Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-19 / 163. szám

163 szám. Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP noncz- és munka-kiállitást. A kereske­delemügyi miniszter ur ugyanis meg­engedte, hogy az ezen kiállítás meg­tekintésére, legalább 10 főnyi csopor tokban Budapestre és visszautazó iparosok, iparossegédek és tanonczok és ez utóbbiak tanítói a m. kir. állam­vasutak összes vonalain és a kezelése alatt álló helyi érdekű vasutakon a lakóhelyükhöz legközelebb levő vasúti állomásról Budapestre és vissza szom­szédos forgalmi viszonylatok kivételé­vel, személy- és vegyes vonatokon a III. kocsiosztályban féláru menetjegy­gyei utazhassanak. Hasonló menetdij kedvezménynek lehetöségszerinti enge­délyezésére egyidejűleg a m. kir. állam­vasutak utján a többi hazai vasutak igazgatóságait is felhívta. A mennyiben ez alkalommal a technológiai iparmu- zeumban rendezett ingyenes 6 napos motorkezelői tanfolyamon is részt kí­vánnak venni, úgy erről a kamarához előzetesen jelentés teendő, mert a tan folyamokra a jelentkezés rendjében biztosítható a részvételi engedély: Deb- reczen, 1903. július 17. A kerületi ke­reskedelmi és iparkamara nevében: Szávay, titkár. * Betiltott népgyülés. A szatmári szocziáldemokrata párt időközönként az István-téren népgyülést szokott tar­tani. Ma délutánra is népgyülést hir­dettek a vörös plakátok. A népgyülés tárgysorozata két számból állott: 1, az uj kormány és a függetlenségi párt győzelme; 2, az általános szavazati jog. Ezt a népgyülést a rendörfőkapi- tányi hivatal nem engedélyezte. A fő­kapitány az engedély megtagadását a következőkkel indokolja: A bejelentést ez alkalommal tu­domásul nem veszem, mert a népgyü­lés helyéül megjelölt István-tér és kör­nyékén lakók nyugalmát a gyakran tartott és zajos népgyülések zavarják, mi ellen az érdekeltek már több ízben panaszszal és illetve kifogással éltek. Nem engedélyezhetem a népgyü­lés megtartását már azért sem, mert a vezetőség a közel múltban ígéretet tett előttem, hogy igyekezni fog a gvü lésezések helyéül más alkalmasabb sőt zárt helyiséget keresni, mi, ha a jelen esetben már meg történt volna az en­gedély megadása elöl nem zárkózhat­tam volna el, de alkalmas hely meg­jelölése esetén nem is fogok elzár­kózni. Ez alkalommal figyelmeztetem a bejelentést aláírókat, hogy miután a népgyülések megtartását tudató felhí­vásokat csak az esetben ragaszthatják ki, a hirdetményi táblákra, ha már a gyűlés megtartása engedélyezve lett, jövőben a felhívások előzetes kiragasz­tásától annyival inkább óvakodjanak, mert nem fogok késni a falragaszok eltávolítása iránt haladéktalanul intéz­kedni. * Jelenet a pályaudvaron. Köny- fakasztó jelenet játszódott le tegnap a pályaudvaron. Egy úri ember kisérte ki az anyósát a vasúti ind óházba, hogy ott fölpakolja a gyorsvonatra és gőz­erővel küldje el egy felsőmagyarországi fürdőhelyre. Az agg matróna veszedel­mes kórral indult útnak a fürdőbe. Ettől az úttól az anyós is, a vő is gyógyu­lást remélt természetesen mindegyik a maga számára. Képzelhető tehát, hogy a bucsuzás perczében mennyi gyöngéd­séggel viseltetett egymás iránt az any ós és a vő. Az úri ember, aki számtalan „miatyánk“-kai imádkozta ki eztavárva- várt perczet, a pályaudvaron szokatlan szeretetreméltósággal környékezte a für­dőre készült anyósát. Még a háziorvo­sát is kivitte magával az elutazáshoz, hogy a beteg anyóst még nehány ta­nácsosai ellássa. A házi orvos az ő egyéni skrupulozitásával okvetetlenke- dett a pácziens körül, úgy, hogy már a vő összes hajszála az égnek meredt attól való félelmében, hogy az anyósa itthon marad. Végre jelezték a beszállást. Az anyós már fönt volt a kocsiban és az úri ember nagy megkönnyebbülést érzett. Rendkivül meleg bucsuzkodás közben indult el a gyorsvonat. Az utolsó jl erczben a házi orvos újabb aggoda­lommal fordult az anyóstól megszaba­dult úri emberhez: — Hát jól van, hiszen most már megy ... — mondta az orvos — de mit fog ön csinálni, ha ez az asszony ott hal meg a fürdőn? A meginterpellált úri ember az ég felé forditotta a tekintetét és könyörgő pülantásokkal azt felelte : — Inkább azt mondja meg, hogy mit fogok csinálni, — ha nem hal meg ? * Marcal Prévost a magyar nő becsületéről, Kezdenek a kint való vi­lágban olyan szelek fújni, melyek éppen a mi asszonyaink becsületére horda­nak mocskot és szemetet. És aki szár­nyat ád ezeknek a dögvészes szelek­nek, az franczia ember, mi több, fran- czia iró s ami legfőbb Marcel Prévost. Ugyanaz a Marcel Prévost, aki vezér­alakja annak a perverz-poézisnek, mely­nek imádata tárgya minden, ami un­dok. Ugyanaz a Marcel Prévost, aki­nek trágárságai főszerepet visznek a modern ifjúság megrontásának munká­jában. Ugyanaz a Marcel Prévost, aki­nek Félszüzei voltak az első baciílusai annak az áramlatnak, mely ellen tüz- zel-vassal védekeztek más országok s melynek fanatikus szolgáivá szegődtek a magyar színházak. S végre ugyanaz a Marcel Prévost, akinek legújabb sze­relmi botránya bejárta a világsajtót és segített leszaggatni utolsó foszlányait annak a nimbusnak, melylyel a társa­dalom még itt ott övezi a költőt. En­nek a Marcel Prévostnak jelent meg nemrégiben egy könyve: Aforizmák a szerelemről. Se nem feketébb, se nem fehérebb könyv egyéb munkáinál. Ugyanz a könnyedség a csillogó stílusban, ugyanaz a czinismus a hangban, ugyanaz a beteg érzékiség a tárgyban ugyanaz a démoniság a czélban: ron­tani és mocskolni a szerelemnek ama szent fogalmát, melyet megteremtettek az évek ezrei. Az alapelv is természe­tesen a régi, amire esküszik a Prévost iskola minden hive, iró és olvasó : hogy minden asszony becsülete eladó. S ezen az elven sarkallik a könyv utolsó aforizmája: hogy micsoda ér­dekes tanulmány-ut lenne egy intelli­gens embernek egész Európát beutaz­nia a szerelem szent jegyében és meg­ismerni az angol nő hidegségét, a fran­czia nő szellemességét, a német hölgy szentségét, a spanyol nő szenvedélyét, az olasz nő tüzét, a lengyel nő oda­adását és a magyar nő romlottságát. Egy a vigasztaló ebben az elszomorító dologban: A morál insantiv terjesz­tője : Marcel Prévost mondja ezt ró­lunk. Perverz leikével ő csak a rom­lottságot látja meg, a konkolyt a bú­zában s a mikor magyar nőről van szó, ö csak azokra az idegenbe csalt szegény magyar nőkre gondol, kiket a külföld romlottsága csal és aljasit ma­gához. * Milyen időnk lesz? Falb a hó­nap második felére a következő időt jósolja. Számos zivatar várható: az azokat kisérő esőzesek azonban jelen­téktelenek. 24-ikétől kezdődöleg, mely I-sö rendű kritikus nap, a lecsapódá­sok szaporodnak és ez időtájt megle­hetős magas maximumot érnek el. A hőmérséklet a kritikus napon jóval a rendesen felül áll. E napon sok ziva tar lesz. * Nyári divat. Párisból írják: A rossz időjárás miatt az előkelő társa­ság nagjrésze még nem átázott el a nyaralókba és a fürdőhelyekre és az elegáns hölgyek minden képzelhető al­kalmat fölhasználnak arra, hogy leg­újabb öltözékeiket, mélyek megannyian a divat elragadó alkotásai, mutogassák. Mindjobban dominál a fehér szin, mely hosszas habozás és kísérletek után, miközben a hölgyek fölváltva crém, elefántcsont, friss vaj, okker stb. szinü toaletteket hordtak, annyira tért hódí­tott, hogy ma már föképen csak az egészen fehér szint kedvelik. Elannyira kedvelt és kizárólag uralkodó a fehér szin, hogy ezt még a csipkétől is meg­követelik, jóllehet a valódi csipkék eddig mindig sárgák voltak. A naper­nyők az idén kétfélék. Délelőtt elegáns, de egyszerű ernyőkkel védik arczukat a napsugaraktól rózsaszínű, kék, vagy almazöld tafotából, az elegáns séta­ruhákhoz azonban drága hímzésű nap­ernyőket hordanak, melyeknek a fo­gantyúja is nagyon drága és exotikus. Csipkék, fodrok és inkrusziácziók el- ragadóká teszik ezeket a napernyőket, melyek finom selymén át színes ró­zsaszínű, borostyánsárga vagy azúrkék fény szűrődik a hölgyek arczára, ami­kor az ernyőket fejük fölött kifeszitik. A modern hajviselet a császárság kora­beli oldalfésüket újra divatba hozta. Ezek a fésűk, finom zománczolásaikkal, sokszor elragadóan szépek. Az öveket részben puha selyemből, részben bőr­ből készítik. Nagyon kedvelt és szép bőr övék készülnek puha, világosvörös bőrből és ezeket főképp az ingblúzok­hoz hordják. MULATSÁGOK. A nyomdászok napja. A mai nap a nyomdászok napja. A zakatoló, gyors forgásu hétköznapi élet szürkeségéből kiemelkednek és előtérbe állanak a mai napon azok a derék, becsületes munkás emberek, a kik a zsurnalisztika napszámos mun­kásaival bizonyos lelki rokonságban ál lanak. A mi serczegő toliunk rohanva szántja tele sürü fekete barázdákkal a fehér papirmezőt. Itt egy helytelenül alkalmazott szó törlése, ott egy közbe szúrás és javítások, melyek a leggya korlottabb iró kéziratában is előfordul­nak, a kézirat külső képe tehát meg­lehetősen meg van áldva szépséghibá­val, és mégis mire a könnyedén pa­pira vetett betűk napvilágot látnak az apró ólombetűk, mint a rendet betartó katonák, glédába állanak és hirdetik országnak-világnak a nyomdafesték­től életét nyert eszme legvőzhetlen ere­jét és örökdiadalát. Az iróember eszméi buborékká válnának a nyomdai tudomány nélkül. Azok a derék munkások tehát, a kik a nyomdászat nehéz, fáradságos, de igen szép mesterségét sajátították el, tulaj­donképpen tehát éltet adó segédesz­közei, nélkülözhetetlen mnnkatársai az eszme harczosainak. A gondolat, az eszme a mienk, de életet ők adnak neki. A midőn tehát a mi derék mun­katársaink a mai napon a Kossuth- kertben rendezendő mulatságukkal ma­gukra irányítják a figyelmet, szivvel- lélekkel kívánjuk, hogy a közönség ro- konszenve meleg érdeklődéssel forduljon feléjük. És ezt a különös, jóakaratu ér­deklődést meg is érdemlik azok a ma­gasabb értelmiséggel biró munkások, a kik nappal és éjjel fáradhatatlanul dol­goznak. A mulatság este 8 órakor kezdő­dik és előre láthatólag a hajnali órákig fog tartani. A mulatság egyik legsike­rültebb epizódja az „Éjféli Újság“ megjelenése lesz, melyet éjjel 12 óra­kor fognak a mulatságban résztvevők­nek kiosztani. A mulatság tehát egyike lesz a legsikerültebb nyári mulatságoknak, melyből a közönség bizonyára kiveszi a maga részét. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. A .Szatmári Hírlap* távirati tudósítása - Budapest, julius IS. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.19—7.21 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.43—7.44 Zab 1903. angusztusra . . , . 6.17—6.18 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.33—5.34 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.32—6.33 1903. julius 19. 3 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ................... . 663. ­Magyar hitelrészvénv................... . 733.­Leszámito lóbank részvény . . . . 453.50 Rima-Murányi vasmű részvény , . . 465.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 669.— Közúti vasat.................................. . 605.— Városi villamosvasút részvény . . . 298.50 Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Julius hó 15 napján. Termény árak: Sor­szám Termény neme kor. A kor. fi 1 Tiszta búza 13 30 14 — 2 Kétszeres 12 — 13 — 3 Rozs 11 50 — _ 4 Ár pa 08 — — — 5 Zab 08 80 10 — 6 Tengeri 13 80 14 40 7 Kása 20 — 24 — 8 Paszuly fehér — — 16 — 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 60 3 12 11 Szalonna 144 — 150 — A legjobb villany égők 5—32 gyertyafényig darabja 24 krajezár, 'a leghosz- szabb égési időtarta­mért ós leg­szebb vilá- gitásórtsza- i vatosságot vállal WEISZ ALBERT üveg- és porczellánáru raktára Szatmár, Deáktér Modem óta üzlet. Guttmann Sámuel órás Kazinczy-utcza 8. sz. alól 6. sz. alá helyezte üzletét. Ez alkalomból értesíti a n. é. közönséget, hogy raktárát, arany, ezüst és chinai ezüst tár­gyakkal, valamint látszerészi esz­közökkel dúsan felszerelte és azokat rendkivül olcsó árakon árusítja. 1 mutató 4 kr., 1 óra üveg 4 kr., 1 zsebóra rugó 35 kr., Az általam eszközölt Javításokért I évi jótállást válalok. Tört aranyat a legmagasabb árban vásárolok. Óratisztítás 50 krajezár. Tisztelettel 507 GUTTMANN SÁMUEL ; jWedgyesi fcmtcz j ivillamos világítási vallalata i Szatmár, Kazinczy-utcza II. 3 — Telefon 26. sz. — 5 ...............'............" ' ' " Vi llamos világítás, villa- l mos csengő, telefon befen-1 eleséseket a legolcsóbb j? árban elvállalok, költ- i ségvetéseket dijmen- 3 tesen. T T Újdonság- I I Villamos zseblámpa 6 korona. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom