Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-11-04 / 252. szám

252. szám. Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 4. 3 (A miniszterek hazaérkezése.) (Saját tudósítónktól.) Az minisz­terek ma este érkeztek vissza Bécs- ből Budapestre és a pályaudvartól egyenesen a szabadelvű pártkörbe haj­tattak, a hol a nagy számban össze­gyűlt képviselők nagy ováczióva! fo­gadták őket. Pont nyolcz órakor kez­dődött meg a párlértekezlet, a mely a késő esti órákig fog eltartani. (Az obstrukczió folytatása.) (Saját tudósítónktól.) A szabad ellenzék: az Ugron-párt és a párton- kivüliek ma esti értekezletén elhatá­rozták, hogy a Tisza-kormány ellen az obstrukcziól a legerélyesebben folytatni fogják. (A Kossuth-párt) (Saját tudósítónktól.) A függet­lenségi és 48-as párt értekezlete este fél hét órakor kezdődött. Az értekez­let este kilencz órakor még javában folyik s határozathozatal csak a késő éjszakai órákban várható. Este ki'encz óráig csak azok a képviselők beszél­tek, a kik a magyar nyelv jogaiért tovább akarnak harczolni. Tegnap óta a harczias elem nagyon megnö­vekedett. (A néppárt obstruál,) (Saját tudósítónktól.) Ma este a néppárt is értekezletet tartott, a me­lyen a párt nagy többsége elhatározta, hogy a Tisza-kormánynyal szemben csatlakozik az obstrukczióhoz. ÚJDONSÁGOK. '..•V ' ’ fV­A szatmári béke emléktáblája. A szatmári béke pontjait Debreczen- ben fogalmazta gróf Pálffy János horvát bán és császári fővezér, aki Pulay János uram krónikája szerint omnipotenliárius főcotonnelius és a császár komornyikja (értsd kamarása) volt. Ma is fenn áll az a ház, a hol báró Ebergényi Lászlóval e bé­kepontokat, valamint a Rákóczihoz és Ká­rolyi Sándorhoz intézett leveleket fogal­mazta s ezt a régi épületet a kurucz sza- badságharcz kétszázados évfordulója alkal­mából emléktáblával jelölték meg s azt e hó 2-án vasárnap leplezték le Debreczen- ben. Ennél alkalmasabb időt a leleplezésre alig választhattak, mert valóban halottidéző hatása van ez emléktáblának. Ama béke­pontok, melyek abban a debreczeni. ház­ban fogamzottak, halotti koszorúk voltak a kuruczok szabadságán s a nemzet alkotmá­nyán. Az ünneprendező Csokonai-Kör vá­lasztmánya testületileg vonult a Komáromi­ház elé, hol ekkor már óriási közönség lepte el a színház udvarát. A Petőti Dalkör Szózatával kezdődött az ünnep. Majd Géresi Kálmán, a Csokonai- Kör elnöke olvasta fel rövid megnyitó be­szédét. Ezután Zollai Lajos, a jeles histo­rikus olvadta fel sok uj adattal készített tartalmas memoárját, a melyben élénk szí­nekkel rajzolta meg a Károlyi—Pálffy hi­res egyezkedés történetét. A mély értékű felolvasás előtt leplezték le a Komáromi­háznak a színház felé eső oldalfalán elhe­lyezett emlékművet, mely bronzból mintá­zott kuruezhőst ábrázol, egyik kezében olaj­ággal, a másikban lehajtott zászlóval. A márványalapon hosszabb felírás olvasható. Az emlékmű Tóth András debreczeni szobrásznak egyik legsikerültebb munkája. * Az elemi iskolákat bezárják. A közigazgatási bizottság szeptember ha­vi ülésén Jéger Kálmán dr. városi fő­orvos jelentést, terjesztett elő a vör- heny járvány fellépéséről. A bizottság már akkor határozatot hozott; hogy az esetre, ha a veszedelmes betegség meg nem szűnne, úgy az elemi isko­lákat egy időre bezárják. Azóta két hó telt el és a vörheny nem hogy szünőfélben volna, de egyre nagyobb mértékben terjedt, úgy hogy a meg­betegedések száma ijjesztően megnö­vekedett. A napokban megírtuk, hogy Pap Géza polgármester a vörheny miatt az óvodákat becsukatta, egyben kimondta, hogyha az elemi iskolákban megbetegedés történik, úgy azokat is bezáratja. Az elemi iskolába járó gyer­mekek között legutóbb tömeges meg­betegedés történt, s ezért Pap Géza polgármester tegnap elrendelte, hogy az összes elemi iskolák csütörtöktől kezdve 3 hétig bezárassanak. Az in­tézkedésről már értesítették az iskolák igazgatóit is. * A gör. kath. egyház villongása. A szatmári gör. kath. egyház hívei körében még tegnap is forrongó hangulat uralko­dott. A parochia valóságos bucsujáró helylyé lett, ahova a hivők nagy csoportokban jár­nak Pap Lajos áthelyezése dolgában ér­deklődni. Az ügyben tegnap semmiféle újabb fordulat nem állott be. Demján Ti­tusz, az uj lelkész Szamosujvárra utazott, hogy Szabó püspöknek részletes jelentést tegyen az egyház zendüléséről. * Szerencsétlenség a fürészgyárban. A Neuschlóss-féle förészgyárban tegnap délelőtt csaknem végzetes szerencsétlenség történt, a melynek áldozata súlyos sebekkel fekszik a szatmári közkórházban. Beesik Károly a szerencsétlen, ki a kazán körül foglalatoskodott. A vízcsapokat törülgette, a midőn az egyik csap kinyílott s a kiömlő forró viz és gőz arczát és kezét elöntötte. A szerencsétlenül járt munkás nehéz égési sebeket szenvedett. A gyárba telefonon hívták ki a mentőket, kik sebeit bekötözve a kórházba vitték. Állapota aggasztó. * A gazdasági bizottság ülése. Szat­már város gazdasági bizottsága pénteken tartja meg rendes‘havi ülését. Az ülésen az e havi közgyűlés elé kerülő gazdasági ügyeket fogják előkészíteni. * Nincs jegy ! Nem valamely érdekes, szenzácziós szinielőadásra, hanem a képvi­selőház mai ülésére szól ez a lakonikus ki­jelentés. Ma, szerdán tartja a Ház azt a nevezetes ülését; melyben az uj kormány bemutatkozik és tegnap már tudatta a ház­nagyi hivatal a közönséggel, hogy több je­gyet erre az ülésre nem adhat ki, mert már minden helyet előjegyeztek. Mégis csak a politika a legérdekesebb színház és a legolcsóbb is. * A kisember hitele. Ma már elértük’ hogy 1675 községben van a legszegényebb nép hitelszükségletét kielégítő szövetkezet, melynek működése 5329 községre terjed. Szembetűnő az az eredmény, hogy mind a kisgazdák, mind a mezei munkások kölcsön­ügyletei a legutóbbi években sokkal kisebb kamatláb mellett bonyolittatfnak le és országszerte megindult a drága jelzálog­kölcsönök átalakitása. * A furfangos kutásó. Egy kutásó az adai tanyákon bizonyos összeg fejében el­vállalt egy kutásási munkát. Ásott is már vagy 15 lábnyi rnélységig, de ifikor más­nap reggel a munkához jön. látjá. hogy a fal beszakadt, s a kút tele van omladékkal. Óvatosan körülnéz és látja, hogy senki nincs közel, erre kabátját és a kalapját oda helyezte a bedőlt kút mellé és elrejtőzött a szalmakazlak közé. A gazda észreveszi a kutbeomlást, a szomszédokat összehívja, s abban a hitben, hogy a kutásó a kutban van, rögtön hozzáfogtak, hogy kiássák. Pár órai kemény munka után kitakarították az omladékot és a kút fenekén keresték a kut- ásót, aki erre elősompolvgott a szalmakaz­lak közül és szépen megköszönte a gazdá­nak és a szomszédoknak, hogy ezt a mun­kát elvégezték helyette. * Törvénytelen sorozási előkészületek. A Tisza-kormány még hivatalba sem lépett és már is megindultak a törvénytelenségek. A törvényhatóságok egy részéből felhívá­sokat küldenek szét a sorozóköteles ujon- azoknak, hogy jelentkezzenek sorshúzásra. Ez még nem maga a sorozás, de ennek tartozéka és mint ilyen mindaddig nem foganatosítható, mig az ország törvényen- kívüli állapotban van, illetőleg mig az or­szággyűlés a rendes megajánlási törvényt meg nem szavazta. Egy ilyen nyomtatott felhívás Barabás Béla kezében van. Bara­bás az ügyet a ház elé fogja vinni. * Áthelyezés. A pénzügyminiszter Szé­kel}' Zoltán nagyszőlősi állampénztári tisztet hasonló minőségben Szatmárra helyezte át. * Uj anyakönyvvezetök. A belügymi­niszter Szatmárvármegye területén újabban Soltész József krasznabélteki körjegyzőt, to­vábbá Elsztner Rezső Írnokot a mátészal­kai, Eoitsy Jenő körjegyzőt a királydaróczi anyakönyvi kerületekbe anyakönvvezetőkül nevezte ki. Közönség k:öre. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapja október harmadiki szá­mában „a gör. kath. egyház forrongása“ czimü czikkben az van megírva, hogy va­sárnap délután a gör. kath. templom erő­szakos felnyitásához a tanulómat én küld­tem volna el. Ezzel szemben kijelentem, hogy én az egész dologról akkor mit sem tudtam, mivel a jelzett időben otthon nem lévén, a nálam megjelent két legény a ta­nulómat tudtomon kivül vitték magukkal, a templom felnyitásához. Kérem szívesked­jék jelen soraimnak becses lapjában helyt adni. Szatmár, 1903 nov. 4. Tisztelettel Wokla Sándor. TÖRVÉNYKEZÉS. § Az ügyvéd felelőssége. Az osztrák legfőbb bíróság szenzácziós elvi jelentőségű döntést hozott most: Egy takarékpénztár árverést kért egy házra és bemutatta a jelzálogos hitelezők jegyzékét a bíróságnak. E jegyzéket a takarékpénztár ügyvédjének írnoka állította össze. A jegyzék készítésé­nél az ügyvédsegéd tévedésből Planner Já- nes háztulajdonos helyett Planer János (egy n-nel) szerelőt jelentette be. Termé­szetesen a jelzálogos hitelező lakását jelen­tette be. Mivel igy a valódi hitelező nem kapott értesítést, igényét idejekorán nem érvényesíthette, úgy, hogy a követelésből 14,000 koronát nem volt képes behajtani. Ezen 14,000 korona kár erejéig a hitelező port indított a takarékpénztár és ügyvédje ellen. A legfőbb bíróság most csak az ügy­védet marasztalta el. Az indokolás szerint a takarékpénztárt semmiféle hiba nem ter­heli, mert ügyvédjének eljárását nem állott kötelességében ellenőrizni. Ellenben az ügy­véd köteles leit volna segédjének munká jára gonddal felügyelni és az adatok he­lyességéről meggyőződést szerezni. Ha az ügyvéd ott is megbízik segéderőiben, a hol harmadik személynek jogáról van szó, ott saját veszélyére cselekszik. Kiadja: H szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom