Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-11-06 / 254. szám

254. szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 6. 3 hogy az ostoba ólom ott maradt a szövet rostok között, alig-alig érintve Gros testét. Az öngyilkosé e zu tana mar '/elhagyott sötét gondolatával. Nézte egy ideig a re­volverben maradt öt golyótv de nem, ny.uJU többé hozzájuk. Ezután a városházára tar­tott. Kiss József rendőrtiszt szobája ajtaján bekandikált s jó estét kívánt. — Mivel szolgálhatok — kérdi Kiss. — Meglőttem magamat szólt némi zavarral — Gros. — Csak nem tett ilyet? — De igaz kérem. Itt a lyuk a hol a golyó befuródott. Kiss József eleinte azt hitte, hogy a csinos arczu fiatal embernek nincs rendben a szénája, azéTt csengetett egyet s a kö­vetkező perczben már két rendőr állott az öngyilkos előtt. A rendőrök első sorban a revolvert vették el tőle, majd levetkőztet­ték s a golyót tényleg ott találták a har­madik kabátban. Kiss József jegyzőkönyvet vett fel az esetről. Gros előadta, hogy nyomorában akart öngyilkossá lenni, de különösen azért, mivel gazdag rokonai nem akarnak tudni róla. Gros máramarosszigeti illetőségű, szülei is ott laknak s ezért a rendőrség még tegnap este kötött marsrutával Már- marosszigetre utaztatta. Előbb a rendőrség természetesen be­csületszavát vette, hogy nem gondol az ön- gyilkosságra. — Soha, soha — jegyezte meg — csak haza jussak. * A megfelebbezett névjogyzék. A leg­több adói fizetők névjegyzékét, mint annak idején megírtuk, a városháza kapubejárója mellett, 15 napi közszemlére telték ki, hogy azt mindenkinek módjában legyen megte­kinteni és az esetleg tapasztalt sérelmeket felfolyamodás utján orvosolni. A 15 napi határidő tegnap telt le, mely idő alatt a virilisek összeállított névjegyzéke ellen Kolozsvánj Károly és Keresztes Endre je­lentettek be felebbezést. így hát a névjegy­zék véglegesnek még ma sem tekinthető. * A távozó miniszterek köszöneté. Eb­ben az obstrukcziós világban ugyancsak rossz idők járnak a miniszteri bársonyszé­kek birtokosaira, mert ha van is bennük valami értékes nemzeti érez, a heves oppo- ziczió kitartó harczában lehull róluk min­den zománcz, mint a vakolat az ócska fa­lakról. És ha ennek daczára mégis akadna olyan miniszter, akit az obstrukczió őrlő malma sértetlen hagyna, úgy az illetőben egyesült fajszeretetnek és magyar nemzeti érzésnek olyan imponálónak kell lenni, mely megérdemli az őszinte elismerést. A volt Khuen-féle kabinetnek különösen két tagját illeti az elismerés és pedig Wlassics Gyula vallásügyi és Darányi Ignácz földmi- velésügyi minisztereket, akiknek igaz má- gyar érzése nem engedte meg, hogy solida- ritást vállaljanak Tisza gróf nemzetietlen politikájával és visszaléptek. A távozó két miniszterjjmost leiratban búcsúzik a törvény­hatóságoktól, melyben megköszönik a tör­vényhatóságoknak a személyük és kormány­zatuk iránt tanúsított bizalmat és jőaka- ratu támogatást. * Ötven útlevél. A kivándorlás, mint valami megszakítás nélküli véres háború, egyre pusztítja az értékes emberanyagot. A közönség csak a hírlapok tudósításaiból Tesz néha napján tudomást arról, hogy egyik vagy másik járásból hányán vándo­roltak ki a legutóbbi hét alatt Sajnos, * szatmári járás valósággal melegágya a ki­vándorlásra mindenkor kész munkáskezek­nek, a kik a jelen reménytelen állapotából örömmel szakítják ki magukat a bizony­talan, de mégis némi halovány reménynyel kecsegtető jörőért. A helybeli főszolgabírói hivatalhoz tegnap is ötven darab útlevél érkezett, melyek Amerikába való kivándor­lásra szólanak. Ezzel ismét ötven család tépi szét a hazai földdel való közösséget, hogy egy jobbnak vélt uj hazában folytas­sák áz1 élet vé'rdjtékes, keserves küzdehrréfo * A nyugdíj választmány ülése. A nyugdíj választmány ma délután ülést tart, melyen Pethő György volt gazdasági taná­csos és Szűcs Gyula volt hegyi kapitány nyugdijainak megállapítására vonatkozó kérvényeket fogják tárgyalni. * A mészáros társulat és a városi jéggyár. A város által készített müjégnek legnagyobb fogyasztója kétségkívül fa mé­száros társulat. A mészárosok a fogyasz­tandó jég mennyiségére nézve a várossal szerződéses viszonyban állottak. Most azon­ban a mészárosok egyszerűen hátat fordí­tottak a szerződésnek &s megtagadták a jég átvételét, a mibe azonban a város aligha fog beleegyezni, annál is inkább, mert a mészárosok szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy a jéggyárnál üzemben lévő hűtőké­szülék nyújtotta előnyöket kihasználhatták. Ebbe pedig viszont a város nem egyezik bele. Az érdekes konfliktus további fejle­ményeiről be fogunk számolni. * Köröznek egy grófot. A szatmári rendőrség tegnap messze földről kapóit kö­röző levelet, a melynek alapján egy len­gyel grófotkell kézrekeriteni . . Tgszkievicz Vilmos gróf, tescheni oyvos még a múlt hó végén eltávozott lakásáról s az óta nem tért vissza. Felesége feljelentésére a tescheni rendőrség az összes magyarországi hatósá­gokat megkereste, hogy az eltűnt grófot körözzék. A grófné bevallása szerint férje Magyarország felé vette útját s több mint bizonyos, hogy valamelyik vidéki városban él. Az eltűnt orvos 45 éves magas barna férfiú. MULATSÁGOK. (*) Katalin-estóly^i Vettük a következő nyilatkozatot: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának nov. 5-iki számában téves informáczió folytán közölt azon hírére vo­natkozólag, hogy mi a_ helybeli jótékony nőegylet által rendezendő „Katalin estély“ hangversenyén közreműködünk, bátorko­dunk megjegyezni, miszerint mi erre ígére­tet nem teltünk és nem' is teszünk, a meny­nyiben ez a zeneiskola javára f. hó 14-én rendezendő hangverseny sikerét károsan befolyásolhatná. Jelen sorainknak b. lapjá­ban való szives közlését kérve, maradtunk tisztelettel Benkő Miksa és Füredi Sándor. E G Y L E T. — A jótékony nöegylet kimutatása. A szatmári jótékony nőegylet a múlt hónap­ban már nagyobb arányú tevékenységet fej­tett ki a szegények segélyezésében. Az el­nökségnek hozzánk beküldött kimutatása szerint összesen 288 kor. 55 fillért adtak ki. Ez az összeg igy oszlik meg : árvaházra 156 kor. 55 fill. Szegény segélyre 122 kor., rögtöni segély 10 korona, J REGENYCSARNOK. Leányálmok. — Irta : Horkajr Elemér. — 24. III. Ütközet után. Méray Árpád, amint a szép asszonytól elbúcsúzott, fütyörészve haladt le a lépcsőn s odalent az udvaron vidáman pattant fel a lovára. Olyan jókedve támadt, hogy an­nak a piros pozsgás cselédleánynak is meg- czirógatta az arczát, a ki a béres távollé­tében a ló kantárszárát fogta, előbb azon­ban végignézett az emeleti ablakokon, hogy nem látja-e nyájaskodását valaki. Méravnak szoktak lenni ilyen lehetet­len hangulatai. Anélkül, hogy valami külö­nös oka lett volna rá, némelykor szinte ‘gyermekes pajkokjo kedve fámr'Ht, ~ máskor máskor , meg erő^ v$it rajta a halálba ker­gető el&sefjdett*ég.f ifi I MondfSk, h©gy|egy%ei^ilyerr képtelen hangulatában belekeveredett egy mulató huszárkompániába, amikor úgy-hajnali négy óra tájban rázendített a czigárry a Rákóczi- indulóra, Méray hirtelen előrántotta filigrán zseb-revolverét és főbbe lőtte magát Ab­normális koponyája lehetett a főhadnagy­nak, mert bárom hét múlva már megvere­kedett avval a huszárkapifánynyal, a ki az öngyilkosság pillanatában, a mulató tisztek füle-ballalára kiáltotta oda neki. — Szamár vagy Méray ! A kapitány nehány hétig nyomta az ágyat azután a hatalmas vágás után, amit a főhadnagytól a mellére kapott, Méray azon­ban a párbaj után jelentkezett szolgálat­tételre. Most azonban különös kedve volt a főhadnagynak, a melyet valószínűleg Tar- dosnénál eléri sikere okozott, mert amint végigvágtatott a faluba vezető poros ország­úton, hirtelen megállította a lovát, elővette czigarettalárczáját s miközben rágyújtott, mosolyogva mormogta maga elé : — Pompás asszony ez a Tardosné ! Oly kellemes gondolatai voltak, hogy szinte bosszankodott azon a gyors ügetés­ben közeledő, fess kucsir-koesin, melynek bakjáról hangos üdvözlés hangzott feléje. (Folyt, köv.) Kiadja: A szerkesztőség. III. 2896—1903. tksz. Ämriri hírdetséfly kivonat. Az erdódi kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Szilágyi Jánosné sz. B&ur ásna végrehajtatönak Geczi Tógyer Ferencz és tsai végrehajtást szenve­dők elleni 164 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. tör­vényszék (az erdódi kir. járásbíróság) területén levő Lophágy községben fekvő a lophágyi 33. sztjkönyvben A I 1—4, 6—11. rdsz. 34, 111, 174, 177, 186,215, 293,299, 403, 443. hrsz. ingatlanokra 1377 k.-ban az ugyanezen tjkönyvben A J- 1. rd. 361. tvn. alatti ingatlanokra 22 kban, és a lop­hágyi 146 sztjkönyvben a -j- 1. rd, 182 hrsz. in­gatlanra az 1881. 601.-ez. 156 §-a alapján 24 kban megállapított kikiáltási árban és pedig azon fel­tétel mellett hogy amennyiben az ingatlanokért együttvéve az özv. Geczi György né sz. Doumcza Parászka özv. haszonélvezeti jogát megelőző követelések kielégítésére ezennel megállapított 1100 kr. vételár meg nem igértetnék, azon esetre az ingatlanok a haszonélvezeti szolgalmi jog S en tartása nélkül fognak árverés álé bocsáttatni (lrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatla­nok az 1903. évi Deczomber hó 28 napján délelőtt 11 órakor Lophágy község házánál megtartandó nyilvános árveresen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlanok becsárának 10 százalékát készpénzben, vágj' az 1881: LX t-cz. 42 §-ában jelzett árfo­lyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3353 sz. a. kelt igazságügyminiszteri rende­let 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bí­róságnál elóleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Erdődön 1903. évi okt. hó 12 napján. A kir. jbíróság mint tkvi hatóság. Antal, kir. albiró. F aeladási-hirde tmény. Szinyérváralja vasnti állomástól 7—8 kilóméternyire fekvő ráksai bér­czen 34*232 tömör köbméterre becsült nagyobbrészt bükk, mü- és tűzifából, részben pedig tölgy mü- és cserfából álló famennyisége lábán az erdőn eladó. Bővebb értesítést ad, közvetítők kizárásával, a tulajdonos. IHándy Árpád (Szinér-Váralj a.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom