Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-13 / 233. szám

Szatmár, kedd SZATMÁRI H I R LA P 1903. október 13. 333 szám kaszárnyák ügyében kiküldött vegyes­bizottság működését s annak az épí­tés részleteire vonatkozó határozatait. (Hol az indítvány ?) A polgármesteri havi jelentés kapcsán Tőrseök Károly emelkedett szólásra s kérdést intézett Pap Géza polgármesterhez egy indítvány tárgyá­ban. Tőrseök Károly ugyanis a szer­vezeti szabályzatnak megfelelőleg 24 órával a közgyűlés előtt indítványt ter­jesztett a közgyűlés elé az önkéntes adó­fizetésnek el nem fogadása tárgyá­ban. Az indítvány mindazonáltal nem került napirendre, illetve a tárgysoro­zatba utólag föl nem vétetett, noha ő határozottan kifejezte, hogy indítványát a jelen októberi közgyűlésen kívánja tárgyaltatni Kérdi a polgármestert, miért nem tűzte napirendre indítványát. Pap Géza a szervezeti szabály­zat 16-ik szakaszára hivatkozik, a mely éppen az ellenkezőjét jelenti, a mit Tőrseök mond. Az indítvány, a mely vasárnap délelőtt 10 órakor — tehát oly napon, a midőn hivatalos óra nincs — lett beadva s igy a tanács­nak nem leheteti módjában azt a köz­gyűlés elé kellőleg előkészíteni, tehát nem illeszthette már bele az októberi közgyűlés tárgysorozatába. Tőrseök Károly indítványa — úgymond — annyira fontos, hogy tanácsi vélemény és kellő előkészítés nélkül a közgyű­lés elé vinni lehetetlen. Adómegtaga­dásról van benne szó, de nálunk ez nem csupán az állami adók fizetésé­nek a megtagadását, hanem ezzel kap­csolatban községi adóknak a nem fi­zetését is jelenti, mivel a kettő szoros összefüggésben van. Már pedig, ha a közgyűlés olyan határozatot hozna, a mely az önkéntesen fizetett adóknak elfogadását megtiltaná, ez önkéntele-, nül a községi adóra vonatkoznék, a mi beláthatatlan zavarokat idézne elő város háztartásában. Érthető tehát, hogy az ilyen fontos indítványt csakis kellőleg előkészítve terjeszthet' a köz­gyűlés elé. Egyedül ez az oka, hogy Tőrseök indítványát, a melyet úgy­szólván az utolsó pillanatban adott be, nem vette be a mostani közgyűlés tárgysorozatába. Kéri, úgy a választ, mint a havi jelentést tudomásul venni. A közgyűlés, Tőrseök Károly ki­vételével, a polgármester havi jelenté­sét tudomásul vette. (Választások.) Ezután következett két aljegyző és a gazdasági tanácsosi állásnak vá­lasztás utján való betöltése. Hugonnay gróf főispán jelenti, hogy a kandidáló bizottság tagjai: Korányi János, Urav Géza, Veréczi Antal, Keresztszeghy Lajos dr, Fech- tel János dr, és Fejes István dr. A szavazatszedő-bizottság tag­jai lettek; Antal Kristóf elnök, Lc- hóczky János és Teitelbaum Her­man. Miután elnök az ülést felfüggesz­tette, a kijelölő-bizottság visszavonult és rövid tanácskozás után a következő jelöléseket hirdette ki. I. aljegyzőnek Pap Zoltánt jelöl­te, akit más jelölt hiányában a köz­gyűlés közfelkiáltással egyhangúlag vá­lasztotta meg első aljegyzővé. II. aljegyzőnek első helyen je­lölte : Demkő Sándor drt, második helyen : Seeberg Ármint. Már a szavazás előtt nyilvánvaló volt, hogy a választásból Demkő Sán­dor fog nagy többséggel győztesen ki­kerülni. A szavazatok összeolvasása után kitűnt, hogy Demkő 65, Seeberg 14 szavazatot kapott s igy II. aljegy­zővé 51 szótöbbtéggel Demkő Sándor lett megválasztva. Következett a gazdasági tanácso­si választás. A közgyűlési terembe rég látott izgalom keletkezett. A hét pá­lyázó közül abc sorrendben a követke zők jelöltettek: Arokháthy Vilmos, Bartha Kálmán, Burrián István, Szegedi Antal. Arokháthy és Burrián egyetlen szavazatot sem kaptak. A küzdelem Bartha és Szegedi között oszlott meg s Bartha Kálmán győzelmével vég­ződött. A beadott szavazatok igy oszlot­tak meg: Beadatotl összesen 80 szavazat. Ebből egy szavazó czédula üres volt. 41 szavazat esett Bartha Kálmánra, 38 szavazat pedig Szegedi Istvánra. Hatalmas, meg-megnyuló éljenzés követte az elnöklő főispán szavait, mi­dőn a választás eredményét kihirdette, hogy Bartha Kálmán három szótöbb­séggel gazdasági tanácsossá meg­választatott. A választások megejtésa után a bizottsági tagok nagyrésze eltávozott a közgyűlésből. (Egyéb ügyek.) Ferencz Gusztáv tanácsjogyző jelenti, hogy az esküdlek jövőévre ér­vényes lajstromának összeállításra négy bizalmi férfiú megválasztása vált szükségessé. A közgyűlés a lajstrom összeállításához a régi négy bizalmi férfiút választották meg újból. Az iparos tanoncz és a kereske­dő lanoncziskolák tárgyában a köz-^ gyűlés elfogadta a tanács javaslatát®, hogy a két iskola segélyezése czéljából|r a város fölir a kereskedelmi miniszter riumhoz es ebbeli kérelmének támoga­tására fölkeresi a debreczeni kereske­delmi és iparkamarát. (A debreczeni fölhívás.) Az augusztus havi adó elő- és leírása tárgyában előterjesztett tanácsi javaslatnál Csomay Imre felhívja a közgyű­lés figyelmét az itt következő felhívásra, a melyet Debreczen város tanácsa in­tézett a napokban az adófizető polgá­rokhoz s a mely szószerint a követi kező : A mai törvényen kívüli állapot ha­tása Debreczen sz. kir. város háztar­tásában érezhetővé vált, a mennyiben á város házipénztárának kisegítésére megszavazott községi pótadó és ut adó : abból kifolyólag, hogy az állami adók a törvényhozás által még ez idő szerint sem szavaztattak meg s igy esedékessé sem váltak, igen cse­kély mértékben folyt be. Mivel pedig az állami adók meg nem szavazása a községi adók ese­dékességére semmi befolyással nincs, elhatározta a városi tanács, hogy a községi adó és útadó hátralékos rész­letei azonnal behajtassanak. Ennélfogva midőn ezt tudomás­vétel végett közli, egyben felhívja és figyelmezteti a városi Tanács Deb­reczen sz. kir. város adófizető kö­zönségét, hogy a város szerződéses viszonyból eredő, emberbaráti okta­tás és nevelésügyi kötelezettségeinek fenakadás nélküli további teljesithe- tése végett, a már esedékessé vált községi és útadóját a városi adó­pénztárba mielőbb fizesse be, annyi­val is inkább, mert mig ez által egyrészről a város iránti kötelezett­ségét teljesiti s a közczélok előmoz­dítását elősegíti, másrészről a végre­hajtás kellemetlenségeit is elkerüli és saját terheit is kevesbíti. Sérelmesnek és károsnak tartja — úgymond — hogy minduntalan tő­rültetik a községi adó s hogy e törlés alapja az, hogy az államadó behajthat- lan. Intézkedni kellene, hogy úgy a kivetés, mint a beszedés alkalmával választassák el a községi adó az álla­mi adótól. Ez körültekintőbb eljárást kíván, de hogy most az ex-lex folytán ne legyen kitéve a községi adó az elkal- lódásnak, a tanács illetve a közgyűlés hívja fél a közönséget a községi adó fizetésére, bár mindenki joggal mellőzi az állami adó fizetését. Nagy valószínűséggel a beadott indítvány folytán az állami adó besze­dését közgyűlésünk is eltiltja a legrö­videbb idő alatt; nehogy tehát a köz­ségi adó kérdése befolyással bírjon az államhatalommal való politikai harczra s nehogy a helyi adminlsztráczió meg- akasztassék, Debreczen város fölhvójára föl kell hívni a közönséget a községi adó fizetésére, bár az állami adó fize­tésétől teljesen joggal tartózhodik. Hugonnay Béla gróf főispán az inditványnyal szemben azt vitatja, hogy a közgyűlés e tárgynál nem határozhat e fölött, mert azt külön indítvány alak­jában kellett volna a megfelelő időben beadnia. A közgyűlés ebben az értelemben határozott. (Vita nélkül.) A napirendre kitűzött többi tár­gyakat, a melyeket lapunkban előzőleg már ismertettünk, közgyűlés vita nélkül fogadta el, úgy a mint azokat a tanács előterjesztette. Elfogadta a közgyűlés általánosságban a jövő évi költségve­tést is. A közgyűlés délután fél öt órakor rt véget. 4z Ecsedi láp ttizkafasztrőfája. Újabb részletek. Szatmár, okt. 12. (Saját tud.) Az ecsedi láp tüz- veszedelme egyre nagyobb és nagyobb arányokat ölt. Szatmárvármegyének egy óriási területe ál! lángokban és a föld alól felcsapó tűz nemcsak a há­zakat, tanyákat, de az emberek és ál­latok életét is pusztulással fenyegeti. A nagyméretű tűznél ma már ezer és ezer dolgos kéz fáradozik azon, hogy a további pusztitásnák elejét vegye. Az oltás azonban nagy lehetet­lenségekbe ütközik. Valósággal az élet koczkáztatásával jár a mentés, mert olt a hol a tűz fészke van. a büzhödt posványos és füsttel vegyes levegő megakadályozza a lélegzet vételt. Eddig több mint 3000 holdnyi területen ég a főid s a mint egy kis szellő kerekedik, a mely éleszti a lappangó tüzet, hatalmas láng nyelvek csapnak fel a földből. A tűz akárcsak a bányákban az érczerek úgy húzódik a föld alatt. Ki­lométerekre menő távolságokon 10—15, sőt némely helyen 20 czentimélernyi mélységben ég a növényi alkatrészek­ből álló talajréteg. A láp körül lévő tanyákból már költözködnek az emberek, mert nem lehet tudni, hogy hol és melyik pilla­natban csap fel a láng, a melytől az épületek tüzet fognak Az egész kör­nyék a pusztulás képét mutatja. A szél kitépi a földből az égő lőzegda- rabokat és olyan helyre viszi a hol gyúlékony anyagok vannak, Esténkint vörös fényben ustik az egész vidék, a felszálló füst az alkonyi világosságot is elfödi. Az esti órákban megható jelene­tek játszódnak le a láp körül. Az év­ezredes nádasok szárnyasai, mint a vadász puskájától felriadva röpködnek a levegőben s a mikor elfáradnak bel» hullanak a tűzbe, a hol elpusztulnák. A rettenetes veszedelem most Ecsed felé vette útját. A szakértők roppant aggodalommal vannak eltelve, mert ha a föld alatt elhúzódó tűz ér nyomára nem bukkanhatnak és a tova­terjedésnek elejét nem vehetik, úgy egy két nap múlva a virágzó község biztosan a lángok martaléka lesz. Tegnap ismét egy nagy uradalom égett le. A tűz ugyanis a Halmos nevi tanya körül csapott ki a földből és mi­hamar felgyújtotta a gazdasági épüle­teket, a melyek közül 54 ház és csűr, valamint a benne levő termények ham­vadtak el. A kár már eddig is kiszámítha­tatlan, de ha a tűz tovább is eltart, a mi valószínű, úgy nemcsak az a sok millió, a melyet az ecsedi láp lec3a- polására fordito tak, hanem az egész rengeteg terület fog elveszni. A vész színhelyén éjjel-nappal több száz katona és a környék lakos­sága fáradozik a tűz lokalizálásán. Szat- márról, Nagykárolyból és Debreczenből tegnap több század gyalogos katona vonult ki. A debreczeni utászezred 2. százada az égő földterületen árkokat ás és a veszedelmes zsombékok anya­gát felhányva, vízzel locsolja az égő növényi alkatrészeket. A lakosság nyomora és kétségbe­esése leírhatatlan. Egész évi nehéz fá­radozásaik gyümölcse elpusztult. Még a kukoricza földek és a tarlók marad­ványai is elvesztek. Ezenfelül az ezrekre menő lakosság tólviz idejére annak van kitéve, hogy hajlék nélkül marad. Tegnap ismét hire terjedt, hogy tiz család, mely mintegy 40 ember­ből állott és négy csendőr a tűzben Joltolc ll íilíil lile ti t. Á hír oacronoűórd nem bizonyult igaznak. Az eltűnt em­bereket egy dombos helyen találták meg, mert oda menekültek a veszede­lem elöl. Az iszonyú füstlepel egészen eltakarta őket a szem elől, úgy, hogy csak szorgos kutatás után akadtak nyo ­mukra. Az eltűnt emberek között igen sok asszony és gyermek volt. akik a borzasztó füsttől egészen eln- léltak. Az eltűnt emberek a „Halmos“ tanyáról menekültek el s most már teljes biztonságban vannak. Mint a ké­ső esti órákban értesülünk az ecsedi lápnak, mintegy 6000 hold nagyságú területe ég. ÚJDONSÁGOK * A közigazgatási bizottság üléss. Szatmár város közigazgatási bizott­sága tegnap délelőtt tartotta meg ren­des havi ülését. Az ülésen, melye» Pap Géza polgármester elnökölt, az előadók szokásos havi jelentéseiket terjesztették elő. A jelentésekből kitűnt, hogy a város közbiztonsága kielégítő volt a múlt hóban. A város ügykeze­lése és tanügye terén semminemű aka­dályok nem fordultak elő. A közigaz­gatási bizottság jóváhagyólag vette tu­domásul a jelentéseket. * Szatmár város egészségügye. Szatmár város közigazgatási bizottsá­gának tegnapi ülésén általános örömet keltett Jéger Kálmán dr. főorvos je­lentése, a melyből a város egészség- ügyi állapotának kedvező volta tűnt URAM. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek újdonságaira, felhívja a m. t. úri közönség b. figyelmét L T Szatmár, Deákfeér, Fehér-ház mellett. WEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet kerekedő. Ugyanitt az egész kontinensen elismert nagynevű Martin Sons & C- Ltd angol gyapjuszöret gyárosnak egyedüli Paktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom