Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-04 / 25-26. szám
8 „SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 április 4. A przemysli tízezer. Fővárosi lapokban olvassuk: A sajtóhadiszállásról most magyarázatot adtak arról a tízezer főnyi veszteségről, amelyet csapataink a legutolsó kirohanás alkalmából szenvedtek. Ezt a veszteséget a jo gosan nyugtalankodó közvélemény úgy magyarázta, hogy a kirohanásnak tízezer halottja volt. Most megállapítják, hogy ez a jelentős veszteség nem tízezer ember pusztulását jelenti, hanem csupán fogságbajutását, mely a vár átadásakor úgyis bekövetkezett volna. Éz a közlés a lelkek felszabadulását és megkönnyebbülését jelenti, de miért késtek ezzel a magyarázattal ? Szterényi a háborúról. Szterényi József képviselő a napokban Brassóban járt választói között, és ez alkalommal háborús előadást tartott, a melyben a nagy küzdelmet gazdasági oldaláról világította meg. A háború napi kiadásait Szterényi körülbelül kétszázhusz millió koronára teszi, ebből az osztrák magyar monarchia naponkénti költsége husz-huszonnégy millió lehet. Hadseregünk harmadfél millió embert véve fel alapul és úgy számítva, hogy minden ember csak negyven gramm élelmiszert fogyaszt, mindennap háromezer szarvasmarhába és tizenkétezerötszáz métermázsa kenyerünkbe kerül. A főzelékből naponkint háromezerötszáz métermázsa kell és a katonai konyhákon mindennap legalább ötszáz métermázsa zsírt használnak fel. Azután áttért Szterényi arra a veszteségre, amit a háború munkaerőben okoz s vázolta a feladatokat, amik a háború után társadalmunkra hárulnak. Végül annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a ránk kényszeritett háború a mi győzelmünkkel fog véget érni. A fölösleges élet és lisztkéssletet be kell jelenteni. A m. kir. kormánynak folyó hó 10-én a búza, rozs, árpa, valamint az ezekből előállított lisztkészletek bejelentése és átengedése tárgyában hozott rendeleté alapján a városi tanács hirdetményt tett közé. Akiknek a felsorolt lisztmagvakból, vagy az ezekből előállított lisztből olyan készletük van, amely az uj termés betakarításáig szükséges mennyiséget meghaladja, kötelesek ezt dr. Papp Ottó városi aljegyzőnél április hó 7—9 között bejelenteni. A bejelentést elmulasztását 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 K-ig vihető pénzbüntetéssel és elkobzással büntethetik. A bejelentett készlet az Országos Gazdasági Bizottság részére zár alá vétetik, amely azt a maximális áron általa választott időpontban átveszi. A pénzügyőrök az eltitkolt készletek után Dyomozni fognak. Harmadfélmillió halott. A nemzetközi Vörös Kereszt Egyesület irodája kimutatja a jelenlegi világháborúban az összes hadviselő felek veszteségeit. A statisztika január elsejéről szól, addig az összes veszteség halottakban 2,339.000 ember, sebesültekben és betegekben 4,033.500 ember. Ebben a nehéz időben. Közös asztalhoz ültek a rekvirálók. Valaki rémülve veszi észre, hogy tizenhármán ülnek egy asztalnál. Nagy nyugtalanság támad, mire feláll egy hatalmas, kövér Írnok és igy nyugtatja meg a társaságot : — Ne féljenek és ne nyugtalankodjanak az urak, én kettő helyet eszem. * — Ebben a nehéz időben, szörnyülkö- dik a jegyző. Miért nem ízletes a hadikenyér. A Nagyváradon megjelenő „Tiszántúléban olvassuk e sorokat: A miniszteri rendeletben megállapított vegyítés szerint a hadikenyérnek 50 százaléka búzaliszt, 50 százaléka tengeriliszt. Ehhez képest van megállapítva a kenyér ára. A közönség körében azonban nagyon sok a panasz, hogy az eladásra bocsátott kenyérben nem 50 százalék, hanem 70—80 százalék a tengeriliszt, tehát az illető kenyérsütő nemcsak kevésbé jó kenyeret állít elő, hanem csal is, mert az olcsóbb tengerilisztből a megszabottnál nagyobb mennyiséget keveri a kenyérlisztbe. A városi élelmezési ügyosztály minden konkrét panaszt szigorúan elbírál s ha a panasz beiga- zolást nyer, az illetőnek egyáltalán nem adnak lisztet s becsukhatja az üzemét. Meg is érdemli, hogy a legszigorúbban járjanak el az ilyen csalókkal, akik a nehéz idő szükségét is csalásra használják fel. És nálunk ? A háború. Hadseregünk a Kárpátokban csudás kitartással és bámulatos hősiességgel állják helyüket a muszka tömeggel szemben. Hol támadnak, hol védekeznek, de sikerrel és megnyugtatólag harczolják a harezot, mely a kárpátokban hihetetlen hevessé és általánossá fejlődött. A magyar lapokban a minapában megjelent egy távirat — Berlinből. A távirat közöl egy részletet azon beszélgetésből, melyet Morath őrnagy Conrád vezérkari főnökkel folytatott. E távirat nyugtalanitólag hatott a közvéleményre városunkban is. Most azonban már tudjuk, hogy a távirat rosse fordítás. Helyes fordításban éppen ellenkezőleg megnyugtatásunkra és hadseregünk dicsőségére szolgálhat ez a beszélgetés. Városunk kórházaiban elhunyt vitéz katonák. Klimentyi Kharitonovics Re- czinka, a 8. sz. orosz gyalogezredbeli közember földmives, Kajinsko-i (Tomsk, Oroszország) születésű, gör. kath. vall., 21 éves. nőtlen. — Johan Rezva a 3. sz. tábori tü- zórezred (Olmütz) közembere, szül. 1889., Haszlag községben (Tesschen). r. kath. Halál oka : tifusz. — Koleserics Mato a cs. és kir. 78, sz. gyalogezred közembere, szül , 1889., Vi- ruviticza községben (Horvátország) r. kath. vall, Haláloka: tifusz. — Dicu György, a m. kir. 26. számú népfelkelőgyalogezred (Eszék) 3. századának közembere, szül. 1876. Törcs- vár Fogaras m.) gör. kath. vall., nős’ Halál oka : Tüdőlob. — Zavol János, a cs. és' kir. 28. számú gyalogezred 4. századának közembere, szül. 1877. Lászlópuszta, (Diakovár- Szlavónia, r. kath. vall. — Wladimir Matyejo Praszaju, orosz gyalogezredbeli közkatona, Bladimérk-i születésű (Oroszország), 22 éves nős. — Gavádzu Nikolau r. kath. ustarech-i születésű, földmives, 58 éves nős. — Meile- ticz Franjo, m. kir. 23. gyalogezredbeli közlegény. r. kath. Selnicza-i szül. (Horvátország) 42 éves nős. — Nyikos János m. kir. 1. sz. honvéd huszárezredbeli közlegény, r. kath., szőnyi (Komárom) születésű nőtlen. — Knoller Friedrich cs. és kir. élelmezési szakaszvezető, szül. 1886., r. kath., grersdorfi (Stájerorsz.) lakos. — Morgetics Mihály 27. honvéd gyalogezred 8. századának közembere, szül. 1878., gör. kath., illetőségi h: Valikosrediste (Horvátorsz.) — Slameczki Sztaniszlov a 7. orosz vadászezred 4. századának közembere, szül. 1892., gör. keleti, illet, h : Vitesk i (Vilinskij járás, Oroszország). — Papp Mihály, a 32. h. gyalogezred (Dés) 2. századának őrvezetője, illet, h: Sonfalu, Szilágymegye. — Oherla Miho 1898. évi szül. r. kath. trénkocsis, illet, h: Zmielecz (Stanislau, Galiczia) — Knezevicz Milován, a 28. h. gyalogezred Eszék 2. századának honvédé, szül. 1890., r. kath., illet. h. Trenje (Eszékmegye, Szlavónia.) — Kulnik Johann a cs. és kir. 7. gyalogezred (Klagenfurt) 11. század közembere, szül. 1893., rom. kath., illet h: Hosontal (Ausztria.) — Matajczicz Andreas, a cs. és kir. 78. gyalogezred (Eszék) 9. századának közembere, szül. 1894., illet, h : Ovohovicza [Szlavónia]. Mikor érkeznek vissza a mi vándormadaraink ? Április közepén érkeznek : A baráta poszáta. (Pap fülemile.) Szorgalmas rovar pusztító. Tévedés, hogy a kerti növényekben kárt tesz. A kormos légykapó. A le gyek pusztító királya. Darázsölyv: a földi pöször bábjait tizedeli. A molnárfecske. Röptében fogja el a rovarokat. A nyaktekercs a hernyókat szedi. A parlagi pityer a legelők bogarait eszi. Ne bántsuk a madarakat . . . ők a mi ingyen munkásaink. Nekünk hoznak hasznot. Tűz a megfigyelő barakk-telepen. Nagypénteken délelőtt tüzet jeleztek az őrtoronyból. És futótűzként terjedt a hir is: — Ég a barakk ! A hir annyiban bizonyosul] igaznak, hogy a barakk-telepen egy üres barakk teljesen leégett. A tűzoltóság kivonult, az égő barakkot már megmenteni nem lehetet. De sikerült a tüzet megfogni, hogy a nagy telepet tönkre ne tegye. HÁZVEZETŐNŐNEK ajánlkozik egy középkora nö, aki a külső és belső gazdálkodást érti. Czime: Kölcsey-utca 10. szám. Lehetséges-e a „Yilágbéke“? • Irta: dr. Csókás Vidor. (Sokáig tűnődtem, vájjon közre adjam-e a tudós tanárnak ezt a vázlatos és kétségtelenül érdekes fejtegetését Végre eldöntötte sorsát az a köztapasztalat, hogy sok intellektuális lélek foglalkozik ezzel a kérdéssel ma, ha nem is e csapáson. Természetesen sokban nem egyezik véleményünk az itten való fejtegetéssel. És az is, hogy bizony más az elmélet és egészen más a gyakorlat. Meg az is, hogy az az elmélet, mely gyakorlatban soha se tudott érvényesülni és talán nem is foghat: életképtelen. De el kell ismerni, hogy érdemes e fejtegetés az elolvasásra és a gondolkodó lelkek megfontolására. Szerk.) Erre a nagyjelentőségű kérdésre csak az feleljen, aki sokat, nagyon sokat gondolkozott a következő kérdések felett. Más ne feleljen mert Ítélete nem lesz helyes. 1. ) A világbóke olyan anyagi és szellemi haladásnak lenne az alapja, minő még sohasem volt a földön. De ily nagy jó csak az egész emberiség közreműködése mellett jöhet létre; leghatalmasabb uralkodó is gyenge ily eredmény létrehozatalára. 2. ) Mit tett eddig az emberiség a világbékéért ? Semmit. Csak egyesek fáradtak, de követőkre nem találtak. 3 ) Mit tegyen az emberiség ? a) Az óvodától kezdve az összes iskolákban ne tanítsák a tanulókat nemzetiségi gyűlöletre, hanem szeretetre. Az összes iskolák ez ideig a háborúra nevelnek. b) Az összes hírlapok, folyóiratok Írjanak a béke áldásairól s mutassák ki, hogy a háború a nemzetek érdekeivel ellenkezik. A hírlapokban nyilatkozzanak a világ nagy tudósai, művészei a békéről és háborúról. Ha egész Európa lapjai egy félévig erről Írnának, mindenki tisztába jönne s a béke pártjára állana (Vájjon ? Szerk.) c) Legyenek mindenütt gyűlések- a világbóke érdekében. d) Az alsóbb népréteget a mozik világosítsák fel a háború borzalmairól s a béke áldásairól. e) A hitfelekezetek papjai legyenek a világbóke apostolai. f) Egy európai parlamentet kell létesíteni 3000 taggal; ezen parlament dönt a nemzetek közt felmerült vitákban. g) Meg kell állapodni egy közös világnyelvben, egy műnyelvben s az legyen az eszköz, mely az emberiséget közelebb hozza egymáshoz. E világnyelvet kell a mostani holt és modern nyelvek helyett tanítani. Mindenki tanulja az anyanyelvét s ezt; más nyelvet nem. h) Közös pénzértéket kell behozni egész Európában. Közös bélyegeket, vasúti tarifákat stb, Szóval mindent nemzetközileg kell rendezni, amit csak lehet. i) Minden országban kell egy politikai pártot alakítani, melynek neve „Kulturpárt“ s czólja a világbóke létesitóse. Ha az jut uralomra minden országban, akkor sohasem lesz háború. j) Az európai államok szerződésileg kötelezzék magukat, hogy az európai parlament határozatainak alávetik magukat s kössék meg az európai államok szövetségét. k) A „Kulturpárt“ minden országban vigye keresztül a leszerelést. A fegyveres béke nem béke. Látjuk a mostani állapotokból. A fegyvergyártást nemzetközileg kell ellenőrizni. l) Ki kell mutatni, hogy nem igaz az, hogy mindig lesz érdekösszeütközés a nemzetek közt, tehát háború is lesz. Érdekösz- szeütközés lesz, de ezt máskép intézik el. Mi lenne ott, hol most az „Amerikai Egyesültállamok“ virágzanak, ha mindegyik állam külön kis érdekeit védte volna. Egymás el pusztításában kimerültek volna s ott hol most jólét, gazdaság virul, szegénység, nyomorúság lenne. A szövetségre lépés jó üzlet, a háború rossz üzlet. Ha az emberiség ezeket megvalósítani igyekszik, létrejön a világbéke. De ha nem mozdítja ilyen mesterséges módon elő, akkor is létrejön, a természetes fejlődés meghozza. Az a kör, a melyen belül nem harczol- nak, folyton bővül Menjünk előre az emberiség történetében 5000 évvel, akkor még azok is harczoltak, kik egy negyed órai távolságban laktak. Akkor az idegen volt, kit leölni dicsőség.
