Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-08 / 153. szám
1903. Julius 8. 3 153 szára. Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP fiatal postatiszt azt a kijelentést tette, hogy előbb néhányszor le és föl fog úszni. E szerint tehát Székely Jenő tudott úszni, mely körülmény csak növeli iránta a részvétet. * A Töltés utcza rendezése. A Töltés-utcza Szatmár városának nem a legkelemesebb utczái közé tartozik. Az egyik oldala jóval magasabb a másiknál. Ha tehát esőzések vannak, az alacsonyabban fekvő északi oldalon akár csónakázni lehetne. Ez az utcza most rendezésre kerül. A háztulajdonosok azonban olyan szegények, hogy az utcza feltöltésének költségeiből egyáltalában nem vállalhatnak magukra semmit. A mérnöki hivatal előterjesztése alapján a kérdést most akként oldják meg, hogy a keleti oldalt planirozzák, a költségeket pedig, melyre ez évben nincsen fedezet a jövő évi költségvetésbe ilesztik. A Töltés-utczán levő 25 darab fát pedig kivágják az értékesítik. * A város kapuőrei. A városháza kapuját — két óránként felváltva — öt kivont kardu őr őrzi. Ez a kapuőrizet, mint Pap Géza polgármester is mondta, talán a legdrágább az egész világon, mert a kapuőr szolgálatának absolute semmiféle gyakorlati haszna nincsen és a város mégis ezért a semminek vehető szolgálatért öt embert fizet. Igaz, hogy félig-meddig rokkant, egyéb szolgálatra már nem igen használható emberek ők. De mégis tartják és fizetik őket. Tankóczi Gyula előterjesztést tett a tanácsnak a kapuöri intézménynek teljes eltörlése iránt, kérte az öt kapuőr nyugdíjazását és helyettük négy rendőr alkalmazását. A kapuőrséget pedig egy rendes portás pótolná. Vajay Imre dr. t. főügyész osztja ugyan a főkapitány nézetét, hogy a kapuőri intézmény ósdi, elavult és nevetséges, de tekintve, hogy a rendőri létszámot csak a múltban emelték öttel, az újabb négy embernek és kapusnak alkalmazása, a kapuőröknek nyugdíjazása, az uj rendőrök felruházása a városnak circa ötezer koronájába kerülne, melyre fedezet nincsen, a főkapitány előterjesztését nem találja teljesíthetőnek. A gazdasági szakosztály e tárgyban akként határozott, hogy a kapuőri intézményt az egyes kapuőrök fokozatos nyugdíjazásával kapcsolatosan fogja eltörölni, a kiknek helyébe aztán tényleges szolgálatra alkalmas rendőröket fognak szerződtetni. * Gyalogjáró a Pázsit utczán. Kis Mihály és társai, Pázsit utczai lakosok azzal a kérésssel fordultak a városhoz, hogy a Pázsit utczán a város költségén terméskő burkolattal ellátott gyalogjárót készittesen. A kérelem azonban ez évben nem teljesíthető, mivel nincs meg reá a szükséges fedezet. A gazdasági szakosztály mindazonáltal előterjesztést tesz a közgyűlésnek arra nézve, hogy a Pázsit utczán terméskőből gyalogjárót készítsenek, a költségeket pedig a jövő évi költség előirányzat terhére Írják elő. * A józan tolvaj. A józan embernek mindig világosabb az esze járása mint a részeg embernek. Lélektanilag beigazolva van, hogy a tolvajok rendesen józan életet élnek, mert mesterségükhöz nem csak kézi ügyesség és bátorság, hanem agyafúrt gondolkozás is kell. Márkus Mihály rézteleki lakos, napszámos ember szintén józan volt, mikor a Deáktéren Szabó György egri lakos, napszámossal találkozott, a ki olyan részeg volt, hogy alig tudott a lábán állani. Márkus Mihály agyában gyorsan megfogamzott a gondolat, hogy barátját megkopasztja és tervét ott a nagy nyilvánosság előtt egy-kettőre végre is hajtotta. A beállított atyafi nyakáról a pénzes zacskót, melyben 26 korona volt, levágta és azzal odébb akart állani. A piaczon örtálló rendőr azonban észrevette az ügyes zacskómetszést és nyakoncsipte a vakmerő tolvajt. A pénz megkerült. A megérdemelt büntetést Szabó György mindazonáltal megkapja. * A kórházi hetesek kérelme. A közkórház hetesei a városhoz intézett alázatos kérvényükben elpanaszolják, hogy rendkívül nagy munkát teljesitenek, melylyel szemben az a havi 12 korona, a mit a várostól kapnak, kevés. Kérték tehát, hogy a város emelje fel a fizetésüket havi 16 koronára. A gazdasági szakbizottság — a kórházi bizottság jelentése alapján — a szerény kérelmet indokoltnak találta és a kért fizetésjavitást megadta. * Pályázat lelkészi állásra Hajdú Miklós volt szatmári ev. ref. segéd lelkész távoztával megüresedett segédlelkészi állásra a következők adták be pályázati kérvényüket: Kovács Károly nérnetii, Gacsályi József fehérgyarmati és Ballay Aladár nagybajom segédlelkészek. * Kinevezés a vármegyénél. Hugonnai Béla gróf, vármegyei főispán, Panélla Zsigmond leleszi és Ma- darassy István nagykárolyi lakost, közigazgatási gyakornokká nevezte ki. * A kinek lopni muszáj. Szerencsétlenség az, mikor valakit egy fölötte álló hatalom ellenállhatatlanul hajt a bűn örvényére, a mikor valakinek vérévé válik a lopás és akarva nem akarva kénytelen lopni. Lop, mert ez életszükséglete, mert enélkül nem tud élni. Ilyen szerencsétlen, többszörösen fegyházzal büntetett, rovott múltú foglalkozás nélküli cselédleány állott tegnap ismét a rendőrség előtt. Tódor Éva közveszélyes egyén, a ki alig szabadul ki a fegyházbói, újból lop, mintha csak visszavágyna a börtönbe. Tegnap Scheiber Ferencz segédeinek a szobájába hatolt be, a honnan egy párnát és több férfiinget lopott. Mikor a rendőrség elcsípte, a párnát már eladta, az ingek még megvoltak. Az eljárást megindították ellene. * Zsebtolvajlás egy utszéli csárdábau. Az úgynevezett veres korcsmában, mely a sárközi utón van, a napokban betért Fehérváry Ferencz sárköz-újlaki gazdálkodó, kihez csakhamar odaszegődött Harakály József csavargó és a Fehérváry zsebéből négy koronát ügyesen ellopott. A kárvallott ember azonnal jelentést tett a csendőröknél, kik hamarosan kézrekeri- tették a különben jól ismert tolvajt és átadták a kir. ügyészségnek. MULATSÁGOK. — Nyári tánezmulatság az .Iparos olvasó kör“-ben. A szatmári Iparos olvasókör is, mint minden más kultur-egyesület kiveszi a maga részét a nyári tánezmulatság rendezéséből. Egyik legutóbbi választmányi gyűlésén az iparos olvasókör elhatározta, hogy az év augusztus hó második napján, a kör Csokonay-utcza 2-ik szám alatti helyiségében nyári táncz- mulatságot rendez a könyvtár alap javára. A mulatságra szóló meghívókat legközelebb küldik szét. E G Y LET. — Verseny kuglizás az Iparo s olvasó körben. Az „Iparos olvasókör ' vezetőség elhatározta, hogy a kör pénztáránál! gyarapítása czéljából verseny dijkuglizást rendez a kör Csoko- nay-utezán levő helyiségében. A verseny dij kuglizás e hó 4-én vasárnap délután vette kezdetét, 20 filléres részvények váltásával. Egy-egy ilyen részjegy három dobásra jogosít. Amidőn az összes jegyek elfogytak, a jury megállapítja, hogy kinek van a legtöbb ütése, mely alkalommal a győzteseknek négy dijat osztanak ki. A dijak a következők: I. dij, Egy zenélő szerkezettel ellátott hazafias tárgyú kép, 20 kor. ért. II. dij, egy kettős fedelű ezüst zsebóra 16 kor. ért. III. dij, egy 10 koronás arany. IV. dii, egy csinos tajtékpipa 6 kor. ért. A verseny kuglizás minden vasárnap délután 3 órakor kezdődik. SPORT. — Vívó tanfolyam Szatniáron. Közelebb vivő tanfolyam nyílik városunkban. Mint értesülünk, Szigeti Benedek Gyula, az országos hirü vivó- mester, a napokban Szatmárra érkezik és két hónapra terjedő vivótanfolya- mot nyit. Sz. Benedek Gyula a legkitűnőbb vivómesterek egyike, megnyitandó tanfolyamára tehát már eleve is felhívjuk közönségünk figyelmét. KÖZGAZDASÁG. )( A „Szatmári bank r. t.„ alakuló közgyűlése. A „Szatmári bank r. t.“ e hó 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését a városháza kistanácstermében. Az alakuló közgyűlésen arész- vényesek igen nagy számban jelentek meg s az alapszabályok ismertetése után a részvénytársaságot megalakitott- nak mondották ki. Majd az uj pénzintézet igazgatóságát választották meg. Igazgatósági tagok lettek : Bakó Ignácz, Beer Mór, Benedek József dr., Fuchs Bertalan, Juhn József, Klein Vilmos, Makár Károly dr., Reiter Béla, Reiter Móricz, Spiegel Ferencz szatmári, továbbá Grünfeld Bernát és Zürger Zsigmond tiszaujlaki és Mózes Jenő nagy- peleskei részvényesek. A felügyelő-bizottság tagjaiul Krassó Miksát, Molnár Henriket, Raáb Sándort és Szűcs Sándor drt választották meg. Az uj pénzintézet ez év augusztus hó 1-sején kezdi meg működését. • Budapesti áru- és értéktőzsde. A ,Szat:niri Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, julius 7. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.20—7.21 Rozs 1903. augusztusra . , . 7.44—7.45 Zab 1903. angusztusra .... 6.11—6.12 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.32—.533 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.32—6.33 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény .......................... 663.50 Ma gyar hitelrészvény..............................734.50 Leszá mitolóbank részvény .... 452.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 466.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 670,50 Közúti vasút......................................... 609.— Városi villamosvasút részvény .... 99.— Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Julius hó 1 napján. Termény árak: Sorszám Termény neme kor. fi kor. íl 1 Tiszta búza 13 80 14 40 2 Kétszeres — — — — 3 Rozs 11 60 12 — 4 Árpa 10 20 10 40 6 Zab 1010 20 5 Tengeri 13 60 14 40 7 Kása 16 40 16 60 8 Paszuly fehér 21 — 21 60 9 Szilva 36 40 — 10 Krumpli 2 80 3 20 11 Szalonna 148 — 152 — SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Családapa. (Helyben). Nem a mi hibánk, hogy az iskolai értesítőket nem ismertetjük. Eddigelé egyetlen iskolai igazgató sem tartotta szükségesnek, hogy a vezetése alatt álló tanintézet értesítőjét, ismertetés czéljából hozzánk beküldje. Ha nincs értesítő, természetes, hogy nincs miből ismertetni az elmúlt tanév anyagát, eredményeit. Az értesítőket az egész világon szokás beküldeni a szerkesztőségeknek, ha nem küldik, mi nem járunk utána. REGÉNYCSARNOK Az életczél. (7) Irta: Charles Narrey. — Nagyon helyesen. D hát hol van a podgyászod? — A vendéglőben. — Micsoda! A vendéglőben, mikor ón itt vagyok? Mindjárt elküldök valakit a holmidért. Hová szállottál ? Kétségkívül a' „Virágkosáru-hoz, nemde ? A jó ember egyszerre kérdezett és válaszolt is, de nagyon szívesen fogadott. — Bocsánat bátyám, ön egészen elhalmoz jósággal. De mindenekelőtt nem volna-e jó kissé .........komoly üg yekről csevegni, ha ugyan kegyes lesz nekem öt pereznyi időt ajándékozni. — Nagyon jól van, — viszonzá nagybátyám; — ez afféle szokásos bevezetés, ugy-e te, gézengúz ? Értettem, mit akarsz mondani, noha azt válaszolhatnám neked, mint a „Fehár asszonyában mondják, tudod, „abból én mit sem érthetek:“ De ón nagyon is jól értelek. — Mily boldogság! — kiálték föl. nyakába ugorva Benedek bátyámnak. — Temngettót! Tudom jól, miben áll ez a dolog, — viszonzá a jó ember. — A te korodban bármily szorgalmas, munkás is legyen valaki, csak nem ronthatja az egészségét örökké a könyvek mellett. A báloknak, színházaknak, s a nőkkel való társalgásnak is megvan a maga ideje. Lássuk csak mennyire van szükséged ? — Mit beszól bátyám, — kérdeztem hüledezve. — Azt mondom; mennyire van szükséged, hogy szabadulhass a te vad angoljaidtól ; mert hát az angolok mindig vedak; hiszen ti, fiatal emberek mindig úgy nevezitek a hitelezőiteket, ugy-e ? Lássuk csak, mondd ki: ezer tallér, vagy ötezer frank: ne légy oly tartózkodó, hiszen én gazdag vagyok s miután te úgy sem vetted igénybe soha az ón pénztáramat, egyszer csak én is tehetek érerted valamit . . . Te- ringettéi ! Hát nem is válaszolsz ? Annyira föl voltam indulva, hogy hirtelenében nem találtam szavakat. Végre azonban erőt vettem magamon s fanyar mosolylyal igy szóltam: — Nagyon meg vagyok hatva kegyes jó indulatától, kedves bátyám; de hála istennek, én senkinek sem tartozom, sőt még meg is gazdálkodtam némi csekély összeget, melyet önnek a tanácsa szerint akarnék elhelyezni, ha szives lenne engem bölcs utasításával ellátni. — Kincsgyüjtő diák! Tehát megadatott nekem, hogy ily csodát is megérhessek! — kiálta föl bátyám, háromszor gúnyosan meghajtva magát. — Mindamellett is úgy áll a dolog. Azonban ne higyjen ön engem fukar embernek ; ha csekély jövedelmemet el nem költöttem, oka az, hogy a szorgalom, munka vette igénybe minden időmet. — Mért mentegeted most magadat a miatt, hogy okos és takarékos voltai? — Mert vigasztalhatatlan volnék ha ön téves vóleménynyel lenne irántam épp ama pillanatban, mioőn oly kérelmet iutézek önhöz, melytől életem egész boldogsága függ! — Ej, ej! — szólt Benedek bátyám nevetve — mily komoly arezot öltött egyszerre az én öcsém-uram. Nos, tehát vonuljunk be a szobámba, ('Folyt, köv.) Kiadó laptulajdonos: A szatmári függetlenségi és 48-as párt-
