Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-27 / 271. szám
271 szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 27 3. zottabb mértékben kell a tanításra fősulyt helyezni, hogy minden iparos a megfelelő szakismerettel a versenyt bárkivel, még ha gyáripar is, igyekezzék felvenni és törekedjék azt fen- tartani. A letűnt idők sok, kiváló szakembert adtak az iparosoknak, a kikre büszkén gondol az utókor és hálás indulattal van eltelve dicső eszményükért és fáradhatatlan buzgalmukért, melyekkel a jelenkori kisipar tudományos alakját sikerült megvetni. Ma már más rendszert és irányt kell követni és művelni a kisiparosságnak; a régi rendszert és módot nem igen lehet újra bevonni a jelenkori kisiparba, mely nagyot haladt, sokat fejlődött, czélszerübb eszközökkel, praktikusabb módokkal dolgozik. A kisiparosság a létért való küzdelmét kapcsolja egybe a tanulás és gyakorlás jelszavával. Az ember levegő nélkül nem élhet, a kisiparos szaktudás nélkül nem boldogul. Ha a kisiparosok boldogulásuk útját keresik, megtalálják azt az önképzésben és szakmájuk kultiválásában, miért is szakmájuknak azon irányát véssék lelkesedéssel szivükbe, mert a múlt elvének és irányának félrevezetésével, a jelenben a tudományos és gyakorlati szaktudás elsajátítását veszi fel. ____ ÚJ DONSÁGOK. Ipari munkagépek kiállítása. — Felhívás az iparos közönséghez. — A debreczeni kereskedelmi és iparkamara a következő felhívást közli: Gyakorlati s ezzel kapcsolatosan anyagi haszonnal jár, ha az iparos a saját ipara modernebb technikai alkotásaival közelebbről megis- merkedhetik. Erre nyújt alkalmat a budapesti technológiai iparmuzeum állandó gépkiállítása. Módot és alkalmat adott a kereskedelemügyi m. kir. minister arra, hogy a nagy iparos közönség a technológiai muzeum kiállítását jelentős kedvezményekkel megtekinthesse. Amellett, hogy a kiállítás díjmentesen áll az érdeklődők rendelkezésére, meg vasúti kedvezményekkel is hozzáférhetővé tette azt. Nevezetesen a legalább 10 főből álló csoport .féláru menetjegygyei utazha- tik a III-ik osztályban, III-ik osztályú menetjegygyei pedig a 11-ik kocsiosztályban. Tömörülésre szólítja fel tehát a debreczeni kereskedelmi és iparkamara az iparosközönséget, mert ha a gyakorlati haszon mellett, a felutazók ambitióját némi részben élénkebbé tette a kiállítás, már a felutazás csekély költségének gyümölcsét meghozta s a kiállítás a maga áldásos hatását kellőkép éreztette. Jelentkezni lehet a debreczeni és iparkamaránál naponként (8—12-ig és 3—5-ig.) Vidéken az ipartestületeknél. * Magyar tisztek hazahelyezése. Katonai körökből ered a hir, hogy a hadügyminiszter már utasította az összes katonai parancsnokságokat, hogy deczember hó 10-ig terjeszszék be hozzá az alájuk rendelt törzs- és főtisztek névjegyzékét akként, hogy e kimuiatásban magyarországi illetőségűek is kimutatva legyenek. Azt hiszik, hogy a hadügyminiszternek ez az intézkedése a magyar tisztek visszahelyezésére nézve az első lépést jelenti. * Vidéki pénzintézetek mellőzése. Hunyad vármegye október 20-iki közgyűlése azt a maga nemében eddig egyedül álló határozatot hozta, hogy a kezelésére bízott árvapénzek elhelyezésénél ezentúl teljesen mellőzni fogja a vármegye területén működő pénzintézeteket, amelyeknek bonitása és szolidsága mellett pedig a legjobban az a körülmény szól. hogy 1.617.452 K. részvénytőke mellett az 1902. év végéig 1.085 414 K. tartalékalapot gyűjtöttek és 8.145.098 K. betétet, valamint 1.850.555 K. egyéb idegen tőkét kezeltek. A megye az Országos központi hitelszövetkezetnél fogja ezentúl az árvapénzeket elhelyezni, nyilván abból a felfogásból indulva ki, hogy a maga részéről is kötelessége támogatni ezt az intézetet, amelynek az 1902. év végén 17 szövetkezete működött a megye területén 411.380 K. saját tőkével s ennek alapján-a központ által rendelkezésükre tartott 822.760 K. hitellel. De ha áll ennek a felfogásnak helyessége ezen 6014 tagjának legjobb esetben másfél millió korona hitelt nyújtó tizenhét szövetkezettel szemben, sókkal inkább áll fen a megyének ugyanez a kötelessége a több tízezer megyebeli lakosnak tiz-tizenöt millió k.-nyi hitelt nyújtó tizenegy megyebeli pénzintézettel szemben s igy a megye, ha már mindkét kötelességének eleget akar tenni, helyesen csak úgy járhat el, ha a többi megye példáját követve, készpénzeit igazságosan elosztja a megyebeli pénzintézetek és a központi hitel- szövetkezet között. A rósz példa ragadós: a szomszédos Krassó-Szörény vármegye legutóbbi közgyűlése szintén azt huiározta, hogy a gyámol- taknak és gondnokoltaknak jelzálogi kölcsönök- ben el nem helyezhető pénzeit gyümölesöztetés végett az Országos központi hitelszövetkezetnek adja át. Hogy ez az eljárás mily igazságtalanság, bizonyítja az a körülmény, hogy — mint a »Magyar Pénzügy« kimutatja — a megye területén működő 25 pénzintézet 5.372.952 K. alaptőke és 1.887.399 K. tartalékalap mellett az 1902. évi mérlegek szerint összesen 20.108.280 K. betétet és 5.414.742 K. egyéb idegen pénzt kezel és a megye lakosainak 29,074.390 K. kölcsönt nyújtott, oly összeget talál, amely a központ szövetkezeteinek, bármilyen áldásos legyen is egyéb- kínt működésük, -sohasem állhat rendelkezésükre. * A sorozó bizottság megvendégelóse A sorozó bizottságok megvendégelése czimen a községi pénztárak megterhelésének megtiltása tárgyában a belügyminiszter valamennyi vármegyei törvényhatósághoz a következő körrendeletét intézte : Tudomásomra jutott, hogy egv-két vármegyében az a rég: szokáson alapuló gyakorlat áll fenn, hogy a fősorozások alkalmával a főszolga- birák a sorozó bizottságot a községi pénztárak költségére megvendégelik, vagyis ily czimen a községekre kirovásokat tesznek. Tekintve, hogy a községeket ujonczozási költségek czimén a véderőről szóló 1889. VI. törvényczikk végrehajtása iránt kiadott utasítás I. része 111, §-ának d) és e) pontjaiban említett kiadásokon kívül más költség nem terhelheti és ily czimen más költség sem a költségvetésben, sem a számadásban nem szerepelhet, tekintve, hogy a sorozó bizottságnak úgy a katonai s honvédségi, mint polgári tagjai az e czélra rendelt közpéuziárak- ból napidijakkal és útiköltségekkel, vagy átalányokkal a fennálló szabályok értelmében el vannak látva: ennélfogva a sorozó bizottság tagjainak a közönség költségén való megvendégelése, ily czimen a községi pénztárak kirovásokkal való megterhelése kétségtelenül oly visszaélés, mely a közigazgatás mai rendszerében annál kevésbbé nézhető el, mert a községek legnagyobb része még háztartási és közigazgatási kiadásait is csak pótadó kivetés utján képes fedezni, ezt a pötadóterhet pedig vendéglátási költségekkel fokozni nem szabad. Ezek után felhívom a czimet, hogy e rendeletemet tudomás és ahhoz alkalmazkodás végett a hatósága területén levő községek és rendezett tanácsú városokkal, továbbá a (r. t. városi) költségvetések és számadások felülvizsgálása körüli eljárásnál leendő figyelem- bevétel végett a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséggel közölje. Budapesten. 