Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)

1904-01-20 / 15. szám

hogy adjon neki illő részt a martalékból. Deutsch megtagadta a leány kérését, majd pedig kidobta a lakásából. A leány e miatt bosszúból a csendőrségre futott és bejelentette, hogy a névtelen feljelen­tést is ő telte. Ezután elmondta a fekete táska titokzatos történetét. A esendőrség a cseléd vallomása után nyomban vizsgálatot indított. A cselédet, mint bűntársat letartóztatták és tegnap kisérték be a szatmári ügyészség börtönébe. Deutsch Jakabot a csendőrség szintén el­fogta. A letartóztatás alkalmával valóságos tra­gédia történt Deutsch lakásán, a hol a főczin- kos édesanyja hetek óta súlyos betegen feküdt. A mikor ugyanis a csendőrök megjelentek, hogy Deutschot letartóztassák, Deutsch öreg anyja az izgalmaktól szivgörcsöt kapott és meghalt. A csendőrök Deutsch Jakabot kihallgatták. El­mondta, hogy a talált pénzből 8 ezer koronát egy nagyszőllősi bankban helyezett el s ezért tegnap este a valóság megállapítása végett meg­vasalva Nagyszőlősre vitték * Személyi hir Hugonnay Béla gróf, a vár­megye volt főispánja — mint. tudósítónk jelenti — ma búcsúzott el végleg úgy a Szatmár város, mint a vármegye törvényhatóságától. Hugonnay Béla tegnap este utazott el Budapestre, a hol állandóan tartózkodni fog. * Közigazgatási bejárás. A szatmár-máté- szalkai vasút közigazgatási bejárása a napokban megtörtént Minden községben az érdekeltek nagy számban jelentek meg, s a tárgyalások menetét nagy figyelemmel hallgatták. A mátészalkai je­lenlegi állomás helyét a katonai bizottság kikül­döttje kifogásolta, mivel az hadászati szempont­ból nem lenne kedvező a Szatmár és Nyíregy­háza közti vonalra. így nem lehetetlen, hogy a Mátészalkán most meglevő indóházat annak ide­jén más helyre építik fel, s a mostanit pedig raktáraknak alakítják át. Különben a vasútépítés iránt az egész nyirvidéken igen nagy az érdek­lődés, s a részvényjegyzések jóformán biztosítva vannak. * A hadsereg és a magyar helységnevek. A közös hadügyminiszternek ez év január 12- iki keletű rendelete szerint ezentúl a magyar hatóságokkal való érintkezésben csak ama köz­ségi és egyéb helyneveket kell használni, a me­lyeket a magyar belügyminiszter az 1 898. évi IV. t.-cz. végrehajtására vonatkozó rendeletben hivatalosan megállapított s a melyeket az 1893. év február 18-iki hadügyminiszteri rendelet a katonai hatóságokkal közölt. Ebben az utóbbi rendeletben volt benne az az intézkedés, hogy átmenetileg bizonyos ideig, a melynek határát a hadügyminiszter szabja meg, a magyar község­név mellé a közhasználatú egyéb név is zár­jelbe oda teendő. Ezt az átmeneti intézkedést az uj rendelet a magyar hatóságokkal való érintkezésre vonatkozólag megszünteti. Azonban zavarok megelőzése végett egyéb szolgálati érintkezésben a magyar helységnév mellé az az eddig használatos helységnév is zárjelbe oda teendő. * Hymen. Binder F. Milán szatmári lakos eljegyezte Tóth Margit kisasszonyt. * Halálozás. Gsengeri Major József dr. ügy­véd, kinek egykor virágzó ügyvédi irodája volt, hosszas szenvedés után tegnapelőtt elhunyt. Te­metése tegnap délelőtt ment végbe általános részvét mellett. A koporsónál Jordán Sándor dr. főrabbi mondott szivreható búcsúbeszédet. * Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a szatmári állami iskolák részére az 1903—1904. tanévre, a dologi kiadások fedezetéül 12470 ko­rona államsegélyt engedélyezett. * Megszűnik a korigazolás. Idáig az volt előírva úgy az óvda, mint az iskolába először beiratkozó tanköteles gyermekekre nézve, hogy igazolni kellett, az illető gyermeknek a törvény által megkívánt korát. Rendesen az anyakönyvi hivatalok adták ki ezen tanúsítványt, melyre a jövőben már nem lesz semmi szükség, mivel a 14 szára. Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP közoktatásügyi miniszter a napokban körrende­letét intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben előírja, hogy az eddig szokásos tanúsít­ványokat a behatásoknál nem kívánja előmu­tatni. * A vörheny újabb áldozata. Súlyos csapás érte Krompaszky Béla kir. kath. főgymnasiumi tanárt. Hét éves kis leánykája Margit, tegnap vörhenyben elhunyt. * Drágább lett a fehérnemű Az osztrák férfifehérnemü gyárosok, akiket nem szabad összetéveszteni a fehérnemű konfekciósokkal, kartelre léptek egymással és a fehérítő gyárakkal és nemcsak a kereskedők részére való eladási feltételeket állapították meg újonnan a keres­kedőkre nézve az eddiginél sokkal terhesebb módon, hanem egyúttal fölemelték a fehérnemű készítmények árát, még pedig egyelőre tiz szá­zalékkal. Ettől függetlenül az .osztrák fehérnemű konfekciosok is tiz-tizenöt százaléknyi áremelést léptettek életbe. * Szatmárhegyi hősök. Nagyszabású és nem mindennapi verekedést rendezett tegnap öt szat­márhegyi legény a közúti vashidfőnél. Az öt he­gyi legény ugyanis alaposan felöntött a garatra, s a Kossuth Lajos-utczán hatalmas kurjongatá- sok között vonultak végig, s minden igaz ok nél­kül belekötve a járókelőkbe. Egy rendőr csak­hamar beleavatkozott a duhaj legények dolgába, s annak rendje és módja szerint figyelmeztette őket. Azonban a szatmárhegyi nép tudvalevőleg nem nagyon hallgat a szép szóra, hát még a fi­gyelmeztetésre. A duhaj legények később neki es­tek a rendőrnek, úgy hogy ez kénytelen volt visszavonulni és segítséget hozni. Nemsokára ne­gyed magával vette körül a még folyton duhaj­kodó legényeket, kik közül négy a zűrzavarban ügyesen megugrott, mig az egyik, a leghősiesebb kést rántott elő és az egyik rendőrt kevés hijján, hogy le nem szúrta. Végre, nagy nehezen sike­rült lefogni a legényt, kit a közeli rendőrlakta­nyába kisértek be. A rendőrség előtt neve is ki­derült a virtusos legénynek, kit Peleskei Mihály­nak hívnak, s a hegyi legények között első he­lyet foglalja el a verekedésben. A rendőrség a többi duhaj legények ellen is megindította az eljárást. * Változás a bankjegyek forgalmában. A régi forint értékű bankjegyek bevonása óta, a melyekből még csak mindössze 187 millió van forgalomban, nagy változáson ment át a bank­jegyforgalom összetétele. Az 1903. év átlagában a forgalomnak még 5‘7 százaléka esett az ezer forintos jegyekre, 34 3 százaléka száz forinto­sokra, 5 százaléka az ötven koronásokra, 45 százaléka a húsz koronásokra és 10 százaléka tiz koronásokra. 1903-ban azonban a forgalom­nak 15 ssázalékát ezer koronás, 40 százalékát száz és ötven koronás, 35 százalékát húsz koronás és 10 százalékát tiz koronás bankje­gyek látták el. A tizkoronás bankjegyek száma tudvalevőleg kontigentálva van. A húsz koro­nás bankjegyek forgalmának aránylagos csökke­nése pedig nyilván összefügg az aranyfor­galommal. * Tilos az adósságcsinálás. Az osztrák ál­lamvasutak igazgatósága e napokban szabály­rendeletet tett közzé, a melyben felhívja összes állásban levő alkalmazottait, hogy vagyoni vi­szonyaikat legkésőbb ez év junius 30-ig rendez­zék. Hitelezőiket addig az időpontig teljesen ki kell elégíteni és újabb adósságcsinálásba nem szabad bocsátkozniok. Abban az esetben, ha az alkalmazottak az igazgatóság rendeletének nem tesznek eleget, fegyelmi utón el fogják őket moz­dítani. „ Ösztöndíj iparos ifjaknak. A debreczeni iparkamara közli velünk : Szabadka város pá­lyázatot irt ki a Bogdanovics féle 6 iparos ösztöndíjra. Egy egy ösztöndíj 200 korona s 6 évig tart. E hat év alatt tartozik az illető pá­lyázatnyertes 2 évig belföldön, 3 évig külföl­dön tartózkodni. Hazatérte után mestersége első évében még mindég kapni fogja a 200 korona ösztöndíjat. Pályázhatnak lehetőleg szabadkai illetőségű tanoncokból lett keresztény, magyaiul írni, beszélni tudó segédek. Pályázni kívánók tartoznak pályázati kérvényüket 1904. febr. 15- ig Szabadka város tanácsához a következő fel­szereléssel beterjeszteni, a) Születési anyakönyvi kivonat, b) illetőségét és erkölcsi magaviseletét, a szülők állását és vagyoni állapotát igazoló helyhatósági bizonyítvány, c) iparos segéddé történt felavatást igazoló bizonylat, d) a szor­galmat és ügyességet a szabadkai ipartestület által igazoló bizonylat. Az ösztöndíjas köteles a mindenkori munkaadónak az ösztöndíjas szor­galmát, előmenetelét és magaviseletét igazoló bizonyítványát, avagy ha valamely ipariskolát látogat, ezen iskolának bizonyítványát féléven- kint a szabadkai városi tanácsnak bemutatni. Bővebb felvilágosítás a debreczeni kereskedelmi és iparkamaránál vagy bármelyik kerületbeli ipartestületnél nyerhető. * Hölgyek figyelmébe ajánljuk Gottessman Eszti hajüzletét, hol készülnek a legújabb haj­fonatok, parókák a legolcsóbb árakban, ugyan­ott hajat is vesznek. Üzlethelyiség dr. Frieder- féle ház. 1904. január 20. 3 MULATSÁGOK. * A kovács és kerékgyártók bálja. A szat­mári kovács és kerékgyártó iparosok fényesen sikerült bált rendeztek e hó 17-én a Vigadó összes termeiben. A mulatságon nemcsak az iparos osztály, de az intelligencia is nagyszám­mal jelent meg. A bálanyai tisztet Uray Gézáné úrnő töltötte be, ki szeretetreméltó modorával az egész közönséget igazán lebilincselte. Az est anyagi eredménye több száz koronára rúg. Fe- lülfizetések ige» szépen történtek, melyet az alábbiakban közlünk : Uray Géza 50 K. Farkas Miksa 10 K. Ke­nyeres Sándor 11 K. Demkő János, Markos György, Markos Sándor, Roóz testvérek 5—5 K. Kiss Zsigmond ezredes, Tóth Sándor, Helmeczy Imre, Uray Gáspár 4—4 K. Veres Miháy 3 K. Szerenyi Lajos, Ilési Lajos, Molnár Lajos, Nagy Lajos honvédszázados, Kataliss Antal, Jákó Mi­hály, Nagy Lajos, Setten Sándor, Szilágyi Jó­zsef 2—2 K. Inczédy Márton 1 K 20 f Schvarcz Dávid, Kádas István, özv. Reczi Istvánné, Fe­hér Sándor, Cserepes Károly, Uray Károly, Paál György, Léder László, Almássy János, Bóth Ár­min, Berliner Emil, Stász Ferencz, Grünfeld Ig- nácz 1—1 K. Jeney Sándor, Kocsis György, Vajnay Lajos Szilágyi Sándor, ifj. Szilágyi Sán­dor, Szalontai Kálmán, Veres Lajos, Lővy Lí- 80—80 fillér. Mészáros Lajos, Hadadi György 60—60 fillér. Klein Antal 50 fillér. Nagy Elek 40 fillér. IRODALOM. — Pályázat Csokonai életrajzára. A debre­czeni Csokonai-kör pályázatot hirdet Csokonai Vitéz Mihály élet- és írói jellemrajzára. A legfe- lebb 20 nyomtatott ívre terjedő pályamű Csoko­nai életének elbeszélésén kívül ismertesse a költő egész irodalmi munkásságát és méltassa legfőbb müveit. Oly tervezettel is lehet pályázni, mely­hez az egésznek legalább két nyomtatott Ívnyi kidolgozott reszlete van csatolva. A pályázat ha­tárideje 1904. deczember 15. Pályadij 1000 ko­rona, mely csak irodalmi színvonalon álló és 1905. aug. 31-ig teljesen elkészítendő munkának adatik ki. A jutalmazott pályamű a kör kiadvá- nyakép jelenik meg, a melynek a kiadási költ­ségen felüli tiszta jövedelme a szerzőt illeti. A pályaművek más kezével irvr, jeligés levéllel el­látva a kör titkári hivatalához adandók be. Deb- reczenben, 1904. január 16. Kardos Albert, a Csokonai-kör titkára. Kiadja:-A. szsrlsesztőeég'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom