Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-18 / 264. szám
A SZATMÁRI és SZATMÁRMEÖYtl FÜGiiETLENSEil ás 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS Helyben házhoz hordva: Egész évre 12 K. Fél évre . 6 K. Negyedévre 3 K. Egy hóra I K. ARAK: Vidékre postán küldve: Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.1 Egész évre 16 K. | Negyedévre 4 Fél évre . 8 K. | Egy hóra . 2 K. K. Felelős szerkesztő : Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével HARSÁNYI SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hi rde- tések, valamint a lap szellemi részét illető levelek külden dók. Tisza és a tisztviselők. Szatmár, nov. 17. Nem hihetjük, hogy Tisza István tervszerűen cselekszik, amikor nemcsak magának az országnak, hanem az ország egyes rétegeinek is a tönkretételén mesterkedik. De nem hihetjük azt sem, hogy mentségül szolgálhat az, hogy nem tudja, hogy mit cselekszik. Mit akar hát Tisza István azzal, hogy lehetetlenné tesz minden boldogulást ? Programmbeszédében olyan komornak ecsetelte az ország gazdasági erejét, hogy rémüldözve fordul el az országtól mindenki, aki arra számított, hogy itt már legközelebb megkezdődik a gazdasági munka. A vállalkozás ijedten visszavonul, az üzlet megdermed, a munka kétségbeesik. És Tisza István visszavonja a beruházási-kölcsön javaslatát, hogy még nagyobb legyen a gazdasági boldogság. Azután pedig nekiront a magyar társadalom egy hatalmas rétegének, a tisztviselői karnak. Visszavonja a fizetésjavitásról szóló javaslatot. Ez is a boldogságot szaporítja. És következik a tönkretétel utján a legújabb stáczió. A minisztériumból elbocsátanak száz és száz alkalmazottat. Hadd öntözzék a diadalmas kormányvezér útját a tönkretett családok könyei. Hanem ez csak az introdukczió. De nyomába szakad rögtön a folytatása is, amelynek reform a neve. A tisztviselői kart végképen megnyomorító reform. A minisztériumokban megváltoztatják a munkaidőt. Eddig nyolcztól kettőig tartott a hivatalos munka ideje, ezután délelőtt három órát, délután is három óra hosszat dolgoznak majd a hivatalokban. A nagy urak, már pedig gróf Tisza István és minisztertásai is nagy urak, nem értik meg, hogy mit jelent ez az időkettéosztás a tisztviselő életében. A nyomorúságosán fizetett, gondokkal küzködő hivatalnok szegény életében. Ez a hires reform megfosztja a tisztviselőt a java kenyerétől. Mert ettől a reformtól lehetetlenné lesz a tisztviselőnek a délutáni foglalkozás. Ez a reform vakmerő merénylet a polgári osztály jó részének prosperálása ellen. Nyomorúságba lök ezer meg ezer családot. Miért áll be Tisza István a polgári züllés ágensének? Mit akar vele,hogy ne csak a közvélemény ostorozza, hanem a tönkbe kergetett nyomorúságos egziszten- cziák átkozzák is ? Mit akar a tisztviselőktől ? Megfosztja őket reményeiktől és elveszi tőlük a kenyerük javarészét? Nem ad nekik pragmatikát, de ad nekik még nagyobb, rettenetesebb függést. Hadd legyenek a gondoknak is rabszolgái. Szatmár, november 17. A zsidók. Mikor Szatmáron, úgy 8—10 nap előtt, a választási mozgalom megindult, e sorok írója hosszasan beszélgetett a választás esélyeiről egy eló'kelő kormánypárti zsidó választópolgárral. A zsidó polgártárs leplezetlenül kifejezte antipathiáját Hieronymi személye ellen, de — a mint mondotta — imponál neki a miniszter, s igy valószinünek tartotta, hogy a zsidó szavazók túlnyomó többsége a miniszterre fogják adni voksukat. Azóta mind nagyobb dimmenziókat öltött a választási mozgalom, s e közben alkalmunk volt a zsidóválasztók hangulatát és magatartását megfigyelni. Vasárnapig a hangulat határozottan kedvező volt a zsidók körében Hie- ronymire nézve. De azóta nagyot fordult a világ és a miniszter ur balsorsa közbevetett egy — polgármesteri koriesebédet. Ez a lukullusi lakoma hirtelen megváltoztatta az intelligensebb zsidó-választók hangulatát és a leginkárnátusabb kormánypárti izraelita is méltatlankodik a sok fogásu bankett miatt. Mert a banketten az történt, hogy meghívták arra pl. Fejest, meg Mát- ragt, de olyan tekintélyes és a zsidóság körében I vezető férfiakat, mintF/’/ederdrt, Cs. Mager Károlyt, vagy Ileidelberget, aki — mellesleg megjegyezve — sietett tisztelegni is, mellőzte Pap Géza polgármester ur. Más alkalomból számba sem veszik ugyan az ilyen sértő ignorálást, mert — úgy tudjuk — hogy egyetlen zsidó sem éhes a polgármester ebédjére, de most, a midőn a kormánypárt különösen a zsidóválasztók nagyszámú szavazataiba veti győzelmének minden reményét, nem csoda, ha ezek a mellőzött és lenézett szavazók indignálva adnak kifejezést ama nézetüknek, hogy hát ők még sem olyan, a hatalomtól függő barmok, akiket polgármesteri parancsszóra lehet tömegesen a szavazó urnához hajtani. Egyik tekintélyesebb kormánypárti zsidó szavazó hitsorsai körében ma ivet körözött, a melyen minden egyes aláiró — eddig 19-en vannak — arra kötelezte magát, hogy szavazatát Uray Gézára, a függetlenségi párt jelöltjére adja. Pap Géza polgármester ur pedig remélhetőleg meg fogja tanulni ebből, hogy a zsidóválasztók nem olyan közönséges csorda, a melyet ő, podesztai hatalmánál fogva, egyszerűen a kormánypárt iszapos válujához terelhet. A slepphordozók. Abból az alkalomból, hogy Hieronymi miniszter ur Ö kegyelmessége egy programmbeszédnek nevezett kormányelnök re- citatió erejéig leereszkedett választói közzé, az összes budapesti lapok megemlékeznek a beszéd »sikereiről.« A távolság szebb világitásba helyezi a történteket. A kormány kivezényelt alakjainak az indóház perronján való kényszerű megjelenéséből élénk fogadtatást, a vasárnapi sétáló publikumból pedig impozáns bevonulást konstatáltak a kormány újságai. Hát még a beszéd ? Gyöngye a programm- beszédeknek, írja a sok sugalmazott slepphordó. Szerintünk is az gyöngy, de hamis gyöngy. Hamis a hangja, hamis a tartalma. Egyszerű akart lenni a kegyelmes ur, olyan egyszerű, mint a polgárság függetlenségi jelöltje, kinek nincs szüksége igaz magyar voltára hivatkozni. Hangja remegett a meghatottságtól, midőn magát választói jóindulatába ajánlotta, de agya rejtett sejtjeiben ott volt a gondolat: »Jaj nektek, ha nem szavaztok rám. Én nem igerek, de nem is adok semmit — megválaszttok; nem Ígérek, de adok — sok rosz- szat, ha meg fogok bukni! Ez volt a kegyelmes nemes egyszerűségének háta mögött, ezért gondolja magában ma is, mikor fényes dolgozószobájában olvasva a magyar nyelvű schwarzgelb újságok dicsériádáit, visszatekint az elmúlt vasárnapra. Mennyire más volt minden, mint a hogy a lapok leírták, s mennyire úgy volt, mint a hogy azt a mi lapunk hozta. Kedveskedő és stré- berkedő főkortesei valószinüleg, kissé borsos kifejezések mellett megküldték neki a »biztos kerületből € ezt a referádát is. A világot, kinek az egészhez nagyon kevés köze van, lehet ámítani, de az Excellentiás ur — sajnos — nagyon látja a jövendőt. Nem volt biz az a vasárnap olyan magasztos, mint azt neki nyomtatott és élőszóval bebeszélni akarják. A kegyelmes ur végig olvassa beszédét is az újságokból. És maga is bizonyára úgy találja, hogy keveset mondott. Nem volt elég széditő a programúiban, nem volt eléggé nemzetiszinüen elmondva, a sok lelket-szivet csavaró fekete sárgaság. Hiába többet mondani nem volt szabad. Tiltja a felsőbb forum, a kormányelnök ur, kinek még o y magas katona, mint Hieronymi ő Excellentiája is alá van rendelve. Az istenadta nép pedig, ki egy-egy nem tetsző közbeszólással ugyancsak bizonyítgatta »kormánypárti« hitvallását, s akinek csudálatosképpen mégis van szavazati joga, sehogy sincs megelégedve a vasárnapi beszéddel. Hazugság, ámítás az egész. Labancz mondta el a kuruczok- nak, azoknak a nyelvén, de nem a szivök szerint. Kiabálhatnak hát azok a bizonyos újságok, telekürtölhetik széles e hazát Hieronymi sikereivel, a vége csak az lesz, hogy annak a kis lapocskának, a mely azon a bizonyos munkatermelő íróasztalon ugyancsak húzódik a kegyel mes ur haragos szeme elől, lesz igaza : »Hieronymi Károly meg fog bukni!« Debreczen uj főispánja. Puky Gyula lemondása óta széles körben képezi Debreczenben élénk diskusszió és kombináczió tárgyát, hogy ki lesz Debreczen város és Hajdumegye főispánja. A napok óta forgalomban levő nevek mellett, most mint biztos jelöltet emlegetik a Beöthy Pál nevét. Hogy az újabb kombináczió mennyiben válik be, már a közeli napokban hivatalos formában adják meg rá a választ. 13 Áil TjVSiI karlsbadi czipőraktárát ajánljuk a t. vevőközön- XwO wAÍ £ UlOP ségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. A Közvetlen a Pannónia szálloda melleit Szatmár és vidéke legnagyobb czipöraktára. Megérkeztek az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermekczipők és csizmák a leg-jobb kivitelben.
