Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-25 / 168. szám
2 Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1905. julius 25. 168 szám. Ä megrekedt konverzióról. A granicsár haragszik. Karlsbad, julius 22. Azt hiszem nem tévedek, ha ösz- szefüggést találok a konverzió visszautasítása és Khuen-Héderváry gróf miniszterelnök üdvözlésének visszautasítása között. A milyen a „jónapot0, olyan a „fogadd Isten“. Mi nem üdvözöltük a bán-miniszterelnököt, hát éppen kapóra jött neki, vagy valamelyik talpnyaló közegének, hogy a konverziós határozat visszautasításával egy kis borsot törjön az orrunk alá. A félelmetes bán, egyszersmind belügyminiszter hivatalában ott intézi a mi „szeretett“ főispánunk sógora : Simon- csics — volt főispánunk — a városok ügyeit, a hol a mienkhez hasonló ku- rucz városoknak a most kényük-ked- vük szerint pasáskodó „ies“-ek az uj horvát-metódus szerint számítják ki, hogy — az olcsóbb, a drága. Mert elképzelhetetlen, hogy a mi számításunk annyira téves lett volna, mint azt a miniszter nyakatekert indoklásában olvasom. Egyrészről Novák Lajos főszámvevő, másrészről Bat- kovszky Pál gyranáziumi igazgató, valamint Lökő, Blum és Küszner pénzügyi szakférfiak alapos számfejtés után egybehangzóan igazolták, hogy a konverzió, a kitolt idő daczára, mintegy negyedmillió korona megtakarítást jelent. Megvallom, a magam részéről fölöslegesnek is tartottam ezeket a számvetéseket, mert szerintem csak az a két sarkalatos kérdés birt sulylval, hogy 1., váljon, a mikor a 4 és fél százalékos alapról a 4 százalékra szádunk le, nem szabják-e drágára az uj annuitási részleteket? 2., pedig, hogy az elért kisebb ráta el- birja-e a záloglevél-beváltás terhét? Ellene voltam a Jelzálogbankkal való első megállapodásnak, mert a feltételek minden irányban méltánytalanul drágák voltak, de a mikor az ujaob alkudozás folyamán a kívánt engedményeket részben megadták, teljes meggyőződésből járultam hozzá a kon verzió megkötéséhez. Főleg pedig azért járultam hozzá, mert a fönnebb említett két sarkalatos pontra nézve az ügylet lebonyolításában garancziát láttam. Az eredmény világos. A város eddig 5 százalékos és 4 százalékos kamatot fizetett, most pedig 4 százalékot fog fizetni és mert a kamat megtakarítás mellett elenyésző a zálog levél vesztesség, érthetetlen a minisztérium számítása. Hisz az, hogy egyik köl- csönünk már 14 éve fizetődik és ennek ugyanannyi időre való kitolása kárára esnék a városnak, mivel hosszabb időn át fogja fizetni a részleteket teljesen alaptalan. A ki csak valaha látott maga előtt egy jelzálog kölcsöntörlesztési tervet, az tisztában van azzal, hogy abban az együttes anuitásban a félévenként hátralékos töke után járó kamaton felőli összeg mindig a töke apasz- tásárn van jóvá írva, úgy hogy akár a 14 ev után, akár 80 év után is konvertálunk, az adóst vesztesség nem érheti, mert mindig csak a fenmaradt tőkét fizeti vissza. így tehát ezért a leapadt tőke után a jövőben aránylag kevesebb kamat is fizetődik. Sokan összetévesztik ezt a számítást a járadék számítással, a hol igenis az idők kitolása nagy differen- tiákat idéz elő. Szerintem a jelzálog kölcsönnél az idő kitolás még akkor sem lehet kárára az adósnak, ha nem szállítják le a kamatlábot, nyilván azórt, mert a leapadt tőke újból hosszab időre kombinálva egy kisebb törlesztési alapot eredményez. Ha p. o. egy 50 éves 1QOQO kor. kölcsön után 5 százalékával évente 500 koronát fizetünk, a mi által 14 év múltán a tőke, mondjuk 9000 koronára szállt le. Ha már most ezt a 9000 koronát újból egy 50 éves kölcsönre változtatjuk, kitoltuk ugyan az időt, de 500 korona helyett csak 450 koronát fizetünk évente. Vagyis ha ezt a megtakarítást kamatoztatjuk 36 éven át, a kamatok kamatjával ugyan az az összeg fog összegyűlni, a mely a kitolt idő anuitás fedezetére szükségeltetik. Enyhén szólva tehát, legalább is :‘elületesnek kell tartanom a minisztérium azon kiszámítását,, a mely az idő kitolása folytán 600,000 korona károsodásról tesz említést. Az is lehet, hogy a két fizetési terv összehasonlításánál figyelmen kívül hagyták azon összegek kamatait és kamatok kamatait, a melyeket a város félévenként azzal takarít meg, hogy a konverzió folytán kisebb törlesztési összeget fizet mint eddig. Ilyen baklövés bizony megtörténhetik még a minisztériumban is. Avagy mi egyéb volt, a Hieionymi levele, a melyben mathematikailag és pénzügyileg kiszámítva azt bizonyítgatta, hogy a jelzálog bank ajánlatánál képtelenség olcsóbat akarni, noha a tények csakhamar reá czá foltak. Ha azonban engesztelhetetlen esz a hatalmasok duzzogása, és tovább is összebonyolitják a számok csoportosítását, az sem fog kétségbeejteni, mert kilátásom lehet reá, hogy teljesül az én régi óhajom. Várunk a konverzióval mig a már készülőben levő 3 és fél százalékos záloglevél tipus kiadásra kerül és akkor a most eredményezett megtakarításon kívül, külön 10000 koron,át takarítunk meg évenként, azáltal hogy a 3 és fél százalékos alapon fél százalékkal kevesebbet fizetünk, mint a most kombinált 4 százalékos záloglevél alapján. Én megvallom tehát bűnömet : úgy titokban örvendek, hogy a bán haragszik mert a város elmaradt haszna dusásan térül meg rövid időn. Hisz nem tart örökké sem az obstructió sem a bán hatalma. T. H. A megcsalt szerető bosszúja Gyilkosság Krassón. Szatmár, julius 24. (Saját tudósilónktól.) Szatmár vármegye közigazgatási bizottságának legközelebbi ülésén bizonyára megdöbbenést fog kelteni a csendőrség jelentése, a mely arról tesz tanúságot, hogy milyen olcsó az emberélet a mi vármegyénkben. Mélyen elszomorító eseményekről lesz benne szó, mert a bűnesetek legkülönfélébb nemei adtak dolgot e hónapban a csendőrségnek. Eddig nem volt hét, hogy két-három gyilkossági eset ne fordult volna elő, nem volt nap, hogy rablások, lopások és egyéb bűnügyek ne történtek volna. A gyilkosságokról vezetett bün- krónika tegnap ismét szaporodott egy- gyel és több lett azon szerencsétlenek száma is, a kiknek életét a minden emberi érzésből kivetkőzött gyilkosok keze oltott ki. A szatmári kir. ügyészség fogházának czellái telve vannak bűnös emberekkel, a kik között nagyon soknak az áldozat vére tapadt kezeikhez. Annyi bizonyos, hogy a legközelebbi esküdtszéki cziklus nem lesz minden szenzáczió hijján, mert az eddig elkövetett sötét bűnök bőséges anyagot fognak szolgáltatni minden egyes tárgyalási napra. A legújabb gyilkosság tegnap este történt Krassó községben. Ez az eset a szerelmi gyilkosságok ama fajtájából való, a melyekben a kikapós leány és az örülésig szerelmes legény, játszák a főszerepeket. A kettő közölt feltűnik a csábitó, a kit a szerelmes meggyilkol. A krassói szerelmi drámának Kóris Juliánná és Kajtár Imre a fő alakjai, az áldozat pedig Bírta István, a ki elcsábitolta Juliánnát a régi szeretőjétől. A véres eset este történt, oda künn a mezőn, olyankor, a midőn a szántóföldeken mindenütt vig dana röppent el az arató legények és leányok aja- káról. A szerelmi drámáról tudósítónk a következőket jelenti : Krassó község lakosságát tegnap este óta gyilkosság tartja izgalomban. Kajtár Imre krassói vagyonos parasztlegény több fejszecsapással leütötte Bírta István arató legényt, a ki szeretőjét, Kőris Juliskát elcsábította. Kőris Julcsa mintegy év óta állott Kajtár Márton krassói gazda szolgálatában. A csinos leány annyira elcsavarta Kajtár Márton fiának, Imrének a fejét, hogy nemrégiben kijelentette az apának, hogy feleségül akarja venni. A leány szive azonban már régen le volt foglalva. Kimondhatatlanul szerette Bírta Istvánt, a ki szintén Kajtárék szolgálatában volt. Kőris Julis azonban titkolta Kajtat1 Imre előtt, hogy neki más a szive választottja, és a holdsugarak, meg a csillagok tanúskodása mellett nem egyszer esküdött, örök szerelmet a vagyonos gazda fiának. A leány ámitgatása hónapokon át tartott, noha Kajtár Imrét régen figyel meztették, hogy Julcsa hütelen hozzá. Kajtár a gyanusitgatásokra látszólag mit sem hederitett, de lelkében mégis feltámadt a féltékenység. Kajtárék a múlt héten kezdték meg az aratást. A mezőn dolgozott az egész család és a cselédség. Kajtár Imre két-három nap előtt olyas valamit vett észre Julcsa viselkedésén, a melylyel némiképen beigazolódtak a híresztelések. Tegnap este cselhez folyamodott. Azt mondta a leánynak, hogy bemegy a faluba dolgait elintézni. El is indult, de mihamar visszatért. A mikor Kajtár Imre eltávozott Kőris Julcsa félre vonult Bírta Istvánnal s egy terebélyes bokor mellett élvezték a tiltott szerelem édes gyünyöreit. Kis Idő múlva Kajtár Imre is ott termett és kérdőre vonta a leáayt. Majd a kezében lévő fejszével néhányszor fejbe ütötte Birtát, aki menten szörnyet halt A veres tett elkövetése után Kajtár önként jelentkezett a községi bírónál, aki azonnal átadta a csendőröknek. Kajtár Imrét tegnap szállították be a szatmári ügyészség fogházába. SZÍNHÁZ — (Takács Mihály templomi éneke). A m. kir. operaház hatalmas hangú művésze, Takács Mihály minden nyáron leutazik a vidékre s az istenítiszteleteken templomi zsoltárok eléneklésével gyönyörködteti az ájtatos hívőket. A művész a napokban Nagybánya város róm. kath. templomában énekelt és — mint levelezőnk jelenti — az egybegyiilt óriási közönség mély áhítattal hallgatta végig Takács Mihály érczes baritonját. Takács a misén Domine ne in furore tuo és az Ave Mária kezdetű szent dalokat énekelte. ÚJDONSÁGOK Meszlényi püspök pásztorlevele a pápa haláláról. XIII. Leo pápa halálesete mélységes gyászszal sújtotta az egész kat- holikus világot. Krisztus földi helytartójának elhalálozásáról a fenkölt szellemű férfiúhoz méltó gyászpompával emlékeznek meg a hívek milliói. A szatmári róm. kath. egyházkerület is illő fénnyel veszi ki a maga részét a gyászból. Meszlényi Gyula megyés püspök, v. b. t. t. magas szárnyalása főpásztori körlevelet bocsátott ki a hatásköréhez tartozó egyházközségekhez. A körlevél klasszikus szavakban méltatja Ö Szentsége kiváló érdemeit, kimagasló emberi tulajdonságait és az anyaszentegyház érdekében kifejtett áldásdus munkásságát. És a midőn fényes ékesszólással méltatja az elhunyt nagy pápa érdemeit lelke Istenhez emelkedik, akinek bölcs végzésében mindnyájunknak meg kell nyugodnunk. Ezután közli, hogy a vezetése alatt álló egyházkerületnek minő módon kell kifejezést adni a mélységes gyász felett. Meszlényi Gyula püspök pásztorlevele egyébként szó szerint a következő : Mélyen megrendült lelkemnek szomorúságával tudatom Veletek, hogy Szentséges Atyánk XIII. Leo pápa f. hó 20-án délután 4 órakor elhunyt. A mitől féltünk, bekövetkezett ; napok óta szorongó szívvel vártuk a híreket Szent Atyánk állapotáról, s ime a halál hire összetörte reménységünket, meghiúsította forró óhajunkat, gyászba borította az egész katholikus világot. Kialudt az Égi Fény, melynek hatalmas lobogását csodálták a földkerekségnek összes népei ; letűnt a tündöklő csillag, amely oly hosszú időn keresztül uralkodott, mint vezérlő plánéta egyházunk egén. Megszűnt dobogni a legnemesebb szív, amely rendíthetetlen hittel és buzgó imádással szolgálta Istenét, a törhetlen ragaszkodás fényes példájával s gyöngéd atyai gondoskodással boldogította Krisztus anyaszentegvházát s utolérhetetlen szeretettel munkált az emberiségnek közjaván. Az ősz aggastyán remegő karjai, amelyek oly biztosan vezették Szent Péter hajóját, lehanyatlottak, a katholikus világegyetem bölcs kormányzója egy hosszú élet küzdelmeitől fáradtan kiejtette kezéből a jogart, a békeapos- tolság szelíd lelkű fejedelme őrök nyugalomra tért; meghalt Krisztus földi helytartója, a katholikusok rajongva szeretett atyja. Mennyi fájdalmat hozott magával a Vatikánból szárnyrakelt e rövidke szó: meghalt, mily nagy veszteségei szerzett ez a katholiczizmusnak, tudja az egész müveit világ, arneiy XIII. Leo pápának életét ismerte, nagyság a előtt tisztelettel hajolt meg, de érezzük különösen mi, az egyháznak gyermekei, akiket bölcsen kormányzott, atyai gyöngédséggel gondozott, határtalan szerete:ével elárasztott. Szivünk nagy fájdalmában enyhülést nyújt az a reményünk, hogy Isten a szentek társaságával, az örök boldogság örömeivel jutalmazza meg az § kiváló szolgáját. Isten bölcs végzésében megnyugodva most arra kell gondolnunk, hogy mélységes gyászunknak megfelelő módon kifejezést adjuk. É végből közlöm Veletek alábbi rendelkezéseimet. 1. A temetés napjáig minden nap este 7 órakor egy negyed óráig hu- zassanak a iemplomok összes harangjai, a temetés napján szóljanak a harangok reggel 6 órakor és délelőtt 11 órakor egy negyed óráig, este pedig 6 órától kezdve egy teljes órán át háromszori megszakítással. 2. Miként a székesegyházban történni fog, akként rendelem, hogy az egyházmegye összes templomaiban f. hó 27-én, hétfőn a lehető legnagyobb ünnepélyességgel gyászmise tarttassék boldogult Szent Atyánkért, melyre a hatóságok is meghívandók. 3. Az egyházmegye minden áldozó papja három szent misét ajánljon fel a gzent Atya lelke üdvéért. 4. Folyó hó 30-án, csütörtökön a székesegyházban s az összes plébániai és szerzetesi templomokban az uj pápaválasztás szerencsés lefolyásáért ünnepélyes szentmise végzendő (pro éli- gendo Pontificie) legméltóságosabb Oi- táriszentség kitétele mellett, a hivő nép részvételével. Ugyan e czélra jelen rendeletéin kézhezvételétől kezdve az uj pápa megválasztásáig minden áldozópap a szent misében collectát vegyen e Missa votiva pro eligendo Pon- tifice, valamint a jelzett ideig napon
