Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-20 / 266. szám
266 szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1908. november 20 3. készült s most csak az utasitás módosítása van hátra, a mi hosszabb időt nem vesz igénybe. A mint a munkálattal készen lesznek, a törvényt ki fogják nyomatni. E helyütt megemlítjük, hogy a szatmári főszolgabírói hivatalhoz tegnap ötvennél több Amerikába szóló útlevél érkezett. A kivándorlók nagyrésze még ez éven szándékozik az uj világba vitorlázni. * A hadsereg nyelve. A tegnapi esküdtszéki tárgyáláson, a melyen Orosz Juont vonta felelősségre a bíróság halált okozó súlyos testi sértésért : a tanuk között volt néhány 5-ös baka is Az esküdtek ezektől a tanuktól várták volna az eseménynek hü és tiszta előadását, mert úgy a vádlott, mint az előző tanuk törvényadta joguknál fogva csak oláhul akartak a bírósággal beszélni. És mi történt, Derék vitézeinket, a magyar haza védőit egytől-egyig tolmács segítségével kellett kihallgatni, mert Hungária oszlopai egy kukkot sem tudtak magyarul. Ez az eredménye az „egységes“ hadseregben uralkodó „ideális“ álla pótoknak. Az öngyilkosságra bujtó telefon. Egy helybeli polgár szeretett volna a telefonhálózat előfizetőinek a sorába lépni. De alig vette kezébe a használati utasítást, — sápadtan nézett körös-körül. — Mit tegyek'? — suttogja. — Hozzánk jött s kérdezé, a telefon utasításait minden előfizetőnek be kell-e tartania ? — Természetesen. — De én nem akarok meghalni! ___9 — Tessék csak elolvasni a telefon előfizetőinek névsorát tartalmazó könyvecskén ezt a figyelmeztetést, mely igy szól : A mozogható horgon egyik hallgató mindig rajta kgjon! Kérem én nállam csak én vagyok hallgató, más nem hallgatja telefonbeszélgetéseimet, hát én felakasszam magam ? — Nem tudunk felelni, de azt hisszük, hogy a választ a telefonhálózat igazgatósága sem tudja megadni. * Intés a kivándorlóknak. Az Empreza de colonisacae Braziléira nevű vállalat magyar gyarmatosokat szándékozik Brazilliába telepíteni. A belügyminiszter erről értesítette a debreczen! rendőrséget és óva int mindenkit, hogy e vállalat ügynökei csábos ígéreteinek hitelt adjanak, mezt Brazilliában az éghajlati, egészségi és kereseti viszonyok kedvezőtlenek és sok panasz merült fel. hogy a munkásokkal rosszul bánnak. Nagy kárukra van az is, hogy az ottani nyelvet nem ismerik és igy kivándorlásukkal rendesen a legnagyobb nyomorba jutnak. * A kurtavas és a kikötés. Valahány kaszárnya van az országban, mindegyikben jókedvre derültek ma a katonák, mert két félelmetes büntető eszközt: a kurtavasat és a kikötő-készüléket a lomtárba tették és csak kivételes alkalommal, különösen háborúba veszik újra elő. Mindkét fenyitő eszköz régóta divatban volt Európa valamennyi hadseregénél, s nálunk a testi fenyítések közül ez a kettő maradt meg napjainkig. A kurtavas minden századnál két példányban volt meg, a kikötéshez csak a kaszárnyákban levő fogházhelyiségekben volt külön oszlop, gyakorlatok alkalmával jó volt bárminő egyenes faderék, vagy ajtófélfa. A fogházhelyiségekben levő kikötésre szolgáló oszlopok, mint használatból kiment régi eszközök tovább is ott maradnak, a kurtavasakat azonban ma eltüntették a század irodáiból. * Aki 20 óra alatt tanít Írni és olvasni. Tanügyi körökben nagy feltűnést kelt Gabel Gyula fővárosi tanítónak uj módszere, melylyel a gyermekeket 50 óra alatt megtanítja írni és olvasni. Uj módszerét Gabel a múlt héten mutatta be a Bezerédy-utczai községi elemi iskolában. E próbaelőadást a kultuszminisztérium megbízásából Ujváry Béla királyi tanácsos is végighallgatta s konstatálta, hogy Gabel 20 órás módszere beválik. A módszert a főváros iskoláiban előreláthatólag fel fogják használni. Úgy tudjuk, hogy Gabel Gyula a módszerét már külföldön is bemutatta s például Prágában nagy feltűnést keltett, Budapestre is küldtek már külföldi tanítókat, hogy e módszert tanulmányozzák. Majd, ha a külföld a módszert magáévá teszi, tán itthon is kezdenek rá hederiteni. Itt egyelőre még nehezen vesznek róla csak tudomást is, mert köztudomásúlag más *kapaczitások< próbálkoznak az olvasás terén uj módszerek megteremtésén. A hely tehát el van még foglalva. * Szerencsétlenség az országúton. A Szatmár—batizi országúton tegnap csaknem végzetes szerencsétlenség történt, a melynek kicsi hijján egy szép, fiatal leány esett áldozatul. Koznia Margit zárdanövendék ugyanis elhatározta, hogy az egynapos vásári vakácziót Batizon lakó szüleinél tölti el. Délben fel is ült egy batizi ismerőse kocsijára, a mely minden akadály nélkül robogott az országúton. Batiztól nem messzire a sok vásáros szekér úgy össze torlódott, hogy szinte lehetetlen volt a közlekedés. így történt, hogy a kocsi a magas töltésen felborult és a rajta ülők a nagy mélységbe zuhantak. A szerencsétlenül járt utasok között Kozma Margit sérült meg igen veszedelmeseu. A fiatal leány az esés közben bal karját törte ki. Kozma Margitot még tegnap este behozták Szatmárra és lakásán ápolják. * A sorozás a vármegyében. Emlitettük már hogy az uj honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a vármegyék készüljenek elő a november 23-tól deczember 23-ig megejtendő üjonczozásra. Noha ebből nem lesz semmi, mert az obstrukcziö tovább folyik, a hatóságok kénytelenek voltak eleget tenni a rendeletnek, az itt kővetkező ujqn- czozási tervet készítették el: Nagykároly város, november 22., 23, 24., polgári elnök Nagy László vm. alispán, polgári orvos Dr. SerLy Gusztáv vm. főorvos. Erdődi járás november 25.. 26., 27., 28., polgári elnök Böszörményi Sándor vm. biz. tag, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vm. főorvos. Nagybányai járás november 29.. 30.. deczember 1., 2., 3., polgári elnök Ilosvay Aladár vm. főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos. Nagybánya város deczember 4., 5., polgári elnök Ilosvay Aladár vm. főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos Felsőbánya város deczember 6., 7„ polgári elnök Ilosvay Aladár vm. főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos Nagykárolyi járás deczember 8.. 9., 10., 11., 12., polgári elnök Nagy László vm. alispán, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vm. főorvos. Szatmári járás deczember 13.. 14., 15., 16., 17., 18.. polgári elnök Böszörményi Sándor vm. biz. tag. polgári orvos Dr. Fekete , Sámuel vm. főorvos. Csenden járás deczember 20., 21.. 22.. 23., polgári elnök Szuhánvi Ferencz vm. biz. tag. polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vm. főorvos. Fehérgyarmati járás november 22., 23., 24.. polgári elnök Szegedv Antal vm. biz. tag. polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos. Nagysomkuti járás november 25 . 26., 27., 28., polgári elnök Mán Lajos vm. biz. tag, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos. Mátészalkai járás november 29.. 30., deczember 1., 2., 3., 4., polgári elnök Nagy László vm. alispán, polgári orvos Dr. Serly Gusztáv vm, főorvos. Szín érváraljai járás deczember 17., 18, 19., 21. 22., polgári elnök Nagy Sándor vm. tb főjegyző, polgári orvos Dr. Fekete Sámuel vm. főorvos. TANÜGY. — Az uj tanügyi programm, A napi — de még a szaksajtónak egy része a kormányelnök által előterjesztett tanügyi programmot reakczio- náriusnak. vagy legalább is túlságosan konzervatívnak állitja, mert nem akar nyakra-főre államosítani. E felfogás merőben téves voltát a »Magyar Taniigy< nagyon helyes világításba helyezi, midőn Wlassics Gyula volt miniszternek az államosítás kérdésére vonatkozó szavait az uj kor- mánvelnők szavaival szembe állitja s arra a helyes konklúzióra jut. hogv a mostani és a volt korrnánv e téren vallott elvei közt semmi külömbség nincsen. íme Wlassics Gyula szavai : Ismételve hangsúlyozom, hogy a népoktatási törvény által a hitfelekezetek számára biztosított iskolafentartási jogot elvenni, avagy korlátozni nem szabad és hogy a népoktatásügy teljes államosítása hazánkban nemcsak hogy nem szükséges, sőt az bizonyos tekintetben helytelen is volna, mert kizárná a közoktatás terén szükséges nemes versenyt; mindazonáltal a tények feltárása után azt is ki kell mondanom, hogy a hitfelekezeteknek iskolaállitási joga csak az esetben és addig érinthetetlen, a mily mérvben és a meddig képesek a m- ryar nemzeti állam érdekeinek megfelelő ha v és a közéletre is kiható népnevelést bizton Hát ez valóban ugyanazt az elveket proklamálja, melyeknek alapján a Tisza-kormány is áll. Csupán csak egy óriási különbség van a programm közt, az t. i., hogy a nem minden áron való államosítás elvéből a Tisza-kormány levonni kívánja a helyes következtetést is, hogy a felekezeti iskolák munkásai ne álljanak hátrább, mint az állami iskolákban működők, teljesítvén mindkettő egyaránt állami feladatot. TÖRVÉNYKEZÉS. A gyninázium sikkasztó ja. Patai Györgyöt elitélték. /Saját tudósítónktól.) Ez év junius hó 1-ső napjaiban bus arczczal jártak a szatmári kir. kath. főgvmnázium diákjai. Kétségbe voltak esve, szidták a m. kir. postát, mert a szülei háztól érkezett megszokott pénzküldeményeket még junius 5-én sem kapták meg. Igaz ugyan, hogy rendesen minden hónap második harmadik napján siettek le az osztályokból Patai György pedellus Iákásába s ott felvették a pénzűket, de júniusban nemcsak hogy pénzt nem kaptak, hanem még Patai pedellus uramat sem találták a lakásán. Végre, a mikor már elfogyott a diákság türelme s jelentést tettek az intézet igazgatóságánál, a mely magához hivatta Patai Györgyöt. A pedellus a legnagyobb határozottsággal jelentette ki az igazgatónak, hogy nyomban felhozza lakásáról a postakönyvet és a felvett pénösszegeket, de Patai nem tért többé vissza az irodába. Egyenesen az állomásra ment s a hét órakor induló budapesti vonattal elutazott. Másnap mindenütt keresték Patai Györgyöt, de sehol se találták. Ekkor az igazgatóság érdeklődni kezdet* a postánál s ott kitűnt, hogy a pedellus június elsején, épp úgy mint máskor — felvette a d tikok pénzét. E felfedezés folytán az igazgatóság féljék <■- tette Patait a rendőrségnél, a mely megindító 1 i a vizsgálatot s kiderítette, hogy Patai a diai c pénzének egy részét elkártyázta, a megmaradt összeggel pedig Amerikába akart vitorlázni. A rendőrség ezután megkereste a kikötővárosok rendőrségeit és Hamburgban épp akkor fogták el Patait, a mikor egy Amerikába induló hajóra akart felszállni. Patait néhány hét múlva Szatmárra szállították és a kir. törvényszék tegnap tartotta meg ez ügyben a főtárgyalást. A tárgyaláson Papp József elnökölt. Szavazó birák voltak Pap Endre és Horváth Benő. Ügyész Orosz Sándor. Patai György a főtárgyaláson beismerte tettét. Részletesen elmondta, hogy miképen történt a sikkasztás. Azzal védekezett, hogy régi vágyát, az Amerikába való kivándorlást akarta megvalósítani s ezért lopta meg a diákokat. A kir. törvényszék a bizonyítási eljárás befejezése után Patai Györgyöt sikkasztás miatt 6 hónapi fogházra Ítélte. Az eltöltött vizsgálati fogságból 5 hónapot beszámítottak neki. Kiadja: szerkesztőség. U R A K. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek u.jcLon.sa.g'a.ira,, felhívja a m, t. úri közön~ ség b. figyelmét — Szatmár. Deáktér, Fetiérház mellett. posztó és gyapjuszfivet kereslet Ugyanott az egész konjinensen elismert nagynevű Martin C. Ltd & Sons angol gyapjúszövet gyárosnak egryed."0.11 rajtára,.
