Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-05 / 3. szám
Szatmár, I904n január 5. Kedd. Harmadik évfolyam 3. fjj m %&■ A SZATMÁR! és SZATMÁRMEGYEI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. j Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 K. Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. | Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.'i Felelős szerkesztő: BALASSA SÁNDOR. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők Műit és jelen. Irta : Barabás Béla orsz. képviselő. Budapest, jan. 4. A rohanó évek időhatárainak újabb kezdő oszlopához értünk. Elmúlt az egyik esztendő, nyomába lépett a másik. Álljunk meg egy pillanatra mesgyéjén a múltnak és jövendőnek. Lehet, hogy a múltnak nincs öröme, de vannak eseményei, van története, amelyeken felépül a jelen, amelyekből sarjad- zik a jövő. Igen, a jövő s annak minden reményei. Vájjon az elmúlt esztendőnek jelentékeny eseményei minő hatással lesznek az uj évre: vájjon édes hazánk felett elröppent arasznyi időnek eredménytelensége továbbra is lekötve tartják-e fejlődését a haladásnak; vájjon a jövőben lesz-e •a magyarnak jó napja, lesz-e sikeres előmenetele a megmozdult áramlatoknak? Mert a múlt esztendő valóban áramlatokat mozdított meg. Ne kutassuk, kinek volt hibája, bűne, hogy alkotmányos életünk majdnem négy évtizede alatt nem teljesítették a hivatottak és választottak kötelességüket, érvényesíteni e haza határán belül minden állami intézményben .és szervezetben nyelvünket. Ne sopánkodjunk a múltnak végzetes tétlensége felett. Elkéstünk vele. De örvendjünk azon. hogy a kedvező áramlatok megmozdultak. A magyar törvényhozás alvó lelkiismerete felébredett. Az emberek lelke megmozdult, a honfiúi vágyak megnyilatkozása keresztüljárta a nemzeti közvélemény Vérkeringését s ma már el nem lehet fojtani a nemzet életre kéjtett szózatát, amely folyton fülünkbe zengve követeli a magyar nyelv jogát, használatát. A magyar nyelv, a magyar nemzet «lete. Nyelvünk nélkül nincs erkölcsi életünk, érkölcsi élet nélkül pedig csak értéktelen embeptömeg vagyupk. Az elmúlt esztendőnek küzdelme szent volt, mert a magyar nyelvért vóE. Áz Isten adta, törvényeink biztosították számunkra: erpber fia tehát mifnk sém el nem vitathatja, le nem tágadhatjá, el nem veheti. Azonban mi, ez a nemzet, ne tagadja meg, ne áru ja el azt, aihi a miénk: A múltnak gyengeségei, hibái, gyarlóságai maradjanak a múlté, — a jövőé ’ légyén ai az ébrenlét, a kitartás és az az el nem fogyó életerő, amely nemcsak megvédett bennünket az enyészettől, de számottevő helyre emelt bennünket a nemzetek között. A megmozdult nemzeti áramlatoknak nem szabad mesterséges eszközökkel útjába állani és nem szabad a lemondás, az eredménytelenség tanát hirdetni a bölcsesség kényelmes tógájából. Mert ezek a nemzeti áramlatok évszázadok gonosz hagyományainak berozsdásodott závárjait verik le s keresztül zúgják a megpenészedett maradiságnak fojtó levegőjét. Uj eszmék, régi igazságok támadnak fel nyomában. Fojtó gőz helyett friss levegő, sötétség helyett üdítő világosság, némaság helyett vidító beszéd, elnyomatás és szolgaság helyett életet adó szabadság! A magyar ember eszét ne foglalkoztassa továbbra is az elmúlt idők felett való töprenkedés, ne uralja a megalkuvásnak és alkalmazkodásnak pillanatnyi előnyei, hanem a jövőbe vetett hitnek világossága nyissa fel a lelkeket s nemzeti életünket tápláló remény töltse be a sziveket. A mit elmulasztottunk az elröppent évek alatt, hozzuk helyre jövőben a hazafiul kötelességnek hűséges betöltésével. Mert csak igy kívánhatunk magunknak is, neked is édes magyar hazánk — boldog uj évet. Szatmár, január 3. Károlyi György gróf programmbeszéde. Nagv- károlyi tudósilónk jelenti, hogy Károlyi György gróf a kerület jelöltje tegnap tartotta meg prog- rámmbeszédjét. a melyen ezrekre menő polgárság jelent meg. Károlyi gróf kijelentette prog- rammbeszédében, hogy párton kiviül áll. fejtegette politikai álláspontját. Á programmbeszéd nagy hatást keltett. Mátészalkáról jelenti tudósítóiak, hogy Jékey Zsigmond országos képviselő odaérkezett, hogy ma megtartsa beszámoló beszédjét. TÁVIRATOK.-!''V V-» __? a, ,$) •• -3d , A k épviselőház ülése. Budapest, j’anuár 4. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnökölt. Napirend előtt Ugrón Gábor szólalt fel é* követelte, hogy a kormány a már felszaporodott inte'rpellácziökra sürgősen válaszoljon. Tisza István kijelentette, hogy válaszolni fog a kormány, ha az ujonezjavastat meg1 lesz szavazva. Ezután áttértek a napirend tárgyalására/ Az ujonezjavaslat ellen Holló Lajos és Bartha Miklós mondták el hosszasan záró beszédeiket. Ezután Tisza István kérte a Házat, hogy az in- terpellácziókra vonatkozó elleninditványokat vessék el, mert Holló Lajos javaslata megegyezik a Kossuth Ferencz által múlt év november 30-án kelt indítványával. Húsz képviselő zárt ülést kért ezután. Majd, hosszabb házszabály vita következett, a melyben Holló és Ugrón vettek részt s ezzel az ülés véget ért. Strossmayer püspök haldoklik. Budapest, január 4. (Saját tudósitónktól.) Zágrábból érk' zett jelentések szerint Strossmayer zágrábbi érsek halálán van. Orvosai állandóan mellette vannak, s alig hiszik, hogy megéri a reggelt. Éljen az obstrukezió! Budapest január 4. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülése alatt, midőn Feilitch Arthur a zárt ülés miatt a karzatokat kiürítette, valaki lekiabálta: — Éljen az obstrukezió 1 Csakhamar kiderült, . hogy a közbeszóló Spinner Lajos faczór szobafestő volt, a kit igazolás után elboesájtottak. A boszniái katonai zendülés oka. Budapest, január 4. (Saját tudósilón klói.) Bécsből jelentik, hogy a hadügyi kormány meggyőződése szerint a boszniai katonai zendülés külső behatás folytán keletkezett. A zendülés ügyében szigorú vizsgálat, folyik, de az eddigi eredményt titkolják, Színésznők veszedelme. Betörés Márkus Arankánál. Szatmár, január 4. Tegnap este szerkesztőségünk összes termei zsúfolásig megteltek munkatársainkkal. Minden asztalnál serényen folyt a munka, áedezegett a toll és a kéziratok halomszámra dűltek felélésünk asztalára. A nagy n munkában észre se vettük, hogy riporté Vünk az előre haladott idő dáczára sem jelentkezett a redakcziöban. Telték á pérczek, múltak az órák és riporterünk még mindig nem jött; nnr in«? Már már a kétségbeesés környezett mindenkit, de különösén a felelős szerkesztőt, a ki mióta áz »előd« helyét foglalta el, csák nagy ritkán szereti kezébe venni a tollat. Midőn az óra már úgy a 8-as felé közeledett, kiadta a parancsot, hogy a ripit szerkesztőségünk tagjaival köröztetni fogja, ! Egyszerre csuda történt. A szerkesztőség ajtaja hirtelen feltárult és egy magából teij'esen kivetkezett alak lépett be. Valamennyiénf méghököltünk. Segédszerkesztőnk a mentőkért:telefonált, de a telefonos kisasszony félórás csengetés után se adott összeköttetést. Az inkább őrülthöz hasonló nyájas idegen néhány perez után megszólalt;
