Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-28 / 195. szám
]yt> szám. &zatmár, péntek » L A T M A ±t 1 Jtl 1 K L A R 1903. augusztus 28. 3 * Beküldetett. A „Szatmári Hírlap“ 190. számában, * szatmári rendőrükről közölt czik- ket megczáfolják. Biztosan nem telt volna meg a Szatmári Hírlap. Ha a hírszerkesztő ur akkor jól be nem kap. Vagy köd volt előtte, vagy ép akkor kelt föl. Nem tudzm, mit higyjek már a kettő felől. Hert ám, most az egyszer elveié a sujkot, Vagy hírszerkesztő bácsi, Ön talán nem volt ott? Ha nem ért kérem hozzá, tegye le a pennát ! Ne legyen hírszerző, ha Ön tisztán nem lát. Ha nem tud egyebet, álljon be bakternek, Vagy pediglen inkább, jobb lesz tüzelőnek. Nem pediglen velünk gyűljön meg a baja, Ne tüzeljen reánk, hőn tisstelt poéta ! Tisztelet a kivételnek. Csakis, a ki rólunk, a 6-os és 29. számú rendőrökről irta ason czikket, felelünk tromfjára tromffal vissza. Jogunkban áll, mert sértve érezzük magunkat. 6 os és 29-e8 számú rendőrök. Talán mégsem ártana, ha Tan- kóozi Gyula főkapitány — akár közvetve, akár közvetlenül — kioktatná a rendőreit, hogy ha a városnak a közönség pénzén poétákra lesz szüksége, majd kap ehhez értő embereket, — a rendőrség egyelőre őrködjön a közbiztonság felett és ne — költsön. Főleg pediga közönség pénzét ne költse el az, a ki a fizetésre reá nem szolgál. Mert ha közigazgatásunk gépezetében két közrendőrtől ekkora arrogancziát tapasztalhatunk, mit arro- gálhat magának — hogy feljebb ne menjünk — egy rendőrkáplár? * Adófizető polgárok veszedelme. Megdöbbentő hírt közöl velünk budapesti tudósitónk. Arról van szó, hogy a pénzügyminisztériumban már készen áll az a szigorú rendelet, amit a pénzügnminiszter fog intézni az ösz- szes vidéki pénzügyigazgatókhoz, mihelyt az ország a törvényenkivüli állapotból kikerül. Az adóhátralékok rendkívül felszaporodtak, úgy, hogy az állam kasszája ma már csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel képes a szűk sógleteknek eleget tenni, tehát a legfőbb ideje, hogy az állam legfontosabb jövedelmei az egyenes adók, az előirányzat mérvében folyjanak be az állampénztárba. Hogy a pénzügyminisztérium jó előre készenlétben tartott drákói rendeletét kibocsátja-e a jövendő kormány pénzügyminisztere, kérdéses, de ha ez bekövetkezik, úgy a legnagyobb felfordulás és összeütközés várható. Nagy baj ugyanis, hogy különösen a községekben most az aratás és a termények értékesítése után van a népnek pénze, tehát ma még fizethetne, mig egy hónap, vagy már egy hét múlva nem lesz s akkor a pénzügyi közegek könyörtelenül végrehajtják a hátralékos adókat, ami könnyen exis7tencziák megsemmisülését és nagy elszegényedést vonhat maga után. Ily körülmények között nem is naiv egy községi jegyzőnek az az indítványa, hogy a jegyzők szólítsák fel most a népet az adó önkéntes befizetésére és világosítsák föl arról a veszedelemről, ami érheti akkor, ha addig vár, mig muszáj fizetni. Szatmáron — bár a háztulajdonosok legnagyobb része az ex-lexre való tekintet nélkül, rendesen fizette adóját — sok adózó van, aki élt az ex-lex adta jogával és nem fizetett. * A protestáns vallás-szabadság jubileuma. Az 1906-ik évben lesz 300 éves fordulója annak, hogy megköttetett a nevezetes bécsi béke, mely — mint ilyen — elseje ama három békekötésnek, melyet Bocskay, Bethlen és Rákóczi a protestáns vallás szabadsága és a haza alkotmánya érdekében kötöttek. A hajdúböszörményi ev. ref. egyháztanács az e hó 23-ik napján tartott gyűlésében foglalkozott az évforduló megünneplésével. Zsig- mond Sándor esperes-lelkész tett e tekintetben napirend előtt lelkes szavak ban indítványt. Felhatalmazást kért első sorban arra, hogy az egyház nevében a „Tiszántúli egyházkerületi lelkészi értekezlet“-el ez évre Hajdúböszörménybe Bocskay hajdúi közé, a legnagyobb hajduvárosba meghívhassa. Ugyancsak felkatalmazást kért, miszerint a „Magyar Protestáns Irodalmi rpársaság‘-ot meghívja. Tervbe van véve egy Bocskay kiállítás szervezése is. Az országos ünnepségnek legkiemelkedőbb fénypontja lenne — ha akkorára elkészíthető volna — a Bocskay- szobor leleplezése. Az egyháztanács az esperes indítványait lelkesedéssel és egyhangúlag elfogadta, a kért felhatalmazásokat minden irányban megadta. Az ünnepségek rendezésére későbben fog bizottságot alakítani. * El Amerikába ! Ez a jelszó, még egyre igen sokakat csábit azon szászló alá, a melyen az északamerikai egyesült államok czimere díszeleg. A vármegyéből való kivándorlás egy kis szünet után újra lábra kapott és a jó falusiak egyre-másra hagyják itt az édes anyaföldet. Mennek messze a tengeren túlra, ahonnan az aranycsengés zaja hallík. Nem gondolják meg, hogy az a mit ők a pénz csengésének vélnek — az csak halluczináczió. Az óceánok jármüvei hetenkint átszelik a rengeteg vizet s viszik a magyart a túlsó partra, a hol egyre többen lesznek, idehaza hej! idehaza pedig veszünk, pusztulunk. A szatmári szolgaairói hivatalhoz tegnap ismét 40 darab útlevél érkezett. * Az aranyos-inedgyesi jegy- zőség. Az aranyos-medgyesi körjegyzői állás leköszönés folytán megüresedett. Nagy László alispán tegnap, addig, mig a választást megejtik, Nagy Imre avasujvárosi jegyzőt bízta meg a hivatal vezetésével. * A mozdonyvezetők réme. Ez a czim illeti meg leginkább Puskás Sándor nagypeleskei gulyás legényt, aki már negyedízben okozott kellemetlenséget a robogó vonatok vezető embereinek. Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy a szatmár-fehérgyar- mati vasútvonalon Zajta és Peleske állomások közütt vonatkisiklás történt, a melynek egyik III. osztályú kocsija kiugrott a vágányokból. A kisiklás egy ökör elgázolásából származott. A vizsgálat kiderítette, hogy a vasúti baleset ben Puskás Sándor gulyást terheli a hiba, a ki annak daczára, hogy már többizben büntetve volt a vasútnak okozott károkárt, a legeltetésére bizott marhákat a sínek közé terelte. A máv. üzletvezetősége feljelentést tett a gondatlan gulyás ellen s a főszolgabirói hivatal vizsgálatot indított ellene. * A rektor ur esernyője. Egy vidéki rektor járt a minapában Szatmáron. Régi barátját látogatta meg, a kivel valaha együtt koptatta a prepa- randia küszöbét. — A jó barátok egy görbe nap és egy sokkal görbébb éjszaka után elváltak egymástól. A népoktató csak napok múlva irt a barátjának, megköszönve a szives vendéglátást. A levele végébe pedig odabigy- gyesztette utóirás gyanánt: Akkor éjszaka a nagy esőben letettem előszobádba at esernyőmet. Kérlek öregem, a mint van, küldd el nekem a legközelebbi postával. A jó barát kedvelője a tréfának. No, gondolta, hát az Íráshoz alkalmazkodom. És elküldte az esernyőt, a mint volt, kifeszitve, a roppant sátor formájában egy menkő ládában. Szegény rektram csaknem két koronát fizetett érte a postán, ami egy néptanítónak falun bizonyára nehezére esik. Fájt is neki ez a csúfság és a lelkében megtermékenyült a bosszú gondolata. Levelező-lapon értesítette a barátját, hogy holnap kedves ajándékkal hálálja meg a jóságát. — Érkezett is másnap egy tizenhét kilogrammos csomag s a tréfás szatmári ur kellemes örömmel bontotta fel a paksamétát, a melyben egy óriási darab mészkő szürkéllett. Mellette pár sor irás: Ez a kő esett le szivemről, mikor régi derék esőernyőm a kezembe került. Hát emlékbe elküldöm neked, kedves vén kamerádom. * Tíz esztendős szocziálista A szocziáldemokrata párt a minap Aradon is gyűlést tartott. Nem mindennapi feltűnést keltett ezen a gyűlésen egy tiz esztendős szocztálista: Veisz Herman aradi szocziálista iparos tiz éves kis fia, Ebbe az elemi iskolás fiúba annyi szocziálista-eszme szorult, hogy felnőtt emberekkel képes vitatkozni a szocziálista tanok és czélok helyessége felől s érvelései olyan talpraesettek és olyan komolyak, hogy még az ellen- véleménynek is meg kell hajolnia azok előtt. Imádja a kommunista társadal mat (már az is sok, hogy egy tiz éves fiú fel tudja fogni ennek lényegét), nyomós érvek alapján el Ítéli az ellenzék parlamenti okstrukczióját s szocziálista szempontból lenézi a nemzeti követelményeket: — Nem mindegy e annak a munkásnak, — mondja — hogy két- vagy háromszinü lobogó alatt hal meg? Ha a patron táskáján nem kétfejű sas, hanem nemzeti czimer lesz: akkor a hátrahagyott családja boldogabb lesz? S igy tovább. Bámulatos, sőt mondhatni az abnormisságig kifejlett okossággal érvel a hökömpolitikus, kinek fejtegetéseit, vitatkozásait meghallgatni százfőnyi hallgatóság gyülekezik össze a kávéházban, vagy a hol éppen megkezdi debatterkedéseit a kis Weisz fiú. * Fehérneműt köröznek. A puha párnán és az ágynemüeken pihenni kellemes, de kellemesebb, ha valaki azt mondhatja: — Nekem olyan rengeteg ágyneműm van, hogy akár szállodát is nyithatnék. Bizonyára eképen nyilatkozott egy társaságban az a miskolczi uriasszony is, a ki most tizenkét párnát, 3 dunnát, 4 paplant stb. sirat. M. J. mikolczi lakosnőtől ugyanis tegnap este egy ismeretlen tettes nagymennyiségű fehér- és ágyneműt lopott el. A miskolczi rendőrség táviratilag kereste meg a szatmári rendőrfőkapitányságot, hogy az esetre, ha a tojvaj itt eladásra kínálná a puha ágyneműt, úgy tartóztassa le. A távirati híradás szerint a tolvaj Szatmár leié menekült. A rendőrség a tolvaj elfogatására megtette az előkészületeket. TÖRVÉNYKEZÉS. A hatnevü ezég. Szatmár, augusztus 27. (Saját tudósi tónktól.) Keservesen panaszolta ma a törvényszék büntető osztályánál Farkas Ábrahám hal- mi-i kereskedő az ő nagy baját. Esztendőkkel ezelőtt azt a könnyelműséget követte el, hogy néhány száz korona értékű árut hitelezett Goldstein Mayernek, aki akkoriban Kö- könyösdön terjesztette a divatot, ízlést és előkelőséget az ő párizsi mintára berendezett áruházában. Az áruház ugyan nem lett a tűznek martaléka, de a tulajdonosa — leégett. Az üzlet megbukott, egy úgynevezett szép napon a Goldstein czég elhamvadt és letűnt a szemhatárról. Ám Goldstein Máyer azok közé a phőnix madarak közé tartozik, akik uj életre kelnek a tűz hamvából. A baj a dologban csak az volt, hogy Goldstein Mayer a bukásnak tisztitó tüzéből uj név alatt is került ki, bár a régi erényekkel gazdagon. Az uj üzlet fölött már a törvényes hitestársnak, Schwarcz Rózának a czégtáblája pompázott. A kökönyösdi mindkét nembeli ifjúság divat tekintetében ettől kezdve a Schwarcz Róza nevére esküdött. Az uj czég (üzletvezető Goldstein Mayer) mintegy félévig élt, virult és pompázott. Ekkor, az első fizetési lejáratok idején, Schwarcz Róza, nevéhez méltóan, fekete gyászt öltött, az üzletet beesukta és tisztelettel csődöt jelentett. Két hét múltán változatosság okáért, az üzlet uj czégtáblát kapott, s az ellentét okáért most már Weisz Izsák lett a czégtulajdonos. (Üzletvezető Goldstein Majer, mint fent.) Ám az uj czég sem volt hosszú életű. Weisz Izsákot egy jól intézett hitelezői roham elsöpörte a föld színéről és Goldstein Majer ekkor hátat fordított a hálátlan Kö- könyösdnek és tudását, ízlését és tapasztalatait a halmii piaczon értékesítette. Az üzlet ekkor már a Zuker- mann Fánny nevére került (bejegyzett üzletvezető Goldstein Majer mint fent.) A Zukermann-czég nagy kitartással küzdött a halmii közönség közönye ellen, Ám a sors végzetes fordulata folytán nem a közöny tört meg, hanem a Zukermau-czég tört le. Goldstein Majer ekkor visszaemlékezett a régi franczia közmondásra és visszatért első szerelméhez, Kökönyösdhöz. Miután pedig a hölgytulajdonosokkal nem volt sok szerencséje, czégtulajdonosul egy Braun Dávid nevű szegény ördögnek a nevét irta ki. (Üzletvezető persze Goldstein Majer mint fent.) Braun Dávid Amerikába vitorlázván, a czég újabb átalakuláson ment keresztül, s az uj czégtulajdonos büszke és jelentős állását Lázár Mózes velejtei lakos foglalta el, aki vállalkozott arra, hogy nevével és előkelő összeköttetéseivel a sok viszontagságban megkopott czégnek uj fényt és ragyogást fog kölcsönözni. (Egyéb kölcsönre Lázár Mózesnek sem tellett.) A Lázár Mózes czég tehát a törvényszéknél ünnepélyesen bejegyeztetett, s üzletvezetőül Goldstein Majer, (mint fent) tüntettetett ki. A sok változáson átment czég csak egy elvéhez maradt hu és kitartó, mindegyik uj czeg állhatatosan elfelejtette kifizetni az előző czégnek hitelezőit. Mindezeket elkeseregte ma a törvényszéknél Farkas Ábrahám, aki kijelentette, hogy hasonló eset az ő hitelezői praxisában nem fordult elő. Sorra vette a legfogasabb fiskálisokat, de egyik sem fogott semmit, mert mihelyest egy végrehajtásnak neki készültek volna, az üzlet már tulajdonost cserélt; ellenben Farkas Ábrahám megismerkedett a legkülönbözőbb ügyvédi költségjegyzékekkel és most teljesen tisztában van azzal, hogy a szatmárnémeti ügyvédi kamara tagjai közül, melyik csinálja a legnagyobb expenz- nótát, — mikor nem tud végezni semmit. A furcsa panasz fölött ma ült törvényt a bíróság és Papp Endre tanácselnök nagy türelemmel bogozta ki a bonyodalmas ügy szálait. Délfelé járt az idő, mikor a tanuk beféjezték tapasztalataik elmondását és a vád és védelemre került a sor. A panaszost Nagy József ügyvéd képviselte, aki a példátlan visszaélésekre példás büntetést kórt. Kelemen Samu dr. védő azzal vigasztalta a panaszost, hogy neki se oka, se joga a panaszra, mert panasz tárgyává csak az utolsó üzletátruházást tette, holott ekkor ő semmi sérelmet nem szenvedett, mert neki sérelme csak az első üzlet átruházásból származhatott. Ez pedig nem volt a panasznak tárgya. De nem is történt üzletátruházás, mert egy tönkrement és elárverezett üzlet helyébe uj üzlet alakult. A vádinditvány tehát egy nem létező bűncselekményre irányul. Végül azt fejtegette, hogy a vádlottnak sohasem volt és most sincs vagyona. Ha egy-egy jószivü ember hitelére kap árut, ezzel nem károsította meg a régi hitelezőjét, mert a vádlottnak is élni kell a maga 9 gyermekével és sem az államnak, sem a társadalomnak nem lehet az a feladata, hogy régi adósságokért elvonja valakitől a megélhetés minden lehetőségét. A törvényszék elfogadta a védő érvelését és fölmentette a vádlottat. Farkas Ahrahám pedig napkelet felé fordult és az égre emelte szemeit. .. . Ha csak az ott, a mennyekben Lakó, be nem hajtja ezt a követelését, úgy látszik a Gloldstein Majernél lévő pénze igazán veszendőben van. Egyelőre azonban — csak Deb- reczenbe, a tekintetes kir. ítélő táblához felebbezett. Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hírlap-kiadó r-, t,“
