Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-12-03 / 274. szám

274 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. deczember 3 2. Az ülés lefolyásáról tudósitónk távirati ér­tesítése a következő: A kípviselőház mai [ülésén Perczel Dezső elnökölt. A jegyzőkönzv felolvasása és hitelesítése után Okolicsányi Gyula, Lengyel Zoltán dr. és Ugrón Gábor képviselők különböző jegyzőkönyvi módosításokat indítványoztak. Tisza István gr. miniszterelnök állott most föl és azzal kezdte meg beszédét, hogy csak kö­szönettel tartozik mindazon képviselőknek, kik az időt jegyzőkönyvi közbe szólásokkal húzzák, vonják. Köszönettel tartozik — úgymond, — mert a nemzet közvéleméve ismételten meggyőződik arról, hogy ilyen eljárással az országot Lengyel ország sorsára akarják juttatni. — Ugrón: Ne gyanúsítson senkit, hanem komoly érvekkel harczoljon. — Tisza István : Nem gyanúsítok senkit, csak konstatálom azt, hogy ilyen eljárással meg­akasztják a parlament békés működését. A miniszterelnök szavai után kezdetét vette a technikai obstrukcziő. Az ellenzék folyton névszerinti szavazáso­kat provokált, egész az ülés végéig. Lengyel Zoltán a holnapi napirend meg­állapítása előtt meginterpellálta a belügyminisz­tert, hogy a főkapitány tegnap betiltotta az egye­temi ifjak mára hirdetett nagygyűlését. Tisza István kijelentette, hogy a főkapitány intézkedése az egyetemi rektor felhívása folytán történt, mert a szülők a tanulás végett küldik az egyetemre fiaikat, nem pedig, hogy demons­tráló politikai gyűléseket rendezzenek. A miniszterelnök beszédét a jobb oldal óriási tetszéssel fogadta. Ezután a holnapi napirendet állapították meg s az ülés este 8 órakor véget ért. TÁVIRATOK. A függetlenségi párt értekezlete, Budapest, deczember 2. (Saját tudó­sítónktól.) Thaly Kálmán a függetlenségi párt tiszteletbeli elnöke holnap délután 5 órakor, pártértekezletet hivott össze, melyre a vidéki tagokat is táviratilag hivták fel. és ha van az embernek arra való pénze, ' s az influenzából is futja, nem tehet okosabbat, mint­hogy a Riviérára megy. Odafelé mentem én is, Velenczén át, Bécs- ben majd lekéstem a gyorsvonatról, éppen csak beugrani volt időm. Majd az ölébe pottyantam egy rezes képű, barátságtalan nagymahomet em­bernek, akinek a bajusza olyan peczkesre volt kiviaszkolva, mint egy obsitos strázsamesteré. Bocsánatot kértem, ő mogorva nézett rám. Rámismert. Valamikor valami ügyében jártam el, kereskedő, bérlő, vagy ilyenféle, talán földbirto­kos, gazdag ember, de a nevét nem ipsilon zárja. Lehet vagy 45—48 éves. Kapott raj‘a, hogy megújíthatja az isme- rettséget. Elbeszélte, hogy Riviérára megy fele­ségével, aki azonban kissé rosszul van. Azért le­dőlt pihenni a női szakaszban, de ő szivarozni akar. Nagyon megörült, hogy ismerőse lesz azon az istentelen talián vagy franczia földön. Én nem igen szóltam, magam is elszundi­káltam, a mig a szomszédom fel nem bökött, hogy bemutasson a feleségének. Az én őzikeszemü kis leánykám volt a fe­lesége. . . . Hát az a délczeg, kékszemü fiú, akinek a pillantása úgy átjárta az ember szivét, mint a hegedű flageolet hangja ? Ugyan kérem 1 Meglehet, hogy nem is volt, olyan daliás, a hangjával meg tán nem is a szi­veket hangolja, hanem valami kis hivatalban hallgatja a főnök korholását. Ne is tessék egy szót se elhinni abból, a mit én beszéltem, — tán én magam se hiszem. A függetlenségi párt ezen az ülésen fog véglégesén a leszerelés kérdésében dönteni, mivel a tegnapi ülésen a szavazatok egyenlő arányban voltak. Tudósítónk a késő esti órákban a függetlenségi párt mai értekezletéről a következőket sürgönyzi: A Kossuth párt mai értekezletén Thaly Kálmán kijelentette, az esetre, hogyha a párt a leszerelés kérdése miatt kettészakadna, akkor ő vagy lemond a mandátumáról, vagy teljesen félre áll a politikai harcz mellől. A párt elhatározta, hogy tekintettel a vidéken tartózkodó nagyszámú párttagokra, a döntő értekezletet péntek esti 8 órára halasztotta. Bosszú a nővér becsületéért. Szamos-Kóród szenzácziója. Szatmár, december 2. (Saját tudósitónktól.) Szamos-Kóród köz­ségnek tegnap óta olyan szenzácziója van, amely még a nagyvárosok bünkrónikáiban is páratlanul áll. A franczia rémregényirók szokták csak az ilyen témákat hajmeresztő részletekkel tarkítva feldolgozni, s az ilyen regények olvasói oh beh sok könnyet hullattak már a szerencsétlen hős vagy hősnő bukása fölött. Ennek a történetnek egy viruló szépségű tizennyolcz észt ndős leány a hősnője. Nagyon, kimondhatatlanul szeretett egy férfit, aki nem egyszer adta tanujelét annak, hogy talán meg­halni inkább tudna, mintsem a leány nélkül élni. És ez a határtalan nagy szerelem oka a ször­nyű bűnnek, a mely a leányt száműzte a társa­dalomból és eljuttatta a börtön nyirkos falai közé. A leány anya lett és a szégyenérzet arra ösztökélte a szerencsétlen teremtést, hogy ártat­lan kis magzatját megölette. Mindez az egykor oly lángoló szivvel szerető férfi tudtával történt és talán sohasem kerül napfényre, hacsak a le­ány bátyja a nővér becsületének védelmére nem kél. A csábitó egy ideig ugyanis egyre erősgette és Ígérte, hogy feleségül fogja venni a leányt, de a napokban megváltoztatta szándékát és tudo­mására adta a leány szüleinek, hogy egyszer és mindenkorra lemond szerelmese kezéről. A leány bátyja ekkor megakarta bosszulni nővére becsületét és revolverrel támadt a csá­bítóra, ki a mélységes titkot felfedezte a csen­dőrségnek. Az érdekes bünügy részleteiről tudósítónk a következőket jelenti: A szamos-koródi csendőrséget néhány nap óta szenzácziós bűneset foglalkoztatja. Az ügyről ma már az egész község beszél és mindenki saj­nálattal és részvéttel van egy viruló szép leány sorsa iránt. A bűneset előzménye az, hogy Rósenberg Ábrahám szamos-koródi korcsmárosnak Róza ne­vű leánya régóta szerelmi viszonyt folytatott a Katócz László jegyzővel. A szerelmeseket még a gyermekévek bol­dog órái fűzték egymáshoz. Évek múltak és a kis Rózából nagy leány lett. Katócz László ekkor már a falu jegyzője volt és csak rövid időt kö­tött ki, hogya leányt nőül veszi. Időközben azon­ban valami szabálytalanság miatt felfüggesztet­ték állásától, s igy terve meghiúsult, de azért még mindig fönntartotta Ígéretét, hogy a szép Rózát teszi feleségéül. A leány szülei, tekintve, hogy Katócz keresztény ember, nem igen vették komolyan a fiatal ember kijelentését, s a házas­ságba cáak az esetre akartak beleegyezni, ha Katócz kikeresztelkedik. Egyben figyelmeztették a leányt, hogy lehetőleg kerülje Katóczot, de a nagy szerelem szigorúbb parancs volt előtte, mint a szülők szava. Rosenberg Róza minden este éjfélután is igen sokszor együtt volt KatóczczaJ, sőt néha a hájnál pirkadásakor is a szerelmes csókok özö- nébe fűlt az ajkuk. A tiltott