Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-06-27 / 50. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP bemászva elemeit egy órát és 720 koronát. Szerencsésen ki is mászott a szobából. És ment egyenesen a kocsmába, a hol a katonákat kinálgatta étellel, itallal. Elcsípték. Az óra és a pénz kevés hiánnyal megkeiült. Háborús hírek. Varsót kezdik kiüríteni. Eddig 100 ezer ember hagyta oda a várost. —- Lemberg több, mint 10 hónapig állott orosz uralom alatt; 1914. szeptember 3-án foglalták el. Május 2-án volt a gorliczei áttörés; jünius 3-án foglaltuk vissza Prze- myslt; a jaroszlavi junius 12-iki újabb áttörés után junius 22-én Lemberg újra a miénk. Az ágyuk nem tettek kárt Lemberg városában. —- Az olaszok nagy veszteségeket szenvedtek az Isonzónál. Már nem küldenek csapatokat a francziáknak. — A moszkvai forradalom után a metropolita azt írja pásztorlevelében, bogy a városra [Moszkvára) nem lehet ráismerni. A forradalmat a háború rossz íiirei okozták. Ez is csavargó. Kapusi Lajos kertész kertjéből az utczára három zsák hagyma pottyant. És pedig éppen akkor, mikor Mó- nus tüzfelügyelő arra haladt. Csakhamar kiugrott valaki, egy férfi alak, hogy a zsákokat tovább inditsa. Mónus a csavargót lefülelte. A csendőrségnél kisült aztán, hogy a hagymatolvaj Nagy István. Ez is többszörösen büntetett csavargó. Hja, munkáshiány van 1 Gyerek kezébe nem való — a töltény. A Wesselényi-utczában egy gyerek kezébe orosz töltény került. Természetesen játszott vele és a fegyvertöltény elsült. Jobb keze fejét súlyosan megsebesítette. Sokszor irtuk, a rendőrség is figyelmeztette a szülőket, hogy a gyermekektől szedjék el a töltényeket. Nem valók azok a gyermekek kezébe. Az orosz katona fegyverében sokszor el nem sül; de a gyereknek sikerül. Nem szabad elrejteni az aprópénzt. Az utóbbi időben csaknem minden helyen lehet érezni a váltópénz hiányát. A pénzhiánynak korántsem az az oka, hogy talán az állami pénzverdék nem produkálnak elegendő váltópénzt. A belügyminiszter ezt a vármegyéhez minap érkezett rendeletében határozottan meg is czáfolta. A miniszter kijelentette azt is, hogy a pénzverde teljes munkaerejével dolgozik és sokkal több 1 koronás, 10 és 20 filléres érczpónzt vertek, mint máskor. Ennek daczára a váltópénz hiánya csaknem bénitólag hat a kereskedelemre, iparra, közgazdaságra. A hiánynak egyedüli oka az, hogy a nép között az a tévhit van elterjedve, hogy a bankjegyek értéke jelentékenyen esett és ezért a váltópénzt összegyűjtve, visszatartják. A miniszter rendelete kiemeli, hogy ez az eljárás nemcsak megbé- lyegzendő és megtcrlandó dolog, de hazafi- atlan is. Utasítja azért az alispánokat a miniszter, hogy minél szélesebb körben tudassák a lakossággal, hogy a bankjegynek teljesen egy az értéke a váltópénzzel, ezért mindeki hazafiatianul jár el, ha a váltópénzt kivonja a forgalomból. Gazdák gyűlése. A „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ minapában értekezletet tartott, az aratási munkálatoknak biztosítása érdekében. Érthető, hogy nagy a munkás- hiány és sajnálatos, hogy az itthonmaradt munkások nem tudják megtartartani azt a mértéket, melyet a kölcsönösség és a belátás éppen a munkás nép érdekében és a nemzet jövő küzdelmeinek szempontjából méltányossá tesz. Az értekezlet ezeket a jelenségeket mérlegelte, mikor feltárta a fenyegető bajokat, eszközöket, módokat keres az aratás lehető zavartalan lefolyására. A gyűlésen maga a főispán is jelen volt. Az egyesületi titkár előterjesztette a honvédelmi és a földmive- lésügyi minisztériumnak kiadott körrendeletéit, melyből különösen figyelembe veendő az az intézkedés, hogy 20 as munkáscsoportban katonaságot enged át 14 napra az aratási és cséplési munkák lebonyolítására. Az értekezlet határozata értelmében a gazdasági egyesület sürgősen értesítette a községeket és gazdákat az eljárásról, mely mellett a katonai munkáscsoportok megszerezhetők. Szó volt még az értekezletin a hadifoglyok alkalmazásáról, az idei termésre nyújtandó előlegről, valamint az idei termésnek az állam által leendő átvételéről. Ez utóbbi tárgyban az egyesület feliratilag fardult a kormányhoz, hogy a termés átvétel elsősorban vármegyénkben történjék, mivel gazdáink helyzete az elmúlt katasztrofális évek után oly nyomasztó, hogy a termés gyors értékesítése rájuk nézve úgyszólván létkérdés. Kimondotta továbbá az értekezlet, hogy a gazdasági egyesület titkári hivatala a legszélesebb körű akcziót fogja kifejteni az idei aratás biztosítása érdekében s minden idevágó ügyben teljes és kimerítő tájékozást nyújt a kisgazdáknak és azoknak is, akik nem tagjai az egyesületnek. Augusztus 15 én vonulnak be a 18 évesek. A honvédelmi minisztertől rendelet érkezett a törvényhatóságokhoz az 1897. évben született és besorozott népfelkelők bevonulására vonatkozólag. Eredetileg úgy volt tervezve, hogy a fiatal népfelkelők julius 15 én tartoznak bevonulni. Az újabban érkezett rendelet értelmében a bevonulási határidőt egy hónappal ismét kitolta a miniszter. Az újabb határidő augusztus 15. amikor is minden alkalmasnak talált 1897. évi születésű népfelkelő tartozik bevonulni ahhoz a parancsnoksághoz, amelyhez a szemle alkalmával beosztották. A moratórium alatt. Találkozik végre egy hitelező az adósával. — Mikor fog már fizetni? — Hát ha engem merészel zaklatni, még a felelettel is adós fogok maradni, elvégre is tudja meg, hogy moratórium van. Biztosítani kell a fiatalkorú munkásokat. Pár nap választ el már mindössze az aratástól; ebben a nagy munkában az idén kétségtelenül nagy és hasznos szolgálatokat fognak végezni a gyermekek. Tekintettel arra, hogy ezek a dologhoz még nem szokott fiatal munkaerők sokkal jobban ki vannak téve a balesetnek, mint a felnőttek, kívánatos, hogy a munkaadók a dolgozó gyermekeket biztosítsák. (Olvassuk, hogy egyes vármegyékben már ez emberbaráti (de hivatalbeli ügyben is) gondoskodás történt. Szat- márvármegyére, ilyen prevencziós előrelátást nem olvastunk. Szerk.) Magyar ember eszejárása. — No Mihály g >zda bevette a csikó az orvosságot ? — De be’ ám 1 — És jót tett neki ? — De még mennyire. Már vicczöl is a csikóját. Az előbb is — hasba rúgta a bőrös gyereket. A debreczeni kamara ezüst érmei. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara a jeles eredménnyel végző ipar, továbbá kereskedő és iparos tanoncz iskolai tanulók részére kitüntető ezüst érmeket szokott évenként a vizsgálatok alkalmával adományozni. Ez érmekből az idén az iskolai igazgatóságok által ajánlottak elbírálása után körülbelül 100 érmet osztott ki és Ítélt oda az arra érdemesnek találtak részére. Szatmár- megye területén az érmeket a következő iparos tanvncziskolai tanulók kapták ; Miski István Fehérgyarmat, Kedves János, Weisz József Mátészalka, Ossán János, Simori Ferencz Nagybánya, Debreczeni Lajos, Kun Pál, Török Zsigmond, Turbucz György Nagykároly, Papp László Nagysomkut, Nagy Sándor, Drágos Gusztáv, Káluoky Bertalan, Konyeczky Endre Hidasi Sándor Szatmárnémeti. A kereskedő tanoncziskolák tanulói közül : Blau Miksa Nagykároly. Az érmek mellé adott a kamara a tulajdonosoknak egy oklevelet is bizonysá- gául'annak, hogy éremkitüntetésben részesült. Tanuló felvétetik fizetéssel azonnal, Somhjay Gyula divatüzletében, Deák tér 10. _________Szatmár-Németi 1915 junius 27: Há borús-apróságok. Sorozáson. A sorozó bizottság előtt áll egy népfelkelő-jelölt. A kapitány indignálódva kiált reá : — Már mégis csak megfürödhetett volna . . — Instállom alásson . . fürdős vagyok. Czipésznek rossz czipője, péknek asztalán sületlen kenyere, fürdésnek nincs ideje — a fürdésre. Pólába vitték. Valaki elujságolja Juli [néninek, hogy a fiát Pólába vitték. Juli néni keserves sírásra fakad : — Jaj Istenem, jaj Istenem ? Szegény fiam. A fejét lőtték el, vagy a lábát lőtték el? — Nincsen annak semmi baja. — Hát akkor minek takargatták lepedőbe, pólyába ? Póla városáról persze Juli néni mitsem tudott. Klasszikus fordítás. Katonák olvassák a háborús híreket. Az egyik hirtelen felüti a fejét : — Mit jelent az, hogy Gott straf England? A másik vitéz meggyőződésteli ábrá- zattal aztán megadja a kért fölvilágositást: —- Az annyit tösz, hogy a rosseb ögye meg Angliát! Házi asszony. Cseresznye eltartása befó'zés nélkül. A cseresznyét szárától és magvától megtisztítva egy bőszáju befőttes üvegbe rakjuk, olyan formán, hogy egy réteg tört czukrot; teszünk az üveg fenekére, erre egy réteg cseresznyét, aztán megint czukrot és igy tovább mig az üveg megtelik. Ekkor az egészet addig rázzuk, mig a cseresznye levet ereszt s ez magasabban áll, mint maga a cseresznye. Ekkor az üvegben mutatkozó hiányt kipótoljuk s újabban rázzuk mindaddig, mig végre az üveg egészen megtelik. Ekkor bekötjük s hűvös helyre eltesszük. A ribizli bor készítésére nézve, ajánlják: Ribizliből kitűnő pecsenyebor készíthető, mely a legfokozottabb igényeket is kielőgiti a következő módon: Egy liter ribizli lére veszek fél liter megylevet két liter tiszta ivóvizet, melybe 1 és V* kiló czukrot felolvasztottam s ezt összekeverem s forrni hagyjuk, mint a bort. A kiforrás sokkal tovább tart, mint a szőlőléből készült musté, Midőn a forrás megszűnt üvegbe fejtem körülbelül szeptember utóján kész a pompás bor. Másik eljárási mód ez : mivel a ribizli nagyon savanyu, a levét íelhigitjuk vízzel annyira, hogy a túlságos savanyúságát elveszítse. Ékkor annyi fehér czukrot teszünk bele, amennyitől olyan édes lesz, mint a közönséges szőlőmust. Ekkor aztán engedjük kiforrni s továbbra úgy bánunk vele, mint a szőlőből készült musttal. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. ORGONA GYÁR pa^r villamos gépekkel berendezve. "$9 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitá80kat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ cs. és kir. udvari szállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregy házmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár-
