Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-12-11 / 280. szám
Szatmár, 1903. deczember ±±. IFénteJs. Második évfolyam 280. szám. A SZATMÁR! és SZATMÁRI iYEI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: [ Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. [ Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. | Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 ________Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.)_______ Felelős szerkesztő: BALASSA SÁNDOR. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A nép megnyugtatása. Szatmár, deczember 10. A függetlenségi párt még ezen a héten szózatot fog intézni a magyar néphez, melyben fel fogja világositani a békekötés szükségességéről és okairól. Jól és helyesen teszi. Országos párt erejének kutfor- rása a nép, illő, hogy a megbizó ismerje és helyeselje megbízottja cselekvésének legbensőbb rugóit. De arról semmit se hallunk, hogy a kormány és a kormánypárt bármi formában is szándékoznának a néphez fordulni, eljárásukat a nemzet előtt igazolni; pedig a nemzet a törvényhozásnak éppen olyan magas faktora, mint a király. A t. kormány és pártja azonban ezt az egyik faktort semmibe sem veszi és csak a korona kegyét keresi; a népet odavetett frázisokkal táplálja. Tisza István sem tesz másképen. Ö a népnek és a népért semmit sem lesz; ő csak a korona parancsait hajtja végre és a népet egyszerűen lenézi. Ha a kapott parancsokat végre tudja hajtani, jó; ha nem, akkor megcsinálja a forradalom ellenkezőjét, az államcsínyt, még pedig házszabálysértések, törvénytelen választások és sok egyebek formájában, a miket jó hangzású formulával barátaival és ellenségeivel elkeresztelt az erős kéz politikájának. Számit a magyar nép loyalitására és gyengeségére, hogy államcsínyre nem fog forradalommal felelni. Nem Kossuthnak és pártjának, hanem Tiszának és pártjának kellene magukat a nemzet előtt igazolniok; de nem teszik, mert az ő eljárásukat nem is tud- uák igazolni, avagy csak frázisokkal, melyek mögül a maga egész meztelenségében előkandikálna az udvaronczkodás és a nemzet megalázása. A nemzetre való hivatkozással csak fenyegetőztek, de a választásig csak az ő úgynevezett végszükségük esetén mentek volna el és akkor is mindent elkövettek volna, hogy a nemzet igaz Ítéletét az erőszak minden fegyverével elnyomják. Nekik a nemzet csak igavonásra jó ; nemzeti jogokat nem ismernek és a nemzet iránt felelősséget nem éreznek. Tiszáékat a mostani békéért sem hála, sem elismerés nem Illeti; azt a kevés jogot, a mit a nép számára kicsikartak tőlük, csak a látszat kedvéért adják és ha felülről akarnák, holnap akár vissza is szívnák. Az országnak szüksége van a békére; az ellenzék ezt megadja az országnak, fájdalom, avval a súlyosító áldozattal, hogy egyidejűleg Tisza Istvánt kell kormányelnöknek elfogadni. Ettől a magyarok Istene megóvhatta volna azt az országot, melyre a hatalommal párosult gőg, ma még beláthatatlan csapásokat hozhat: úgy, hogy kétes, vájjon nem nagyobb baj-e egy Tisza kormány, mint a harcz folytatása lett volna? Az ellenzék azt hiszi, hogy első a béke; Tiszával pedig, ha a szükség úgy fogja kívánni, majd megbirkózik. Kívánatos, hogy úgy legyen. ORSZÁGIG YÜL£S.-A. Jsép-^iselőih.é.z; "ülése. Saját tudósitónk távirata. Budapest, deczember 10. A képviselőház mai ülésének képe ismét olyan volt, mint a függetlenségi párt békéje előtt. A harcz még tovább tart, ha bár nem is olyan nagy arányban, mint ennek előtt. Azok a har- czosok, a kiket nem lehetett leszereltetni, erősen küzdenek és a passiv resist áló kormány, szinte TARCZA. lEliz d.a.loüs'ból. — Lilienkron. — Van egy kis ház az utcza sarkán, Egy zöld falu; öt ablakos. az utczasoron nincsen még egy, A mely hozzá hasonlatos. Valaki lakja azt a házat; Egy lány, kinek szeme setét . . . Az, a kiért az utczát járom És lesem a tekintetét. Az, a kinek neve szent nékem, Az, a kiért szivem dobog; Az, a kiről még napközben is Oly csodaszépet álmodok. Az, a kinek a lelke tiszta, És mint a hó, oly fehér. Az, a kinek egyetlen csókja A menyországgal is felér. Ő lakik ott. Es körülötte Csupa ragyogás, pompa, fény Övé az élet, a valóság, Enyém az álom s a remény. A ház körül naponta járok S az egyik ablakot lesem, Epedve, várva, hogy a függönyt Mikor vonja el csendesen. Balassa Sándor. le-velels. Troisétoil kapitány az esküvője előtt való napon immár a legsürgősebb dolognak tartotta szakítani Ninette kisasszonynyal, akivel évek óta a legszebb házasságban élt — balkézről. A kényes misszióra felkérte legbensőbb barátját, Jacques Flaneurt. — Értheted, hogy nem szabad koczkáztat- nom házasságom boldogságát, Szegény kis menyasszonyom oly naiv gyermek, hogy első szerelmemnek képzeli magát. Ha sejtené, hogy létezik valahol egy Ninette, akinek ugyanolyan melegen vallottam szerelmet . . . — Nyomban elválna tőled; természetesen. — ügy van. Tehát okvetlenül szakitanom kell a régi léhaságokkal . . . Azt hiszem barátom, reád bizhatom magam. Te vagy a leghiva- tottabb ember erre a kényes ügyre; te ismered Ninettet, hiszen a házibarátunk voltál, mig a viszonyom tartott . . . több mint kötelességed most segíteni a barátodon. — Számíthatsz rám. — Figyelmeztetlek azonban, hogy a dolog nem fog simán menni, mert én vissza akarom kapni összes leveleimet, amiket elég ostoba voltam neki írni. — Vissza fogom szerezni! — ígéred ? — Esküszöm. — Köszönöm . . . most pedig vedd azt az ötezer frankot, minden eshetőségre még öt ezer frankot ebben a másik borítékban. Ha Ninette szerényen beletörődik a válásba, add át neki az első öt ezret, ha nagy jelenetet rögtönöz, pótold az összeget . . . — Very well! De a leveleimet mindenesetre hozd el. Tudom, hogy a toilette szekrényében szokta tartani azokat, színes selyem szalaggal átkötve. — Meg lesz minden . . , — Végül pedig azt a tanácsot adom neked utravalónak, hogy ne szédittesd el magad a csábításai által, mert olyan nő az, akivel viszonyt kötni igen könnyű, de szakítani rettenetes probléma . . . — Ne féltsél engem ; helyén a fejem. Biztosítva vagyok. — A balesetek ellen? — Nem. Az asszonyok ellen. — Akkor rendben van . . . Hát siess édes barátom, hozd el az én leveleimet, mert mig azokat a kandallómban nem látom, örökké a fejem fölött érzem Damokles kardját . . . Másnap Jacques eljött a barátjához. Kitünően végezte a küldetését. fff L)Af k yiiiÄn karlsbadiczipőraktárát ajánljuk at. ve- III a LLlOp vőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipöraktára. Megérkeztek az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermekczipők és csizmák a legjobb kivitelben.
