Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-03-28 / 24. szám
SZATMÁRI HÍRLAP 3 Szatmár-Németi 1915. márczius 28. A katonák uzsona ügye. Úgy látszik a katonák uzsona ügyében győzni fognak : a szerzett tapasztalatok. Az időközben felmerült gazdasági viszonyok. Győzni fog különösen az orvosoknak intő szózata. Lapunk volt az, mely annak idején kötelességszerüen méltatta azt a rendkívüli fáradozást és áldozatkészséget, a mivel Páskuj Imróné urasz- szony és lelkes társai az uzsona ügyet, jótékonyságot a városban elsőnek megteremtették. Aztán a kezdeményezők példájára más úrnők és lelkes honleányok foglalkoztak e jótékonysággal. Egész sereg jótékony lélek hordotta az uzsonnát és hordja ma is. Es vállalt kötelezettséget. Mondjuk, hogy a fentemlitett tapasztalatok és különösen annak tudata, hogy az élelmezők elég forrással rendelkeznek arra, hogy katonáinkat tisztességesen ellássák (Csak annyit szabad mondanunk) a Páskuj Imróné és lelkes társai által kezdeményezett uzsonázás április l étől megszűnik. A vállalt kötelezettségtől pedig a jótékony családokat és jó lelkeket egyszerűen mentesítik. Tehát ime, a minapi szerkesztői üzenetünkben jelzett várakozásra való felhívás az uzsona ügyrendezésót megoldotta. De ezen megoldás a jó lelkeknek más, száz irányú tevékenységét, áldozatkészségét nemcsak nem szünteti meg, de fokozza, áldásosabbá és termékeny megértővé teszi. Már is tudunk esetekről, melyek sokkal mó- lyebbreható, messzebbre terjedő áldásoknak forrását fogják fakasztani. Erről még nem szólhatunk bővebben. De úgy hisszük nemsokára módunkban lesz ezekkel a tettekkel is bebizonyítani, hogy az uzsonákkal inkább használtunk azoknak, kiknek kötelességszerüen — jó ebédet kell adni. Gyermekek mozilátogatása. A gyermekek mozilátogatásából eredő sok veszedelemről már többször irtunk lapunk hasábjain. Mindenki elismeri, hogy a mozi, a legtöbb mozi, amely a lehetetlen rómdrámáknak a kirakata, nagyon sok gyermeket vitt már a bűnös útra. Amilyen könnyen és közvetlenül tanit, nevel, nemesit a mozi a jó filmjeivel, épp oly könnyen ront is a rémhistóriákkal. Maguk a hatóságok is belátják ezt s nem egy helyen már megalkották a gyermekek mozilátogatásáról szóló szabályrendeletet. Leghelyesebb azonban az volna, ha országos lenne ez a rendelkezés és ha szigorúan be is tartanák. Az ifjúságnak feltétlenül szüksége van a mozilátogatásra, mert könnyű szerrel nagyon sokat tanulhat, nagyban művelheti magát, de amennyire kívánatos, hogy az oktetó előadásokat megnézzék, ép oly szükséges volna, hogy a Drakulafil- mektől a legszigorúbban elvonassanak. Természetesen az volna az ideális állapot, ha a mozi egyáltalában nem foglalkoznék ilyesmikkel s teljesen hivatása magaslatára emelkednék. Mig azonban ez nincs, addig nekünk kell arról gondoskodni, hogy ne ronthasson. Miként lett most ez aktuális téma ? Egy anya panaszkodása Íratta e sorokat. A fiatalkorúak bírósága elé került eltóvelyedett gyermeke, kinek romlását vallomása szerint a sok mozi detektivszörnyüségek okozták. Bárcsak Szatrnár város mozijáról is örömmel irhatnók, hogy inkább az ismeretterjesztést, az oktatást, a tiszteséges szórakozást tekinti hivatásnak, mint a hátatborzongató rémhistóriákat. Magyar ember eszejárása. Jegyet adtak az öreg magyarnak, de vonat sehogyse érkezik. Vár-vár, végre is gondol egyet. Neki indul tehát gyalog a sínek irányában. Hanem hogy az őrök csakhamar megállítják : — Itt nem szabad járni. Az öreg magyar előkeresi a jegyét . . — Mán minek ne von’ szabad, din itt vasúton is mehetnék . . hát miér’ ne járhatnék gyalog, mikor a biliétemet megváltottam. w Aranyszívű asszonyok és leányok a napokban rövid időre elhagyták munkaasztalukat. Ahol, mióta a mi nagy önvédelmi harczunk megindult, mint a szentirásban magasztalt „erős asszony“ kitartóan a „dologra tették kezüket.“ Az Oltáregyesületnek tagjai szent gyakorlatot tartanak. És pedig most a Fájdalmas Anya, a Mater Dolorosa napja körül. Igazán felemelő, nagy és szépséges gondolat. Ők nemcsak a munkateremben, akarnak önfeláldozó cselekedetet végezni. Ők nemcsak testi sebeket akarnak enyhíteni. Hanem érzik, tudják, hogy van egy másik útja is a szeretetnek. Van egy másik erőforrás is, a melyből nemcsak szenvedés, de vigasztalás és Istenben való megnyugvás csörgedezik. Édes anyák ők a mi katonáinknak. A katonák az ő gyermekeik. Tehát elmennek arra az útra, a melyen keresztül a szent keresztfához jutnak, mely alatt áll a Fájdalmas Anya. A Mater Dolorosa. Minden anya fájdalmának képe. Tőre és hordozója. A ki látta fia kálváriáját, szent sebeit, átdöfött szivét, megkoszorúzott fejét. És álla a kereszt tövében hittel, szent és nagy nyugalommal, mert tudta, , hogy fiának feltámadása leszen Édes anyái ők a mi katonáinknak. És köztük hányán érzik lelkűkben már a fájdalom hét tőrét. Hányán állanak a szent kereszt alatt és hányán maradnak erős asszonyok, akiknek a boldog viszontlátás hite ad erőt és egyedüli megnyugvást. Azért mennek tehát e szent gyakorlatban a nagy lelki útra, egy másik asztalhoz, a hol az Éucharistia van; a hol nemcsak imádkozni fognak a hazáért, de megtanulják azt a nagy krisztusi tanítást, hogy minden önfeláldozás csak akkor lesz és lehet igaz, áldásos, ha magáért Krisztusért visszük végbe. Aranyos szivü asszonyok és leányok, ti igaz lélekkel, az erős asszonynak hatalmával és áldásaival tértek vissza munkaasztalotokhoz, hogy újra a dologra tegyétek kezeiteket. A A szentszék és a háború. Az amszterdami Tijd római levelezője Írja a következőket : Szinte elképzelhetetlen, hogy a had- badban álló hatalmak micsoda eszközöket használnak, hogy a szentszéket a melléjük való állásfoglalásra rábírják. De a pápa és államtitkára mindezek ellenére senkinek sem mondják el egyéni nézeteiket. A pártállás ugyanis gyógyíthatatlan következményekkel járna a katholikus Egyházra nézve. Ézáltal szinte belevetné magát a szenvedélyek chao- sába. Ezért igen óvatosan kell fogadni az ellenséges országok sajtójának híreit, mert mind arra törekszik, hogy a pápát a maga érdekében játsza ki. Dr. Wolkenberg Alajos egyetemi tanárt a Szent István Társulat kebelében működő „Tudományos és Irodalmi osztály“ tagjai sorába választotta. Szükségtelen a mi Wolkehbergiinkröl bővebben Írni, hiszen a „Tudományos és Irodalmi Osztály“ tagjai közt bizonnyal igen értékes helyet fog képviselni. Ez alkalommal felemlítjük, hogy a szatmári egyházmegyéből a Tudományos és Irodalmi Osztálynak most már három tagja van : Páli Ede felsőbányái plébános és költő, Bodnár Gáspár lapunk szerkesztője és a most megválasztott dr. Wolkenberg Alajos egyetemi tanár. Primiczia. Jeleztük, hogy Főpásztorunk Pakocs Károly diakónust, püspöki aktuáriust és czeremoniáriust áldozópappá szenteli. A szentelés 21-án meg is történt. Az ujmisés aztán 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén mutatta be első sz. mise áldozatát a Mindenhatónak. E gyönyörű napsugáros ünnepén a Zárda temploma 10 órakor szinültig megtelt. Az ifjú áldozár pedig, szent érzéssel és soha többé vissza nem térő boldogsággal lépett az oltárhoz, amelynek tabernakolumá- ban az Éucharistia lakik. Oltár kézvezetője Hámon Róbert pápai kamarás, püspöki irodaigazgató volt. Az első szent mise kezdetét veszi testvéri aszistencziával. Evangéliumkor dr. Scheffler János, tanulmányi felügyelő szószékre lépett, hogy a primicziai beszédet megtartsa. Schefflert a jó Isten is szószékbe teremtette. Alakja, megnyerő organnma, nagy tudása és egész lénye várja, hogy szónokká legyen. Mostani beszéde is, inkább az értelemhez szólott, mintsem a kedvező érzelmi hangulatot ragadta használta volna ki. A hívők mélységes figyelemmel hallgatták. Majd folytatta, illetőleg közeledett az uj mi- sés a nagy és boldog pillanathoz, mikor az Ur szent testét magához veszi. Szent mise végével az uj misós kiosztotta első papi áldását. A papságon k’ivül igazán rtágy hivő sereg sietett, hogy egy ifjú papnak áldásában részesüljön. Már megszólalt az Ur angyalára a kolostor ezüst hangú harangja a fiatal, boldog ifjú áldozópap még mindig . . . osztotta áldását. A magas égből egy a földről elköltözött apa nézett le fia boldogságára. Itt a földön pedig egy beteg édes anya a távolban imádkozott örömtől remegő lélekkel az ő drága gyermekéért. Az istentiszteletek sorrendje a Nagyhéten a szent Jánosról nevezett plebánia-templomban. Nagyszerdán, nagy- csütörtökön és nagypénteken d. u. 4-órakor megtartjuk ünnepélyesen Jeremiás próféta siralmait. Nagycsütörtökön d. e. 9-órakor lesz az ünnepélyes szentmise. Nagypénteken d. e. 9-órakor a szent szertartások és az istenitiszteletek szintén ünnepélyesen s a legmóltóságosabb Oltári- szentség kitétele a szent sírra. Ettől kezdve este 6-óráig szentségimádás. A szent szertartások után lesz a böjti szent beszédek befejezése. Nagyszombat reggel 6 órától folytatólag szentségimádás este 6 óráig és ha kedvező lesz az időjárás megtartjuk a feltámadást ünnepélyes körmenetben épen' úgy, min tavaly. Hús vét-vasárnapján és hétfőjén d. e. 9 órakor szentbeszód, utána ünnepélyes szentmise. „Tedeumot tartottak as oroszok“ címen egyik laptársunk, a „Szamos" vezérczik- ket irt. E czikkben az Ur Isten ellen oly hetykén, annyi káromlással és tiszteletlenséggel jár el, hogy minden Istent hivő embernek ar- czába kergeti a vért. Felháborodó felszólamlásokat kaptunk, melyeket mi a Nagyhét szent és tiszteletreméltó hangulatára való tekintettel félreteszünk. Mi valláskülönbség nélkül, az Istenben hivő közönség komoly ítéletére és a mi Istenünkre bízzuk ennek a czikknek ügyét. És csak annyit mondunk, halandó ember, vigyázz: az Isten nem ver bottal. Vigyázz : lassan őröl az Isten malma, de biztosan ! F1G YELMEZTETÉS. Jövő számunk a szerdai (márcz. 31-iki számmal együttesen csak nagyszombaton (április hó 3-án) fog megjelenni. E kettős szám lesz a mi ünnepi számunk. Tesszük ezt a Nagy hétre való tekintettel; a mai nyomdai és főleg papiros-viszonyok kényszerűd hatása kapcsán is. Reméljük azonban, hogy ünnepi számunk bőségesen kárpótolja olvasóinkat. Az uj évnegyed eljövetelével kérjük a közönség pártfogását; s főleg a hátralékos előfizetések beküldését. A kiadóhivatal.