1903. évi november hónap 19-én. A miniszter helyett : Széli Ignácz s. k. államtitkár. * A debreczeni főispánság. A »Debreczeni Újság« Írja: Mióta Puki Gyula főispán állását Tisza István gróf miniszterelnök rendelkezésére bocsátotta, vége-hossza nincs az utódot illető kombináczióknak. Tegnapelőtt csak a Fráter Barna derecskéi főszolgabíró elhatározásán múlt, liogy a kombinácziók újabb lendületet nyerjenek. Fráter Barna ugyanis még mindig nem határozott. sőt hir szerint visszavonult a föispáni megtiszteltetés elöl s azóta illetékes körökben újabb jelölteket emlegetnek. Tegnap egész pozitív formában tartotta magát az a hir, hogy a miniszterelnök választása vagy Domahidg Elemér országgyűlési képviselőre, vagy Miskolczi Jenőre, a debreczeni társadalmi élet ezen kitűnő tagjára esik. * Meggyilkolt kereskedő. Máramaros-Sziget- ről írják, hogy a szelíd erkölcsű rutén nép körében rövid idő alatt már a második gyilkosságot követték el. Pár hónappal ezelőtt Visó-Oro- sziban, a visói járás egyik ruthén községében, e hó 20-án pedig Tiszavölgy Kőrösmező nagyközségében történt gyilkosság. Sipser Izrael kőrösmezei birtokost, ki pénzzel is üzérkedett, nov. 20-án este 6 órakor, mikor kiment az udvarra, hogy háza körül körültekintsen, orozva fejszével agyonütötték. A ház népe előtt feltűnt, hogy a gazda sokáig marad, keresésére mentek és azt az udvaron, fejét bezúzva, holtan találták meg. A csendőrök egy gyanúsított szomszédot letartóztattak, de az tagadja bűnösségét. Széleskörű vizsgálatot indítottak. Sipser valószínűleg bosszú áldozata, mert semmit sem raboltak el tőle. A meggyilkolt kereskedő rokonszenves volt az egész községben. * Háláló i orvosság. Szántó Ármin temes- gyarmati birtokos és kereskedő — mint temesvári levelezőnk jelenti — tegnap heves fejgörcs ellen egy gramm antipirit vett be s közvetlenül a gyógyszer lenyelése után elájult, eszméletét vesztette s pár perez múlva meghalt. Az eset megyeszerte föltünést kelt. A huszonhét éves erőteljes ember holttestét föl fogják bonczolni, hogy megállapítsák, nem vett-e be tévedésből valami mérget. A szerencsétlen embert fiatal özvegye és két éves gyermeke gyászolja. TÖRVÉNYKEZÉS. Leszámolás fegyverrel. Após és vő viszálykodása. Esküdlszéki tárgyalás. Szatmár, nov. 26. (Saját tudósítónktól.) A szatmári kir. törvényszék novemberi esküdtszéki cziklusának tegnap volt az utolsó tárgyalása. Két intelligens ember ült a vádlottak padján. A két vádlottat szoros családi viszony fűzi egymáshoz. Az egyik szeméből még tegnap is haragos tekintet villant ki, az a féktelen gyűlölet, a melylyel évek óta vádlott társa iránt viseltetett. Ez az ember Virág András nagybányai lakos, a ki néhány esztendő előtt ifjú Petky Sámuelhez adta leányát feleségül. A fiatalok szeri- lemből lettek egymáséi, de a kölcsönös vonzalom rövid idő múlva megszűnt közöttük. Petky S'i- muel ugyanis iszákos ember volt s e miatt a családi jelenetek állandóan napirenden voltak a házastársak közt. Ehhez járult még az is, hogy Petky apósa, Virág András gyűlölte vejét, a mely gyűlölet később halálos ellenségévé tette. Egy szép napon Petkvné elhatározta, hogy elhagyja az urát. Petky több Ízben megkísérelte, hogy az asszonyt visszatérésre bírja, de ez nem sikerült neki, Ez év április ho 20-án éjjel P-Aky Sámuel megjelent Virág András házánál, a hol óriási lármát csapott. Mikor a házbeliek elkergették, bosszúból az összes ablakokat beverte. Petkynek ez a ténye módfelett felbőszítette Virág Andrást, aki másnap kereste az alkalmat, hogy bosszúját kitölthesse vején. Ez nem is késett soká. Petky április 21-én ismét Virágék háza körül járt s a mikor az öreg Virág észrevette, töltött revolverrel futott ki az utczára. Virág András lőtt. A golyó Petky Sámuel fejének baloldalát érte. A seb azonban nem volt életveszelyes, de meglehetős súlyos, úgy hogy Petky összeesett. Néhány perez múlva felkelt és oda állt az após elé: — Ide lőjj gazember, ha mersz 1 Virág kétszer se mondatta ezt magának. Ismét elsütötte a fegyvert, de a golyó nem talált. Ekkor aztán az összefutott nép lefegyverezte az öreget.
