Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-12 / 259. szám
259. szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 1.2 3. Eközben pedig az ablakfája recsegett-ropo- gott, jeléül annak, hogy az éj lovagjai közel vannak czéljukhoz. A biró megdöbbent. Érezte, hogy ha hirtelen segítséget nem kap, el van veszve. Bv.>ru;t helyzetben aztán nem tudott egyebet tenni, elkezdett segítségért kiabálni és a kétségbeesett kiáltásoknak meg is volt az eredménye, mert a cselédség felébredt és vasvillákkal felfegyverkezve, elzavarták a betörőket. Beszélik, hogy a kínos helyzetéből megszabadult biró tegnap — uj fegyvert vett. * Az uj kormány és az állami tisztviselők. Az állami tisztviselők körében a legnagyobb nyugtalanságot keltette Tisza István miniszterelnök programmja. Azt hisszük, hogy fizetésemelésük kérdése ezáltal el van odázva, s mindenfelé gyűlést hívnak egybe, hogy sérelmük orvoslására újabb lépéseket tegyenek, A tordai állami tiszt- viselők-köre, mely a nagy mozgalmat annakidején megindította, tegnap gyülésezett. Gyűlési meghívójukban egyenesen megdöbbentőnek nevezik Tisza István nyilatkozatát, s a fenyegető veszély miként való elhárításáról tanácskoztak, Az értekezlet kimondta, hogy mindent elkövet a megkezdett mozgalom sikere érdekében. * A Kazinczy- és Árpád-utczák kövezése. A Kazinczy és Árpád utczáknak keramit kővel való burkolását a város közgyűlése már régen elhatározta, de e határozat effektuálható eddig- elé nem volt azon egyszerű okból, mert a munkálatokra nézve a város a vállalkozóval nem tudott megállapodásra jutni. A homok buczkák már jó ideje ott tornyosulnak a kikövezésre váró utczákon, mintegy figyelmeztetésül, hogy a kikövezés kérdése nem került le a napirendről, hanem egyelőre csak — alszik. Tegnap aztán a két utczának kikövezési kérdése váratlanul életre ébredt, amennyiben Erdélyi István városi főmérnöknek sikerült személyes közbenjárása mellett a Magyar Kerámiái gyár részvénytársasággal a szerződési megkötni. A szerződés megkötése azonban még mindig nem jelenti a munkálatok megkezdését, mert azt először a tanács, aztán a megfelelő szakosztály és végül a közgyűlés fogja elbírálni és elfogadni esetleg módosítani vagy elvetni. Föltéve azonban, hogy azt változatlanul fogadják el, a munkálatokat ezen esetben is minden valószínűség szerint csak ta- vaszszal fogják foganatosítani. * Beszüntették a jéggyártást. A város és a mészáros ipartársulat között felmerült konfliktus, melyről már több ízben volt alkalmunk megemlékezni, a tegnapi napon elintézést nyert oly módon, hogy a város a hűtőkészülék működését és ezzel együtt természetesen a müjéggyártást is beszüntette. A jéggyártást beszüntető határozathoz azonban egy igen enyhe feltételt tűzött, hogy amennyiben a mészárosok mégis igénybe vennék a hűtőkészüléket, úgy a már eddig előállított — de át nem vett — és ezután előállítandó müjeget átvenni kötelesek. A mészárosokat ez a megoldás a lehető legteljesebb mértékben kielégíti, a mi érthető is, mert most a hűvösebb idő beálltával és télire megszabadultak egy kellemetlen kötelezettség teljesitésétől. Igaz, hogy ezáltal a város jelentékeny károkat szenved, de hát a tapasztalat mindig okosabbá teszi az embert s ha a mostani három éves szerződéses időtartam lejár, a mészáros ipaítársulat vagy hiába fog kopogtatni ujabbi ajánlatával a városnál vagy pedig belemegy olyan szerződés elfogadásába, mely a kimenekülésre egyetlen ajtót sem fog részünkre nyitva hagyni. * A német császár betegsége. Berlinből tá- viratozzák, hogy Vilmos császár az éjszakát nyugodtan töltötte, láza és fájdalma nem volt. A seb gyorsan gyógyul s a kezelő orvosok véleménye szerint a császár egy hét alatt teljesen felépül. A lakosság körében minden határozott czáfolat ellenére is riasztó híreket korpoltálnak s még mindig tartja magát az a verzió, hogy a császár gégerákban szenved. * Mikor a zsidó nem mér pálinkát. Szárazberek községben, ép úgy mint másutt, szintén van egy sárgára meszelt ház, a melynek elején e felírás ragyog: „Bor, sör és pálinka mérés.“ Utána pedig ez következik: Itt mindennemű szeszes italok, úgymint czukor, lekvár, só és kocsikenőcs kapható. A felírás elárulja, hogy a vendéglő egyszersmind szatócs üzlet, a hol a falusi igényeknek megfelelő czikkeket árulják. E kettős üzleti vállalatnak Stról Sámuel a tulajdonosa, a ki minden tekintetben arra törekedik, hogy a vásárló és ivó közönség becses pártfogását kiérdemelje. A korcsma fényesen megy, úgy hogy Stról tegnap elégségesnek találta a bevételt, este kilencz órakor bezárta a vendéglőt. Alig feküdt le az ágyba, a midőn az ablakot megzörgették és felhangzott e kiálltás: — Zsidó, az angyalodat, pálinkát! Minthogy Stról a borizü hangból következtetett a vendégre, nem nyitotta ki az ajtót és nem is adott pálinkát. A szomjas vendég erre oly dühös lett, hogy felfeszitve a korcsmaajtót, be ment Stról szobájába és a korcsmárost megverte. A vendéglős feljelentést tett a csendőrségnél, a mely az izgága vendéget, Kertész Jánost letartóztatta és átkisérte a szatmári járásbiró Sághoz. * Megakadályozott vasúti katasztrófa. Tegnap este a Debreczenből Szatmárra érkező személyvonat utasai kicsi hijján borzalmas vasúti katasztrófának estek áldozatul. Egy pályaőr éberségének köszönhető, hogy a nagy szerencsétlenséget megakadályozta és elejét vette annak, hogy a mintegy 20 kocsiból álló személyvonat fel nem borult a pálya testen. Debreczenből a késő délutáni órákban indult el a vonat, mely Szatmárra este 11 óra tájban érkezik meg. A pálya Érmihályfalva és Vedres-Ábrány állomások között meglehetősen meg van rongálva. A pályán keresztül ugyanis most uj országutat építenek, a mely keresztezi a síneket. Az építkezéshez hordott kőtörmelékek szerte-széjjel hevernek a pályatesten. Mikor a vonat már közel volt a Vedres-Ábrány előtt lévő utolsó őrházhoz, a pályaőr észrevette, hogy a síneken hatalmas kövek vannak. Azonnal oda rohant s megpróbálta elhengerelni a köveket, de ez csak részben sikerült neki, mert a gyorsan robogó vonat egyre közeledett. Megállani nem lehetett s igy a vonat a rendes menetsebességgel röhögött át a veszedelmes helyen. A kövek a mozdony elejére alkalmazott deszkát teljesen leszakították és a gép tolattyuját meggörbítették. A vonat nehezen folytathatta útját s a legközelebbi nagyobb állomáson kicserélték a megrongált mozdonyt. A vizsgálatot megindították, hogy a mulasztásért kit terhel a felelősség. EGYLET. (*) Az egri-i olvasó-egylet megnyitása. Egri községben e hó 1-én az olvasó egylet tagjai népes gyűlést tartottak Magos Ferencz ev. ref. lelkész elnöklete alatt. A gyűlésen elhatározták, hogy a nyáron át bezárt olvasó-egyletet e hó 1-sején megnyitják és az márczius 1-ig áll nyitva a tagok rendelkezésére. Még emlékeznek olvasóink a szatmári ev. ref. egyházkerület legutóbbi közgyűlésén hozott azon határozatra, melylyel az alkohol pusztításai ellen való védekezésül ilyen olvasó egyletek létesítését mondották ki. Egri község derék polgárai az olvasó-egylet megalakításával bizonyságot szolgáltattak arra nézve, hogy szabad idejüket tanulságos, léleknemesitő könyvek olvasásával akarják tölteni. MULATSÁGOK. (*) A Jótékony Nőegylet hangversenye. A szatmári jótékony Nőegylet régen tervezett hangversenye e hó 21-én végre komoly valósággá válik. A Nőegylet választmánya ugyanis tegnap d. u. a városháza kis tanácstermében ülést tartott, melyen igen helyes előrelátással a hangverseny napjául e hó 21-ét választották, a mikor is — közvetlen a képviselőválasztás előtt — a szatmári élet különben is élénk, mozgalmas képet fog mutatni, s az ide sereglő nagyszámú érdeklődő idegeneknek a hangverseny kellemes szórakozást fog nyújtani, mig viszont aNöegylet is eléri czélját, hogy az erkölcsi siker mellett a megfelelő anyagi eredmény sem fog elmaradni. De hozzájárul a hangverseny sikerének emeléséhez azon körülmény is, hogy az estélyen való közreműködésre sikerült Klemens L. mannheimi operaénekest is megnyerni. E kiemelkedő énekszámon kívül nyolcz leányka élővirágcsokrot fog symbolizálni, a mi mindenesetre kellemes látvány. A műsor további számait Szilágyi Erzsiké éneke és Veréczy Margit és Szentiványi Sándor duettje töltik be. A hangverseny befejezése pedig nagy tombolajáték és tánczmulatság lesz. TÖRVÉNYKEZÉS. — * 3 Főispán és lapszerkesztő. Szatmár, nov. 11. Hétfőn zajlott le a kolozsvári közönségnek nagy érdeklődése mellett az a sajtóper, melyet Deésy Zoltán Szolnok-Dobokavármegye főispánja indított Herczeg Jenő, az »Újság* czimü lapnak szerkesztője ellen Kolozsváron. A per amiatt indult meg, mert a »Független Magyarország« sértésekkel halmozta el Deésy főispánt a miatt, mert ez az ex-lex alkalmából vármegyéje áltla üdvözölte a kormányt. A sértő közleményt átvette az »Újság«, erre Deésy Zoltán felelt és elkeseredett személyes élű polémia fejlődött ki, — ami azután kölcsönösen sajtóperekre vezetett. Herczeg Jenő védelmét dr. Kelemen Samu ügyvéd teljesítette. Az esküdt bíróság fölmentette Herczeget a »Függ. Magyarország« közleményének reprodukcziója miatt emelt vád alól, csak a saját czikkeiben elkövetett rágalmazásért mondotta bűnösnek; hasonlóképen bűnösnek mondotta a becsületsértés vétségében Deésy főispánt és mindkettőt pénzbüntetésekkel sújtotta. Hogy minő sikere volt dr. Kelemen Samunak, arra nézve egyszerűen közöljük a kolozsvári lapok véleményét. Az ezekben megnyilatkozó rendkívüli elismerés annál figyelemreméltóbb, mert az utóbbi években a kolozsvári esküdtbi- róság előtt Visontai Soma, Barabás Béla, Rádl Ödön stb. az ország legkiválóbb kriminalistái védtek. Az »Ellenzék« szó szerint ezt írja: »Mióta a törvényszéki terem padlóját tapossuk, nem hallottunk beszédet, mely a meggyőző érvek oly gazdag felszerelését hozta volna harczba, mint ahogy Kelemen Samu tette. Apró izekre- bon- czolta a közvádló állításait és szellemesen, ötletesen állította a védettje álláspontját. Néhol a humor buzogott fel szavaiban, máshol a cziniz - mus szúró tövisei vérig hasítottak egészen úgy, ahogy ő akarta. A magyar alkotmányról, sajtó- szabadságról mondott refleksziói is kimagaslónak az átlag-szónokok elsablonosodott szóvirágai közül. Egyszóval úgy beszélt Kelemen Samu, a hogy igen kevés fiskális tud Magyarországon. Hatása nagy volt, meglátszott a közönség magatartásán, sőt érzett az Deésy Zoltán előadásában is.« Az ,.Újság'1 kijelenti, hogy nem mond véleményt, de előkelő jogász emberek az elragadtatás őszinte hangján nyilvánították, hogy dr. Kelemen Samu beszéde nemcsak szónoki előadás, lendület és meggyőző erő, de mint jogi fejtegetés is egyike a legragyogóbb mestermüveknek. Egy másik lap, a „Kolozsvári Újság“ igy ir: „Dr. Kelemen Samu a külömben országos nevű kriminálista közel egy órás védbeszédet tartott. A kolozsvári esküdtszék tárgyaló termében hallottunk már szebbnél-szebb, virágos szavakból összeszedett, valamint komoly jogi fejtegetésekben gazdag beszédeket, de Barabás Béla óta oly nagy hatást keltő, minden szavával meggyőző igazságokat mondó beszédet, mint a Kelemené volt, nem hallottunk.“ A „Kolozsvári Friss Újság'1 azt írja, hogy „Kelemen Samu védőbeszéde remek volt. Apró részletekre bonczolta a közvádló állításait és rendkívül szellemesen, telve ötletekkel védte Herczeg álláspontját. Kelemen Samu beszédének hatása meglátszott Deésy főispánon is.“ ügy tudjuk, hogy a beszédet dr. Kelemen ügyvéd külön füzetben fogja a könyvpiaczon kiadni. ____________________________________ Kiadja: A s zerkesztőség.
