nélkül őröltethet, egyelőre, ha van mit. Mert uj előtt a rende­letnek nincs sok értelme, miután meglehetős kevés az őrölni való. A rendelet különben igy szól: A közfogyasztásra szánt búza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt előállításának és forgalombahozatalának szabályozásáról M. E. 1113—1915. szám alatt kiadott rendeletnek 10. §-ban a vámőrlő malmok tekintetében megállapított rendelkezések hatályon kívül helyeztetnek. Ehhez képest a vámőrlő mal­mok ezentúl búzát és rozsot szabadon őröl­hetnek és az őröltető fél nem köteles árpát vagy tengerit őrlés végett egyidejűleg ma­gával hozni vagy a vámőrlő malmoktól be­szerezni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Hogy közelednek az orosz kémek. A orosz kémrendszer kétségtelenül igen ra­vasz és tökéletes módszereket alkalmaz arra, hogy embereit minden akadály nélkül jut­tassa be az ellenséges országokba. Termé­szetes, hogy ezeknek az embereknek csak nagyon kevés része tud rendeltetési helyére eljutni, útközben ugyanis a mi szemfüles hatósági közegeink felfedezik a kémeket és ártalmatlanná teszik még mielőtt gonosz munkájuknaknak sikere lenne. Legújabban az orosz kezekbe jutott idegen polgároktól rabolják el az oroszok az igazoló okmányo­kat és azokkal szerelik fel embereiket s úgy indítják útnak őket. Ilyen esetről ad most hirt a belügyminisztérium. Tegnap az alis­pánhoz intézett rendeletében tudatja a mi­niszter, hogy május 20 án az oderbergi pá­lyaudvaron a határrendőrségi parancsnoknál jelentkezett Miche Walter magdeburgi pol­gár, aki katonai szolgálatba akart állani. Miche Walter elmondta, hogy neki Chyrov- ban czementgyára van. Az oroszok betörése alkalmával Rymanovba menekült, menekült, mikor az oroszok ide is elérkeztek innen a már nem menekült tovább, hanem megvárta a felszabadító német katonákat. Május 17-én Németországba ment, hogy katonai szolgá­latra jelentkezzék. Rymanovban az orosz tisztek minden holmiját átkutatták s elvet­ték tőle az igazolási okmányait is. Ugyan­ekkor elvették egy Pokorny nevű társának az okmányait is. Az elkobozott okmányokkal nyilvánvaló, hogy visszaéléseket akarnak el­követni a muszkák. Több mint bizonyos, hogy kémkedési czélokra akarják felhasz­nálni, azért a belügyminiszter elrendelte, hogy az ezen a czimen, illetve ilyen okmá­nyokkal jelentkező egyént tartóztassák le s indítsák meg ellene a megfelelő eljárást. Fogyasztási egylet alakulásának eszméjét veti fel Thurner Albert takarék­pénztári czégvezető, városi bizottsági tag. Á maximális terményárak megállapításával kap­csolatban meg van engedve ugyanis, hogy a szövetkezetek beszerezhessék a tagjaik ré­szére szükséges búzamennyiséget. E beszer­zést akarná az alakítandó szövetkezet a leg­szegényebb ember részére is könyebbó tenni. Mi nemcsak szerencsés gondolatnak, de szükséges akcziónak tartjuk a szövetkezet megalakítását. Hogy a szövetkezetekben erő van, hogy az elakadt szekeret több ember jobban ki tudja mozdítani, mint egy: az ősi igazság marad. Hogy a szövetkezetek közül sokan nehézségekkel, adóssággal küzdenek, ennek a jelenségek nem a szövetkezés az oka. Valami más. De ezer szövetkezet éppen ez időben nyitotta meg áldásának forrásait. Ember, emberek kellenek a szövetkezetbe és akkor a szövetkezet valóban áldások forrása lesz. Jégverések. Vármegyénk több közsé­gében jelentékeny jégverés volt. A Gombá­son erős jégverés pusztított. Néhány község­ben a zivatar megdöntötte a vetést. Ugocsa vármegyének hat községének határát verte el a jég. Érett ifjak. A szatmárnémeti ref. fő­gimnázium érettségi vizsgálata a következő eredménnyel fejeződött be : Jelesen érettek : Barla Endre, Biky Gábor, Kiss Andor, Szabó Lajos, Tauszig Mária, Tereh Károly, Thur­ner Béla és Vajay Gábor. Jól érettek: Ba­logh István, Berecz Aladár, Horváth Béla, Kerékgyártó István és Nagy Lajos. Érettek: Csépke Andor, Frankel István, Gyúró István, Károly Imre, Kendelényi Béla, Kormány Lajos, Koroknay Sándor, Molnár Jenő, Pus­kás József és Zámbory Kálmán. Egy komitácsi újságíró feljegyzé­sei. Irta: Dénes Sándor . . A „Szamos“ szer­kesztőjéről már régebben tudtuk, hogy erős megfigyelő, hogy a külső hatásokat, meglá­tásokat, könnyedén, élvezhetőén, színesen tudja leírni. Most, hogy a háborús időkben alkalma volt a haditudósitásokra, tehát látó­köre egyszerre kiszélesedett, benyomásai, meglátásai megizmosodtak és hatalmasab­bakká lettek „ . ez irányú képességei a ma­guk teljes értékükben tárulnak fel előttünk a fent jelzett kötetben, a mely könyvben egyes, igen érdekes és színes tudósításait gyűjtötte össze. A harcztér és vele kapcso­latos jelenségek, benyomások, reflxiók mindig legbővebb forrásai maradnak az Írónak. S főleg a nagy eseményeket kisérő epizódok ragadják meg a lelkeket. Ez epizódoknak beillesztésében Dénes igazán mesternek bi­zonyul. E könyv nem múló értékű, bár a folyó napi események tükre. De milyen ese­ményeké ? A melyek a késő generácziónak emlékében is fel fognak lobogni s melyekről még az unokák is nagy büszkeséggel és ke­gyelettel fognak olvasni. Vannak e képek közt olyanok, melyek igazán elmélyedésre és újra olvasásra késztetnek. Vannak gyengéb­bek is, de nem értéktelenek, hanem arra mu­tatók, hogy írójuk még mindig forrásban van. Szívesen ismerjük el, hogy Dénes kerül minden ízléstelenséget vagy olyan elemet, mely miatt nem szívesen olvasná mindenki könyvét. Azért számíthat könyve közérdeklő­désre és azért hisszük, hogy Dénesnek nem lesz szüksége más eszközökre, mint azokra a tényezőkre, mik az irót a szép, jó és igaz szolgálatában emelik és értékelik. A czimla- pot Boromisza Tibor neves festőnk rajzolta igen jellegzetes módon. A könyv ára 2 K. Huszár Aladár könyvkereskedésében kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom