Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-28 / 246. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍR LA P 1903. október 28. 246 szám óra után meg is jelent a kis teremben. A képviselők közül Nagy Ferencz és Ivánka Oszkár elkísérték Apponyit.' Nagy Ferencz rövid idő múlva visszatért s kijelentette, hogy Apponyival való beszélgetéséből úgy sejti, mikép az adott viszonyok között a nemzeti pártnak aligha nem le kell vonnia a konzekvencziát. Idő közben az ülés is véget ért. A kilenczes bizottság holnap eredeti programmját a párt elé fogja terjeszteni. Tisza István gróf be fogja terjeszteni a módosításokat, s ezután a párt fog dönteni a programm felett. Késő este sürgönyzi tudósítónk, hogy Hieronymi Károly több újságíró előtt kijelentette, hogy saját valamint a bizottság meggyőződése szerint is Tisza István módosításait a párt szívvel és lélekkel elfogadhatja. Politikai körök biztosra veszik hogy a nemzeti párt nagy része kilép a szabadelvű pártból. A „Neue Freie Presse“ ma este megjelent száma egy budapesti távirat alapján azt írja, hogy Apponyi Albert legbizalmasabb híveivel ki fog lépni a pártból s a Ház elnökségéről is lemond. Bécsi jelentés szerint ő felsége a katonaságnál szokásos büntetések közül a „kurtavasat“ és a „kikötéstu eltörölni rendelte. Budapest tisztujitása. Budapest, október 27. (Saját tudósitónktól.) Budapest székes főváros törvényhatósága ma délután tisztújító közgyűlést tartott, melyen Márkus Józsefet általános közfelkiáltással újból főpolgármesterré választotta. Ismét az osztrák tisztek. Budapest, október 27. (Saját tudósítónktól.) Lúgosról jelentik, hogy Német-Bogdány községben megtartott katonai szemlén Putsch közös főhadnagy Mihály fi József iskolai igazgatót és Serfőző Sándor bírósági tisztviselőt leszidta, mert a jelentkezés alkalmával „Mer“ helyett „jelen“-nel feleltek. tőző ibolyaszálakat kerestem az erdőn, törtem a bozótot, kis éjjeli lámpásommal kerestem éjjel, de egyre kevesebb és kevesebb ibolyát találtain, lámpásomból is kifogyott az olaj, elhunyt a láng. Ibolya pedig olyan kevés akad ezen a vidéken. Áz erdőket, a mezőt kapzsi emberek eke alá törték, pénzt és gazdaságot szántanak belőle. Az anyaföld olyan meddő, alig terem virágot. Alig terem virágot, a meddőség végighúzódik az erdőn, a rónán és nekem alig van nehány ibolyaszálam. Pedig tudom, hiszem, a szivem mondja, ha sok-sok ibolyát szórhatnék bele a vízbe, a hideg hullámok közé, hamarább lenne tiszta, ragyogó az én szegény leányom lelke, mert levenném róla az ibolyák terhét. — Mennyi a virágod ? — kérdezte a férfi. Az anyóka óvatosan kiterítette a kötőjét és megmutatta. Volt vagy egy maroknyi szála. — Szórd bele mind a vízbe. Az anyóka beleszórta. És az egész, ezüstös sodré víznek a felszínét, a parttól a partig és a merre csak a. szem ellátott, a hullámok alatt el a viz medréig, apró, felbukkanó ibolyavirág lepte el, a menyekországá- nak trónusánál újra lobbot vetett egy parányi gyertyaláng, az égen pedig égő ragyogással kigyuladt a sötét esillag. Kigyuladt a leány ibolyanyilásos sírja felett. Fadrusz János a ravatalon. Budapest, október 27. (Saját tudósítónktól.) Fadrusz Jánost ma helyezték díszes ravatalra. Az elhunyt művész ravatalára már eddig is temérdek koszorút helyeztek. Ma délután Wlassics Gynia vallás és közoktatási miniszter személyesen helyezte el koszorúját. Ugyancsak megjelent agyász háznál Brolly Tivadar pozsonyi polgármester és a szülőváros részvétét fejezte ki az elhunyt művész özvegyének. Ä székely akczió fejlődése. Szatmár, okt. 27. (Saját tud.) Rövid ideje annak, hogy a székelykérdés megoldására indult akczió megkezdte működését s már is szép eredményt mutatott fel. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamaráé első sorban az érdem, amely belátván a székely kérdésnek egész nemzetünkre kiható erejét, teljes lélekkel tette magáévá az ügyet. Szolr gáljon a kamara elismeréséül az a jelentés, a melyet elnöksége e hó 17-én tartott gyűlésen a tagok elé terjesztett. Nyolcz év óta működik már a kereskedelmi és iparkamara — úgymond az előadó — a székely kérdés előmozdításán, máris szép eredményeket ért el. E 8 év alatt összesen 1481 fiút helyezett el a kamara, még pedig Tordaaranyosmegyéből 152, Brassó- megyéből 169, Maróstordamegyéböl 386, Gsikmegyéből 18, Udvarhely megyéből 200, Kisküküllőmegyéből 29 és Romániából 9 székely ifjút. Beszegőd- tettek 1318 tanonczot, a kik közül felszabadult 1903. év elejéig 645 segéd, a többi még tanoncz éveit tölti. Gondoskodott a kamara arról is, hogy a tehetséges ifjak tanulmányaik után a székelyföldre visszatérhessenek s e czélból alapot is teremtett, a mely jelenleg 8000 koronát meghalad. Működést fejt ki a kamara abban az irányban is, hogy a szép Magyarországot is megtekinthesse s e czélból az ifjakat magyar földre a Nagymagyar- ország megismerésére küldjék ki, hogy De város vénei mindenütt kerestették a szobrot. A mezőn rája is akadtak és visszavitték á városukba. Lelán- czolták a talpazatra, úgy őrködött a szeretet városa fölött. Szivét pedig a testéből kihasították és messze vidéken elásták a föld alá. A szobor üres, meredő szemmel, érző szív nélkül fordult ismét a templom felé. De a város legszebbik asszonya megsajnálta a kihasított szivet. Az ő szépsége, szemének lángoló ereje és tüzes ajaka már annyi fiatal szivet hozott dobogásba, a város egész fiatalsága ö érte égett, ezer és ezernyi szivet borított tavaszos fakadásba. Most tehát a szobornak a szivét megkerestette. Életre fogja kelteni, dobogásba fogja hozni újra ! Sok keresés után végre ráakadhatott a szívre. A ráhányt, nehéz földön át is meghallhatta verését. Az asszony kiásta, kezébe vette, a szív erős veréssel lüktetett. Az asszony rája szorította piros ajakát, beczézte, simogatta, csókba fulasztotta. És hogy leszállt az éj, magával vitte. Reggelre pedig a még föld alatt is érző és lüktető szív, holttá dermedt az asszony karjai között. Miklós Jenő. tudják meg, mennyire nem állanak egyedül, mennyire szivén hordja ügyüket Magyarország földje is. így számol be a marosvásárhelyi kamara működése eredményéről. Csak reménynyel nézhetünk ezután a székely akczió felé, mint a mely feladatául tűzte ki a székelység megmentését. Csökkenti a kivándorlást azzal, hogy kenyeret nyújt a székely testvéreknek, emeli önérzetüket, ellentálló képességüket s a mi fő, oly képzett iparososztályt teremt, a mely a székely körvasút fölépítésével óriási hasznot hajt a természeti kincsekkel, erővel, kitartással megáldott székely föld lakóinak. Merénylet egy birö ellen. Szatmár, okt. 27. (Saját tud.) Vakmerő gyilkossági merénylet történt szombaton délután a dunamenti Szent-Márton községben, a hol egy elvetemedett asszony Takács József odavaló községi biró ellen gyilkossági merényletet követett el. Az esetről az alábbi részleteket közlik velünk: Szabó Dávidné egyike volt a község legveszedelmesebb asszonyainak. Állandóan czivakodott mindenkivel, a minek az lett a következménye, hogy meg se szűnt ellene a panasz. A múlt héten is több panasz érkezett Szabóné ellen a községi bíróhoz, a ki szombaton reggelre idézte be őt is, a panaszosokat is. A tárgyalás során a nyelves asz- szony oly illetlenül viselkedett, hogy a biró kénytelen volt őt kivezettetni és lezáratni. Délután egy órakor bocsátották szabadon Szabónét, a ki nagy átkozódások között távozott a községházáról. Aznap este öt óra tájban Takács községi biró hazafelé tartott a községházáról. A mikor az egyik ut- czasarokhoz ért, hirtelen előugrott Szabó Dávidné és egy papírzacskóból paprikát hintett a biró szeme közé. A biró ettől a nem várt támadástól megijedve megfordult, hogy visszafelé fusson, de a gonosz asszony ekkor egy nagy konyhakést rántott elő a köténye alól s azzal a menekülő bírót többször hátba döfte. A biró segélykiáltására odafutottak az utczán volt emberek, a kik a vérengző fúriát csak nagyuehezen tudták legyűrni s addig, mig a csendőrség megérkezett, bevitték a községházához. A megszurkált biró, mire az orvosi segély megérkezett, a nagy vér- veszlés következtében kiszenvedett. SZÍNHÁZ — (Gzigányverseny a debreczeni színházban.) A czigányélet budapesti nagysikerén felbuzdulva a vidéki színigazgatók egymás után adatják elő az elhunyt nótafa egyetlen népszínművét, melylyel kapcsolatosan czigány-haag- versenyt tartanak a színházban. Nagyvárad és Szeged után most Makó Lajos buzgólkodik az érdekesnek Ígérkező est sikerén. A czigányversenyre való résztvételre felhívja debreczeni és a közelvidék összes ezigányzenekarát, kiknek játékát egy városi zenetekintélyekből álló zsűri fogja felülbírálni. Az egyes zenekarok a felvonások közt fogják az előre megállapított versenyszámokat előadni. Makó Lajos igazgató az est sikere érdekében minden lehetőt elkövet. A czigányélet előreláthatólag négy estén át kerül színre a debreczeni színházban. — (Szalkay Lajos ismét szini direktor.) Szalkay Lajos, aki tavaly a miskolczi színháznak volt direktora. mint értesülünk a belügyminisztériumtól megkapta az igazgatói engedélyt és Czegléden társulatával megkezdte működését. Gzeglédről a társulat Brassóba megy. SZATMÁRI ÉLET. Demeter-köpések. A miuap találkoztam az utczán egy paraszttal, aki akkora hegyeset köpött a Deák-tér sima aszfaltjára, hogy a paraszt-köpésnek ez a czifra példánya megragadta a figyelmemet és megkérdeztem a köpködő atyafitól: — Hallja-e, tudna még egy olyan, hegyeset köpni ? — Hogy tudnék-e ? Akár a „Pannóniának“ a kéménye tetejét is keresztül pökném, ha valaki felbosszantana. Ez az epizód önkéntelenül jutott most eszembe, a hogy a „Szatmár és Vidékében“ a Demeter durva köpéseit olvasom össze egy csomóba, s kedvem volna tőle megkérdezni: — Hallja-e kend, tudna még nehány olyan csúnyát köpni ? Hogy tudnék-e ? — mondaná erre minden bizonynyal, köpködő Demeter — hát hogyne tudnék, mikor egész életemben egyebet se tettek velem, mint — leköptek. * — Az már igaz — bosszankodott valaki — hogy Demeternek több joga volna akár a római pápasághoz, mint a „1 o v a g i a s s á g r ó 1“ és a „tisztességről“ beszélni. Miért ? — kérdeztem naivan ? Mert mindkettőhöz olyan messze áll, mint Makó Jeruzsálemhez. * Egy jóbarátom, aki Demetert „minden oldaláról“ ismeri, egy gondosan összehajtott papirt nyomott a markomba. Kíváncsian bontottam fel az összehajtott papírlapot. Ez állott rajta : Nyilatkozat. Az a hitvány ember, aki mint lapszerkesztő a másik szerkesztő ellen mindenféle aljas és alaptalan támadás- n k lapjában állandóan helyet ad. De még hitványabb ha lapjának „szerkesztői“ részében olyan piszkos nyilatkozattal azonosítja magát, a melynek lényegét ő maga becsületbirósági eljárás tárgyává tette. Leghitványabb pedig, ha azt, a miért egyszer „1 o v a* giasan sajnálkozásátfejezte ki“ még egyszer fölpiszkálja. Igazad van — szóltam — s a, papirt zsebre akartam gyűrni. Add vissza egy pillanatra — mondta barátom — valamit kifelejtettél» belőle. Mit? — Azt, hogy: „az ilyen szerkesztés ama bizonyos revolvernél is aljasabb és veszs- delmeseb b.“ * — Egyébként pedig : szinigazság, hogy a „farkas folyton bárányt emleget“ — jegyezte meg egy jóhu- moru úriember. Demeter is folyvást a revolverről elméskedik, s ehhez a legtöbb joga is van. A saját maga met- hodusát ismerem fel abban. Az igaz, hogy leginkább nemes vadakra lövöldöz : csak polgármesterek, s holmi magasabb városi tisztviselők mellének szokta a revolvert szegezni.. .. De van aztán egy pompásabb módszere is. — Mi az, mi az ? — érdeklődtek többen. _____— Ha a revelver rosszul sül el, A sz ív. Női szőrme, nyak-boák, Collier és Muffok olcsón beszerezhetők Szatmár, VAJDA MIHALY-nál Deáktér 10. Rendkívül nagy választék. Rendkívül nagy választék.
