Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-20 / 189. szám

189 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 20. 3 Szemle“ tegnapi száma azt az észre­vételt kegyeskedik megkoczkáztatni, hogy a közlés nem egyéb mint egy „szamár vicz.“ Mi megtesszük a Heti Szemlének a szívességet és nem kutat­juk, hogy ennél az egész históriánál ki volt — a szamár — s viszont ö próbálja meg kivételesen megtenni, hogy ne ferdítse el azt, ami lényegében igaz. * A dandárparancsnokság iro­dája. Ez a kérdés foglalkoztatta a legutóbbi hetekben a szatmári katona köröket. A dandárparancsnoksági iroda ugyanis jelenleg a Keresztessy-féle liázban van elhelyezve. Az iroda bér­lete, a városhoz tartozik s a tanács, tekintve hogy a bérszerződés a jövő éven lejár, megkereste a dandárpa­rancsnokságot, hogy újítsa meg a bér­letet. A parancsnokság azonban annak idején úgy határozott, hogy elhagyja a jelenlegi irodát. Minthogy azonban a parancsnokság hosszas keresés után sem talált alkalmasabb helyiséget, ér­tesítette a várost, bogy a lejáró bér­letet meghosszabbítja. * Kicsi pénztár, nagy munka. Az óvó és tanköteles gyermekeket a tanítók írják össze évről-évre, amiért 200 kor. jutalomban részesültek. Kér­ték tehát a várost, hogy az összeget emelje fel. A tanítók kérelmét támo­gatta Eger város átirata, mert szintén ajánlotta a javadalmazás felemelését. Másként gondolkozott azonban a mi­niszter, amennyiben az erre vonatko­zó kérelmet elutasította, mert szerinte azért az egyszerű, blanquetten végzett munkáért a 200 kor. is elegendő. * Jóváhagyott nyugdijszabá- lyok. Szatmár város törvényhatósága nemrégiben szabályrendeletet alkotott az utkaparók és szolgaszemélyzet nyug­díjalapjáról. A szabályzatot a belügy­miniszter tegnap jóváhagyással ellátva visszaküldte a tanácsnak. * Szerencsétlenség az épitke zésnél. Tegnap délután csaknem vég­zetessé válható szerencsétlenség történt a Hám János utcza sarkán levő épít­kezésnél. A mészáros társaság tulajdo­nát képezte telken ugyanis most bont­ják le a falakat, hogy a felépítendő uj ház alapjának lerakásához kezdhesse­nek hozzá. Tegnap délután egy pincze- boltozatot döntöttek romba, A munká­nál Fehér János napszámos is fogla­latoskodott. Fehér a fal alsó részét ásta s nem vette észre, hogy a felső falazat már bedőléssel fenyeget. Egyszerre óri­ásit roppant a fal s ledőlt. A leomló tégladarabok Fehér lábaira estek s oly sulyusan sértették meg, hogy a men­tőknek a közkórházba kellett szállítani. A rendőrség vizsgálatot indított. * Gyilkos merénylet Méhtele­ken. A csendőrség tegnap rémes gyil­kosság elkövetését akadályozta meg Méhtelek községben. Három elvetemült parasztember — Írja levelezőnk — valami régi ellenségeskedésből kifolyó­lag Király Ferencz méhteleki vagyo­nos parasztgazdát akarta megölni. A gyilkos merénylők, kiket Csohán Jó­zsefnek, Fehér Sándornak és Páskuj Lászlónak hívnak, behatoltak Király la­kásába és késekkel akartá < összevag- dalni. Király a zajra felébredt és se­gítségért kiáltott. A lármát a község­ben czirkáló csendőrök is meghallották s letartóztatták a merénylőket. A me­rénylőket tegnap szállították be a szat mári ügyészség fogházába. * Bika-tragédia. Flammarion, a hires csillagász és természetbúvár nemrégiben czikkot irt az állatokról. A czikkben erősen fejtegette, hogy az ál­latok között is épp úgy van meg a társadalmi élet, akár az embereknél. Ezek előre bocsájtása után szóllhatunk arról a szomorú gyászesetről, amely az amaczi bikatársadalmat érte. Csákó, az amaczi bikavajda, hosszú és kínos szenvedés után elhagyta az árnyékvilá­got. A ritka szép állatot a vármegye területén fellépett ragadós marhajár­vány vette le a lábáról s daczára, hogy két állatorvos kezelte, nem menthették meg a pusztulástól. A bika elhullása folytán a főszolgabírói hivatal zárlatot rendelt el. * Bob urfi és a cz.ipőtalp. La­punk barátja tegnap a délutáni gyors­vonattal [érkezett haza Kairóból, a hol a nyarat töltötte. Öt órakor délután már ben volt szerkesztőségünkben és tudatni akarta hazajövetelét. Lapunk barátját azonban senki sem akarta észrevenni, nehogy valakit is háborgasson az írás­ban. A csudaképü ember csak kiadó­hivatalunk bájos hölgyének tűnt fel, a ki ugyanis titokban bevallotta, hogy még ilyen embert soha sem látott. Lapunk barátja azonban mindenáron beszélni akart velünk. Különösen azt szerette volna nekünk megmutatni, hogy Kairó­ban milyen czipőben járnak az embe­rek. Mintegy félórai ideges fészkelődés után végre rnegszóli tóttá kiadóhivata­lunk angyalát: — Pardon nagysád, szeteti ön a találós kérdéseket ? _ ? — Akkor mondja meg, mi különb­ség van köztem és Bob herczeg közt? — ? — Hogyan, ön nemtudja ? Nos hát hallja: Bob urfi hej le­gény a talpon, nálam meg gumi a talpon. Mondanunk is felesleges, hogy a szerkesztőség szolgájának zord alakja a viczcz után rögvest feltűnt a hát­térben. * Szerencsétlenség a czirkusz- ban. Csengeri levelezőnk Írja, hogy Dupszky Antal czirkuszos mintegy két heti tartózkodás után tegnap este bu- csuelőadást tartott, a melyre nagyszámú közönség gyűlt a ponyvasátorban. Elő­adás után a közönség nagy tolongva a kijárathoz sietett, miközben valaki az ajtónál elhelyezett petróleum-lámpát feldöntötte. A lámpa tartalma a földön szétfolyva meggyuladt és több ember ruháját gyújtotta lángba. A közönség körében erre iszonyú pánik keletkezett s csak néhány hidegvérű embernek kö­szönhető, hogy emberéletben kár nem esett. A meggyuladt emberekről azon­nal letépték az égő ruhadarabokat s igy menekülhettek meg csak a tüzha- láltól. Dubszky Antal czirkuszos érzé­keny kárt szenvedett mert, a tolongás­ban a ponyvát teljesen összetépték. Másnap pedig, mikor összepakolva út­nak akart indulni, egy kitanitott lova nekiment egy szekér rudjának, a mely az állat testébe fúródott úgy, hogy a drága ló azonnal felfordult. * Rabló czigány-karaván. Fá­raó füstös képű, kócos ivadékai a leg­utóbbi napokban valósággal rettegésben tartották a szatmári járás községeinek lakosságát. Lapunk egyik múlt számá­ban megírtuk, hogy a csendőrség elfo­gott egy ilyen rabló karavánt s most Csengerből Írja lévelezőnk, hogy teg­nap a község határában ismét letartóz­tattak egy czigány hordát. A veszedel­mes népség Csengerben Sárándi Fe­rencz üzletébe tört be s sok értékes holmit lopott el. A czigányok beval­lották, hogy Óváriban és Csengerujfalu- ban is több helyen raboltak. A banda tag­jait az ügyészség fogházába szállítot­ták be. * Veszett eb garázdálkodása. Tegnap délután egy veszett eb garáz­dálkodása keltett nagy ijedelmet a Hu- nyadi-utczán. A veszett kutya több ku­tyát megmart. Nagy nehezen sikerült lelőni. MULATSÁGOK. (*) A jánki tűzoltó-egylet tánczmulatsága. Jánkon nem régiben alakult meg a tüzoltó-egyesület. Az uj egyesület, hogy pénztárát gyarapítsa, e hó 30-án tánczmulatságot rendez, mely­nek sikere érdekében a rendezőség mindent elkövet. A mulatságra szóló, ízléses meghívókat most küldötték szét. A meghívó szószerint a következő: A jánki önkéntes tűzoltó-egylet alakulása alkalmával, 1903. évi augusztus 30-án a községi erdőben, meg nem felelő idő esetén a gör. kath. iskola helyisé­gében, felszerelésének beszerzési alapja javára, zártkörű tánczvigalmat ren­dez, melyre kivül czimzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rende­zőség. Belépti-dij: személyjegy 1 kor., családjegy 3 kor. Felülfizetések tekin­tettel a jótékony czélra, köszönettel tel fogadtatnak és a megyei lapokban nyugtáztatnak. Jó zenéről és kocsik el­helyezéséről gondoskodva van. Kezdete 6 órakor. TANŰGY )( Iskolai értesítés. A szatmári róm. kath. elemi fiu-népiskolába a ta­nulók beírása az 1903—-1904. iskolai évre szeptember hó 1., 2., 3. és 4-én történik, délelőttönként 8 órától 11 és fél óráig. — Fölkéretnek a szülők és gyámok, hogy iskolaköteles gyermekei­teket és gyámoltjaikat szíveskedjenek ezen idő alatt beíratni, mert azon időn túl csak fontos okok alapján vehetők fel a növendékek. Az iskolai év ünne- pies megnyitása szeptember hó 5-én lesz és az nap délután kezdetét veszi a rendes tanítás. Az elemi népiskola első osztályába nem vehető fel azon gyermek, ki életének hatodik évét még nem töltötte be. Az első osztályba való beírásnál szatmári születésű és róm. kath. vallásu gyermekek születési bizonyítványát (anyakönyvi igazolvá­nyát) nem szükséges bemutatni, mivel ezek születésére vonatkozó adatok hi­vatalból jutnak el az iskola igazgató­ságához. A tanítás teljesen ingyenes. A tanulók sem felvételi, sem tandijat, sőt a 30 fillér hozzájárulást az orsz. t. nyugdíj-alaphoz sem fizetik. A más iskolából jött tanulók nyilvános bi­zonyítványuk és anyakönyvi kivonatuk, valamint oltási bizonyítványuk felmuta­tása után, — a bizonyítvány nélkül je­lentkezők a felvételi vizsgálat sikeres kiállása után vétetnek fel, bizonyítvá­nyuknak, illetve ismereteiknek megfe­lelő osztályba. — A felvételi vizsgálat is teljesen díjmentes. — Javító és ma­gánvizsgálatok a beírás napjain tartat­nak. Szatmár-Németi, 1903. augusztus hó 19. — A róm. kath. elemi fiú- népiskola igazgatósága. Nyilttér*) Alólirottak kijelentjük, hogy a Fonciére bizt. társaság, a mely­nél biztosítva lettünk, az általunk szenvedett kárainkat kifizette. a) Braun Albert a szenvedett tűzkárért; b) Braun Jenő a baleset bizto­sításért. Ezekből folyólag a fenti bizt. intézetet bárkinek igen melegen ajánljuk, inig loyalis eljárásáért kö- szönetünket fejezzük ki. Szatmártt, 1903. augusztus 19. Tisztelettel Braun Albert keresk. Szatmár. Braun Jenő termény keresk Halmi. TÖRVÉNYKEZÉS. § Kié a 10,000 korona. A Jog czimü szaklap igy fejtegeti a kérdést: — Miklós Ödön a parlamenti vizsgáló bizottság előtt azt állította, hogy a 10,000 korona Pap Zoltán tu­lajdona. Pedig ez nem bizonyos. A pénzt elkobozni nem lehet, mert a képviselők megvesztegetése nem bün­tetendő cselekmény. A megvesztegetés turpis causa, igy tehát Pap a 10,000 koronára tulajdonjogot nem szerezhet s a pénz Szápáry Lászlóé marad. De Szápáry nem vindikálhatja magának a tulajdonjogot, mert az ö cselekménye is turpis volt, tehát kereseti joga nincs. A pénz csak akkor lehet az övé, ha önként visszaadják neki. Az a felfogás, hogy a pénz Dienes Mártoné, absur­dum, mert hiszen Dienes csak megbí­zottja volt gróf Szápárynak. Mindezek után leghelyesebb, ha a megvesztege­tésre szánt 10,000 koronát jótékony- czélra fordítják. § A vasút felelőssége. Egy he­helyiérdekü vasútnak reggeli vonatát utasok hiányában nem indították út­nak. Egy kereskedő, aki mégis ezzel a vonattal akart elutazni, beperelte a vasutat, hogy ez szerződésszegést kö­vetett el, midőn a megállapított me­netrend daczára őt nem azzal a vo­nattal vitte tovább, amelyre jegyet váltott. A bíróság a kereskedőt pana­szával elutasította, mert nem bizonyí­totta be, hogy a késedelem következ­tében anyagi kárt szenvedett. KÖZGAZDASÁG. Egy uj fakereskedő-czég. Szatmár, aug. 19. E czikkünk czime voltaképpen nem egészen helyes, mert nem any- nyira egy uj fakereskedő czégről akarunk beszámolni olvasóinknak, mint egy régi szatmári előkelő czégnek a felnyitásáról. Olvasóink bizonyára em­lékeznek még a Grünfeld H. és Fia nagy fakereskedő czégre, a mely 25 esztendei fennállása után mintegy 3—4 évvel ezelőtt felszámolás alá került. Az előkelő czéget a rossz gazda­sági viszonyok sodorták a bukásba s a czégtulajdonosok: Grünfeld H. és fia, a tisztesség elvéből kiindulva, a felszá­molás alkalmával, összes aktíváikat a hitelezők kielégítésére fordították. A czég megszűnt, de a tulajdonosok meg­mentették nevüket és az tisztán állott a kereskedő világban, noha némi üzleti csalafintasággal talán még hasznot is húzhattak volna a bukásból. Az öreg Grünfeldet a csapás any- nyira megviselte, hogy a régi, nagy faüzlet feloszlása után pár hónapra meghalt, mig fia, Grünfeld Lipót eré­lyesen hozzálátott a r^gi czég talpra- állitásához. A szakmájában való kiváló jártassága és fáradhatatlan, becsületes munkássága az évek folyamán lassan­ként helyreállították a megbillent va­gyoni mérleget, — noha, mint tönkre­jutott ember sok előítélettel kellett megküzdenie, hogy az üzleti világban biztosítsa a maga számára a szüksé­ges bizalmat. Mert daczára, hogy a régi czég feloszlásából semminemű anyagi kötelezettségei nem voltak, egy időben mégis czéltudatosan hirét ter­jesztették, most hogy fünek-fának tartozik, a mivel természetesen rendkívül meg­nehezítették üzleti ügyelnek lebonyolí­tását. De Grünfeld Lipót — a ki idő­közben Róbertre magyarosította nevét — szerencsésen megküzdött mindez előítéletekkel s ma már a saját neve alatt óriási faüzleteket bonyolít le; sőt annyira megszilárdította maga iránt a bizalmat, hogy legutóbb Nagybánya szab. kir. város képviselőtestületével kötött több esztendőre terjedő, nagy faüzletet: a mi a régi, előkelő czég feléledésének első lépését jelenti. A szatmári piacz minden jóaka­rójának csak örömére szolgálhat, ha hosszú esztendők küzdelmei — bárki­ről legyen is szó — egy régi czégnek feléledését eredményezik. Hisz keres­kedelmünk — sajnos — úgyis annyira szemlátomást hanyatlik, hogy e téren való minden, a legcsekélyehb gyarapo­dás is bizonyos vívmányt jelent a mai igen-igen rossz közgazdasági viszonyok közepette. Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hirlap-kiadó r-. t.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom