Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-11-13 / 260. szám

260 szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 13. 3. mat keltett mindenütt s az utezákon járók si­koltása bizonyította, hogy kis események is mennyire megijesztik a gyönge idegzetű embe­reket. A fekete lepelbe borított városban esajj egy-egy helyen ragyogott fel halovány rezgő fénynyel a petróleumlámpa, a mihez később azok a százszámra meggyujtott gyönge gyertya­lángok sorakoztak, melyek a sötétben maradt s fejvesztetten futkosó kereskedőknek nyújtottak nagy rnegkönyebbülést. A sötétség rossz tanácsadó és alkalmat ad a manipuláczióra. Az alkalom pedig, mely majd­nem öt perczig tartott, úgyszólván kínálta ma­gát. Sokan éltek is vele s jelentékeny összegre rúg az a kár, a mit a villamáram hirtelen meg­szakadása a kereskedőknek okozott. Az egyptomi sötétség a központi telefonnak is derekas munkát adott, mert egyszerre 60-an is kérték a villamos gépházat. Alkalmunk volt — véletlen összeköttetés révén — végig hall­gatni ennek a hatvan embernek beszédjét, a kik egytől-egvig könyörögve kérték a gépházat, hogy megtudják az áramszakadás okát. Ennél bábelibb, pokolibb hangzavart még nem hallottunk. Választ azonban a villamos gépháztól senki sem kapott. Midőn pedig újból föl gyűlt a villany és elült az észvesztő hangzavar, mi is felhívtuk a villamos gépházat, hogy a baj okát megtudva, arról a közönségnek beszámolhassunk, ügy lát­szik azonban, hogy a villamos központi irodájá­ban nagyfokú idegesség uralkodott a tegnapi malheur után, mert a mi udvarias kérdésünkre a telefonnál levő hivatalnok izgatottan válaszolta: — Semmi! — és azzal gorombán lecsapta a kagylót. Erre a goromba eljárásra csak az a meg­jegyzésünk. hogy mi nem éppen egyéni passió­ból akartuk a baj okát megtudni, hanem közér­dekből, hogy a közönséget felvilágosítsuk és meg­nyugtassuk. Már pedig a villanytársulatnak is anyagi és erkölcsi érdeke, hogy a közönséget minden tekintetben kiszolgálja, s ha saját hibá­jából a közönségnek kellemetlenséget és kárt okoz, akkor tessék nyíltan a platzra lépni és megmondani, hogy mi volt a baj oka. Csak nem fogják elhitetni a közönséggel, hogy nem történt semmi, vagy hogy az áram minden ok nélkül tagadta meg a szolgálatot. Ok tehát igenis volt, de úgy látszik, hogy a gépházban alkalmazott mérges uraknak érde­kükben áll azt — agyonhallgatni! * Az uj honvédelmi miniszter beköszöntője. Nyíri Sándor, az uj honvédelmi miniszter Szat­már városa közönségét tegnap értesítette kine­vezéséről, egyben a törvényhatóság támogatását kérte a következő szövegű leiratban: ő császári és apostoli királyi felsége folyó évi november hó 3-án Bécsben kelt legfelsőbb kéziratával engem magyar királyi honvédelmi miniszterré legkegyelmesebben kinevezni méltóz- tatott. — Átvéve a honvédelmi minisztérium ve­zetését, hazafiasán üdvözlöm a törvényhatóság közönségét és egyúttal bizalommal kérem, hogy az állásommal egybekötött fontos és nehéz fel­adataimnak sikeres megoldhatása érdekében működésemet nem csupán törvényes kötelesség­ből kifolyólag, de őszinte hazafias készséggel is támogatni szíveskedjék Budapest, 1903. évi no­vember 6. Nyiri Sándor s. k. honvédelmi mi­niszter. * Az áttérő görög katholikusok. A szatmári gör. kath. egyház hívei még tegnap is erősen ra­gaszkodtak azon határozatukhoz, hogy Papp La­jos lelkészük áthelyezése esetén áttérnek a re­formátus vallásra. Papp Lajos tudvalevőleg tá­viratilag felebbezte meg a püspökség határozatát. A másodfokú egyházi főhatóság, a nagyszebeni érsekség, tegnap sürgönyileg értesítette az egy­háztanácsot, hogy Papp Lajos ügyét beható vizs­gálat alá veszik s a felmerült vádakat is felül­vizsgálják. Az ügyre vonatkozó iratokat a nagy­szebeni érsek már átkérte a szamosujvárosi püspökségtől s igy valószínű, hogy az érdemle­ges döntés a legközelebbi napokban meg fog történni. Az érsekség sürgönye a hívek között nagy megnyugvást keltett s remélik, hogy a püspök áthelyező határozatát megváltoztatják * Statisztika a halastavakról. A földmive- lési miniszter érdekes statisztikát küldött meg tegnap a szatmári főszolgabiróságnak. A kimuta­tás a tóhalgazdaságokról szól, a melyek az utóbbi esztendők alatt igen fejlődtek. Az or­szágban jelenleg 53 helyen van tóhalgazdaság. A tenyésztő tavak területe összesen 5972 hold, tehát majdnem kétszer akkora terület, mint a mennyi az ecsedi láp égése alkalmával elpusz­tult. A gondozott állóvizékben az okszerű halte­nyésztés 32 helyen, mintegy 4558 holdon hono- sult meg. Pisztráng költő telep is szép számmal van. Eddig 82 telepen tenyésztik a pompás ha­lat, még pedig kedvező eredménynyel, A süllő­vel betelepített állóvizek területe 4764 hold, természetes, hogy csaknem minden halastóban tenyésztik ezt a szapora halat. * A Kossuth-kert kibővítése. Még a tavasz- szal történt, hogy Szatmár várost egy elhibázott pőréből kifolyólag arra kötelezte a bíróság, hogy a Kossuth kert mellett lévő földeket a tulajdo­nosoktól megvegye. E bírósági határozatnak, akarva, nem akarva, eleget kellett tenni s igy történt, hogy elhatározták az erőszakkal kisajá­tított területeknek a Kossuth-kerthez való csa­tolását. A város gazdasági hivatala ez ügyben serényen dolgozott s az eddigi munkálatok any- nyira előre haladtak, hogy a Kossuth-kert ki­bővítését már legközelebb megkezdhetik. A ki­bővítésre és a földterületek parkírozására, Heine János és Lorencz Pál kertészek igen csinos ter­veket nyújtottak be a gazdasági hivatalhoz. A tervek fölött a Kossuth-kert rendezését intéző bizottság legközelebbi ülésén foglalkozni fog s ezután nyomban hozzá kezdenek a földek fel­töltéséhez, úgy, hogy a tavaszra csak a parkíro­zás és a virágdiszitések munkája marad hátra. * Petroleum-kartell A nagy közönséget kel­lemetlenül és károsan érinti a legújabb kartell, amelyet a petroleumfinomitó gyárosok most kö­töttek és ezáltal a czukorárak leszállításának ha­tását hátrányosan ellensúlyozzák valamennyi háztartásban. A november elsején létrejött kar­tell első intézkedése az volt, hogy a petroleum árát tizenegy koronával fölemelték, de az ár­emelkedés folytatását is kilátásba helyezték. Ez intézkedés nagy csapást jelent különösen a sze­gényebb néposztályra, a mely éppen a drágább téli időszakban kénytelen világitó szerét drágáb­ban fizetni. Kereskedőink tehetetlenül és tanács­talanul állanak e hatalmas tröszttel szemben, a melynek czélja a fogyasztó közönség kizsebelése a kereskedők fölhasználásával, akik e miatt egyéb áruik forgalmában szenvednek hátrányt. * Üres állások. A miniszterváltozásokat kü­lönösen azért szeretik, mert nyomukban rend­szerint egy csomó állás üresedik meg. Most is igy van, még pedig eléggé szaporán, annak da­czára, bogy az összeférhetlenségi törvény már korábban megritkitotla a miniszter-aspiránsok által betölthető állásokat. Tisza gróf már régeb­ben lemondott összes közgazdasági természetű állásairól. Tallián Béla pedig nem nagy mérték­ben volt angazsálva az állások terén, minek foly­tán ő utána csak egyetlenegy viczinális vasút elnöksége jut árvaságra. De még egy öröké ma­rad, anélkül, hogy az az övé lett volna. Ez a Takarékpénztárak szövetséges bankjainak elnöki állása lett volna, melyre Talliánt azért is különö­sen megnyerni kívánták, mert nagy szerepet ját­szott az előmunkálatok végzése körül. Tallián helyét most Mándy Lajosnak ajánlják fel. Hiero- nymi után, aki igazgatósági tagja volt az Arad- csanádi egyesült vasutaknak, az Erdélyi erdőipar és a Felsőmagyarországi bánya- és kohómü rész­vénytársaságnak, ezek az állások maradnak üre­sedésben. Még több állást foglalt el Berzeviczy Albert, aki ezek közül csak a Kisfaludy Társa­ság alelnökségét tartja meg, Nyiri Sándor után a Ludovika-akadémia parancsnoksága J üresedett meg, melyet már be is töltöttek pávai Vájná tá­bornokkal. f * Az uj miniszterek fogadónapjai. Gró Tisza István mint belügyminiszter minden csütörtökön délután fél 4—5-ig, mint miniszterelnök minden pén­teken délután 4—5-ig fogad kihallgatáson. — Berze­viczy Albert dr. vallás és közoktatásügyi miniszter rendesen minden csütörtökön délután négy órakor ad általános kihallgatást. — Hieronymi Károly kereske­delemügyi miniszter általános kihallgatását minden pénteken délután ötödfél órakor tartja meg. Jelent­kezni lehet aznap délelőtt 9—12 óra közt. — Tallián Béla földmivelésügyi miniszter a rendes heti kihallga­tásokat minden kedden délután fél öt órakor tartja a földmivelésügyi minisztériumban. — Nyiri Sándor honvédelmi miniszter a magánfeleket minden csütör­tökön délután négy órakor fogadja kihallgatáson. — Cseh Ervin horváth miniszter naponkint fogad (vasár­nap kivételével) délelőtt 10 órakor. — A régi minisz­terek közül Lukács László pénzügyminiszter ezután is hétfőn délután 3 órakor, Plósz Sándor igazságügymí- niszter csütörtökön délután 1 órakor fogad. Hieronymi leirata. a debreczpiii keresk. és iparkamarához. Szatmár, nov. 12. (Saját tudósítónktól.) Az uj miniszterek tudvalevőleg hangzatos frázisokkal spékelt leira­tokat szoktak küldeni a hatáskörükbe tartozó hatóságokhoz, melyben „áldásos“ működésükhöz az illető hatóságok „hazafias“ támogatását kérik egyúttal. Az uj kormány kinevezése óta renge­teg ilyen leiratot vitt a posta szét, Kárpátoktól az Adriáig. A többek közt Hieronymi Károly, az uj kereskedelmi miniszter is elküldötte a maga leiratát. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara tegnap kapta meg a miniszter pak- samétáját, a mely szószerint a következő: ö császári és apostoli királyi Felsége folyó hó 3-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával a m. kir. miniszterelnök ur előterjesztése alap­ján engem kereskedelemügyi m. kir. miniszterré méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Midőn ezt a kamarával ezúton is közöl­ném és tudatnám, hogy a kereskedelemügyi mi­nisztérium vezetését mai napon tényleg átvet­tem, egyszersmind felkérem a kamarát, hogy engem a reám váró fontos és közérdekű felada­tok teljesítésére irányulandó igyekezetemben tör­vényes hatáskörében támogatni szíveskedjék. Különösen becses az ipari- és kereskedelmi kérdésekben illetékesen megnyilatkozó kamarák véleményének megismerése reám nézve a mos­tani életbevágó fontosságú közgazdasági kérdé­sek napirenden léte alkalmával. A magam ré­széről biztosíthatom a kamarát, hogy őszinte nyílt, és tárgyilagos nézetnyilvánitásait minden­kor köszönettel veendem s saját hatáskörömben meg fogok tenni mindent, a mi hazai iparunk s kereskedelmünk megerősítése s fejlesztése érd • kében szükséges és állampénzügyi körülményein • közt lehetséges. Budapest, 1903. évi novemb r hó 5-én. Hieronymi. A debreczeni kamara a miniszter bekö­szöntőjére a következőket válaszolta : Nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur! Ö császári és királyi apostoli Felsége azon legfelsőbb elhatározását, melylyel Nagyméltósá­godat kereskedelemügyi m, kir. miniszterré ki­nevezni kegyeskedett, a kamara tiszteletteljesen tudomásul veszi s egyszersmind Nagyméltóságo­dat a magyar ipari- és 'kereskedelmi kormány­zat élén őszinte bizalommal és hazafiui örömmel üdvözli. Nagyméltóságodnak világszerte ismert ki­váló egyénisége, elméleti és gyakorlati tereket összeölelő tudománya, alkotási vágya és bátor­sága, a legjobb bizalommal töltik el a kamarát jövendőbeli működése iránt s már most készség­gel jelenti ki a kamara, hogy Nagyméltóságod vezéri zászlaja alá munkára és harczra kész ér­zülettel szívesen sorakozik. Vajha Nagyméltóságod kormányzása azon téren, melyet beköszöntő levelében szintén meg­érint, a közgazdasági létkérdések terén megvaló­sítaná azt a nemzeti ideált, melyet a kamarák s köztük a debreczeni kamara mindig oly nagy szeretettel és meggyőződéssel igyekszik szolgálni. Fogadja Nagyméltóságod a kamara ismé­telten kifejezett tiszteletteljes üdvözletét. Deb- reczen, 1903. november 11, Szabó Kálmán, el­nök. Szávay Gyula, titkár. Kiadja: A szerkesztőség«

Next

/
Oldalképek
Tartalom