Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-01 / 1. szám
2 1904. január 1. SZATMÁRI HÍRLAP 1. szám. Szatmár, péntek. Ha ezt a programmot helyesen hajtják végre, hazánk fejlődésének egy uj, hatalmas utat nyitottak meg, amely az állami konszolidócziához s az anyagi függetlenséghez vezet. Szatmár, deczember 31. A nagyszőllösi mandátum. Nagyszőlősről írja tudósítónk, hogy a függetlenségi és 48-as párt mély sajnálattal vette tudomásul Kelemen Samu dr. azon kijelentését, hogy a jelöltséget ez idő szerint el nein fogadta. A párt mindazonáltal állít jelöltet. A tegnap megtartott értekezleten egyhangúlag Horthy Vilmos nagyszől- lősi földbirtokost jelölték, a ki a jelöltséget el is fogadta. Beszámoló Mátészalkán. Jékey Zsigmond, a mátészalkai választókerület országgyűlési képviselője — mint tudósítónk jelenti — január 5-én fogja megtartani beszámolóját. A beszámoló elé az egész kerületben nagy érdeklődés nyilvánul s a választó polgárok már most készülődnek a kerület képviselőjének impozáns fogadtatására. megkérdezze tőle. Akadtak, akik közönséges suszterlegényt véltek benne látni, mások viszont orosz herceget sejtettek a fekete zakó mögött. Köszöntek neki angolul, franciául, olaszul s ő viszonozta angolul, franciául és olaszul. Bizonyosra vették, hogy spanyolul, arabusul és héberül is tud. De az utóbbi nyelvek iránt nem volt alkalmuk tudakozódni. Végre a negyedik nap este a római fürdő parkja mögött lövés dördült el. A lövést éles macskanyávogás követte s a vadász urak nem csekély rémülettel látták, hogy a bűvös vadász egy halálra sebzett kandúrt gyömöszöl a vadász táskájába. A macska egyszerre tájékoztatta a vadász urakat. — Olasz — mondogatták némi megnyug- véssel. Köréje sereglettek és gratulálták. — Gratulázione, signore 1 — Köszönöm, — válaszolta magyarul, — nehéz lövés volt, a faág félig eltakarta ugrás közbéD. — Úgy ? — mondotta egy vén vadász, — de mi az isten nyilának lő ön macskákat, ha nem olasz? A fekete vadász mosolygott. — Szükség van rá — mondotta, — az antropológiai intézet adjutánsa vagyok. Összehasonlító kísérletekkel foglalkozom. — Úgy ? Nohát süsse meg a tudományát. És őszinte, mély megvetéssel ott hagyták tudományostul. macskástul, vagy amint mondani szokás : yxőröstől-bőröstől. Lucián. lentik, melynek adatai minden emberi szivet mély szomorúsággal töltenek el. A borzalmas katasztrófa hire óriási tűzről szól, mely egy színházban ütött ki. Chikagó egyik nagyobb színházában ugyanis tegnap este a *KékszakáU ez. látványos operettet játszották. A darabol zsúfolt ház nézte végig és gyönyörködött az előadásban. A darab második felvonása alatt a színpadon hirtelen tűz keletkezett, a mely gyorsan terjedt tova, úgy hogy néhány perez múlva már az egész színház épület lángokban állót* A színház nézőterén és a karzatokon 1200 fő menő közönség volt, a mely a rettentő tűz kiütésékor hányát homlok rohant kifelé. A menekülés alkalmával több száz embert, főleg asszonyokat és gyermekeket tapostak agyon. A tűz mihamar átcsapott a boltozaton s a felső karzaton lévő emberek valamennyien a tűzben lelték halálukat. Az irtózatos zűrzavarban alig lehetett menekülni. Az 1200 ember közül nem több mint 300 ember juthatott a szabadba. A romokból 600 ember holttestét húzták ki. Az eddigi jelentések szerint kétszáz ember irtózatos