Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-17 / 161. szám
2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. Julius 17. 161 szám. kezdése előtt a „hazafias* zenekar kijelentette, hogy a banketten csak is azon esetben vehet részt, ha az ott felhangzó tósztok után nem kell magyar indulót huzni. Leginkább pedig a magyar nemzet imádságától, a himnusztól fázott a derék cseh zenekar s apertén kijelentették, hogy ezt a rebellis dalt ők nem fújhatják. Az ilyen kijelentés — mondotta Reich Aladár — nagyon alkalmas arra, hogy a hadsereg és a nemzet közt még nagyobb űrt támasszon, s veszedelmes konfliktusra adhat atkalmat. Héderváry megígérte, hogy vizsgálatot indít a dologban s a vizsgálat eredményéről jelentést fog tenni a Háznak. Némi megdöbbenést keltett, midőn Apponyi gróf elnök mindjárt az ülés megnyitása után bejelentette,hogy Kossuth Ferencz, Justh Gyula és Bizony Ákos lemondottak a Ház bi zottságaiban viselt tagságaikról. Ugyancsak a napirend előtt Rátkay László és Polónyi Géza tegnap félreértett szavaik helyreigazítása czi- mén szólaltak fel. mire Héderváry állott fel és mosakodott. Azt mondotta, hogy Rátkay és Polónyi tegnap kifejezetten abszolutizmusról beszéltek, holott ő ilyet soha sem mondott; ellenkezőleg az alkotmányos rend helyre állításán fáradozik. Egyebet nem mondott s nagyon elhisszük a granicsárnak, hogy szeretné az alkotmányos rendet helyreállítva látni, hogy aztán a melyik pillanatban neki tetszik feloszlathassa a Házat s uj választásokat rendeljen el. De minő választásokat! Azt csak ő tudja. Horvátországban volt benne része, de Magyarországon nem igen juthat idáig a kormányzása. A miniszterelnöki programm ellen Marjay Péter beszélt, élesen kikelve a bán bujkálása miatt. A kormánypárton is megszólaltak. Dániel Ernő vette oltalmába a granicsárt, de minden siker nélkül. Maga a szabadelvüpárt is igen fanya rul hallgatta a régi Tisza-csoport emberének szónoklatát. Az ülés lefolyásáról az alábbi rövid tudósítást vettük: Apponyi Albert gróf elnököl, aki az ülés megnyitása után bejelenti, hogy Kossuth Ferencz, Justh Gyula és Bizony Ákos lemondottak a Ház bizottságáiban viselt tagságaikról. A napirend előtt Reich Aladár szóváteszi a péterváradi katona-zenekar botrányát. Felpanaszolja, hogy a nevezett katonai zenekar csak azon föltétel mellett működött közre a bajai lövész-egylet ünnepélyén, hogy kikötötte, hogy a tósztok után nem kell a himnuszt eljátszania. Ebben a szomorú tényben — úgymond — nem láthat egyebet, mint a hadseregnek nemzettellenes törekvését, hogy konfliktust idézzen elő a nemzet és a hadsereg között. Héderváry miniszterelnök kijelenti, hogy az ügyben vizsgálatot indít és annak eredményét közölni fogja a Házzal. Rátkay László és Polónyi Géza tegnapi beszédükben félreértett szavaiknak helyreigazítása czimén szólaltak fel, majd Héderváry miniszterelnök reflektált a felszólalásokra, kijelentvén, hogy az ellenzéki szónokok tegnap kifejezetten beszéltek abszolutizmusról, úgy tüntetvén fel a dolgot, mintha ő (Héderváry) az abszolutizmust akarná. Ezzel szemben — úgymond — ismételten kijelentem, hogy én éppen az ellenkezőjét, vagyis : az alkotmányos rendnek helyreállítását kívánom. Marjay Péter hosszasan beszélt a miniszterelnöki programm ellen. Dániel Ernő a miniszterelnök', programm mellett beszélt, mire az ül es fél háromkor véget ért. TÁVIRATOK. A pápa haldoklása. Róma, juüus 16 (Saját tudósítónktól.) A pápa állapotáról ma reggel kiadott orvosi jelentés a következő: „A szent atya állapota változatlan. Az éjszakát nyugtalanul töltötte, alig aludt valamit.“ Kállay temetése. Budapest, július 16. (Saját tudósítónktól.) Kállay Benjámint, az elhunyt közös pénzügyminisztert ma délután temették, a közönség óriási részvéte mellett. A temetésen Ő felségét József Ágost főherczeg képviselte. A temetésen megjelentek a kormány tagjai teljes számban, továbbá az egyházi, katonai és politikai világ előkelőségei nagy számban, valamint a külömböző bos- nyák küldöttségek. A temetési szertartást Hetyei Sámuel pécsi püspök végezte. A ravatalnál Láng Lajos miniszter gyászbeszédet, a sírnál pedig Apponyi Albert gróf megható búcsúbeszédet mondott. A temesvári mandátum. Temesvár, juüus ib. Khuen- Héderváry Károly miniszterelnököt ma 847 szavazattal képviselővé választották. Bokányi Dezső, a szo- cziálisták jelöltje 20 szavazatot kapott. Lezuhant a liftről. Budapest, július 16. (Saját tudósítónktól.) Reinman Lázárnak, a „Salgótarjáni Kőszénbánya r. t.u igazgatójának 16 éves fia Schweiningben lezuhant a szálloda liftjéről és szörnyet halt. A szerencsétlenül járt fiú haláláról azonnal táviratilag értesítették Budapesten lakó szüleit. Magyar ipartermékek megvédelmezése. Szatmár, julius 16. Tudvalevő, hogy7 mily elkeseredett háborúskodás folyik esztendők óta a honi ipar érdekében, s következésképp : a külföldi produktumok ellen. A közönség lassan mégis hozzászokik ahhoz, hogy annyira-amennyire hazai ipartermékeket vásároljon, a melyek minden tekintetben megállják a helyet az idegenek mellett. A külföldi gyárosok belátták, hogy készítményeiket, melyek előbb hazánkban oly kapósak voltak, már nem veszik azzal a szinte rajongó szeretettel, mint annak előtte. Tisztában vannak azzal, hogy hatalmas konkurensünk támadt itt az országban magukban a magyar ipartermékekben. Nem estek azonban kétségbe, hanem elővették minden furfangjukat, ravaszságukat, csakhogy tovább is hálójukba kerítsék a naiv magyar vevőközönséget. Az idegen gyárosok a legorczát- lanabb módon, a legvakmerőbb elhatározással saját gyártmányaikat magyar produktumok gyanánt hozták forgalomba, meghamisított czikkeiket oly módon tukmálván reánk, hogy bitorolták a magyar színeket és jelvényeket ; ezekkel látták el készítményeiket és „Magyar ipar“ hangzatos czimmel szereztek nekik kelendőséget, leszorítván a tényleges hazai ipartermékeket. Ezekről a nagyszabású visszaélésekről mondott el egyet-mást a keres- ledelmi és iparkamarák legutóbbi országos gyűlésén Maislis Mór dr. budapesti ügyvéd és iparhatósági biztos. Rámutatott mindazokra a bajokra, me- yek egyrészt béklyókba szorítják a magyar ipart, és másrészt szabad beö- zönlést engednek a külföldi termékeknek ; felsorolta azokat a manipulácziókat, melyeket a legnagyobb vakmerőséggel űznek az idegen iparlovagok a honi termékek hátrányára, kárára és rovására. Szóba hozta a lelketlen üzelmeket, a magyar jelleg bitorlását, a czógek meghamisítását, mely aljas módszerek biztosítják az idegen gyártmányok kelendőségét. Indítványozta, hogy minden vonalon védjék meg a magyar iparczik- keket, tegyék azokat könnyen felösmer- hetőknek, úgy hogy a magyar vevőközönség, mely ragaszkodik a honi ipar- czikkekhez, azonnal tisztában lehessen azzal, hogy melyik a magyar produktum és melyik az idegen. E czélból közhitelű jegygyei kellene ellátni a honi ipartermékeket, azaz törvényileg kellene védőjegyet megállapítani a magyar produktumok számára. Ez a védőjegy jelezné és hiteles módon bizonyítaná az egyes ipar- czikkek magyar eredetét. Az indítványozó javasolta, hogy ez a védőjegy Magyarország kis czime- réből álljon, melyet az illető czégneve és védöjegy-lajstromszáma egészítené ki. A védőjegy használatát megengednék minden iparosnak, ki az elsőfokú iparhatóságnál annak engedélyezését kéri. Természetesen csak oly czikkekre nézve adnák meg ezt az engedélyt, melyek az ország területén készültek. A védő i egy eszméje nem uj nálunk. Meg volt már régebben engedve felsőbb helyről, hogy egyes czégek gyártmányaikon alkalmazhassák az országos czimert. De ez csak kivételesen volt megengedve, sőt kitüntetés-számba ment, ha valamely ipari czég a czimert használhatta. Némi akadályokba ütköznék mégis az ország ezimerének széltében-hosz- szában való alkalmazása s nem egy visszaélés szülöoka volna ez az engedetem. Még külföldi portékákra is ráütnék a magyar czimert s igy ott állnánk, a hol azelőtt és megint csak nem lehetne megkülönböztetni a magyar iparterméket a külföldi i öl. Mert az idegen gyárosok mindenféle előnyöket kiaknáztak a maguk haszonleső, a magyar ipart megrontó érdekükben. Czikkeikre nevesebb országok és világhírű magyar férfiak neveit alkalmazták. Bécsben készült gyufára odapingálták Petőfi, Széchenyi stb. képeit, játéklapdákra Kossuth arczképét festették és „Kossuth lapda“ elnevezés alatt hozták forgalomba. A „Magyar ipar“ elnevezésből meg valóságos kultuszt csináltak. No de, remélhetőleg rövidesen rájuk fog járni a szeKér rudja, úgy ki- akolbolitják majd hazánkból a könnyen nélkülözhető, tömegesen ideliferált ipar- czikkeket, mintha sohasem látták volna ezt az országot. Nyilván meg fogják valósítani azt a figyelemreméltó eszmét, hogy a visz- szaélések meggátlása czéljából minden kereskedelmi vagy ipari czég, mely forgalomba hoz valamely czikket, nevét és czimét alkalmazza vagy magán az illető czikken, vagy pedig a produktumot rejtő dobozon. Csakis ekként lehet e téren számításba jöhető és kielégítő eredményeket elérni. Így aztán nem lehet majd félrevezetni különféle hangzatos czimekkel és hamis felirásokkal a ve- vöközönséget, mert az egyszeriben tudni fogja, hogy melyek a valódi magyar gyártmányok és csak azokat a kereskedőket és iparosokat fogja felkeresni, kiknél megkaphatja a valódi honi produktumokat. ÚJDONSÁGOK Népköltési adatgyűjtés Szatmármegyében. Szatinármegye népköltése még nincs kiaknázva, pedig itt a magyar fajnak legtisztább és legjellegzetesebb típusa lakik. Sem torz, sem rikító szokások nem éktelenitik a népéletet; a mi népünk intelligens és mégis egyszerű, természetes észjárású, őszinte jellemű s nemes vérmérsékletű. S meg van a maga megye-jelleme, a mely a szatmári nevet országszerte a tüzes, erős, igaz magyar elem nevévé emelte. Örömmel és lelkesedéssel vállalkoztam, hogy a Kisfaludy Társaság számára népköltési adatokat gyűjtsék a nyáron; szülőföldemen a Tiszaháton és az egész megyében. De egy ilyen gyűjtemény annál értékesebb, minél több ember munkájából állott elő és én a Kisfaludy Társ. ajánló levelének szavaival tisztelettel fölkérem „mindazokat, kik a népköltési gyűjtésnek irodalmi és nemzeti szempontból oly fontos ügye iránt érdeklődnek, hogy e munkásságban támogatni szíveskedjenek.“ A népköltési gyűjtés abban áll, hogy írásba tesszük mindazt, a mi a nép előszó-irodalmában él. Legnagyobb részt a dalok, a nóták foglalnak ebben helyet; azután a mesék ; az alka'mi vagy ünnepi szokások állandó szövegei; a gyermek-játék-versikék és az elmondásra szánt versek, pl. ballada neműek. De én nekem a mostani gyűjtéssel egy külön czélom is van. Az hogy főképen olyan adatokat gyűjtsék, me lyek a magyar nép humorát jellemzik. Tehát az összes tréfás szavak elnevezések, gúnynevek személyekre, tárgyakra és fogalmakra; tréfás mondások, szójátékok, csípős, gúnyos, keserű és hohókás dalok versek, mondák, humoros történetek és találós mesék, általában minden, a miben a jókedv, ötletessség, élez, gúny, humor nyilatkozik,prózában és versben, mindez idetartozik. És most hadd mondjam meg mi a kérésem. Bizonyosan vannak sokan, kiknek már is van efféle gyűjteményük. És vannak még többen, a kik nagyon érdeklődnek iránta, és értenek a gyűjtéshez. Szíveskedjenek meglevő adataikat feldolgozásra nekem átengedni; és körülnézni a saját környékükön, falu- jokban, milyen ott a nép élete ez irányban? milyen daltermő vidék a vidékük ? — (mert nem messze is, Szabolcsban vannak tájak, hol már nem dalol a nép,) — és legyenek oly jóakaratunk, hogy tapasztalataikról levélben mielőbb értesítsenek engem. Szatmármegye egész közönségének szives jóakaratát kérem, hogy olyan gyűjteményt állíthassunk össze, mely méltó legyen Szatmárvármegye nagy nevéhez. Milota, (u. p. Tiszabecs.) 1903. julius 15. Móricz Zsigmond. * Személyi hir. Pap Géza polgármester tegnap délután a gyorsvonattal Budapestre utazott. A polgárme ster felutazása a bikszádi vasutak ügyével áll összefüggésben. * Tyúkod község áldozatkészsége. A Szatmár—mátészalkai vasút felépítése, jóllehet az érdeket intéző körök a tervezett vasútvonal eszméjének megvalósítását szivvel-lélekkel óhajtják, még mindig problematikus, mert az építési szándék és erős akarat mellett még mindig nem rendelkezünk a költségekre biztosított fedezettel. Pedig a tervezett vasútvonal nemcsak Szatmár városának, hanem a vonal által érintett községeknek is vitális érdeke és igy válvetett erővel, szilárd, egységes akarattal kell eljárni nemcsak az elvi álláspont körülírása, hanem az anyagi áldozathozatalra irányuló készség tekintetéken is. Tyúkod község képviselőtestülete legutóbbi gyűlésén fényes bizonyítékát szolgáltatta a Szatmár—mátészalkai vasút iránti lelkesedésének. Ezt a lelkesedést követésre méltó és elismerést érdemlő tettel bizonyította be, mert — mint
