Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-15 / 11. szám
2 1904. január 15. S ZA T M ÁRI HÍRLAP II szám. Szatmár, péntek lesznek irányadók : 1. A választási cenzus leszállítása III. oszt. kereseti adó alapján még- adóztatatott polgároknál, valamint a földbirtokos osztály cenzusának aránylagos szabályozása. 2. A választókerületek kikerekitése, illetve azok beosztása. 3. A választások községek, illetve körjegyzőségek szerint történnek. 4. A választási jog kiterjesztése oly hazai muukásokra, kik a munkáskörökben vezető szerepet visznek. A választási reformról készitendő törvényjavaslat a parlament rendes működésének beállta és a szőnyegen levő közgazdasági kérdések (kiegyezés, kereskedelmi szerződések, autonom vámtarifa. beruházási kölcsön/ elintézése után azonnal tárgyalás alá fog vétetni, ha az országgyűlés feloszlatása elkerülhető lesz. TÁVIRATOK. üsépTT'iselőih.áuz "ülése. Budapest, január 14. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnökölt. A Ház az ülés megnyitása után azonnal áttért a napirendre. Az ujonczjavaslatot és a tisztviselők fizetés javítására vonatkozó javaslat hasmadszori olvasásra elfogadták. Ezután következett a megajánlásról szóló törvény tárgyalása, melyet Munich Aurél terjesztett elő és elfogadásra ajánlott. A javaslathoz Tóth János a Kossuth-párt alelnöke szólalt hozzá elsőnek ée nem fogadta el. Majd Szederkéngi Nándor beszélt a javaslat ellen. A felszólalások után Tisza István beszélt erősen, védelmébe véve a közös hadügyminisztert. Az ülés ezután véget ért. Tisza és Lukács. Budapest, január 14. (Saját tuaósitónktól.) Politikai körökben ma szenzácziós eseményről beszéltek. Általánosságban hire járt, hogy Tisza István és Lukács László pénzügyminiszter összekülönböztek egymással. A két államférfiu között állítólag azért billent meg a békés egyetértés, mert Lukács László a tisztviselők fizetés- javítását sürgette. Hire járt, hogy a haragnak komoly következménye lesz. Szenzáczió a tőzsdén. Budapest, január 14. (Saját tudósitónktól.) A tőzsdén ma óriási szenzácziót keltett az a hir, hogy az első hazai takarékpénztár részvénytársaság részvényei nem remélt nagyságban emelkedtek. A részvények ára egyenkint 1000 koronával lett magasabb. Az ellenzék győzelme. Rimaszécs, január 14. (Saját tudósitónktól.) Itt ma folyt le a képviselőválasztás. A választás reggel óta a legnagyobb rendben folyt le s Draskóczy László függetlenségi jelöltet óriási szótöbbséggel képviselővé választották. Zendülés Újvidéken. Temesvár, január 14. (Saját tudósítónktól.) Újvidékről valóságos forradalom hírét jelentik. Ma ugyanis a szerbeknek újévük volt s a főtéren számos üzletet nyitva tartottak. A vallásos szer- bek csoportba verődve bejárták az utczákat s a nyitott boltokat összerombolták' A csendőrség közbelépett és a zendülők között egész kis harcz fejlődött ki. Számos sebesülés történt, Robbanás egy gyertyagyárban. Budapest, január 14. (Saját tudósítónktól.) A »Flóra« gyertyagyárban ma halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. Egy gyertya nyomógép ugyanis a hirtelen nyomástól felrobbant, és két munkás életét követelte áldozatul. A vizsgálatot megindították. Halál a vadászaton. Budapest, január 14. (Saját tudósítónktól.) Lembergből jelentik, hogy a város közelében ma hajtóvadászat volt, a milyen Kolinszky plébános is részt vett. Egy hajtó a plébánost véletlenül agyonlőtte. A vizsgálatot megindították, mert azt beszélik, hogy a lövés bosszúból történt. Pitreich hadügyminiszter és a nemzeti követelések. (Saját tudósítónktól.) A helyzet jobb megértésére szembe akarjuk állítani a magyar nemzeti követeléseket a Pitreich tegnapi nyilatkozataival. Alapul nem az ellenzéki követeléseket vesszük, hanem azt a redukált programmot, melyet a kormány magáénak vall: 1. A magyar zászló, magyar czimer és a magyar közjognak megfelelő jelvények alkalmazása. Pitreich: A különböző fokokban vezető katonai személyeknek azt a rendkívül fontos kötelességet is teljesiteniök kell, hogy politikai vagy nemzeti ellentéteknek a hadseregbe való behatolását megakadályozzák és ne tűrjék, hogy abban az egyik nemzet tagjai a többi fölé emeljék magukat, mert az osztrák-magyar hadsereg néphadsereg, de sem német, sem magyar, sem cseh, sem lengyel stb., hanem az összes nemzetek közös hadserege, a melyben ezek egyforma méltánylásra és megbecsülésre és egyforma oltalomra kell hogy találjanak. De e kijelentés teljesen azonos a chlopii hadparancscsal, csak néptörzsek helyett nemzetekről beszél és a független magyar államot megint csak egy rangba helyezi a cseh, lengyel stb. osztrák tartományokkal. 2. A viszonyoknak megfelelő és előre megállapítandó határidő alatt a szolgálati és vezényleti nyelv fokozatosan magyarrá tétele. Pitreich: Az egységes vezényleti és szolgálati nyelv nemcsak czélszerü. hanem feltétlenül szükséges. Ezt a szükségességet azok az államférfiak, a kiknek közreműködésével a kiegyezési törvények létrejöttek, nevezetesen Deák és gróf Andrássy, úgy akkor, mint későbbi alkalmaknál is a meggyőződésnek oly erejével és a szellemnek oly élével jelentették ki és védelmezték, mely csak azokra nem gyakorolhat hatást, a kik valamely okból nem akarják megérteni, vagy valamely okból becsukják szemeiket ama nagy veszedelmekkel szemben, a melyek beállanának, ha egy közös hadseregnek ez az első és legfontosabb ismertető jele hiányoznék. 3. A magyar származású tiszteknek a magyarországi ezredekben való alkalmazása. Pitreich: Olyan elvet, hogy a tisztek mintegy az ő illetőségük szerint osztassanak be és az ezredeknek egyéb okokból szükséges helyi beosztásánál mintegy lefeleléptessenek, a hazavezetőség sohasem fog elfogadni. A lehetőség megállapítását a hadügyminiszter magának tartja fenn, 4. Magyarországon magasabb katonai intézetek felállítása. Pitreich erről semmit sem tud 5. Az összes magyarországi katonai nevelőintézetekben a tisztioktatás magyarrá tétele. Pitreich: Most már el kell ismerni, hogy a tanítás bármely természetszerinti nyelvben történhetnék, hogy azonban a parancsadás rövidsége és precizitása lehetetlen volna, ha a kifejezések szófüzése és magyarázatok használata a hadseregben nem volna egységes és tanítás és gyakorlat által nem menne úgyszólván a vérbe. 6. Magyar tárgyalási nyelv a magyarországi ezredekben a katonai büntető perrendtartásnál. Pitreich: Az osztrák igazságügyminiszterium már közölhette álláspontjait a fennálló vitás pontok tekintetében, mig ez a magyar kormánynak, nyilván az ismert viszonyok következtében, nem volt lehetséges. Azt hisszük, hogy Ízelítőnek ez épen elóg* bár még hasábokon át folytathatnék az össáe- hasonlitást. Ezt még az is megérti, aki nem akar semmit sem érteni. SZÍNHÁZ. A diái és karzatjegyek kiadásának korlátozása. A »Szatmári Hírlap« egyik számában rámutattunk arra az abnormális állapotra, mely a diák- és karzatjegyeknek korlátlan számban való kiadásával — különösen zónaelőadások alkalmával — színházunkban uralkodik. Az olcsó előadások után törtető közönségnek ilyen hering módra való összepréselése — a legcsekélyebb veszély esetében is — ka- tasztrófaszerü szerencsétlenséget idézne elő és csak a közönség közbiztonsági érdekeinek megvédése késztetett bennünket arra, hogy a diák- és karzatjegyeknek korlátolt számban való kiadását követeljük. Felszólalásunknak már is meg van a kívánt eredménye, amennyiben Tankóczi G>ula rendőr- főkapitány, aki egyszersmind a tüzoltóegylet fő- parancsnoka, tegnap átiratot intézett Kőrösmezey Antal városi főjegyzőhöz, mint a szinügyi bizottság elnökéhez, melyben a szinügyi bizottságot oly értelmű határozathozatalára provokálja, hogy a színigazgató a karzatokra 150 ülő és 150 állójegyet, összesen tehát 300 jegyet, a diákhelyre pedig maximális számban csak 60 jegyet adhasson ki. Az átiratban kifejti a rendőrfőkapitány, hogy csakis az ezen értelemben hozandó és azt szigorúan be is tartandó határozat alapján lehet abban a helyzetben, hogy úgy a közrend, mint tűzbiztonság tekintetében a felelősséget elvállalja. A szinügyi bizottságon van most már a sor, hogy a főkapitány megkeresése alapján sürgősen meghozza a kívánt határozatot! — (Aranyvirág.) Az »Aranyvirág« harmadik előadása is telt házat vonzott. Az egyes szereplők közül azonban ezúttal csak Kornay Margit és Ferenczy József állottak azon a magaslaton, mely feltétlen dicséretet és elismerést érdemel. Mellettük Szentes János, Papír Sándor, Nagy Sándor és Tábori Emil korántsem tudtak a bemutató előadáshoz hasonló sikert araink Reviczky Rózsi játéka pedig nagyon színtelen, éneke pedig fátyolozott volt. Harmadik felvonás- báni betétje, a hires faczipős, absolute nem keltett hatást. A második felvonásban Márkus Aranka ismét ragyogtatta énekmüvészetét, mely ezúttal is zajos tetszést aratott. — Helyén valónak tartjuk itt megjegyezni, hogy a diákhely, mely valóságos botrányfészekké nőtte ki magát, tegnap este is általános felháborodást keltett az ott állók fülsüketítő orditozásával és észnélküli oktalan tapsolásaival. Hát a rendőrségnek nincsen, hatalma ezen zabolázatlan elemeket, melyek nem tartoznak a diáksághoz, megfékezni és tisztesség tudásra kényszeríteni ? Elvégre is a színház nem korcsma, a hol vásott ficzkók garázdálkodhatnak, hanem olyan hely, a hol a tisztességes tetszésnyilvánítás mellett kötelessége mindenkinek tisztességesen is viselkedni! (s.k.) VflMflmpSW” — A legeslegújabb tán ez. Asszonyok, leányok, s ti nőtlen gavallérok,, akik pihent erővel indultok neki a farsang örömeinek, véssétek jól emlékezetetekbe ezt az eddig ismeretlen nevet, amely alább olvasható, mert ebben a jegyben született meg a jövő láuczKTVrwrrvm Urak!!! f niwrrn 1 a legújabb báli mellények Is a báli idényre ,l>Sahhb szalon s*8«et<* posztó és g'jsrapju.sző'^et ■ü.zileté'be.----Szatmár. Deáktér, Freund-ház. "
