Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-01-10 / 2. szám
Szatmár-Németi 1915. január 10. SZATMÁRI HÍRLAP 3 A szegény asszony hadikölcsöne. „Nyitrbmegyei Szemle“ jelenti: A merőczei plébános, Gramantik Ágoston fáradságot nem ismerve, házról-házra ellátogatott és magyarázta hadikölcsön előnyeit. Egy házban, mikor bevégezte missióját, távozóban egy öreg anyóka súgott valamit titokzatosan a plébános fülébe. Kiderült, hogy az anyókának pénze volt, de nem tudta megolvasni s arra kérte a plébánost, olvasná meg s juttatná a hadi czélra. Mikor a plébános erre hajlandónak nyilatkozott, a szegény asszony felső- szoknyájának bélését felfejtve, egy csomó papírpénzt nyújtott át. Kerek 6000 korona volt a pénz. Kérdezősködésre aztán elmondta az asszony, hogy több évvel ezelőtt öröksége hez jutott s ezt nem tudván egyébként gyü- mölcsöztetni, ruhájába varrta. Három milliárd a hadikölcsön. A magyar hadikölcsön jegyzésének eredménye ismeretes. Ausztriában kétezerszázharminczöt millió koronát jegyeztek úgy, hogy Magyar- országon és Ausztriában a jegyzések összege háromszázötvenhárom millió korona. Ez az összeg a nagy német kölcsönnek mintegy 60 százalékát teszi, mert Németországban 4460 millió márkát^ vagyis 5260 millió koronát jegyeztek. Magyarországnak és Ausztriának 53 millió lakosa van, de ebből Galiczia és Bukovina a kölcsőnjegyzés szempontjából nem jöhetett tekintetbe, maradna tehát 46 millió lakos s ez a lakosság a kölcsönből fejenkint hatvannyolcz koronát jegyzett, ugyanannyit, amennyit Németország hatvanhét millió lakosa a német kölcsönből márkákat jegyzett. Takarodó nem volt tartalmilag megnyugtató, mert nem látta a közönség a hadnagy igazságos bünhödését és a káplár felmentését. A szereplők kifogástalanul játszottak : Kiváltak Csige Böske? Simon, Széesi és Dési. Leányvásár, Pygmalion semmit mondó darabok, melyekre kár igyekezetei pazarolni, az utóbbiban a sikertelenséghez hozzájárult a szerepeknek nem szerencsés kiosztása is. Romeo és Julia telt házat vonzott. Csige Böske, Simon kitünően oldották meg- nehéz feladatukat. Elismerést érdemel Bánk-bán- nak ifjúsági előadásban való szinrehozatala. Műsor: Vasárnap d. u. Ikrek a táborban, este : Mozitündér. Szatmári Hírlap („Heti Szemle“) évimmel jut olvasóitik kezébe a mi lapunk XXIV. évfolyamának II. száma. És folytatólag hetenhint kétszer, még pedig szerdán reggel és vasárnap reggel jelenik meg. Már kifejtettük a múlt számunkban az okokat, melyek ezt a változást, — reméljük fejlődést — szükségessé tették. És azt is kijelentettük, hogy elvünk, irányunk e változással nem fordult, csak erősödött, izmosodott a gyakorlati kivitelben. A hetenkint kétszer megjelenő uj folyam előfizetési dija úgy szólván csak a bélyeg árát illetőleg emelkedett. Egész évre 10 — K Fél évre S — K Negyed évre 2 50 K Tanítók és iparosoknak az egész évre egyszerre beküldött 8 korona. A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Mi lesz az internált osztrák és magyar állampolgárokkal ? Erre vonatkozólag a hadifoglyok bécsi és központi (osztrák-magyar) irodájának vezetője igy nyilatkozott: — Más fejezet, az ellenséges államokba internált osztrák és magyar állampolgárok sorsa. Mig a hadifoglyokra vonatkozólag nemzetközi egyezmények vannak, melyek a kölcsönös humánus bánásmódot garantálják, az internáltak kérdése nincsen szabályozva. Hogy történt, hogy nem: senki sem gondolt arra, hogy háború esetén fogságba vetnek ezer meg ezer békés embert, pusztán mert az ellenséges ország állampolgárai. Súlyos bajok és visszaélések voltak ennek a következményei. És itt kemény vádat kell emelni Oroszország ellen. Az orosz hatóságok azt a barbár gyakorlatot követik, hogy a mi honfitársainkat és a németeket eltávolítják lakóhelyeikről, elszállittatták Európai-Oroszország északkeleti részeire, és ott egyszerűen szétkergetik őket a falvakba. Most igen sokan közülök éhhalállal küzdenek. Az újságok erről közölt hírei valóságon alapulnak. A mint azonban erről meggyőződtünk, külügyminisztériumunk erélyes akcziót indított a szerencsétlenek érdekében. Semleges államok diplomácziájának a közvetítésével figyelmeztetjük Oroszországot ez eljárás megengedhetlen voltára, és elvárjuk, hogy erélyes föllépésünk segíteni fog internált honfitársaink helyzetén. — Francziaország és Anglia is internálta a mi honfitársainkat, azonban legalább gondoskodnak ellátásukról. Majdnem kizárólag központi telepeken őrzik őket. Ha a pápa által megindított akcziónak eredménye lesz, talán az internáltakra is ki lehet terjeszteni. De Istenem 1 A pápa közbejárása igy is mintegy 120000 foglyot bocsáthat, fog bocsátani szabadra. X. Pius síremléke. Rómából Írják: A vatikáni grottákban a X. Pius pápa sirját elzáró márványlapot a napokban leplezték le. A márványtábla latinnyelvü felirata fordításban igy szól: „X. Pius pápa, aki szegény volt és gazdag, gyengéd és alázatos szivü, a katho- likus ügy erős védelmezője, aki arra törekedett, hogy mindent megújítson Krisztusban, az Ur 1914. évében augusztus 20-án csendesen elszen- derült.“ A kórházi orvos halála. Jéger Andor dr. tartalékos katonaorvos, Jéger Kálmán dr., Szatmár város nyugalmazott tiszti főorvosának fia, a temesvári helyőrségi kórház betegeinek gyógyítása közben szerzett fertőzés következtében 31 éves korában meghalt. A temesvári orvosszövetség a következőket mondja róla gyászjelentésben : „Elhunyt kartársunk, a ki az itteni cs. és kir. helyőrségi kórházban a háború kezdete óta fáradhatatlanul és a legnagyobb buzgósággal önfelál- dozóan működött. Lelkiismeretességével és alapos szaktudásával kiérdemelte fölebbvalói elismerését. Kartársai előzékeny modoráért becsülték és megszerették, és a betegek és sebesültek, a kiket a legnagyobb odaadással gyógykezelt és vigasztaló szavakkal megnyugtatott, szivjóságát áldogatták. Hős volt a ki, miként a királyért és hazáért életét hősiesen feláldozó katona, honfiúi kötelességének teljesítésében emberbaráti hivatásának esett áldozatul.“ Mi is osztozkodunk a család és kartársak tiszteletreméltó gyászában. Emlékeztető. A székesegyházi plébánia hivatal missziót . . lelki szent gyakorlatot hirdet. Kezdődik e hó 16 án. Részletes programmal a plébánia hivatal szolgál. A misszió napi rendje a templomok ajtaján is ki van függesztve. Jöjjetek mindnyájan, kik Istent félitek és ő benne bíztok. A Székeskáptalan az egyházm. papi nyugdíjalapra 1200 koronát adományozott. Az Oltáregyesület kilenczede janu- áriusban szombattól, jan. 9-étől jan. 17 éig tart, a mely alatt végezik el az egyesületi tagok a fölajánlást is Jézus sztsges szivéhez. Lapunk egyes számai vasárnap reggel és szerdán reggel kaphatók : a nagy dohánytőzsdében és a Bart féle kistőzsdében. A diákok fölajánlása. Helybeli főgimnáziumunk ifjúsága vasárnap jan. 9-én, gyónás és szentáldozás végzésével ajánlják föl magukat és a hazát Jézus sztges Szivének. Az ünnepélyes fölajánlás a vasárnapi diákmise után fog megtörténni a főgimnázium kápolnájában. A naptáregyesités eszméjéről, gyakorlati kiviteléről a múlt számunkban irtunk, a gcr. kath. testvéreink karácsonyi ünnepével kapcsolatosan. íme most olvassuk a hirt Nyíregyházáról: Uj óv napján tisztelgett Miklósy István hajdudorogi püspök előtt a székeskáptalan. Az üdvözlő beszédet Damja- novich Tivadar olvasó-kanonok mondotta, a ki az egyházmegye szervezésének nehézségeivel is foglalkozott beszédében. A püspök az üdvözlésre adott válaszában érintette a naptáregyesités kérdését is. Ez az utolsó pont — mondotta a püspök — a naptár különbözősége az, a mely még elválaszt minket azoktól, a kikkel testvéries együttlétben akarunk együttműködni. Azzal, hogy ezt az utolsó különbséget is eltüntesse és elhárítsa, már régóta foglalkozik a püspök és csupán a kedvezőtlen politikai fordulatok következménye, hogy ezt a tervet már eddig is meg nem valósíthatta. Reméli azonban és elvárja, hogy ebben a munkában egyházmegyéjének minden egyes papja segítségére lesz és a jövő uj esztendőt már különbség nélkül fogják együtt ünnepelni. Váltóbirálók. Az Osztrák-Magyar Bank igazgatósága Helmeczy József földbirtokost, országgyül. képviselőt, a szatmári gőzmalom társulat és a szatmárnémeti népbank igazg. tagját, Páskuj Imre női divatáru kereskedőt, Valkovics János földbirtokost, a magyar pénzintézetek központi hitelbankja felügyelő bizottsági tagját, a Nagyszőllősi Hitelintézet r. t. elnökét a szatmárnémeti fiókjához vál- tóbiráló bizottsági tagjává (cenzor) nevezte ki. A farsang. A kalendáriumok czimlap- ján olvassuk, hogy „Naptár az 1915. polgári esztendőre.“ Áz emberek pedig azt tapasztalják, hogy bizony nem polgári, hanem nagyon is katonai, háborús esztendő van, melynek hej — hosszú a böjtje, rövid a farsangja. Valójában rövid is. E mai vasárnapon kezdődik és február 16 án már húshagyó van. Nincs farsang 1 Van farsang 1 Írják váltakozva a lapok. Lesz-e bál? Három lesz-e a táncz? Vagy egy sem? kérdezik kórusban itt is, ott is. Ki tud és akar ezekre a kérdésekre felelni. A nemzet lelkiismerete. Egyeseknek lelki- ismerete is. Szent érzéke, hazafias komolysága. Nem akarunk hivatkozni a szomszéd Ausztriára, a hol a tánczos bálokat betiltották. A kényszer komolyság, a tiltó rendelet itt sem sokat eredményez. A léleknek, a benső meggyőződésnek van itt értéke és lesz eredménye. A nemzetek szégyene. Egy egyetemi tanár mostanában azt Írja, hogy franczia és angol írásokból lehet kimutatni, mely szerint ezek a „kultur emlők* hirdették Írásaikban legjobban : — A kultúrának nem a háború öldöklései a legnagyobb szégyene. A nemzeteknek az válik elviselhetetlen szégyenére, a hogyan a hadifoglyokkal bánnak és odadobják őket a szenvedéseknek, nélkülözéseknek és embertelenségeknek. No hát most, mikor élő tanuktól halljuk, hogyan bánik foglyainkkal a dicsőséges franczia és gentleman angol nemzet ennél keményebb Ítéletet senki sem hozhat, mint ők maguk. Franczia kritika. A Petit Bleu cimü franczia élclap írja ezt a kedves és jellemző anekdotát: Egy ápolónő megkérdezi a franczia sebesültet, szokott-e templomba járni ? A sebesült azt feleli, hogy bizony nem. Az ápolónő kérdésére azt is nyugodtan és bűnbánóan bevallja, hogy a bibliát se igen szokta forgatni. — Hát az égboltozat csodáit sohasem szemlélte ? — kérdezi az ápolónő. Nem látta még odafenn azt a sok aranyat és gyémántot ? — Nem. Mert ha ott arany és gyémánt volna, áz angolok már régen rátettók volna a kezüket. Ilyen alaposan ismeri a franczia az ő dicsőséges szövetségesét — Angliát