szerelmi összejöve­telek hosszú heteken és hónapokon át tartottak és mindaketten úgy érezték, hogy kivülök bol­dogabb ember nincs a világon. A szerelemnek azonban következménye lett. Rosenberg Róza anyának érezte magát'. A szülök és a leány kétségbeesése leírhatatlan volt a nagy szégyen miatt, s csak az az egy vigasz­talta őket, hogy Katócz megismételte nősülési szándékát. A házasság azonban nem jöhetett oly ha­mar létre, noha a szülők sürgették a dolgot. Ez év szeptemher hó 24-én Rósenberg Róza egy leánygyermeknek adott életet. Mielőtt a családi esemény megtörtént volna, a leány szülei ta­nácskozást tartottak és elhatározták, hogy leá­nyuk becsületét megmentendő elpusztítják az ártatlan csecsemőt. A gonosz terv kiviteléhez kaptak is alkal­mas egyént Balog Lidia Köles községbeli szü­lésznő személyében, a ki készséggel volt hajlan­dó a kis gyermeket 100 koronáért megfojtani és eltemetni. A szörnyű tervet végre is hajtották s azóta három hónap telt el. Az eset után a faluban rebesgetni kezdték, hogy Rosenbergék aligha nem megölték a szép Róza gyermekét. A leány a szülés után eltávozott a községből és nem is jött vissza Senki se tudja, hogy hol van, a szü­lők pedig nem akarják elárulni tartózkodási he- lyét. Katócz László tudott a dologról. Ö ezután ritkábban járt a leány szüleinek házához, de még nem rég újból kijelentette, hogy feleségül veszi Rózát. Néhány nap előtt történt, hogy Rosenber­gék levelet kaptak, a melyben Katócz arról ér­tesíti a leány szüleit, hogy lemond Rózáról. Ez a levél módfelett elkeserítette Rosen- bergéket és folyton azon tanakodtak, hogy mi­tevők legyenek. A leány bátyjában Rosenberg Hermanban felébredt a bosszú érzete és elhatá­rozta, hogy elégtételt vesz nővére becsületén. Két három nap óta folyton kereste az alkalmat, hogy Katóczczal találkozzon, de nem sikerült. Tegnap arról értesült, hogy Katócz a szomszé­dos községbe megy s ezért lesbe állott az or­szágút kanyarulatánál. Katócz kis idő múlva tényleg arra jött, Rosenberg Herman eléje állt és megkérdezte, hogy fenntartja e elhatározását. Katócz igennel felelt. A nővére becsületét védelmező fitestvér erre zsebébe nyúlt és revolvert rántott ki. A mikor Katócz ezt meglátta futásnak eredt. Ro- senberg mindazonáltal utána lőtt. Hal lövést tett Katócz felé, de szerencsére egy sem talált. Katócz László halálos félelemtől remegve a szamoskóródi csendőrőrsre sietett és az egész esetet elmondotta. Vallomásáról a csendőrség jegyzőkönyvet vett fel és azonnal megindította a, vizsgálatot. A csendőrség az esetről jelentést tett a szatmári ügyészségnek is, a mely elrendelte Ro­senbergék, Balogi Lidia, továbbá Rosenberg Róza letartóztatását. SZÍNHÁZ. A HÉT MŰSORA: Csütörtök : Titok, vígjáték. Péntek : Katalin, operette. Szombat: Drótostót, operette. Vasárnap délután: Tündér eskü. este: Toloncz, népszínmű. •••••••it A közeledő karácsonyi és njévi ünnepekre ••••••••• ajánljuk dúsan, felszerelt ra,lrtá,mrLlra.t, ahol kalapok, Ingek, harisnyák, keztyük, nyakkendők, zsebkendők remek kivitelben, továbbá alsószoknyák, gyermekruhák, s téli alsó (Jáger-féle) óriási választékban pénz- és szivartárczák, valamint diszmütárgyak a legizlésesebb kivitelben " "t ......... - rendkívül olcsó ára-ls mellett kaphatók. ... .... „rzrrrrr Szatmár on, Deák-tér 7. sz., a volt ezukrászda helyiség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom