Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-18 / 238. szám
2 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI H I R LA P 1903. október 18. 238 szám v el, a kit Péter király Genfből hozott magával. Az inas a drága ékszereket elzálogosította, de a rendőrségnek sikerült azokat visszaszerezni. A hét története. Szatmár, okt. 17. (A válság, — Katonai programra. — A bel^a király bécsi útja. — II. Viktor Emánuel Párisban- — A czár nem megy Olaszországba — Rákóczi ünnepély. — Deák ünnepély, — IJjabb pnszkiszli, — Az egyetemi ifjúság Szegeden; — .Rajongás az asszonyokért. —) A válság még mindig nem múlt el. Tisza Istváu gróf nem lesz magyar ' ! miniszterelnök, legalább egyelőre nem. •' S bár őt tekintik az úgynevezett erős kéz politikájának elöharczosául, azzal, hogy miniszterelnöksége kombináczión kívül esik vagy csak elhalasztatik. korántsem lehet következtetni, hogy az erősebb eszközökkel való kormányzás terve elejtetett. Lukács László lépett most előtérbe, mint miniszterelnök je- . Jölt. Noha egyszer már vonakodott az P'-'errc való megbízatást elfogadni, most J mégis azt hiszik, hogy vállalkozni fog ja nehéz és háládatlan szerepre. Sokat kolportálják Khuen Hőderváry grófnak azt a nyilatkozatát, hogy Lukács csak úttörője lesz egy másnak, miből világos, hogy a mostani pénzügyminiszter csak addig akar a kormány élén maradni, mig némi rend áll be és nyugodtabb viszonyok közt egy állandó jellegű minisztérium veheti ál az ügyek vezetését. Örvendetes esemény a szabadéi vüpártnak, hogy a kilenczes bizottság a katonai programúira nézve elvi megegyezésre jutott. Hogy milyen mege gyezésre, azt még nem tudjuk. Félünk, hogy mire a forum elé fog kerülni hosszas munkálkodásuk, az nem fogja kielégíteni sem az ellenzéket, sem a közvéleményt, de még magát a szabadelvű pártot sem, a mely utóbbi pedig épp úgy, mint hazánk békeszerető polgárai, már erősen vágyódnak azután, hogy végre nyugodtság és higgadtság lépjen a folytonos izgatottság helyébe. De nem csak a politikusok, ha nem elsősorban ősz királyunk is türelmetlenül várja, hogy végre rend legyen. A sok munka rendkívül kifárasztja. Nemcsak a magyar viszonyok bonyolultsága okoz a királynak fejtörést, hanem az oszirák hercze-hurczák is. A mellett még rá kell érnie, hogy fejedelmi vendégeket is fogadjon. Az angol, német és orosz fejedelmek látogatásai után most Lipót belga királyt kell fogadnia. Tudvalevőleg Stefánia trónörökösnőnek Lónyay gróffal történt házassága következtében némi feszültség volt tapasztalható a magyarosztrák és a belga udvarok között. Ezt a feszültséget enyhíteni czélja egyrészt Lipót belga király látogatásának, melynek egyébként politikai ezélzata is van Belgium müvét a Kongó állam kezelését illetőleg, világszerte megtámadták. Lipót király most Bécsben miniszterekkel és diplomatákkal akar érintkezni, hogy a terjesztett roszhire- ket megczáfolja. Beszélik, hogy ez alkalommal leányával Lónyai Stefánia grófnővel ki fog békülni, a mely hirt azonban eddig semmiféle formában nem erősítették meg. A fejedelmi látogatások közül kitűnik az olasz királynak Párisban való időzése. A francziák nagy lelkesedéssel fogadták a rokonfaju nemzet fejét és tiszteletére az ünnepségek hosszú sorát rendezték. Ennél a megtörtént fejedelmi látogatásnál azonban sokkal érdekesebb, mert feltúrta és jellömző az elmaradt ^s^czári látogatás. A czár, mint a lapok IHár hetek óta hirdetik, Rómába ké- szuK. Az ottani szocialisták azonban igaz ofcb szenvedélyességgel, sőt indula- tossággalykészültek a fogadási ünnep hangulatának megrontására. Az orosz birodalom fővárosából megjött erre a válasz. Elhalasztották a czár utazását Rómába, de úgy látszik „ad Calendas Graechas.“ Ünnepségekben nekünk is volt részünk a héten. A vidéki Rákóczi ünnepélyeket impozáns módon zárta be a főváros emlékünnepélye. Majd pedig a „haza bölcse“ születésének százados évfordulóját üljük meg méltó kegyelettel. E lélekemelő mozzanatok közé is vegyülnek azonban keserűségek. Szinte feltartózhatatlanul terjed a tűz az Ecsedi lápon, Nagyszámú községek esnek a pusztuló elem martalékául és a tűz egyre jobban terjed, már mintegy hét—nyolezezer hold áll lángban, s talán jmóg hónapok múlva sem fog megszűnni a tűz. Az osztrákok megirigyelték tőlünk a „poszkiszli“ dicsőségét Bécsből ugyanis elexpediáltak több nagy pénzeszsák között egy több millió értéket tartalmazó zsákot, a mely eltűnt, mint a pára. Keresik, kutatják, de rá nem akadnak. Az egyetemi ifjúság függetlenségi pártja tudvalevőleg elhatározta, hogy megkoszorúzza a szegedi Kossuth szob- rot és tisztelete jeléül gyalog teszi meg Szegedre a körülbelül kétszáz kilométer hosszú utat. A héten indult el a lelkes csapat, s útja a fővárostól egészen nagy hazafiunk szobráig valósa gos diadalut volt. Mindenütt hazafias ováczióban részesítették őket és zarándoklatuk igazán lélekemelő volt. A német mégis csak — híres ! Nem igen, találni magyarok között arról példát, a mit most egy német lapban olvasunk. A kis hirecske glorifi- kálása a sárga földig leburrogatott — anyósoknak. íme létezik még ember (ha Magyarországon nem is) a ki él-hal az anyósokért. S még az elhunyt feleségek anyósait sem bocsátja el házából. Würtenbergben lakik egy kereskedő, ki három élő anyóst és — oh, szörnyűségek szörnyűsége — még azoknak három élő anyját is megtartotta háztartásában. Él még a harmadik felesége és négy felnőtt leánya. Fiú nincs a házban.... Legközelebb pályadijat fogunk kitűzni annak kiszámítására, hány nő lakik a bolond sógor házában. ... Az ecsedi láp égése. A tűz újra feléledt. Szatmár, okt. 17. (Saját tud.) Az ecsedi láp talajának mélységes tüze csak az első pillanatra látszott hogy szűnő félben van. Ezer és ezer ember dolgos keze csak a láp börvelyi oldalán, a hol a veszedelem a legnagyobb volt, fojtotta el a tüzet. A vész azonban ott lappangott a hamuban és tegnap, a midőn az ingoványos területen ismét szélvihar vonult végig, lángra lobbant az éghető növény talaj. A szél tűzesőként mesz- szire hordta el az izzó parazsat s a megújult szerencsétlenségben az volt a szerencse, hogy a délutáni órákban az eső permetezett, a mely elejét vette a nagyobb bajnak. A börvelyi oldalon a kirendelt utász katonák és a közerő árkolással lokalizálták a tüzet és a mig a nehéz és fáradságos munka tartott, addig Tyúkod és Csenger-Ujfalu községek körül elementáris erővel tört ki a veszedelem. Ezen a vidéken csak a lakosság próbálkozott meg a mentéssel, de nem valami nagy sikerrel. Tegnap szinte hihetetlenül hangzó esemény ejtette kétségbe a lakosságot. Egy fiatal cserjés fái dűltek ki egymásután. Az erdő Tyúkod község ha- tárán volt és Uray Kálmán báró tulajdonát képézte A tűz ugyanis az erdő talajába is belefogott és lassan- lassan elterjedt a fák között. Az erdőbe lehetetlenség volt bejutni s igya mentési munka meghiúsult. A romboló elem nap-nap után végezte pusztítását, mig végre tegnap a talajból minden talpalattnyi hely elégett. Egyszerre aztán szél kerekedett, a mely egymás után döntötte ki az erdő fáit, úgy hogy most a szépen fejlődő erdő egy rom halmaz. A fák a hamuban lévő tüztől meggyultak, de nehezen égnek, mert nedvesek. Ez az esemény hasonlít ahhoz a proczessusboz, a mely a tudós világ szerint a kőszén bányákat megteremtette. A különbség csak az, hogy az évezredekkel ezelőtt rohamosan fejlődő és halomra dőlt erdők fái a külső nyomás következtében gyultak meg és levegő hijján szenesedtek el. Az elpusztult erdő megdöbbentő látványt nyújt és a ritkaságok közé tartozó tűzesetben talán ez az egyedüli, a mely a tudományos világ figyelmét is magára vonja. Az ecsedi láp tüzkatasztrófája ügyében tegnap Nagykárolyban értekezlet volt, a melyen a véd árkolás további folytatása és szél ellen való védekezés dolgában beszélték meg az intézkedéseket. Elhatározták, hogy a védőárkok körül lévő növényzetből mintegy 200 métert levágnak. A védőárkok körül állandóan csendőrőrjárat lesz, mely, ha valahol a tűz ismét fellép azonnal jelentést tegyen. A nagy tűz kiütésére nézve Pongrácz Géza földbirtokos és fia határozottan kijelentették, hogy látták midőn a veszedelem Tisza István gróf csengerujfalusi tagjában gondatlanságból eredt. A tűzvész Csenger-Ujfalu környékén még most is a legnagyobb erővel dühöng s eddig semmiféle intézkedést nem tettek, hogy a veszedelemnek gátat vessenek. A csengeri járás főszolgabirája a tűz lokalizálása iránt sürgősen megkereste Bölcs Gyula kormánybiztost. ÚJDONSÁGOK Gyűjtés templomépitésre. Kérő szó a közönséghez. A múlandóság megemészti a vasat is. Az enyészet lassan, észrevétlenül megőrli az anyagot és a hol a régmúlt időkben viruló élet sugárzott, ott most a pusztulás képe tárul elénk. Egy ház éppen olyan mint az ember Rendes életfolyamata van. Apró tégladarabokból felépül a dis es palota és hosszú évtizedek után a kőművesek és ácsok csákányai és fejszéi szétszedik a halálra érett épületet, hogy annak helyén újat, erőset és diszeset építsenek. A halál nyomán uj élet fakad. Áhitatos érzés rezdiil meg a szívben, a midőn a hívők sokaságát befogadó Istenházát rozzant állapotban látja és önkénytelenül is kifejezést ad óhajának, hogy a szent hajlékot újra kellene építeni. A közeli Tiszakóród község református templomát is ugyancsak meg- tépdeste a fölötte elviharzott hosszú idő, miért is az egyház a templomot kijavíttatni akarja. A tiszakóródi ref. egyház tagjai azonban nagyobbára földhöz ragadt szegény emberek, a kik a nyomor elől kénytelenek voltak nagyrészben kivándorolni. A tiszakóródi ref. egyház tehát szegény ahhoz, hogy a nagy kiadásokkal járó renoválás költségeit fedezhesse és úgy kénytelen a közönség kegyes adakozását igénybe venni. Ory Tamás lelkész és Varga József gondnok e czélból esdő szózatot intéztek a jóltevő közönséghez. A felhívás következőleg hang zik A református ősi áldozatkészség csodákat müveit a múltban: templomokat, iskolákat létesített. E csodás forráshoz járulunk mi is. Mint a szomjuhozó szarvas a vízhez.“ A tiszakóródi ref. egyház, — melynek tagjai oly szegények, hogy jó részök immár a kivándorlásban talált menedéket, — rozzant templomát a maga erején kijavítani nem tudván : a református áldozatkészséghez fordul segedelemért. „Egvmásnak terhét hordozzátok !“ Mivel az áldozatkészség egyház- kerületünkben mostanában sok felől igénybe vétetett, főleg a mi megyénk polgáraikoz fordulunk, kikhez bennünket közelebbi kötelék fűz, de reménynyel zörgetünk egyházainknál s bármely jóltevőinknél is. Adakozzatok kegyes jóltevők a nemes czélra! Bármely csekély adományt hálás szívvel fogadunk. „Adjatok! adjatok! a mit Isten adott.“ Kelt az egyháztanács határozatából Tiszakóródon, 1903. január havában. Ory Tamás lelkész, Varga József gondnok. * Pozsony város átirata. A három évet kiszolgált katonák visszatartása tárgyában PozsCny város átiratot intézet Szatmár városához, melyben a képviselőházhoz intézett felirathoz való csatlakozásra hívja fel a várost. A lendületes átirat gyönyörűen van megszerkesztve és nincs is egyéb hibája, minthogy elkésett, Ugvlátszik, hogy Pozsony város hazafias érzésű magistra- tusa már elfeledte, vagy talán nem is tudta, hogy a kópviselőház a hadügyi kormányzatnak a három évet kiszolgált katonák visszatartására vonatkozó sérelmes rendelettel már foglalkozott is és pedig éppen Szatmár város felirata alapján. * Jóváhagyott birtokeladás. Az erdődi ut rendezése alkalmával fennmaradt apróbb földterületeket a szomszédos birtokosok a várostól megvásárolták. Az adásvételi szerződéseket a közgyűlés elfogadta, a miniszter pedig most ellátta a szokásos jóváhagyási záradékkal. * A józanitó vármegyék. Megírtuk lapunk tegnapi számában, hogy Beregvármegye törvényhatósága nemrégiben elhatározta, hogy az iszákos- ság korlátozása érdekében megkeresi a törvényhatóságokat, hogy ezekre vonatkozó szabályrendeletüket módosítsák meg oly értelemben, hogy a korcsmákban vasár- és ünnepnapokon szeszes italt kiszolgáltatni ne legyen szabad. Zalavármegye még ennél is tovább megy. Tárgyalás alá vevéa ugyan is Bereginegye jelzett átiratát, elhatározta, hogy föliratban keresi meg a kereskedelemügyi minisztert a vasárnapi munkaszüneti törvények oly alakban leendő módosítása iránt, hogy a korcsmák és pálinkamérő üzletek a törvényben meghatározott szünnapokon zárva legyenek. Zalamegye e ha- tátozatát megküldötte Szatmárvárme • gye és Szatmár város törvényhatósá- gának pártolás végett. URAM. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjUSZÖVGteknok újdonságaira, felhívja a m. t. ^ZIZ^ZIZZZIIZIZIZZIZZZZ úri közönség b. figyelmét ZHIZ^ZZI^ZIZZZIIIZZIZIII Szatmár, Deáktép, Fehér-ház mellett. WEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet kereskedő. Ugyanott az egész kontinensen elismert nagynevű Martin $313 & C- Ltd angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára.