kínok között a halállal vivődik. A színház nézőterén a holttestek 12 lábnyi magasságban hevertek. A tűzoltóság minden lehetőt elkövet, hogy a tüzet, mely a romok között lappang, lokalizálja. Azt hiszik, hogy még 200 ember holtteste van a hamuban. Beksics Gusztáv távozása. Budapest, december 31. (Saját tudósitőnktől.) A Magyar A'emzet mai száma közli, hogy Beksics Gusztáv a lap eddigi szerkesztője egészségi okokból kilép a lap kötelékéből. Merénylet báró Nopcsa ellen. Budapest, deczember 31. (Saját tudórttőnk- tól.) Skutariból táviratozzak, hogy báró Nopcsa Ferencz a 2. számú huszárezred kadétja ellen ma gyilkos merényletet követtek el. Nopcsa báró egy lovascsapatt^l érkezett Skutariba s az utczán egy mohamedán csendőr revolveréből reá lőtt. A lövés azonban csak könnyebben se- besitette meg Nopcsa bárót. A kereskedők tömörülése. Irta: Sándor Pál orsz. képv. Az a harcz, mely a keresdelem ellen folytatódott és melyet sajátságos terminológiával az agrárizmus harczának neveztek el a merkantilizmus ellen és mely kíméletlenségében nem riadt vissza attól sem, hogy a magyar kereskedelmet elernveszsze. hogy azt kiszorítsa mindenünnen, sőt hogy bizalmatlanságot keltsen irányában idebenn és az ország határain kívül is — most mintha nyugvó pontra érkezett volna. De hogy véglegesen megszűnt, azt feltételezni nincs ok. A külömböző foglalkozási ágak vértezve állanak egymással szemben és várják a megújuló küzdelem kezdetét. Ugv látszik, hogy az éles politikai harezok, melyek legvitálisabb érdekeink körül forogtak, szorították egyidőre háttérbe a gazdasági küzdelmeket. De rosszul fejeztem ki magamat; a szemben álló harezosok közül csak az egyik van vértezve ; a másik csupaszul küzd. mint a középkori istenítélet vádlottja a vádlónak bajnoka ellen. A mezőgazdasági érdekképviselet hadsoraiban ott vannak az ország nagy nevei; az egész főnemesség nagy vagyonával és a múlt időkön alapuló nagy tekintélyével. A kereskedő osztálynak ezzel szemben nincs semmi szervezete, semmiféle hatalma. Akik vagyonuknál és képességeiknél fogra hivatva volnának az egész osztály vezetésére, azok fáznak a hareztöl, mely erélyt és kitartást követel. A kereskedelmi egyesületek egyetlen eszköze a felirat és a deputáczió; ez a rozsdás két fringia, mely már csak mutat, de nem vág. Egységes közvélemény sem fejlődhetik, mert az egyesületeknek nincs közös szerve és nincs érintkezési pontja, úgy hogy nem egyszer esik meg, hogy a kormány széjjelágazás, egymással homlokegyenest ellenkező szakegyleti feliratokkal áll szemben. És mindennek nyomában kullog az indolenczia, a viszonyok és idők súlyát fokozza a mohamedán fatalizmushoz hasonló nembánom- ság, melynek leküzdésére még nem vállalko’ott harcsos. Ami eddig nem sikerült, talán sikerül most. Amire eddig nem volt mód, arra van most mód is, alkalom is; a kereskedők megalkotják az egész országra kiterjedő szövetségei melynek czélja egyesíteni az orszáy 120.000 kereskedőjét és ezzel hatalmi faktorrá válni. Harcz lesz a szövetség jelszava; de nem támadó harcz. Az a harcz, melynek czélja megvédelmezni nemcsak egy osztály érdekeit, hanem annak az egyensúlynak az érdekeit, melynek fenn kell állania az egyes faktorok között és a melynek megbillentése megzavarja az ország egész közgazdálkodását. A miskolezi és soproni kongresszus határozataiból folyólag az országos magyar kereskedelmi egyesülés legközelebb életre kél. Hosszú idő telt el az előkészéletekkel és engem, ki az előkészületek vezetésével voltam megbízva, nem egyszer ért a Fabius Cunctatori vád; de vállalom a felelősséget a késedelemért. Nagyot és hatalmasat akartam teremteni. Kereskedőtársaim, hozzátok fordulok ! Félre minden tétovázással és minden kétkedéssel. Munkára szólítok minden kereskedőt, első sorban hazánk jólétének felépítéséhez. Foglaljuk el erélylyel, de egyúttal a kellő mérsékletességgel az! a helyet, mely minket joggal megillet, mert hazánk nagyságának felépítésében akarunk résztvenni. Tegyük tehát le alapkövét az 0. M. K. E.- nek. Isten nevében ! A magyar katonák sorsa. A póttartalékosok családja. Az egész vonalon a tespedés és bizonyta- lalanság uralkodik. A rnig az egy évig tartó harcz egyrészt a nemzet erőit fölébresztette, addig a kormány hibájából és bűnéből a gazdasági élet hihetetlen pangásnak indult. Sehol föl - pezsdülés, sehol az igazi gazdasági élet föllendülése. Azt, hogy egy esztendeig az országgyűlés semmi munkát nem végzett, szintén a kormányok bűnéül kell felróni. Ha igazán magyar érzelmű, a magyar állameszme fenségétől áthatott kormányok álltak volna az ország élén, akkor a nemzet forró óhajtásai régen teljesedésbe mentek volna. így a kormány csak Bécs előtt hajtott fejet, derekat. Mit törődik vele, hogy olyan vágyak ébredtek a nemzetben, a melyeket minden más ország kormánya szenteknek tartana. Csak a magyar kormány utasította el azokat, mondván, hogy hozzon csak az ország további áldozatokat a militarizmus örökké éhes molochjának. Fizessen és viselje a terheket. — De ne jusson eszébe, hogy valami rekompenzá- ciót is kérjen. Most megint csak a kormányt kell felelőssé tenni azért, hogy a kiszolgált katonák ügye még távolról sincs rendbe. Kossuth Ferencz és Polónyi Géza tegnap délelőtt felkeresték gróf Tisza István miniszter- elnököt és előadták neki, hogy a függetlenségipárt vezetőségéhez tömegesen érkeznek Boszniából, a hol 3 éret és három hónapot kiszolgált---------- A közeledő karácsonyi és njévi ünnepekre «ja nijuk £vL3B.n fölszerelt raktár ^akat, ahol kalapok, ln<jek, hariwtyák, kortyük, nyakkeniik. zsebkoitáik ramok kivitelben, továbbá alsoszoknyak, gyermokruhák. s téli alsó (Jager-féle) óriási választékban pénr- és szlvartárczák, valamiat dieznútárgyak a legicióceeebb kivitelben rand.lciTr-ű.1 olcsó ácraüc znellott kaphaték. —— --------------------------------’C liwarz Testvérek divatáru házába n Szatmároa, Deák-tér 7. sz., a volt ezukrászda helyiség. TÁVIRATOK. A politika újéve. Budapest, deczember 31. (Saját tudósítónktól I Ma délután Tisza István gróf miniszterelnök elnöklete alatt kormánytanács volt, a melyen az összes miniszterek megjelentek. Az ülésen az újév utáni teendőket beszélték meg. Politikai körökben hire jár, hogy Tisza István holnap a szabadelvüpárt felköszöntője alkalmával nagyfontosságu beszédet fog mondani. Rómából jelentik, hogy a kormánynak sikerült hosszas tárgyalások után az olasz szerződést ideiglenesen megkötni. A szerződéssel eltörlik a borvám klauzulát és egyelőre átmeneti intézkedéseket léptetnek életbe. Hatszáz ember tűzhalála. Budapest, deczember 31. (Saját tudósítónktól.) Cliikagóból rettenetes katasztrófa hírét je-
