Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-29 / 247. szám

2 Szatmár, csütörtök

SZATMÁRI HÍR LA P

1903. október 29. 247 szára

télen munka nélkül álló mezőgazda- sági munkások elárvátt ügyét. Érdeklődése, figyelme és gondoskodása mindenfelé kiterjed s ezer meg ezer ember a dermesztő hideg napokat nem kénytelen dideregve, remegve, étien, szomjan végig ásítani.

A háziipar meghonositása igen alkalmas és értékes dolognak bizonyult, melylyel felette fontos és nagy szoczíális kérdést oldottak meg.

Igaz ugyan, hogy a háziipar nagyobb lendület vételének egy bőkké nője van, tudnillik az elkészített portékákat, czikkeket édes hazánkban nem igen lehet értékesíteni, vagy pedig annyira leszorítják az árakat a vevők, hogy igazán nem érdemes velők fog- lelkozni,

Darányi Ignáci földmüvelésüyyi miniszter azzal a körülménynyel is számol s vajmi kevéssé csüggeszti, hogy a háziipart tőle telhetőleg emelje fejlessze és támogassa. Csak legutóbb is tízezer korona államsegitséget küldött a debreczeni kereskedelmi kamarának, a melyből tetszés szerint támogathatók azok a mezőgazdasági háziiparosok, kik a télen készítendő tárgyaikat értékesíteni nem tudják. A kamara adna előleget és gondoskodnék az értékesítésről. A miniszter az értékesítésre kívánatosabbnak tartaná, hogy a készített tárgyak, a mennyiben a belföldi fogyasztásban nem szükségeltetnek, vagy az árakat lenyomnák, külföldi piaczokon helyezhetnének el. Az értékesítés után befolyó összeg, mint a háziipar föUenditésére szolgáló segítség továbbra is az illető kezekben marad és jövőre is hasonló módon használtatnék föl.

Aradra, az aradmegyei egyesülethez hasonló utasítással küldött 10000 korona államsegitséget a földművelésügyi miniszter.

Mindebből kiviláglik, hogy a háziiparral lehet valamit, sőt nagyon sokat csinálni. Elsősorban a honi’par felette nagy lendületet vesz a külföldi piaczokon is lassankint megkedvelik olcsóságuk és jóságuk miatt a hazai ipar czikkeinket.

Azután Száz meg száz munka- nélküli embernek munkát, kenyeret ad s igy más haszontalan, kártékony dolgokra nem adják fejőket, családjaik nem éheznek, telik fütési-e, meleg ételre s az egészségi viszonyok ez által tetemesen javulnak és az elhalálozási statisztika nem számol be oly tö meges esetekkel.

Ily csapáson kell haladnia ennek az országnak, hadd legyen e nemzet minden fia önérzetes, erős, elhatározásában szilárd és büszke arra, hogy magyar és ha megvan a népben a nyugalom, a megelégedettség, ha meglesz a mindennapi kenyér akkor más irányban fog fejlődni Magyarország, abban az irányban, a melyben e hon nagyjai annak idején megálmodtak, még mondották és kívánatosnak tartották.

Egy város fizetésképtelensége.

Makó város és az ex-lex.

(Saját tudósítónktól.)

Makó, okt. 28.

Részint az ex-lex folytán, részint azon körülménynél fogva, hogy Makó város képviselőtestülete, mint annak idején közöltük, megtiltotta még az önként felajánlott adóknak a beszedését is, abba a helyzetbe jutott, bogy az adózó polgárok nemcsak az állami adókat nem fizették be, hanem a város kötelezettségeinek fedezésére szükséges közköltségét se juttatják el a városi közpénztárba. Ebből a körülményből származik leginkább, hogy Makó város nem lesz képes fedezni a november hó 4-én esedékes nagyobb tartozásait.

Azonban részben oka ezen szerencsétlen állapotnak úgy a városi tanács, mint az adóügyi osztály, mert abban az időben, midőn a polgárok terményeiket értékesítették, vagyis pénzzel rendelkeztek, nem járt el kellő szigorral a közadók behajtása körül.

Hogy a város fizetési kötelezettségeinek novemner 4-én eleget tudjon tenni, Farkas József polgármester ma délelőtt 10 órára rendkivüli közgyűlésre hívta össze Makó város képviselő- testületét. A képviselőtestülettől akart a tanács fölhatalmazást nyerni arra nézve, hogy a kötelezettségeket, körülbelül 2<>.000 koronát, a város megtakarított tőkepénzei! öl fizethesse.

Makó város rendekiviili közgyűléséről a következőket Írják:

Bakos Ferenez városi főjegyző előterjesztette, hogy Makó városa részint az ex-lex állapot, részint a közadók hiányos beszolgáltatása folytán abba a helyzetbe jutott, hogy nem lesz képes a jövő negyedévi 20.000 koronás kötelezettségének eleget tenni, azért előterjeszti az állandó választmánynak azon határozati javaslatát, mely a tanácsnak felhatalmazást ad a 20.000 koronának a város megtakarított tőkepénzeiből való törlesztésre.

Nagy István: Nem fogadja el az állandó választmány határozati javaslatát, mert ha a városi adóaivatal a közadók behajtását kellően szorgalmazta volna, a városnak e válságos helyzete nem következett volna be Ajánlja a közadók szigorú behajtását annál inkább is, mert még mindig az az idő van, mikor a gazdálkodónak egyformán pénze van.

Kölcényessy Géza: Az állandó választmány katározati javaslata nélkülözi az őszinteséget, mert nem tárja fel a valódi okot. Az ex-lex állapotot nevezi meg csak a baj okául, pedig a föbaj onnan származik, hogy az adóhivatal nem volt elég szigorú a közadók behajtása körül. Indítványozza, hogy a közadók a legnagyobb szigorral behajtassanak és a kötelezettség fedezésére a városnak 5927 korona tartalék alapja használtassák fel.

Vajda István: Nem hiszi, hogy az esetben, ha a közgyűlés Kökényesre Géza indítványát fogadná el, eleget tudjon tenni november 4-iki kötelezettségeinek, mert a közadók behajtása nem történhetik meg olyan gyorsan, mint Kökényessy gondolja, azért indítványozza, hogy még 15,000 korona használtassák fel a közpénztári tökéből.

Minthogy az ügy eléggé ki volt merítve, a polgármester elrendelte a szavazást. A többség elvetette úgy az állandó választmány, valamint Vajda István javaslatát, hanem elfogadta a Kökényessy indítványát, hogy a közadók behajtása szorgalmaztassék és a kötelezettség fedezésére a tartalékalapot képező 5927 korona használtassák fel.

ÚJDONSÁGOK

Luby Géza válasza.

A mai postával vettük a következő sorokat:

Válasz a „Szamos“ 84. számának nyílttéri rovatában Ratkovszki Pál igazgató urnák személyemre vonatkozó megjegyzéseire:

Luby László felszólalása megóvására befolyást nem gyakoroltam, saját kezdeményezéséből vetette papírra gondolatait. Ez ügybe avatkozni szándékom nem volt, a szerkesztő öcsémet nem ismervén, igazoltam, hogy a felszólítást ö irta. Soha se szoktam másokat ugratni, van bennem bátorság megmondani a mit akarok, nyíltan, mások háta mögé nem bújtam soha.

A szél fuvására nézve téved a tisztelt Igazgató ur! Mért nem esett rosszul, hogy intézete T.-Újlakon ünnepelt, természetszerűnek találtam, hogy Fecbtel barátom beszédjét hallgatják meg. Ha számítottam volna részvételükre meghívtam volna az ifjúságot, a tanári kart. Ugyan kérem mutassanak egy meghívót, a mit Önök tőlem kaptak? Nem esett rosszul, hogy az ellen táborban voltak, hiszen mit is kerestek volna nálunk a nép fiai között ?

Ennélfogva részemről a szél ismét nem fújt s egyáltalában animó- zitás nem vezetett csak a szabad gondolat nyilvánításnak akartam érvényt szerezni.

A gyanúsítás a megsértett igazság fegyvere nem volt, és nem is lesz méltó hozzá.

Ha meghurezották az urakat nem a Rákóczi ünneplésért tették azt, forduljanak tehát támadóik ellen, nem ellenem, köpenyegül szolgálni nem akarok.

Az egy gyékényen való árulásra nézve csak azt jegyzem meg, hogy a hires Lukácsiu hosszú évekig volt az urak intézetében tanár és űzte hazaáruló munkáját háborítatlanul. Ehhez meg én gratulálok 1

Budapest, 1903. okt. 26.

Luby Géza

országgy. képviselő.

* Lovag Arlow nyilatkozata.

A „Szatmári Hírlap“ tegnapi számában részletesen irtunk arról a becsületsértési pörről, a mely lovag Zolnay Yiktor ellen van az Itteni kir. törvényszéknél folyamatban. A fellebbviteli tanács tárgyalását Harsányi Sándor lapunk felelős szerkesztője a „Magyar Távirati Iroda“ szatmári tudósítója meg- telegrafálta a Távirati Irodának, melynek nyomán az összes budapesti lapok is közölték a tárgyalás lefolyását. Mint budapesti tudósítónk a késő esti órákban telegra- fálja, lovag Arlow Gusztáv vivó- mester a Budapesten holnap, csütörtökön megjelenő lapokban nyilatkozatot közöl, melyben kijelenti, hogy a Zolnay-féle felebbviteli tárgyalásról közölt hir teljesen valótlan és hir szerzője ellen sajtóbiró- sági följelentést tesz. Mig lovag Arlow ur nyilatkozatát egész terjedelmében nem olvassuk, nem szólhatunk hozzá részletesebben, de annyit már is kijelenthetünk, hogy az, a mit megírtunk és a mit lapunk szerkesztője a Távirati Irodával is közölt, az utolsó betűig teljesen megfelel a valóságnak, a miről nemcsak a pörnek a szatmári kir. törvényszéknél levő akták tanúskodnak, hanem bizonyíthatják azok, többnyire helybeli ügyvédek, akik a felebbviteli tárgyalást végighallgatták.

* Az óvodákat bezárták. Jéger Kálmán dr. városi t. főorvosnak a vör- heny járványról tett minapi jelentése csak amolyan halavány reménysugár volt, hogy ez a 'veszedelmes betegség szűnő félben van. A vörheny újabban ismét nagy mértékben lépett fel s különösen az apróbb gyermekek sorából szedi áldozatait. A veszedelemnek elejét veendő Pap Géza polgár- mester tegnap az összes óvóintézeteket, valamint a talmud iskolákat 3 hétre bezáratta, egyben az összes szatmári iskolák igazgatóit felszólította, hogy az intézetek növendékei között esetleg felmerülő megbetegedéseket jelentsék be. Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány a vörheny járvány meggátlá- sára szintén erélyes óvintézkedéseket tett.

* A vármegye igazoló választmánya. Szatmárvármegye legutóbb megtartott közgyűlésén Nagy László alispán előterjesztése folytán a megye igazoló választmányát is megválasztotta. Hugonnay Béla gróf „a választmány elnökéül Serly Gusztáv drt, tagokul Adler Adolf dri, Róth Károlyt és Rapp Béla nagykárolyi lakosokat nevezte ki. A törvényhatóság pedig tagokul Aaron Sándor drt, Vetzák Edét, Debeczeni Istvánt, Nonn Gyulát és Böszörményi Sándort választotta meg. Az uj igazoló választmány tagjainak névsorát tegnap küldték meg a szatmári járás főszolga- birájának.

* A szarvas tragédiája. Csenger községet tegnap nagyobb szenzáczió tartotta izgatottságban, mint egykoroa az egész világot a Dreyfus affér tárgyalása. Senki se higvje azonban, hogy valami szörnyű gyilkosság, csalás vagy rablás büntette képezi a szenzáczié alapját, mert bár vér is folyt, de nera embervér. A szenzáczió központja egy hatalmas szarvasbika, a mely valahonnan a messze rengetegekből üldözői elől menekült el. A nemes állat tegnap hirtelen Gsengér község főutezáján termett és a mikor az első ember megpillantotta. gyors iramodással futott tova. A falu népe ekkor, mint valami tűzi lármára talpon volt s futott a szarvas után. Kergették, űzték az öreg és fiatal csengeriek, de bizony alig értek nyomába. Az állat a Szamos felé vette útját, a hová az űző népség ia lefutott. A szarvas ekkor a folyó hullámai közé vetette magát. Az ár azonban elragadta s a nagy futástól kimerült állat messze a folyó közepén állott ismét talpra. A csengeriek hirtele* csolnakba ugorva megkerülték a vadat és elfogták. A szép állat fejét 10 ága aggancskorona diszitette. A szarvasnak az volt a tragédiája, hogy vágóhidra került és húsából a csengeri szegények csaptak finom vacsorát.

* A Kossuth név varázsa. Mikor Kossuth Ferenez a nagyatádi Kossuth- szobor leleplezéséről az uj-dombovári állomásra érkezett, az ottani függetlenségi érzelmű polgárság fáklyászenével akarta megtisztelni, de ezt Nagy István főszolgabíró, mereven ragaszkodva a törvény holt betűjéhez, nem engedte meg, mert nem volt bejelentve. D# azért több száz gazda sereglelt össze az állomáson és szónokuk lelkes beszéddel üdvözölte Kossuth Ferenczet. Amikor Kossuth válaszolt az üdvözlésre, valami hájfejü osztrák utas elkiáltotta magát, hogy abeug Kossuth. A nép erre felháborodásában megrohanta, véresre verte s hogy ott nem halt meg a kezük között, csak annak köszönhette, hogy a higgadtabb elemek behurczolták az éppen induló pécsi vonatba. Legalább megtanulta a tök- fejű német, hogy milyen sérthetetlen Magyarországon a Kossuth név varázsa.

* A honvédség köréből. A király szentiványi Skrinjár Mátyás ezredest, az 1. honvéd lovas-dandár parancsnokát hasonló minőségben a 3. honvéd lovas dandárhoz helyezte át, Balta Béla ezredest pedig, a budapesti 1. honvédhuszár ezred parancsnokát az 1. honvéd lovasdandár parancsnokság vezetésével ideiglenesen megbízta. — Petőcz János gyulai 2. honvéd gyalogezredbeli alezredest a szegedi 5. honvéd gyalogezred, továbbá adai Pászthy Kálmán, a szegedi 5. honvéd huszárezrednél létszám felett vezetett alezredest, a honvéd központi lovassági iskola parancsnokát a budapesti 1. honvéd-huszárezred parancsnokává nevezte ki a király és megparancsolta, hogy adai Pászthy Kálmán alezredesnek, a honvéd központi lovas-iskolában parancsnoki minőségben teljesített sikeres szolgálataiért, a legfelső megelégedés kifejezése tudtul adassék.

* A szatmári jótékony nőegylet Ülése. A szatmári jótékony nőegylet választmánya pénteken délután fél 4 órakor a városháza nagytermében ülést tart, a melyen az egyesület téli munkarendjét, valamint a folyó ügyeket fogják tárgyalni. Az ülésen ezenkívül egy nagyobb szabású tánczmulatság rendezését beszélik meg.

* A kit tudtán kivül halálra ítéltek, A spanyol törvényszék felületessé-