Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-08 / 153. szám

1903. Julius 8. 3 153 szára. Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP fiatal postatiszt azt a kijelentést tette, hogy előbb néhányszor le és föl fog úszni. E szerint tehát Székely Jenő tudott úszni, mely körülmény csak növeli iránta a részvétet. * A Töltés utcza rendezése. A Töltés-utcza Szatmár városának nem a legkelemesebb utczái közé tartozik. Az egyik oldala jóval magasabb a másik­nál. Ha tehát esőzések vannak, az ala­csonyabban fekvő északi oldalon akár csónakázni lehetne. Ez az utcza most rendezésre kerül. A háztulajdonosok azonban olyan szegények, hogy az ut­cza feltöltésének költségeiből egyálta­lában nem vállalhatnak magukra sem­mit. A mérnöki hivatal előterjesztése alapján a kérdést most akként oldják meg, hogy a keleti oldalt planirozzák, a költségeket pedig, melyre ez évben nincsen fedezet a jövő évi költségve­tésbe ilesztik. A Töltés-utczán levő 25 darab fát pedig kivágják az értéke­sítik. * A város kapuőrei. A város­háza kapuját — két óránként felváltva — öt kivont kardu őr őrzi. Ez a ka­puőrizet, mint Pap Géza polgármester is mondta, talán a legdrágább az egész világon, mert a kapuőr szolgálatának absolute semmiféle gyakorlati haszna nincsen és a város mégis ezért a sem­minek vehető szolgálatért öt embert fizet. Igaz, hogy félig-meddig rokkant, egyéb szolgálatra már nem igen hasz­nálható emberek ők. De mégis tartják és fizetik őket. Tankóczi Gyula elő­terjesztést tett a tanácsnak a kapuöri intézménynek teljes eltörlése iránt, kérte az öt kapuőr nyugdíjazását és helyettük négy rendőr alkalmazását. A kapuőrséget pedig egy rendes portás pótolná. Vajay Imre dr. t. főügyész osztja ugyan a főkapitány né­zetét, hogy a kapuőri intézmény ósdi, elavult és nevetséges, de tekintve, hogy a rendőri létszámot csak a múltban emelték öttel, az újabb négy embernek és kapusnak alkalmazása, a kapuőrök­nek nyugdíjazása, az uj rendőrök fel­ruházása a városnak circa ötezer ko­ronájába kerülne, melyre fedezet nin­csen, a főkapitány előterjesztését nem találja teljesíthetőnek. A gazdasági szakosztály e tárgyban akként határo­zott, hogy a kapuőri intézményt az egyes kapuőrök fokozatos nyugdíjazá­sával kapcsolatosan fogja eltörölni, a kiknek helyébe aztán tényleges szol­gálatra alkalmas rendőröket fognak szerződtetni. * Gyalogjáró a Pázsit utczán. Kis Mihály és társai, Pázsit utczai la­kosok azzal a kérésssel fordultak a városhoz, hogy a Pázsit utczán a város költségén terméskő burkolattal ellátott gyalogjárót készittesen. A kérelem azonban ez évben nem teljesíthető, mivel nincs meg reá a szükséges fe­dezet. A gazdasági szakosztály mind­azonáltal előterjesztést tesz a közgyű­lésnek arra nézve, hogy a Pázsit ut­czán terméskőből gyalogjárót készítse­nek, a költségeket pedig a jövő évi költség előirányzat terhére Írják elő. * A józan tolvaj. A józan em­bernek mindig világosabb az esze já­rása mint a részeg embernek. Lélek­tanilag beigazolva van, hogy a tolvajok rendesen józan életet élnek, mert mes­terségükhöz nem csak kézi ügyesség és bátorság, hanem agyafúrt gondolko­zás is kell. Márkus Mihály rézteleki lakos, napszámos ember szintén józan volt, mikor a Deáktéren Szabó György egri lakos, napszámossal találkozott, a ki olyan részeg volt, hogy alig tudott a lábán állani. Márkus Mihály agyában gyorsan megfogamzott a gondolat, hogy barátját megkopasztja és tervét ott a nagy nyilvánosság előtt egy-ket­tőre végre is hajtotta. A beállított atyafi nyakáról a pénzes zacskót, melyben 26 korona volt, levágta és azzal odébb akart állani. A piaczon örtálló rendőr azonban észrevette az ügyes zacskó­metszést és nyakoncsipte a vakmerő tolvajt. A pénz megkerült. A megér­demelt büntetést Szabó György mind­azonáltal megkapja. * A kórházi hetesek kérelme. A közkórház hetesei a városhoz inté­zett alázatos kérvényükben elpana­szolják, hogy rendkívül nagy munkát teljesitenek, melylyel szemben az a havi 12 korona, a mit a várostól kapnak, kevés. Kérték tehát, hogy a város emelje fel a fizetésüket havi 16 koronára. A gazdasági szakbizottság — a kórházi bizottság jelentése alapján — a szerény kérelmet indokoltnak ta­lálta és a kért fizetésjavitást megadta. * Pályázat lelkészi állásra Hajdú Miklós volt szatmári ev. ref. segéd lelkész távoztával megüresedett segédlelkészi állásra a következők ad­ták be pályázati kérvényüket: Kovács Károly nérnetii, Gacsályi József fe­hérgyarmati és Ballay Aladár nagy­bajom segédlelkészek. * Kinevezés a vármegyénél. Hugonnai Béla gróf, vármegyei főis­pán, Panélla Zsigmond leleszi és Ma- darassy István nagykárolyi lakost, közigazgatási gyakornokká nevezte ki. * A kinek lopni muszáj. Sze­rencsétlenség az, mikor valakit egy fö­lötte álló hatalom ellenállhatatlanul hajt a bűn örvényére, a mikor valaki­nek vérévé válik a lopás és akarva nem akarva kénytelen lopni. Lop, mert ez életszükséglete, mert enélkül nem tud élni. Ilyen szerencsétlen, többszö­rösen fegyházzal büntetett, rovott múltú foglalkozás nélküli cselédleány állott tegnap ismét a rendőrség előtt. Tódor Éva közveszélyes egyén, a ki alig sza­badul ki a fegyházbói, újból lop, mintha csak visszavágyna a börtönbe. Tegnap Scheiber Ferencz segédeinek a szo­bájába hatolt be, a honnan egy párnát és több férfiinget lopott. Mikor a ren­dőrség elcsípte, a párnát már eladta, az ingek még megvoltak. Az eljárást megindították ellene. * Zsebtolvajlás egy utszéli csárdábau. Az úgynevezett veres korcs­mában, mely a sárközi utón van, a napokban betért Fehérváry Ferencz sárköz-újlaki gazdálkodó, kihez csak­hamar odaszegődött Harakály József csavargó és a Fehérváry zsebéből négy koronát ügyesen ellopott. A kár­vallott ember azonnal jelentést tett a csendőröknél, kik hamarosan kézrekeri- tették a különben jól ismert tolvajt és átadták a kir. ügyészségnek. MULATSÁGOK. — Nyári tánezmulatság az .Iparos olvasó kör“-ben. A szatmári Iparos olvasókör is, mint minden más kultur-egyesület kiveszi a maga részét a nyári tánezmulatság rendezé­séből. Egyik legutóbbi választmányi gyűlésén az iparos olvasókör elhatá­rozta, hogy az év augusztus hó máso­dik napján, a kör Csokonay-utcza 2-ik szám alatti helyiségében nyári táncz- mulatságot rendez a könyvtár alap ja­vára. A mulatságra szóló meghívókat legközelebb küldik szét. E G Y LET. — Verseny kuglizás az Iparo s olvasó körben. Az „Iparos olvasó­kör ' vezetőség elhatározta, hogy a kör pénztáránál! gyarapítása czéljából ver­seny dijkuglizást rendez a kör Csoko- nay-utezán levő helyiségében. A ver­seny dij kuglizás e hó 4-én vasárnap délután vette kezdetét, 20 filléres rész­vények váltásával. Egy-egy ilyen rész­jegy három dobásra jogosít. Amidőn az összes jegyek elfogytak, a jury meg­állapítja, hogy kinek van a legtöbb ütése, mely alkalommal a győztesek­nek négy dijat osztanak ki. A dijak a következők: I. dij, Egy zenélő szerke­zettel ellátott hazafias tárgyú kép, 20 kor. ért. II. dij, egy kettős fedelű ezüst zsebóra 16 kor. ért. III. dij, egy 10 koronás arany. IV. dii, egy csinos tajtékpipa 6 kor. ért. A verseny kugli­zás minden vasárnap délután 3 órakor kezdődik. SPORT. — Vívó tanfolyam Szatniáron. Közelebb vivő tanfolyam nyílik váro­sunkban. Mint értesülünk, Szigeti Be­nedek Gyula, az országos hirü vivó- mester, a napokban Szatmárra érkezik és két hónapra terjedő vivótanfolya- mot nyit. Sz. Benedek Gyula a legki­tűnőbb vivómesterek egyike, megnyi­tandó tanfolyamára tehát már eleve is felhívjuk közönségünk figyelmét. KÖZGAZDASÁG. )( A „Szatmári bank r. t.„ alakuló közgyűlése. A „Szatmári bank r. t.“ e hó 5-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését a városháza kistanácster­mében. Az alakuló közgyűlésen arész- vényesek igen nagy számban jelentek meg s az alapszabályok ismertetése után a részvénytársaságot megalakitott- nak mondották ki. Majd az uj pénzin­tézet igazgatóságát választották meg. Igazgatósági tagok lettek : Bakó Ignácz, Beer Mór, Benedek József dr., Fuchs Bertalan, Juhn József, Klein Vilmos, Makár Károly dr., Reiter Béla, Reiter Móricz, Spiegel Ferencz szatmári, to­vábbá Grünfeld Bernát és Zürger Zsig­mond tiszaujlaki és Mózes Jenő nagy- peleskei részvényesek. A felügyelő-bi­zottság tagjaiul Krassó Miksát, Molnár Henriket, Raáb Sándort és Szűcs Sán­dor drt választották meg. Az uj pénz­intézet ez év augusztus hó 1-sején kezdi meg működését. • Budapesti áru- és értéktőzsde. A ,Szat:niri Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, julius 7. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.20—7.21 Rozs 1903. augusztusra . , . 7.44—7.45 Zab 1903. angusztusra .... 6.11—6.12 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.32—.533 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.32—6.33 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény .......................... 663.50 Ma gyar hitelrészvény..............................734.50 Leszá mitolóbank részvény .... 452.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 466.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 670,50 Közúti vasút......................................... 609.— Városi villamosvasút részvény .... 99.— Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Julius hó 1 napján. Termény árak: Sor­szám Termény neme kor. fi kor. íl 1 Tiszta búza 13 80 14 40 2 Kétszeres — — — — 3 Rozs 11 60 12 — 4 Árpa 10 20 10 40 6 Zab 10­10 20 5 Tengeri 13 60 14 40 7 Kása 16 40 16 60 8 Paszuly fehér 21 — 21 60 9 Szilva 36 40 — 10 Krumpli 2 80 3 20 11 Szalonna 148 — 152 — SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Családapa. (Helyben). Nem a mi hibánk, hogy az iskolai értesítőket nem ismertetjük. Eddigelé egyetlen iskolai igazgató sem tartotta szükségesnek, hogy a vezetése alatt álló tanintézet ér­tesítőjét, ismertetés czéljából hozzánk beküldje. Ha nincs értesítő, természetes, hogy nincs miből ismertetni az elmúlt tanév anyagát, eredményeit. Az értesítő­ket az egész világon szokás beküldeni a szerkesztőségeknek, ha nem küldik, mi nem járunk utána. REGÉNYCSARNOK Az életczél. (7) Irta: Charles Narrey. — Nagyon helyesen. D hát hol van a podgyászod? — A vendéglőben. — Micsoda! A vendéglőben, mi­kor ón itt vagyok? Mindjárt elküldök valakit a holmidért. Hová szállottál ? Kétségkívül a' „Virágkosáru-hoz, nemde ? A jó ember egyszerre kérdezett és válaszolt is, de nagyon szívesen fogadott. — Bocsánat bátyám, ön egészen elhalmoz jósággal. De mindenekelőtt nem volna-e jó kissé .........komoly üg yekről csevegni, ha ugyan kegyes lesz nekem öt pereznyi időt aján­dékozni. — Nagyon jól van, — viszonzá nagybátyám; — ez afféle szokásos bevezetés, ugy-e te, gézengúz ? Ér­tettem, mit akarsz mondani, noha azt válaszolhatnám neked, mint a „Fehár asszonyában mondják, tudod, „abból én mit sem érthetek:“ De ón nagyon is jól értelek. — Mily boldogság! — kiálték föl. nyakába ugorva Benedek bá­tyámnak. — Temngettót! Tudom jól, mi­ben áll ez a dolog, — viszonzá a jó ember. — A te korodban bármily szorgalmas, munkás is legyen valaki, csak nem ronthatja az egészségét örökké a könyvek mellett. A bálok­nak, színházaknak, s a nőkkel való társalgásnak is megvan a maga ideje. Lássuk csak mennyire van szüksé­ged ? — Mit beszól bátyám, — kér­deztem hüledezve. — Azt mondom; mennyire van szükséged, hogy szabadulhass a te vad angoljaidtól ; mert hát az angolok min­dig vedak; hiszen ti, fiatal emberek mindig úgy nevezitek a hitelezőiteket, ugy-e ? Lássuk csak, mondd ki: ezer tallér, vagy ötezer frank: ne légy oly tartózkodó, hiszen én gazdag vagyok s miután te úgy sem vetted igénybe soha az ón pénztáramat, egyszer csak én is tehetek érerted valamit . . . Te- ringettéi ! Hát nem is válaszolsz ? Annyira föl voltam indulva, hogy hirtelenében nem találtam szavakat. Végre azonban erőt vettem magamon s fanyar mosolylyal igy szóltam: — Nagyon meg vagyok hatva kegyes jó indulatától, kedves bátyám; de hála istennek, én senkinek sem tar­tozom, sőt még meg is gazdálkodtam némi csekély összeget, melyet önnek a tanácsa szerint akarnék elhelyezni, ha szives lenne engem bölcs utasításával ellátni. — Kincsgyüjtő diák! Tehát meg­adatott nekem, hogy ily csodát is megérhessek! — kiálta föl bátyám, háromszor gúnyosan meghajtva magát. — Mindamellett is úgy áll a do­log. Azonban ne higyjen ön engem fukar embernek ; ha csekély jövedel­memet el nem költöttem, oka az, hogy a szorgalom, munka vette igénybe minden időmet. — Mért mentegeted most maga­dat a miatt, hogy okos és takarékos voltai? — Mert vigasztalhatatlan volnék ha ön téves vóleménynyel lenne irán­tam épp ama pillanatban, mioőn oly kérelmet iutézek önhöz, melytől életem egész boldogsága függ! — Ej, ej! — szólt Benedek bá­tyám nevetve — mily komoly arezot öltött egyszerre az én öcsém-uram. Nos, tehát vonuljunk be a szobámba, ('Folyt, köv.) Kiadó laptulajdonos: A szatmári függetlenségi és 48-as párt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom