Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-11-08 / 256. szám

2 Szatmár, vasárnap. SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 8. 256. szám. elnökválasztásra került a sor. A választás névszerinti szavazással történt. Az ellen­zéki képviselők üresen adták , le szavazat czéduláikat. Délben Dániel Gábor kihirdette az eredményt. Beérkezett 187 szavazat, ebből Perczel Dezsőre 158 szavazat esett s igy Perczel lett a Ház elnöke. A választás után az ülést 10 perezre felfüggesztették. Szünet után Perczel Dezső fekete diszmagyarban jelent meg az elnöki emel­vényen és fogadalmat tett. hogy a törvénye és a házszabályokat meg fogja tartani, majd kijelentette, hogy pártatlan és részrehajlat- lan lesz. Végül a Ház támogatását kérte. Ezután átvette az elnökséget és elrendelte az alelnök választást. Alelnökké 153 sza­vazattal Jakabffy Imrét választották meg. A választás után Kossuth Ferenez állott fel szólásra. A miniszterelnök prog- rsmmját bírálta. Majd pártja nevében bi­zalmatlanságot szavazott a kormánynak. Előterjesztette a függetlenségi párt követel­ményeit s azon reményének adott kifeje­zést, hogy a kormány azokat megszívleli. Kossuth után Tisza István gróf mi­niszterelnök és Kaas Ivor biró személyes kérdésben szólaltak fel. Ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK. 'V'erelsed.ő cLIáűsols:. Becs, november 7. (Saját iadó- sitónktól. Az egyetem liberális és kleri­kális diákjai között ma valami vitá­ból kifolyólag verekedés támadt. A ve­rekedésnek a rendőrség vetett véget. le^réllb.ord.0 Budapest, november 7. (Saját tudósítónktól.) A rendőrség ma egy verekedés alkalmával elfogott egy Függő János nevű mészáros segédet, akit megsebesülve a Rókus kórházba szállítottak. Mikor Függőt a kórház kertjén átvitték, Boda János, a múlt hónapban kirabolt pénzes levélhordó felismerte benne gyilkos merénylőjét. Függőt ezután a rendőrséghez vitték kihallgatás végett, de mindent tagad, s minthogy semmit se lehetett rábi­zonyítani, szabadon bocsájtották. k hát t rt nets, (Politikai helyzet. — Apponyi lemondása. — A kormány uj tagjairól. — Tüntetés az uj miniszterelnök ellen. — Wiesbadeni találkozás. — Hirek Szerbiáról. — Pablovics Ljubomir ügye. — Uj színház a fővárosban. — Mommsen halála. — Koburg Lujza. — Milánóban. — Pet­roleum kartell. — Elegáns tolvaj.) Az uj minisztérium már megszületett Tisza István gróf elnöklete alatt, de úgy látszik, hogy ez mind kevésnek bizonyult a politikai üdvösségre. Az uj kormányelnök olyan sziklákra akadt első politikai hegy­mászásában, a melyre ugyan már vállalko­zása első pillanatában is számíthatott, de a mit megdöntenie vajmi nehézségekbe fog ütközni. Már bemutatkozását is obstruk- czió alá akarta vetni a Kossuth-párt tö­meges napirendelőtti felszólalásokkal. A terv azonban csak részben sikerült, mert a kormányelnök mit sem törődve a hangu­lattal a terembe lépett, átadta az erőknek királyi legfelsőbb kinevezési iratát, fölol­vastatta és minden ellenkezés daczára, tu­domásul vétette. Ezzel sújtott le jaz „erős kéz“ először az engedetlen parlamentre. A kormánypárt ugyan sikerültnek, talpraeset­nek minősítette, a „vaskezü“ miniszterelnök első debütjét, de az ellenzék annyira föl- ingerlődött az erőszakos bemutatkozáson, hogy a legczifrább titulusokkal illette Tisza István grófot. A kormáriyelnök tehát oda­vetette eléjük a „vaskeztyüjét“ s ezzel provokálta a további hárczot, a folytatóla­gos obstrukcziót. A válság most már attól függ, hogy képes lesz-e áz ellenzék kisebb­ségben lévő harczoló csoportja magával ra­gadni, küzdelemre bírni az egész pártot, mert ebben az esetben olyan fordulat álla­na be az uj parlamenti életben, melynek következményeit most még a bennfentesek sem tudnák kiszámítani. Nagy elégületlenséget szült Apponyi gróf lemondása, a ki tudvalevőleg, mindig törvényes alapon vezette a képviselőház elnőklését s most attól félnek, hogy az uj éra ebben is az ő intenczióját fogja érvé­nyesíteni. A kormány uj tagjairól jóformán ke­veset mondhatunk. Képességeiket, csak ed­digi működési terükről ismerjük; de elveik nézeteik még teljes homályba vannak bur­kolva előttünk. Tisza István gróf vállalkozását ugyan kevés rokonszenv kiséri a közönség köré­ben, s ez mindjárt kifejezésre jutott abban a tüntetésben, a melyet az egyetemi ifjú­ság rendezett ellene. Az egyetemiek függet­lenségi pártja tömör sorokban vonult a 48-as pártkör elé és további küzdelemre buzdította az éppen tanácskozó képviselő­ket. A tömegbe szocziálista elemek is ve­gyültek, a kik viszont harsányan hangoz­tatták az őket megillető jogokat. Komolyabb összetűzésre — ez alkalommal — nem ke­rült a dolog a rendőrség és a tüntetők kö­zött, a kik megelégedtek azzal, hogy még a függetlenségi érzelmű „Magyarországnál“ csaptak egy kis parázs tüntetést. Fontos diplomácziai okokat tulajdo­nítanak Miklós czár és Vilmos német csá­szár Wiesbadeni találkozásának. Lamsdorff gróf ugyanis Delkasséval való tanácskozása után Bülow gróffal akar érintkezésbe lép­ni. Okot erre a maczedóniai kérdések ad­nak, a melyben Francziaország és Oroszor­szág teljesen egyetértenek a szultánnak ajánlott reformok dolgában. A kisded szerbia mindig hallatt ma­gáról s gondoskodik róla, hogy az egész világ érdeklődését fönntartsa maga iránt. A, Besgradski Novosti Péter király lemon­dása czimen vezérczikket közölt, a mely egész Belgrádban föltünést keltett. A czikk azt a pikáns hirt tartalmazza, hogy Péter király öt hónapi uralkodás után a fia ja­vára lemond a trónról, mert belátja, hogy tovább nem uralkodhatik. A külföldi sajtó azonban személyesen nem igen vehet tu­domást a dologról, mert Péter király nem akarja a kiküldött tudósítókat fogadni azóta, mióta a külföldi és főleg a német lapokban olyan támadásokat intéztek személye ellen. Most ért véget az a kínos inczidens, a melynek hőse Pavlovics Lyubomir dr. nemzetiségi képviselő volt. Utazása közben t. i. képéből kikelve ugrott ki a kupéból és a Hymnust é eklő diákok közé rontott, a kik közt több szerb fiút ismert föl. Hát nem tudtok ti — ordítozott — szebb nó­tát danolni, hisz szerbek vagytok. S na­gyobb nyomaték kedvéért két éneklő diák fülébe markolt s úgy fölpofozta őket, hogy az egyiknek orrán-száján eleredt a vére. A Kúria most hozta meg a verdiktjét, és a mentelni jogától felfüggesztett képviselőt két rendbeli becsületsértés miatt ezer ko­rona pénzbírságra sújtotta. Fővárosunk ismét, gazdagodott egy színházzal. Nagy huza-vona után végre megjött a belügyminiszteri kézirat, a mely megengedte, hogy a Király-színházban elő­adásokat tartsanak. Zajos munkával elérték* hogy rövid idő alatt befejezzék Thália leg újabb templomát, s most még csak a kö zönség pártfogásától függ, hogy a siker harmóniája meglegyen úgy művészi, mint anyagi értelemben. A tudományos világnak ismét halottja van. A római történelem legnagyobb kuta­tója és legalaposabb ismerője Mommsen Tivadar hunyt el a napokban. A német birodalom nagy részvéttel kisérte világhírű tudósát utolsó útjára, s a gyászolók között pedig, mint rendesen, Vilmos császár volta legelső. Érdekes hirt jelentenek Milánóból. A tudósítás arról szól, hogy a lindenhofi fo­goly, Koburg Lujza herczegnő ott tartózko­dik. Kérdezősködésünk Drezdában is meg­erősítésre talált, azokat pedig az szolgál­tatja rá, hogy a herczegnő idegessége az utóbbi időben annyira fokozódott, hogy a báj elhárítása végett levegő változás lát­szott ajánlatosnak. A petróleum — kartelt végre megkö­tötték. A kartel kiterjedése nagynak mond­ható, mert csak Ausztriában 15 nagy rész­vénytársaság foglalkozik ezzel az iparággal. Volt ugyan még Ausztriában és nálunk is egy-két intézet, a mely vonakodott az egyezséghez hozzájárulni, de a nagy kapa- czitálásnak már sportumitási okokból is engedték és legújabban a magyar petróleum ipar és drösingi finomitó is belépett a kartelbe. Különlegességképen följegyezzük azt a lopási történetet is, a mely a főváros egyik színházában játszódott le. Az előadás vé­geztével, mikor a ruhatárban legnagyobb a tolongás egy czilinderes ur kivette egy má­sik mellette álló úriember tárczáját. Mikor ez észrevette, a tolvaj úriember provokálni akarta áldozatát, de erre már nem maradt ideje, mert közbelépett — a rendőrség. MEGYEI KÖZÉLET. Szatmámraegye Deákünnepe. A haza bölcsének századik születési évfordulóját kegyeletes és hálás érzéssel ünnepli az egész magyar nemzet. A kiegye­zés nagy müve hirdeti az ő örök dicsősé­gét. Igaz, hogy a 67-iki kiegyezés nem elé­gíti ki a magyar nemzet zömének jogos as- piráczióit és hogy a kiegyezésnek törvényi­leg állandósított jellege a nemzeti irányban való szabad fejlődésnek ledönthetetlen szik­laként áll útjában, mindazonáltal a kiegye­zés az akkori absolutisztikus állapotokhoz mérve óriási előnyöket biztosított az erő­szak által elnyomott országnak. E rövid sorok keretében nem czélunk a kiegyezési mü értékét pro és contra vi­tatni, csak rámutatni kívánunk arra a jó­tékony hatásra, melyet az az országra gya­korolt. A tények igazolják, hogy a 36 év óta tartó békés, alkotmányos korszakban az or­szág kulturális, Közgazdasági és financziális viszonyai konszolidálódtak. Csak egy irány­ban jutott zátonyra a nemzet törekvése és pedig azokért az imminens nemzeti jogokért, folytatott nagy harezban, melyeket éppen a 67-iki törvény szelleméből kifolyólag akar most az egész magyar nemzet érvényesíteni. A törvény betűje a gátló szikla, me­lyet a hadúr hengeritett a küzdők táb óra elé. A törvény nem világos, sőt nagyon is homályos. És e miatt kell most a magyar nemzetnek szégyelnie magát, hogy a ma­gyar nyelv jogáért kell harczolnia a leg­főbb hadúr ellen. Deák Ferenez müve tehát nem abszo­Nagy szőnyegeket egydarabban, ugyszinte futószőnyegeket, mig a készlet tart, alkalmi beszerzés folytán olcso árakért árusít Szatmár VAJBA MIHÁLY Deáktér 10 Tapet és valódi lynoleon nagy választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom