Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-03 / 251. szám
251. szám. Szatmár, Kedd. SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 3. 3 halottak csöndes birodalmát. Szeretetekkel diszitgetitek elvesztett drága kincseteknek hajlékát az ünnepre. A fényes ünnepre, amikor a virágok között apró gyertyalángok lobognak és feljönnek elhagyatott, hűvös sírjukból a halottak, hogy mellétek üljenek a sírra beszélgetni . . . Olyan megnyugtató ez a ragyogó, fényes ünnep. És olyan vigasztaló a halottak beszéde. Mit mondanak a halottak? Letörlik könyeiteket és elmondják, hogy a közös anyának, kinek ölében ültök, egyforma gyermekei vagyunk valamennyien. Az anya felruház bennünket erővel és tulajdonságokkal, a napfényre küld, hogy ját- szuk el á játékainkat . . . És mi játszunk egy ideig, azután visszatérünk hozzátok. A köny, melyet hullatunk s a fájdalom, melyet a szivünkben hordozunk, olyan, mint a kis gyermek könyei, kik közül az egyiket felöltözteti és sétára viszi az édes anya, a másikat pedig otthon hagyja. Elmegyünk valamennyien. Találkozunk valamennyien. Addig is elvisszük testvéreink üj hajlékára lelkünk fehér virágait és letesszük azokat színes koszorú alakjában, melyet ugyancsak az az anya adott remegő kezünkbe, akinek szeretetét érezzük itt, amott, mindenhol, mindenben és mindenfelé . . . A szatmári temetőkben mindenütt megünnepelték a halottak napját. A holtak országa tegnap este csupa szin volt és élet. A temetőkbe vezető utakon csak úgy tódultak a gyászruhás emberek, hogy egy két órát szenteljenek a halottak emlékének. A temetők ünnepe délután fél öt órától 7 óráig tartott s ezután ismét kiürültek a sirkertek, minden elcsöndesedett . . . Szobrot Danié Pistának! Az oly korán elhunyt magyar dalkirály emlékét szoborral óhajtja a nemzet megörökíteni. Erre a hazafias czélra Apponyi, Wlas- sics, br. Spényiné Blaha Lujza, Rákosi Jenő, Pálffy Ferencz szegedi főpolgármester, Pósa Lajos s még 140 aláírással az alábbi felhívást vettük : >Bérczck havas ormán az ő dalát zúgja a szél. Pásztortüzek mellett az ő dalát sírja a tilinkó az alföldi szép nagy rónaságon Fakadó szerelmet az ő dalával nyit a szerelmes legény kedvese szivében. Mertört szivek vérző sebére is az ő mélabus danája hull harmatos levélként. Áldott legyen a haló porában is, a ki annyi gyönyörűséget szerzett nemzetének, hogy ez a gyönyörűség el nem múlik, mig rózsa terem az ágon, mig jkönny reszket a szemben ! Méltó rája, hogy szobor hirdesse emlékét. Hegedűn pengette ki örök időkre szóló halhatatlanságát: hegedűs szobrot a nagy dalköltőnek! Álljon ott bűvös-bájos dalainak glóriájában a mormoló Tisza partján, hol porladó szive tovább álmodja a zengő költészetét. Kinek lelkét csak egyszer is megresz- kettette az ő lelkes dala : küldje be filléreit nótás Dankó Pista hegedűs szobrára.« Adományokat lapunk is készséggel elfogad a nemes czélra. * Az óvoda megnyitása. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy a Rákóczi utczai ovoda IdCRdezés; munkálata végett irt s az ovoda már átadható rendeltetésének. Az uj ovodát ma, kedden délelőtt veszi át az e czélra kirendelt bizottság. A megnyitásnál a kormány részéről a nagykárolyi államépitészeti hivatal vezető mérnöke lesz jelen, a város részéről pedig Bariha Kálmán gazdasági tanácsos Antal Dániel és Wallon Ede bizottsági tagok fognak megjelenni. Az uj ovoda a vörheny járvány miatt csak két-háröm hét múlva kezdődik meg. * A nép téli foglalkozása. Érdekes statisztikát küldött meg a földmivelési miniszter Szatmár városának. A kimutatás arról szól, hogy télviz idején az egyes községekben a lakosság az iparnak mely ágát miveli az ország 38 vármegyében vessző fonással, 20 megyében pedig sás és gyékény fonással, 25 vármegyében seprőkötéssel, 22 megyében pedig szalma fonással foglalkoznak. Tekintve, hogy csak kosár árukból egy milliónál többet hozunk be a külföldről, a miniszter ama reményének ad kifejezést, hogy e téren nagy fellendülés várható. A jelentésből kitűnik még, hogy a háziipari munkások száma több az 50 ezernél. * A szatmári posta levélforgalma. Az országos statisztikái hivatal a minap érdekes kimutatást állított össze az ország levél forgalmáról. A statisztika a többek között azt is közli, hogy a magyarországi városokban egy-egy emberre évenkint hány levél esik? Ha a múlt évet vesszük tekintetbe, akkor úgy találjuk, hogy az ország nagyobb városaiban, Budapesten, Aradon, Fiúméban, Kassán. Kolozsvárt, Székesfejér- vártt stb. 50-nél többlevél jut egy emberre. Szatmár városban szintén szép számú levél jut el egy-egy esztendőben. Nálunk 45_50 levelet kap minden ember. A statisztika szerint tehát Szatmáron nagyon fejlett a levélírás. Ugyancsak 45—50 levelet kapnak a pécsiek és újvidékiek. Baján és Debreczenben például csak 40—45 levél jut egy-egy emberre. Nagy esés következik ezután, mert Selmeczbányán és Kecskeméten csak 20—25 levelet kapnak az emberek. Még ennél is kevesebbet visz a posta a szabadkaiaknak ; 15—20-at. Legutolsó helyen állanak a hódmezővásárhelyiek, a kikre csak 10—15 levél esik fe- jenkint. A levelezés terén tehát a magyar városok maradtak el, részint azért, mert az országban összeköttetésük nincsen, részint pedig azért, mert kereskedelmünk nem nagy. * Tömeges betörés Sonkádon. Sonkád község lakosságát az utóbbi időben vakmerő rablóbanda tartja izgalomban. Alig múlt el nap, hogy egyik másik gazdánál a magtárakat fel ne feszítették volna. A betörők oly merészen végezték munkájukat, hogy még a lakásokba is behatoltak s minden" elvihető dolgot elemeitek. A csendőrség hosszas nyomozás után elfogta Kovács Lajos rovott múltú csavargót, a ki három társával garázdálkodott a községben. A rab- lott holmit részint eladták, részint pedig saját maguk fogyasztották el A csendőrség a betörőket a szatmári ügyészség fogházába szállitotta. * Kéménytüz. A Vörösmarthi utcza lakosságát szombaton délelőtt tűzi lárma zaja riasztotta fel. A 60. számú ház tetejéről sürü füstfelleg jelezte, hogy veszedelem van kitörőben. A ház egyik kéménye ugyanis a rendetlen tisztogatás miatt kigyulladt, de a gyorsan elősiető tűzoltók, mielőtt nagyobb baj történt volna, lokalizálták a tüzet. * Csaló suszterlegóny. Koős József czipészsegéd már jó idő óta kétes bizonytalanságban leiedzett. Állást még aranyért se kapott, mert a csirizmühelyek mind megteltek munkásokkal. jKoós azonban nem csüggedt el a faczérság miatt. Úgy gondolkozott, hogy ha becsületes munka árán nem jut kenyérhez, csalni fog. Tegnap busán bandukolt Sárközujlak utczáin s egyszerre az az ötlete támadt, hogy bemegy Weisz Károly üzletébe. A boltban Weisz egyik vevőjének megbízottjaként adta ki magát s több korona értékű árut csalt ki. Weisz a csalást csak akkor vette észre, a mikor Koós már túl járt a berkeken. Feljelentésére a csendőrség keresi a csaló suszterlegényt. * Magyar lovak Törökországban. Konstantinápolyból jelentik, hogy néhány hónappal ezelőtt a török tüzérség részére mintegy ezer lovat vásárollak, most pedig elhatározták, hogy ugyancsak a török tüzérség számára még 920 magyar lovat fognak beszerezni; de még kétannyi lóra volna szükség, hogy a tüzérség lóállománya teljes legyen. A lovasság részére belföldön vásárolnak az idén vagy 1200 lovat. * Katonaszökevényeket köröznek. A hadköteleseket nyilvántartó hatóságok ilyen ■ kor november első napjaiban statisztikát állítanak össze az ismeretlen tartózkodásu hadkötelesekről és azokról az egyénekről, a kik besorozva a bevonulás elől szöktek el. Szatmármegyében elég szép számmal vannak a szökevény katonák és az ismeretlen tartózkodásu hadkötelesek. A távollévők, nagyrészt a beérkezett jelentések szerint. Amerikában van s ez is csak azt igazolja, hogy vármegyénk a kivándorlás tekintetében — sajnos — első helyen áll. ■ Mikor a férj berúg. Tegnap éjjel irtózatos lárma verte fel a Várdomb-utcza lakosságát nyugalmából. Az emberek valami borzasztót sejtve rohantak ki az utczára, a hol czifra káromkodások és szitkokat kapott szárnyára a hűvös éjszakai szellő. Nem történt azonban semmi egyéb csupán annyi, hogy Albók Gyula mester ember össze veszekedett hitestársával. Albók ugyanis nem ellensége az italnak és vasár- naponkint megesik vele, hogy nagyon a fejébe száll a szesz. Mikor aztán hazatér az asszony pofonzáporral fogadja a minta férjet. Tegnap éjjel is megtörtént az eset, de ekkor a férj nem tűrte el a papucskormány tettleges politikáját s úgy megverte az élete párját, hogy annak csodájára szaladtak össze az emberek. SZÍNHÁZ. — (A Király-szinház megnyitása.) A Király-színház igazgatósága végre megkap1 a a belügyminisztertől a végleges engedelmet szinielőadások tartására és ennélfogva a a színház megnyitásának immár semmi sem áll útjában. A színház megnyitását azonban e hét péntekjére, november 6-ikára kelle't halasztania. Oka ennek a halasztásnak, hogy a hivatalos bejárásokat a készülő színházban nem lehetett eleg gyorsan és jókor foganatosítani. MULATSÁGOK. — A jótékony nöegylet tánczmulat- sága. A jótékony Nőegylet e hó 21-én a szombaton este a Társaskör összes termében hangversenynyel egybekötött tánezmu- latságot rendez. A fényesnek Ígérkező mulatságra az előkészületek már javában folynak. A mulatságnak minden bizonynyal kedves epizódja lesz a tombolajáték, melyre a nyereménytárgyakat önkénytes adományok utján gyűjtik a serény rendezők és a siker érdekében buzgólkodó hölgyek. A hangverseny műsora és igen érdekes és vonzó lesz s igy — mivel a jótékony Nő- egyesület humánus működését a közönség mindig áldozatkészséggel pártolta — remélhető, hogy a tervbe vett mulatságnak nemcsak erkölcsi, de anyagi sikere is számbj- vehető lesz. A mulatságon a Nőegylet szokásos tánzstélyeinek egyszerűsége és házias jellege ezúttal is meg lesz őrizve. — Kenyérbál. Lapunk múlt számában megírtuk már, hogy az izraelita nőegylet e hóban kenyérbál czimen mulatságot fog rendezni a népkonyha javára. A mulatság
