Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-02 / 148. szám

E szerint a bán tényleg nem hozott egyebet, mint a magyarfaló — To- massicsot . . . Ad vocem Tomassics! Tomassics ur szükségesnek látta ma, hogy egy kis mosakodást rögtönözzön s tiltakoz­zék a magyarfalás vádja ellen. Mosa­kodott hát, de biz nagyon szomorú az, hogy egy magyar miniszternek mosa­kodnia kelljen a — magyarfalás ellen. S nem is igen sikerült az excusió. Múltkori beszédét nem lehet a Ház naplójából kiszakítani, hát biz az rajta száradt, s semmiféle bánus-szappan- na 1 magáról le nem moshatja. Kolossváry Dezső, az uj honvé­delmi miniszter is szóhoz jutott pár pillanatra. Nessi Pál kérdezte meg. miért rendelték el az ujonczozást ara­tás idejére? Kolozsváry felelt. Azt mondta, hogy vizsgálatot indít és je­lentést tesz. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: Apponyi Albert gróf elnököl. A napirend előtt Rakovszky Ist­ván kérdést intéz a miniszterelnökhöz a kiegyezés tárgyában. Khuen-Héderváry kijelenti, hogy igen örülne, ha a kiegyezést még a nyár folyamán letárgyalhatnák, mert akkor nem volna szükség annak mó­dosítására. De siettetni a kiegyezés megkötését nem akarja, a külföldi ke­reskedelmi szerződések megkötése pe­dig igen sürgős. Ezért emlitette a ki­egyezés módosítását. Nessi Pál szintén napirend előtt kérdést intéz Kolozsváry honvédelmi miniszterhez, miért hívták be a tarta­lékosokat éppen aratáskor, a midőn tudvalevőleg a legszorgosabb a mezei munka. Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter megígéri, hogy ez ügyben vizsgálatot indít és ennek eredményé­ből jelentést fog tenni a Háznak. Ezután folytatták a miniszterel­nöki programra tárgyalását. Barabás Béla kérdi a miniszter- elnököt : mi a véleménye a nemzeti vívmányokról, nevezetesen a magyar szolgálati nyelvről a hadseregben, a czimerről és a zászlóról? Határozott választ kér —■ úgymond — a minisz­terelnöktől, mert a függetlenségi párt ettől teszi függővé a további küz­delmet. Szünet után. Tomassics Miklós horvát minisz­ter a minap tartott beszédje miatt őt ért támadásokkal szemben kijelenti, hogy mélyen sajnálja, hogy inkrimi­nált beszédjének egyik passusát félre­értettén: és félremagyarázták. Hivatko­zik arra, hogy mindig hazafias, magyar érzelmű volt, s az is marad. Eötvös Károly tartott ezután nagy beszédet, melyben tönkresilá- nyította a bán szánalmas programm- ját s e közben nem egyszer harsogó derültséget keltett. Eötvös egyébként nagy pálhosz- szal polemizált a bánnal Eötvös be­széde után az ülés véget ért. 2 Szatmár, csütörtök TÁVIRATOK. Béke a Kossuth-pártban. Budapest, július 1. (Saját tudósítónktól.) A függetlenségi-párt j válságát ma békésen intézték el. °Kossuth Ferencz a nála járt kép­viselők küldöttségének kijelentette, 'hogy elvállalja újra az elnökséget és minden tekintetben szolidaritást -Jvátlal a párt tagjaival, mert meg­győződött, hogy Héderváry meg­szegte szavát, s mit sem akar tudni arjr^lpj mit a megegyezés alkal­mával megbeszéltek. A független­ségi párt e tárgyban ma este újra értekezletre gyűlt össze, a melyen most- már-határozni fognak a párt­nak a bánnal szemben követendő SZATMÁRI magatartásáról. A konferenczia elő­reláthatólag az éjféli órákig fog tartani, s a határozat valószinüleg az obstrukczió folytatása lesz, Hol legyen a tisza-becsi emlékoszlop? Értekezlet a városházán. Szatmár, julius 1. (Saját tudósitónktól.) A kuruez korszak történelmének egyik ragyogó lapja az, mely a hős kuruczhadnak a labanczsereg felett aratott tiszabecsi győzelmét megörökíti. Két hosszú év­századon keresztül élt és él ma is a magyar nemzet közludatában e fényes győzelem emléke. A történelem mintha kőbe véste volna e napot, úgy él az a szabadsá­gáért vérét ontó magyar nemzet emlé­kében és élni fog örökké. A história e tündöklő gyözelmü hadművelet szín­helyéül Tisza-Becset jelölte meg. Év­századok tűntek el a nevezetes nap óta, de eddigelé még senkinek sem jutott eszébe vita tárgyává tenni azt, hogy a győzelem színhelye nemTisza- Becs volt. A tisza-becsi emlékoszlop hova építése tárgyában tegnap tartott érte­kezlet egyes tagjai mégis—feltevések, hypothezisek alapján — lerombolni igyekeztek a történelem által bebizo­nyított és az egész ország által igaz­ként elfogadott ama tényt, hogy a győ­zelem színhelye Tisza-Becs volt. A felhozott érveket ezúttal nem vesszük taglalás alá és nem bocsátkozunk azok bírálatába. Tiszteljük mindenkinek a véleményét, bármilyen irányban ver- gáljanak is azok. Minthogy azonban országos fon­tosságú históriai emlékmű felállításáról és hova helyezéséről van szó, az érte­kezlet többsége által hozott határozat felett szükségesnek tartjuk véleményün­ket nyilvánítani, mert. ha a meghozott határozat valamely módon megváltoz­tatható nem lenne, úgy előre is meg­jósolhatjuk, hogy a megnyilatkozó köz­vélemény ezért a határozatért feltét­lenül el fog bennünket Ítélni. Mit is mond a határozat ? Azt, hogy „a tisza-becsi fényes győze­lem emlékére Szatmár vármegye és Szatmár város hazafias közön­sége által emelendő emlékoszlop a tisza-ujlaki hídfőnél helyezendő el.“ Az tehát a kérdés, hogy Tisza- Becsen aratta-e a dicsőséges győzel­met a hős kuruez had vagy pedig Tisza-Ujlakon ? Erre a kérdésre egyenes, határo­zott, nem pedig tapogatózó, ingadozó, bizonytalan talajon mozgó felelet adandó. A történelem minden kétséget kizárólag megadta a határozott felele­tet. A magyar nemzet szentesítette a történelem által megörökített tényt. Az a győzelem, mint a tisza-becsi győze­lem él a köztudatban. Nem paradoxon tehát, ha azt az emlékoszlopot mégis Tisza-Ujlakra helyezzük. Az az ok, mert itt többen látják, nem fogad­ható el. Hiszen akkor legjobb lenne Budapestre helyezni, mert ott a leg­többen látják. A hozott határozat tehát nem felel meg a históriai ténynek. Talán még nem kéM és reparálni lehet a téves határozatot! Az értekezlet lefolyásáról röviden a következőkben számolunk be: HÍRLAP A tisza-becsi emlékoszlop tár­gyában Nagy László alispán elnök­lete alatt rendkívül népes értekezlet volt tegnap délelőtt a városháza közgyűlési termében. Az alispán melegen üdvözötte a bizottságot és a gyűlést megnyitotta. Nagy Sándor tb. megyei fő­jegyző felolvasta a helyszíni szemlét tartott szükebb körű bizottságnak a helyszínén felvett jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv felolvasása után az emlékoszlop hova helyezése tár­gyában indult meg egy másfél óráig tartó hosszú vita. Kende Zsigmond vezette be a vitát, a ki szerint a históriai igazság megköveteli, hogy az emlékoszlo­pot Tisza Becsen kell felállítani és pedig ott, a hol a három községi ut összefut. Ezek az utak idővel or szágutak lehetnek és igv czélszerii, hogy az emlék oszlop erre a helyre kerüljön. Fejes István dr. ellenkező véle­ményen van. A kuruez sereg circa 8000 emberből állott; lehetetlen tehát, hogy egy ilyen nagy hadtest győzelme olyan kis helyen összpontosuljon. A győzelem színhelye nemcsak Tisza Becs, hanem Tisza-Ujlak is és mint­hogy a tisza-ujlaki hídfőnél három or­szágút találkozik, azt a helyet ajánlja. Papp Kálmán hasonló szellem­nyilatkozik, A kérdéshez hozzászólott még Domahidy Sándor, Nagy Sándor, Farkas Antal dr. és még többen, a kik pro és kontra vitatták a kérdést. Végre is a kérdést szavazat alá kellett bocsátani. A hozott határozatot bevezető sorainkban ismertettük. Nagy László alispán, elnök, ez­után az idő előrehaladottságára való tekintettel d. u. háromnegyed 1 óra kor az értekezlet herekesztette. Az iskolák uj beosztása. Szükséges tudnivalók a jövő tanévre. Szatmár, julius 1. (Saját tudósitónktól.) Az isko­lai tanév befejezést nyert. Bezárultak az iskolák kapui és a sok ezer gyer­meksereg elszéledt a szélrózsa minden irányába. A két hónapi nyári vakáczió jól esik tanulónak és tanítónak egy­aránt. A tanulásban kifáradt gyermekek agya két hónapig pihenni fog és a mindennapi gondterhes tanulás helyett a gondtalan, testedző játék édes örö­meit élvezik. A fáradt test felfrissül, az izmok megerősödnek, az arezok ki­pirosodnak és szeptemberben ujult erő­vel lát hozzá a jövendő generaczió az iskola által nyújtott elméleti ismeretek elsajátításához. Az uj iskolai tanévvel az elemi oktatás terén nevezetes újításokat lép­tetnek életbe, a miket az iskolák álla­mosítása és az államosítás kapcsán lé­tesített tervszerű, rendszeres beosztás tett szükségessé. Az uj beosztás két­ségkívül helyes, mert az egy város részben lakó tanköteles gyermekek egy iskolában lesznek csoportosítva, mi ál­tal a gyermekek nevelésszerü oktatása válik lehetségessé. Minthogy a szülők nem ismerik az elend iskolák igazgatósága által a jövő tanévre vonatkozólag kibocsátott rendelkezéseket, szükségesnek tartjuk ezekre az intézkedésekre, az uj rendre és beosztásra a szülők figyelmét fel­hívni. Az igazgatóság által kibocsátott rendelkezés a következő : A következő 1903—90-1. tanévre úgy az elemi, mint az ismétlő iskolá­ban a beiratások szeptember 1.. 2., 3. és 4. napjain történnek délelőtt 8—12 óráig. A népoktatási törvény értelmében elemi iskolakötelesek azok, a kik f. évi augusztus 31-ig 6 évesek elmúltak, de 12-ik életévöket még nem töltötték he ; a kik pedig augusztus 31-ig 12 ével 1903. julius 2. 148 szám. betöltötték, de a 16-ikba még nem lép­tek át, azonban nem közép-, kereske­delmi, vagy ipariskolai tanulók, köte­lesek ismétlő iskolába járni. Felhivatnak a szülők és gyámok, valamint a cselédet tartó gazdák, hogy a gondozásuk alatt álló, illetve szol­gálatukban levő tanköteles gyermeke­ket a nevezett idő alatt, saját jól fel­fogott érdekükben, a megfelelő isko­lákba írassák be. Szeptember 5-ik napján az elemi iskolai tanulók isteni tiszteleten vesz­nek részt, ennek végeztével lesz a tanév megnyitása és 7-ikén a tanítás kezdete, az ismétlő iskolában pedig 13-ikán. A beiratásnál tartoznak felmu­tatni : 1. Azok, kik az itteni iskolába jár­tak, az elmúlt tanévről iskolai „Érte­sítő könyvüket.“ 2. A más intézetből jövők „Érte­sítő könyvet“ vagy iskolai bizonyítványt, továbbá születési- és ujraoltási bizo­nyítványt. 3. Az uj tankötelesek életkorukat igazoló születési bizonyítványt, a mit az anyakönyvvezetői hivatalnál előre szerezzenek be. Igazgatóság a szülök és gyámok figyelmébe ajánlja a következőkét: Gondnokság a város területét a beiskolázások szempontjából az alább közölt négy körzetre osztotta fel; a val­lás- és közokt. miniszter urnák 1901. évben kelt rendeletével kiadott „Gond- noksági-Ltasitás“ 29. §-a 9-ik pontja értelmében tudomásra hozza, hogy tanköteles gyermekét minden szüle vagy gyám a lakóhelyének megfelelő körzet iskolájába köíeles beíratni és a tanuló tanévközben csak a lakóhely változtatása esetén léphet át a meg­felelő körzet iskolájába. Tudomásra hozza továbbá azt is, hogy V., Vl-ik fiú és leány osztály az I-ső körzeten, vagyis a Rákóczi-utczai iskolánál lesz; épen ezért ezen osztá­lyok növendékei az egész város terü­letéről — a Szatmárhegy kivételével —- ezen körzet iskolájába járnak és ugyanott tartoznak magukat beíratni. Az egyes körzetekhez a követ­kező utczák és területek tar toznak : I, körzet. Bákóozi-utczai iskola. Kazinczy-utczának a Zárdaköz és Viz-utcza szegletétől délre első ré­sze 1—19 házszámig, Viz- és Kölesei- utczák. Károlyi-köz, Deáktér, Széché­nyi-, Eötvös-, Szirmai-, Kossuth L.- és Majláth-uLczák, Hidköz, Bánvai-ut, Ba- tizi-országut, az Attilla-utczábó! kive­zető Batizi-utig ; Belső postakert, Ékes­kert, Felső-Szamospart, Csatorna-utcza Sétatér-köz, Hunyadi-utcza, Attila-utcza átvágásáig 1—25 házszámig; Attila-ut­cza, Árpád-utcza, Csokonai utcza szög­letéig, 1—28 házszámig; Árpád-köz, Csokonai-, Rákóczi- és Hám János-ut- czák, Színház-, Templom-, Iskola- és Görbe-közök; Verbőcy-utczaBercsényi- utcza beszögeléséig, 1—14 házszámig ; Bercsényi-utczának Verbőczy-utczától nyugotra eső része, Dinyéskert. II. körzet. Kinizsy-utczai iskola. Toldi-köz, Hajnal-utczánaka Tol­di köztől keletre eső része 17 házszá­mon kezdve végig ; Külsösor 15. ház­számtól végig ; Külterületnek a Boros majorra] kezdődő keletre fekvő része, az ott lévő Halvány-, Pirosberek- és Nagyberek lankákkal, Vasúti indóház, Kossuth-kert, Szentvér; Vesselénvi-ut- czának a Toldi-köz szegletétől keletre tartó része 45. házszámtól végig; Zárda-köz-, Pázsit-, Kinizsy-, Szivár­vány- és Nyíl-utczák, Kinizsi-köz, Szi­várvány-köz, Pázsit-köz; Árpád-utcza, Csokonai-utcza beszögelésétől 29 ház­számtól végig. Kisfaludy-utcza; Ber- csényi-utcza, Verbőczi-utcza beszögelé­séig, 24. házszámtól végig, Bocskai-ut- cza és köz; Hunyadi-utcza Attila-ut- sza beszögelésétől, 26. házszámtól vé­gig, Hanyadi-köz, Teleki utcza. III. körzet. Wesselényi-uiczai iskola. Hajnal-utczának a Toldi-köztől nyugotra eső része, 1 — 16 házszámig, Külsősor 1—14. házszámig ; Külterü­let: Felsőfordulónak a temetővel kez­dődő nyugoti része. Közép- és Alsó­forduló, az ott fekvő Sziget-, Kökért, Borszeg, Latorszeg, Szerencse-kert stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom