Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-12-12 / 281. szám

2 1908. deczember 12. 281. szám. Szatinár, szombat. talán senkinek se jutott eszébe. Nem pedig azért, mert a még most is nagyon zavaros politikai helyzetet valószínűleg csak a ház feloszlatással lehet tisztázni s igy uj választásra kerül a sor. Hieronymi Károly mandátumának megtámadá­sára vonatkozó hir azon alapul, hogy a szatmári függetlenségi pártnál többen jelentkeztek azok, a kiket a kormánypárt a választás alkalmával meg akart vesztegetni, továbbá, hogy a tényleg megtörtént szavazat vásárlás is kiderült. ORSZÁGGYŰLÉS. lrépT7‘Iselőli.á.z "diese. Saját tudósítónk távirata. Budapest, deczember 11. A képviselőház ülésén ma is folyt a be­szédes obstrukczió, melyet semmiféle párthatá­rozat és senki meg nem gátolhut. Ma már két­ségtelen, hogy az obstrukczió folytatásában a Kossuth-párt többi tagjai is csatlakoznak a har- czolókhoz, természetesen úgy folytatva a küz­delmet, ahogy a parlamentáris eszközök megen­gedik. A harczolók tábora igy aztán megszapo­rodik a nélkül, hogy ezáltal a béke-határozatot megszegnék a függetlenségi képviselők. A Ház mai ülésének az volt egyik főérde­kessége, hogy Lukáes László pénzügyminiszter egy negyedévre szóló indemnity javaslatot ter­jesztett be, a melyet a pénzügyi bizottsághoz utaltak. A Ház ülésén ma Perczel Dezső elnökölt. Napirend előtt Molnár János és Szederké­nyi Nándor szólaltak fel a tegnapi gyűlés jegy­zőkönyve ellen. Egyik is másik is módosításokat indítványozott. Ezu* *án Lukács László pénzügyminiszter a jövő évre vonatkozó költségvetésből az első 4 hónapra terjedő javaslatot terjesztette elő. Az indemnity javaslatot a Ház a pénzügyi bizottság elé utasította. Lindner Gyula személyes kérdésben szó­lalt fel. A tegnapi ülésen ugyanis Lengyel Zol­tán fölszólalásában azt állította, hogy Lurtz Ká­királykisasszonyról, a ki elviszi őt az édes any­jához . . . * A Sólyom-sziklán ült az erdőőr, kezében tartotta a fegyverét és lenézett a völgybe a hold- i világos éjszakába. • Egyszerre tűz villant fel a kunyhó felől, mindig nagyobb lobogással. Meggyuladt az erdő ! A száraz avaron végigszaladt a láng; a bokroktól tüzet fogtak az óriási bükkfák, közbe- közbe egy-egy fenyő recsegve, ropova szórta ég elé sziporkázó rakétáit. í Megriadt őzek száguldottak el mellette; nyulak, rókák, egy csapatba verődve, egymásra nem gondolva, egymáson keresztül menekültek. Fészkeikből kizavart sasok, riadva ébredő gerlék röpültek a veszedelemből ; varjak serege károgott a légben ; ég az erdő! Egy tüztenger volt a lábai alatt. Lenn a völgyben fekete füstfelleg, mely szemei felől el­takarta az ő parányi fészkét, a kis kunyhót. Kétségbeesve rohan le a hegyi ösvényen, szemeit befogva vizomláson, hegyszakadáson át tört keresztül az előtte égő poklon, az ő meny­országához, hol a kis Kató álmodozott az arany­sarkon forgó várról, az elátkozott királykisasz- szonyról, a ki elviszi őt az édes anyjához. * Emberek jöttek a faluból, a zápor is meg­eredt és harmadnapra eloltották az égő erdőt. A kunyhó üszkei előtt egy megszenesedett emberi csontvázat találtak ; a romok közül pedig egy kis rézpergőt és apró csontdarabokat ástak ki. Az elátkozott királykisasszony elvitte a kis Katót az édes anyjához . • . S Z A T M Á KI HÍRLAP _____ ro ly szász képviselő a magyarokat gyalázta. Ez ügyben szólalt fel Lindner Gyula, kinek beszé­dére Lengyel Zoltán reflektált. Ugrón Gábor és Holló Lajos szintén sze­mélyes kérdésben szólaltak fel. Majd Perczel Dezső elnök bejelentette a képviselőház karácsonyi szünetét. E szerint a Ház a karácsonyi ünnep miatt e hó 25, 26 és 27-én nem tart ülést. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Az ujonczjavaslat ellen Csávolszky Lajos beszélt hosszasan. Szünet után Uray Imre és Várady Károly szólaltak a katonai javaslat ellen. Elnök megállapította ezután a holnapi ülés napirendjét, s az ülést 3 órakor berekesztette TÁVIRATOK. Tűz az angol királyi palotában. Budapest, deczember 11. (Saját tudósítónk távirata.) Londonból jelentik, hogy az angol ki­rályi palotát ma rémes tűzvész fenyegette. A pa­lota azon részében ugyanis, a hol a királyné lakosztálya van, az egyik udvarhölgy szobájában ismeretlen okból tűz keletkezett, a mely a szoba berendezését elhamvasztotta. A szobában az ud­varhölgy aludt, aki midőn a lángok már csak­nem a testét nyaldosták, felébredt és segítségért kiáltott. A szomszédes szobákban a királyné tar­tózkodott, aki legelőször hallotta a segélykiáltá­sokat. Az udvari szolgák betörték az ajtót és nagy nehezen sikerült kimenteniük az udvarhöl­gyet. A tűz kicsi hijján a királyné szobájába is átcsapott. A királynét az ijedtség annyira meg­viselte, hogy ágyba kellett feküdnie. A tűz hire csakhamar elterjedt Londonban és a lakosság óriási tömegekben áll a királyi palota előtt és lesi a királyné állapotáról szóló jele.ütéseket! Elfogott rablóbanda. Magy-Szöllös, deczember 11. (Saját tudósí­tónktól.! Az itteni csendőrség ma ügyes fogást csinált. Elfogott egy 7 tagból álló rablóbandát, a mely úgy a városban, mint az egész környéken hetek óta garázdálkodott. A csendőrség a rab­lókat, kik bűnösségüket beismerték, átszállito'ta a törvényszék fogházába. El Amerikába1 Nagy a kivándorlás. Öröm és fájdalom ! Örömmel üdvözöljük közgazdaságunkra azt a rendkívül fontos és je­lentékeny körülményt, hogy honi termékeinket hosszú évek után. — az „Anchor-Line1* havi járatainak beszüntetésével — ismét magyar ki­kötőből indíthatjuk az uj világ felé. A deczember elsejével életbe lépett, smin- i den tekintetben üdvös uj kivándorlási törvény­nyel együtt megjelent Fiumében a Liverpoolban székelő »Cunárd« hajózási társaság hatalmas ha­jója, mely az »Adria« magy. kir. tengerhajózási részv. társ. közvetitésével Fiúméból közvetlenül New-Yorkba szállítja különböző termékeinket és — fájdalom, a kalandos és szerencsét próbáló testvéreink nagy seregét Az uj hajójárat rendkívüli fontosságát leg­jobban mutatja azon elszomorító statisztika, mely hazánkat — ezt a tejjel mézzel folyó szép Magyarországot — az európai államok közt a kivándorlás tekintetében a legelsők közé sorozza. Az elmúlt esztendőben ugyanis a legtöbb kiván­dorlót szolgáltató Olaszország után Magyarország foglal helyet 176 ezret meghaladó kivándorlóval; melyből Magyarország kvótája 109951 egyén esett, holott itt szívesen — minden obstrukczió nélkül — átengednénk az elsőbbséget Ausztriának. Ez ideig a magyar kivándorlók százezrei a legjobb jövedelmi forrást képezték a német hajózási társaságoknak, melyek lelketlen ügynö­kei minden elképzelhetőt Ígérve csábították ki a munkát biró erőteljes, de hiszékeny polgártár­sainkat, kik drága pénzért az idegen hajókon valóságos állati elbánásban részesülnek és meg- ö érkee az Ígéret földjére, a várva várt Eldo- rádc helyen a csalódások tömkelegével talál- kozu. íivándorlóink iegnagyobb része a szegény napsmos es földmives osztályból lévén, kény­telen Hl. osztályon utazni, kiknél néhány fo­rint egtakantasa jelentékeny szerepet játszik ; épp t használják ki lelketlenül az idegen ha- jotanságok, s csupán a 20—25 forinttal drá­gából. oszialylyal szemben — melyen az ellá­tás mden tekintetben kényelmes és megfelelő — all. osztály valóságos poklot képez, hol az utason egeszseglelenül összezsúfolva élvezhe- tetienelelekben részesítik. New-Yorkba érve, míg a 1. és 11. osztályos utas minden szó és nehézig nélkül kiszáll, addig a 111. osztályos utasol ujahb ínquisitionak vannak kitéve. Első- sorba. Eiis-izlandra szállítják őket, hol a sze- rencsdeneket mindenfele vizsgálasoknak vetik aia, sí iegcsekélyebb testi hiba, szem fájás és az amrikai bevándorlási törvény számos ne­hézség bőven szolgai okot a deportálásra, ak­kor eisigazva egy fillér nélkül ismét hajóra ül­hetne!— visszafelé! i'agat az amerikai munkás viszonyokat fi- gyeieunel Ki&erve újabban azt tapasztaljuk, hogy i gyárak nagy része az utolsó évek tul- lermeise lolytan üzemet reducálja s igy a ben- szüiöt! munkások nagy res/ie is hónapokig ke­nyér lelkűi marad. Milyen szánalmas tehát a szegen bevándorló helyzete, ki az ottani nyel­vet, sajkásokat nem ismeri, s a mellett munka­erő kaesietnel a benszülötlel szemben hátrány­ban rtszesül. Állandóan munka nélkül tengődik nap-mp után, de otthon lévő hozzátartozóinak a rosszat megírni resteli, s inkább — a való­ságtól eiteróieg — kedvezőket közöl magáról és eppen ez az oka a magyar kivándorlás rohamos emelkedésének^ mert honfitársai mindig csak a jóról értesülnek. az uj kivándorlási törvény leginkább vé­reinknek az idegen hajózási társaságok túlkapá­sai ellen való megvédését czélozza, amennyiben, a kivándorlást kizárólag Fiume felé irányítja. Milyen megnyUgtató tudat a szándékától el nem téríthető k1Vándorlónak — eltekintve a tényleges anyagi m'égtakaritástól — hogy magyar parton . száll tengerre, hogy a magyar állam felügyelete i alatt álló, minden elképzelhető kényelemmel be- | rendezett hajón utazhat, hol még a kiszolgálást is egesz New-Yorkig magyar ajkú egyének végzik. A »Cunard« modern hajói, melyeken még a Hl. osztályon is külön étkező, dohányzó, női termek és fürdők is vannak, valamint az élel­mezés is bőséges és jó — óránkint 16—17 ten­geri mértföldet futnak be és 16 nap alatt teszik meg az utat Amerikáig. Hendkivüi lényeges az a körülmény, hogy j a »Cunard« magyarországi fiókjai (Szatmár és. I Ugocsa megyében a fönciére Pesti biztositó in- j tézet szatmári főügynöksége) a kivándorolni száu- | dékozókat a törvény intentiójának megfelelően | lehetőleg eltérítik szándékuktól s a kivándorlást a minimumra csökkenteni törekszenek. Szatmármegye, sajnos, egyike az ország legtöbb kivándorlót szolgáltató vármegyéinek, miként is magának az itteni társadalomnak kell annak meggátolására illetve korlátozására mó­dot keresnie. Legfontosabb és sikeresebb eszköz erre nézve a csábitó ügynökök lehetetlenné té­tele. A kivándorlási törvény ezek működését a leghatár ozottabban megtiltja, miként is minden­kinek hazafias kötelessége ezen tilatom ellen vé­tőket az illetékes hatóságnak egyszerűen átszol­gáltatni. Magyar nép! Szorgalommal és kitartással sehol a világon nem jutalmazzák úgy a mun­kásságot, mint drága hazánkban, a hol bölcsőd ringott. Léderer György. " SZIXII AZ. — (Bajusz.) Verő Györgynek magyaros szellemtől áthatott énekes játéka zsúfolt házat vonzott tegnap este a színházba. Az előadásról általában elismerőleg nyilatkozhatunk, bár a ren­dezés tekintetében több gonddal kellene eljárni. Kornai Margit énekszámai ha nem is voltak egészen sikerültek, a közönséget tapsra buzdí­tották, különösen az első felvonásbeli tánczjele- e te keltett nagy hatást. Nagy Sándor igen szim

Next

/
Oldalképek
Tartalom