Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-02 / 148. szám
E szerint a bán tényleg nem hozott egyebet, mint a magyarfaló — To- massicsot . . . Ad vocem Tomassics! Tomassics ur szükségesnek látta ma, hogy egy kis mosakodást rögtönözzön s tiltakozzék a magyarfalás vádja ellen. Mosakodott hát, de biz nagyon szomorú az, hogy egy magyar miniszternek mosakodnia kelljen a — magyarfalás ellen. S nem is igen sikerült az excusió. Múltkori beszédét nem lehet a Ház naplójából kiszakítani, hát biz az rajta száradt, s semmiféle bánus-szappan- na 1 magáról le nem moshatja. Kolossváry Dezső, az uj honvédelmi miniszter is szóhoz jutott pár pillanatra. Nessi Pál kérdezte meg. miért rendelték el az ujonczozást aratás idejére? Kolozsváry felelt. Azt mondta, hogy vizsgálatot indít és jelentést tesz. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Apponyi Albert gróf elnököl. A napirend előtt Rakovszky István kérdést intéz a miniszterelnökhöz a kiegyezés tárgyában. Khuen-Héderváry kijelenti, hogy igen örülne, ha a kiegyezést még a nyár folyamán letárgyalhatnák, mert akkor nem volna szükség annak módosítására. De siettetni a kiegyezés megkötését nem akarja, a külföldi kereskedelmi szerződések megkötése pedig igen sürgős. Ezért emlitette a kiegyezés módosítását. Nessi Pál szintén napirend előtt kérdést intéz Kolozsváry honvédelmi miniszterhez, miért hívták be a tartalékosokat éppen aratáskor, a midőn tudvalevőleg a legszorgosabb a mezei munka. Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter megígéri, hogy ez ügyben vizsgálatot indít és ennek eredményéből jelentést fog tenni a Háznak. Ezután folytatták a miniszterelnöki programra tárgyalását. Barabás Béla kérdi a miniszter- elnököt : mi a véleménye a nemzeti vívmányokról, nevezetesen a magyar szolgálati nyelvről a hadseregben, a czimerről és a zászlóról? Határozott választ kér —■ úgymond — a miniszterelnöktől, mert a függetlenségi párt ettől teszi függővé a további küzdelmet. Szünet után. Tomassics Miklós horvát miniszter a minap tartott beszédje miatt őt ért támadásokkal szemben kijelenti, hogy mélyen sajnálja, hogy inkriminált beszédjének egyik passusát félreértettén: és félremagyarázták. Hivatkozik arra, hogy mindig hazafias, magyar érzelmű volt, s az is marad. Eötvös Károly tartott ezután nagy beszédet, melyben tönkresilá- nyította a bán szánalmas programm- ját s e közben nem egyszer harsogó derültséget keltett. Eötvös egyébként nagy pálhosz- szal polemizált a bánnal Eötvös beszéde után az ülés véget ért. 2 Szatmár, csütörtök TÁVIRATOK. Béke a Kossuth-pártban. Budapest, július 1. (Saját tudósítónktól.) A függetlenségi-párt j válságát ma békésen intézték el. °Kossuth Ferencz a nála járt képviselők küldöttségének kijelentette, 'hogy elvállalja újra az elnökséget és minden tekintetben szolidaritást -Jvátlal a párt tagjaival, mert meggyőződött, hogy Héderváry megszegte szavát, s mit sem akar tudni arjr^lpj mit a megegyezés alkalmával megbeszéltek. A függetlenségi párt e tárgyban ma este újra értekezletre gyűlt össze, a melyen most- már-határozni fognak a pártnak a bánnal szemben követendő SZATMÁRI magatartásáról. A konferenczia előreláthatólag az éjféli órákig fog tartani, s a határozat valószinüleg az obstrukczió folytatása lesz, Hol legyen a tisza-becsi emlékoszlop? Értekezlet a városházán. Szatmár, julius 1. (Saját tudósitónktól.) A kuruez korszak történelmének egyik ragyogó lapja az, mely a hős kuruczhadnak a labanczsereg felett aratott tiszabecsi győzelmét megörökíti. Két hosszú évszázadon keresztül élt és él ma is a magyar nemzet közludatában e fényes győzelem emléke. A történelem mintha kőbe véste volna e napot, úgy él az a szabadságáért vérét ontó magyar nemzet emlékében és élni fog örökké. A história e tündöklő gyözelmü hadművelet színhelyéül Tisza-Becset jelölte meg. Évszázadok tűntek el a nevezetes nap óta, de eddigelé még senkinek sem jutott eszébe vita tárgyává tenni azt, hogy a győzelem színhelye nemTisza- Becs volt. A tisza-becsi emlékoszlop hova építése tárgyában tegnap tartott értekezlet egyes tagjai mégis—feltevések, hypothezisek alapján — lerombolni igyekeztek a történelem által bebizonyított és az egész ország által igazként elfogadott ama tényt, hogy a győzelem színhelye Tisza-Becs volt. A felhozott érveket ezúttal nem vesszük taglalás alá és nem bocsátkozunk azok bírálatába. Tiszteljük mindenkinek a véleményét, bármilyen irányban ver- gáljanak is azok. Minthogy azonban országos fontosságú históriai emlékmű felállításáról és hova helyezéséről van szó, az értekezlet többsége által hozott határozat felett szükségesnek tartjuk véleményünket nyilvánítani, mert. ha a meghozott határozat valamely módon megváltoztatható nem lenne, úgy előre is megjósolhatjuk, hogy a megnyilatkozó közvélemény ezért a határozatért feltétlenül el fog bennünket Ítélni. Mit is mond a határozat ? Azt, hogy „a tisza-becsi fényes győzelem emlékére Szatmár vármegye és Szatmár város hazafias közönsége által emelendő emlékoszlop a tisza-ujlaki hídfőnél helyezendő el.“ Az tehát a kérdés, hogy Tisza- Becsen aratta-e a dicsőséges győzelmet a hős kuruez had vagy pedig Tisza-Ujlakon ? Erre a kérdésre egyenes, határozott, nem pedig tapogatózó, ingadozó, bizonytalan talajon mozgó felelet adandó. A történelem minden kétséget kizárólag megadta a határozott feleletet. A magyar nemzet szentesítette a történelem által megörökített tényt. Az a győzelem, mint a tisza-becsi győzelem él a köztudatban. Nem paradoxon tehát, ha azt az emlékoszlopot mégis Tisza-Ujlakra helyezzük. Az az ok, mert itt többen látják, nem fogadható el. Hiszen akkor legjobb lenne Budapestre helyezni, mert ott a legtöbben látják. A hozott határozat tehát nem felel meg a históriai ténynek. Talán még nem kéM és reparálni lehet a téves határozatot! Az értekezlet lefolyásáról röviden a következőkben számolunk be: HÍRLAP A tisza-becsi emlékoszlop tárgyában Nagy László alispán elnöklete alatt rendkívül népes értekezlet volt tegnap délelőtt a városháza közgyűlési termében. Az alispán melegen üdvözötte a bizottságot és a gyűlést megnyitotta. Nagy Sándor tb. megyei főjegyző felolvasta a helyszíni szemlét tartott szükebb körű bizottságnak a helyszínén felvett jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv felolvasása után az emlékoszlop hova helyezése tárgyában indult meg egy másfél óráig tartó hosszú vita. Kende Zsigmond vezette be a vitát, a ki szerint a históriai igazság megköveteli, hogy az emlékoszlopot Tisza Becsen kell felállítani és pedig ott, a hol a három községi ut összefut. Ezek az utak idővel or szágutak lehetnek és igv czélszerii, hogy az emlék oszlop erre a helyre kerüljön. Fejes István dr. ellenkező véleményen van. A kuruez sereg circa 8000 emberből állott; lehetetlen tehát, hogy egy ilyen nagy hadtest győzelme olyan kis helyen összpontosuljon. A győzelem színhelye nemcsak Tisza Becs, hanem Tisza-Ujlak is és minthogy a tisza-ujlaki hídfőnél három országút találkozik, azt a helyet ajánlja. Papp Kálmán hasonló szellemnyilatkozik, A kérdéshez hozzászólott még Domahidy Sándor, Nagy Sándor, Farkas Antal dr. és még többen, a kik pro és kontra vitatták a kérdést. Végre is a kérdést szavazat alá kellett bocsátani. A hozott határozatot bevezető sorainkban ismertettük. Nagy László alispán, elnök, ezután az idő előrehaladottságára való tekintettel d. u. háromnegyed 1 óra kor az értekezlet herekesztette. Az iskolák uj beosztása. Szükséges tudnivalók a jövő tanévre. Szatmár, julius 1. (Saját tudósitónktól.) Az iskolai tanév befejezést nyert. Bezárultak az iskolák kapui és a sok ezer gyermeksereg elszéledt a szélrózsa minden irányába. A két hónapi nyári vakáczió jól esik tanulónak és tanítónak egyaránt. A tanulásban kifáradt gyermekek agya két hónapig pihenni fog és a mindennapi gondterhes tanulás helyett a gondtalan, testedző játék édes örömeit élvezik. A fáradt test felfrissül, az izmok megerősödnek, az arezok kipirosodnak és szeptemberben ujult erővel lát hozzá a jövendő generaczió az iskola által nyújtott elméleti ismeretek elsajátításához. Az uj iskolai tanévvel az elemi oktatás terén nevezetes újításokat léptetnek életbe, a miket az iskolák államosítása és az államosítás kapcsán létesített tervszerű, rendszeres beosztás tett szükségessé. Az uj beosztás kétségkívül helyes, mert az egy város részben lakó tanköteles gyermekek egy iskolában lesznek csoportosítva, mi által a gyermekek nevelésszerü oktatása válik lehetségessé. Minthogy a szülők nem ismerik az elend iskolák igazgatósága által a jövő tanévre vonatkozólag kibocsátott rendelkezéseket, szükségesnek tartjuk ezekre az intézkedésekre, az uj rendre és beosztásra a szülők figyelmét felhívni. Az igazgatóság által kibocsátott rendelkezés a következő : A következő 1903—90-1. tanévre úgy az elemi, mint az ismétlő iskolában a beiratások szeptember 1.. 2., 3. és 4. napjain történnek délelőtt 8—12 óráig. A népoktatási törvény értelmében elemi iskolakötelesek azok, a kik f. évi augusztus 31-ig 6 évesek elmúltak, de 12-ik életévöket még nem töltötték he ; a kik pedig augusztus 31-ig 12 ével 1903. julius 2. 148 szám. betöltötték, de a 16-ikba még nem léptek át, azonban nem közép-, kereskedelmi, vagy ipariskolai tanulók, kötelesek ismétlő iskolába járni. Felhivatnak a szülők és gyámok, valamint a cselédet tartó gazdák, hogy a gondozásuk alatt álló, illetve szolgálatukban levő tanköteles gyermekeket a nevezett idő alatt, saját jól felfogott érdekükben, a megfelelő iskolákba írassák be. Szeptember 5-ik napján az elemi iskolai tanulók isteni tiszteleten vesznek részt, ennek végeztével lesz a tanév megnyitása és 7-ikén a tanítás kezdete, az ismétlő iskolában pedig 13-ikán. A beiratásnál tartoznak felmutatni : 1. Azok, kik az itteni iskolába jártak, az elmúlt tanévről iskolai „Értesítő könyvüket.“ 2. A más intézetből jövők „Értesítő könyvet“ vagy iskolai bizonyítványt, továbbá születési- és ujraoltási bizonyítványt. 3. Az uj tankötelesek életkorukat igazoló születési bizonyítványt, a mit az anyakönyvvezetői hivatalnál előre szerezzenek be. Igazgatóság a szülök és gyámok figyelmébe ajánlja a következőkét: Gondnokság a város területét a beiskolázások szempontjából az alább közölt négy körzetre osztotta fel; a vallás- és közokt. miniszter urnák 1901. évben kelt rendeletével kiadott „Gond- noksági-Ltasitás“ 29. §-a 9-ik pontja értelmében tudomásra hozza, hogy tanköteles gyermekét minden szüle vagy gyám a lakóhelyének megfelelő körzet iskolájába köíeles beíratni és a tanuló tanévközben csak a lakóhely változtatása esetén léphet át a megfelelő körzet iskolájába. Tudomásra hozza továbbá azt is, hogy V., Vl-ik fiú és leány osztály az I-ső körzeten, vagyis a Rákóczi-utczai iskolánál lesz; épen ezért ezen osztályok növendékei az egész város területéről — a Szatmárhegy kivételével —- ezen körzet iskolájába járnak és ugyanott tartoznak magukat beíratni. Az egyes körzetekhez a következő utczák és területek tar toznak : I, körzet. Bákóozi-utczai iskola. Kazinczy-utczának a Zárdaköz és Viz-utcza szegletétől délre első része 1—19 házszámig, Viz- és Kölesei- utczák. Károlyi-köz, Deáktér, Széchényi-, Eötvös-, Szirmai-, Kossuth L.- és Majláth-uLczák, Hidköz, Bánvai-ut, Ba- tizi-országut, az Attilla-utczábó! kivezető Batizi-utig ; Belső postakert, Ékeskert, Felső-Szamospart, Csatorna-utcza Sétatér-köz, Hunyadi-utcza, Attila-utcza átvágásáig 1—25 házszámig; Attila-utcza, Árpád-utcza, Csokonai utcza szögletéig, 1—28 házszámig; Árpád-köz, Csokonai-, Rákóczi- és Hám János-ut- czák, Színház-, Templom-, Iskola- és Görbe-közök; Verbőcy-utczaBercsényi- utcza beszögeléséig, 1—14 házszámig ; Bercsényi-utczának Verbőczy-utczától nyugotra eső része, Dinyéskert. II. körzet. Kinizsy-utczai iskola. Toldi-köz, Hajnal-utczánaka Toldi köztől keletre eső része 17 házszámon kezdve végig ; Külsösor 15. házszámtól végig ; Külterületnek a Boros majorra] kezdődő keletre fekvő része, az ott lévő Halvány-, Pirosberek- és Nagyberek lankákkal, Vasúti indóház, Kossuth-kert, Szentvér; Vesselénvi-ut- czának a Toldi-köz szegletétől keletre tartó része 45. házszámtól végig; Zárda-köz-, Pázsit-, Kinizsy-, Szivárvány- és Nyíl-utczák, Kinizsi-köz, Szivárvány-köz, Pázsit-köz; Árpád-utcza, Csokonai-utcza beszögelésétől 29 házszámtól végig. Kisfaludy-utcza; Ber- csényi-utcza, Verbőczi-utcza beszögeléséig, 24. házszámtól végig, Bocskai-ut- cza és köz; Hunyadi-utcza Attila-ut- sza beszögelésétől, 26. házszámtól végig, Hanyadi-köz, Teleki utcza. III. körzet. Wesselényi-uiczai iskola. Hajnal-utczának a Toldi-köztől nyugotra eső része, 1 — 16 házszámig, Külsősor 1—14. házszámig ; Külterület: Felsőfordulónak a temetővel kezdődő nyugoti része. Közép- és Alsóforduló, az ott fekvő Sziget-, Kökért, Borszeg, Latorszeg, Szerencse-kert stb.
