Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-11 / 232. szám
Szatmár, 1903. október 11. Vasárnap. íVlásoűiK evroiyam iái számElőfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. t'>v hóra . . 1 kor. v.űékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) |%“Szerkesztöség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétff> kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, mindeu további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-otcza 6. szám. Teíeíon 106. Lapvezér: URAY GÉZA B A 1} Főszerkesztő : THA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Fenyegetés a rabszijjal. Szatmár, október 10. Becs polgármestere, ama bizonyos hírhedt Lueger azt mondja, hogy a magyarokat rabszijjra kell fűzni. Ha másképen ezt a hős osztrákok megcselekedni nem tudják, akkor fel kell itt szitául a nemzetiségi harczot. A tótokat, a szászokat, az oláhokat, a szerbeket, a hor- vátokat fel kell ellenünk lázitani és ha majd ily bandita terv szerint végzett gyújtogatással egész Magyarország lángba borul, akkor a gőgös magyarok, akik nemzeti jo gokat merészelnek emlegetni, le- égetten behúzódnak a Duna--Tisza közé, s meglapulnak» Végső esetben pedig, ha az osztrák ármádia nem bir a magyarokkal, hát él még uroszország hatalmas czárja, ha ő keresztül masíroz Magyarországon, az ügy egyszerre el van intézve, die G’schicht’ is’ aus! íme így szól Bécs polgármestere gyűlölettől sziszegő hangon és riadó taps, őrjöngő hoeholás rá a felelet és diadalmasan leng a fekete-sárga zászló és elégedetten verdesi két szárnyát a kétfejű sas. Vájjon mit cselekednék a magyar királyi miniszterelnök és a magyar királyi belügyminiszter, hu Budapesten Márkus József főpolgármester, avagy Szatmáron Papp Géza polgármester nyilvános szó széken olyasmit hirdetne, hogy körül kell hoi’dozni az országban a véres kardot és hadat kell izenni Ausztriának? Ha másképpen nem megy, fel kell hajtogatni a trieszti olaszokat, az irzedentistákat, az Ausztriától elszakadni, s a nagy Németországba beolvadni vágyó németeket és a nemzeti önállóságra törekvő cseheket és minden törvénytelen, forradalmi e.őszakos eszközzel meg kell fojtani az osztrák uralmat, a bűnben fogant és négyszáz esztendő óta bűnben fetrengő G’sammtmonárchiet! Azt hiszem a legszilajabü kuruez, a legvéresebb szájú köztársasági is valószínűnek tartaná, hogy ilyen beszédek után Márkus József Budapesten és Pap Géza Szatmáron egy napig se maradhatna a polgármesteri méltóságban. Minisztertanács, kormányparancs, karhatalom s a jó ég tudja még miféle megróvási kaland zúdulna reájuk. Ellenben Lueger ünnepelt férfiú Bécsben és Ausztriában. Nem először lazított, nem is utoljára lázit ellenünk ez a nagyszájú hős, a ki csak egy törvényt ismer: gyűlölni a magyart! Én uram istenem, hiszen ha csak ez kell, vagyunk itt Magyar- országon is egynehányan, akik Ausztriáról és az osztrák öszvérfajról nem gondolkozunk, nem is beszélünk valami nagy tisztelettel és mód nélkül szeretnők Isten ostorának pattogását hallani Ausztria feje fölött. De talán mégis egészen más az, ha mi, szegény elkeseredett, vérig bántott, halálra gyötört magyar névtelenek égünk tehetetlen haragban, mint hogyha a fagyosan merev Héderváry gróf a miniszter- elnöki bársonyszékből dörögne átkot az osztrák fajzat ellen. Minálunk azonban nemcsak a miniszterelnökök, hanem a kis rendezett tanácsú városkák polgármesterei sem szoktak lázitani, bujto- gatni, gyűlöletet sziszegni. De Bécs polgármesterének ilyesmire osztrák szabadalma van. Mit csináljon a paritásnak, a dualizmusnak ily egyenetlen, s egyoldalú érvényesülésével szemben a józan szinmagyar ember? Nem tehet mást: olvassa, olvasgatja, miket beszél Lueger ellenük ! Nincs is egyébre szükség. Felesleges, hogy mi népgyüléseket tartsunk, tüntető köfmeneteket rendezzünk, véres kardot hordozzunk körül. Elég, ha Luegerre hallgatunk. A hogy Becs vezére lázit ellenünk, az a legbizonyosabb módja annak, hogy megtanuljuk, mit kell cselekednünk, ha majd tettre szólít a haza ! TÁVIRATOK. A válság. Budapest, október 10. (Saját tudósítónktól.) A mai napon elterjedt hirek szerint Tisza István-féle kom i- náczió mindinkább előtérbe lép. A király a legközelebbi napokban Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnökké. Andrássy és Széli támogatni fogják a Tisza-féle kabinetet, de miniszteri tárczát nem vállalnak. Apponyi semmikép sem támogatja Tisza Istvánt ; sőt visszamegy az ellenzékbe. Tisza István legelső teendője lesz a Házat feloszlatni és uj választásokat kiiratni. Ebben az esetben a függetlenségi párt legközelebb ismét megkezdi és folytatni fogja az obslrukcziót. Politikai körökben nagy feltűnést keltett a párizsi ..Temps“ mai vezér- czikke, a mely a magyar válsággal foglalkozva, oda konkludál, hogy a magyar követelések teljesítése sürgősen szükséges. A ezár római utazása. Budapest, október 10. (Saját tud.) Bécsből jelentik, hogy II. Miklós orosz czár római útja a legnagyobb mértékben kérdésessé vált. A Hymnuszért négy havi börtön. Fiume, október 10. (Saját tudósítónktól.) A városban ma óriási szen- zácziót keltett a katonai törvényszék ítélete. Az „Árpád“ nevű hajó magvar tengerészeit, azért mert NewYorkban az osztrák magyar nagykövetség épülete előtt a magyar zászlót megpillantva, a Hymnuszt énekelték, ma 4 havi börtönre Ítélte. Az eskütéri hid felavatása. Budapest, október 10. (Saját tud.) Az uj eskütéri hidat, a melyet „Erzsébet“ hidnak kereszteltek el, ma avatták föl, nagy ünnepség keretében. — A felavatási ünnepségen a király képviseletében József főherczeg volt jelen. Ott volt Klotild főherczegnő, az összes miniszterek és óriási közönség. Láng miniszter üdvözlésére József főherczeg a következőket mondotta: — Örömmel vállaltam el a király képviseletét, aki szívesen megengedte, hogy áz uj hidat minden magyar ember szivében örökké élő, bol- iögiilt Erzsébet királyné nevét viselje. Az uj hid — úgymond — újabb b;zo- nyitéka a magyar főváros és a magyar ipar föllendülésének, — ezzel a hidat megnyitottnak nyilvánította. Üveg a porezukorban. Pozsony, október 10. (Saját tud.) A kir. ügyészség ma följelentés folytán vizsgálatot rendelt el Meinel Gyula bécsi fiiszerkereskedő pozsonyi fiókja ellen, mert az üzletben elárusított porezukor megőrölt üvegdarabokkal van össze keverve. A városban óriási izgatottság uralkodik. Egy urinö, ki a ezukrot tisztán használta, a torkán megsebesült. A hét története. Szatmár, október 10. (Politikai helyzet. — Kilenczes bizottság. — Széli Kálmán. -- Október hatodika. — Szegedi botrány. — Katonai zavargások. — Lueger kirohanása — Török ország meg- rendszabályozása. — Szerb dolgok. — Az eperjesi dráma. — Különös munkanélküliek. — Titokzatos kődobálás) A zűrzavaros politikai helyzet a héten nem sokat változott, bárha úgy látszik, mintha mégis egy lépéssel közelebb jutottunk volna a megoldáshoz. Ezt abból lehet következtetni, hogy da- ezára az országszerte mutatkozó izgatottságnak és az izgatottság szülte rendzavargásoknak, a politikai tényezők, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt iparkodnak megőrizni nyugodtságokat, a mi a jelenlegi viszonyok közt különösen dicséretreméltó. Az ország szeme a kilenczes bizottság tárgyalásán függ. Ennek a bizottságnak a föladata a szabadelvű párt katonai programmját megalkotni oly képpeu, hogy megmentse a part bomlásnak indult egységét, hogy megszerezze magának a nemzeti közvélemény helyeslését s a korona hozzájárulását. Tárgyalásairól különféle találgatásokba bocsátkoznak, biztosat azonban eddig nem tudni. A legnagyobb érdeklődést az keltette, hogy Széli Kálmánt Ő felsége hosszabb kihallgatáson fogadta, miből azt következtették, hogy a „passzív reszizten- czia“ kontemplatora újra kormányelnök lesz. Ez egyelőre még nem nyert igazolást, sőt azt állítják, hogy a ki- hihallgatás alkalmával szóba se került volna. A kombinácziók és híresztelések chaoszában csak az az egy „remény“ látszik némileg jogosultnak, hogy Széli tarsolyájában tartja azokat a kincseket, a miket „nemzeti engedmények“ kétséges értékű elnevezés alatt csillapító szer gyanánt akarnak beadni a magyaroknak. Méltó kegyelettel ünnepelte meg a nemzet az októberi gyásznapot. A hazafiak szivében frissen él még emlékezete az aradi vértanuknak és nem engedjük elvitatni azt a jogunkat, hogy halálukat meggyászoljuk. Az egész országban alig volt rendzavarás e napon, csak éppen Szegeden történt sajnála- latos összekocczanás a polgárság és a rendőrség meg a katonaság közt. Szegeden ugyanis koszorút tettek a Kossuth- szoborra ezzel a felírással: „Dicső emlékednek — a visszatartott katonák/ Még nem tudni, igazán a katonák helyezték-e el ezt a koszorút a szobor talpazatán, de a közvélemény mindenesetre szigorúan elitéli, hogy a katonaság erőszakkal eltávolította azt a szoborról, mialatt lőtt is és szuronyos támadást intézett a polgárság ellen. Az egész nemzet polgársága mohó érdeklődéssel várja, megkapja-e az elégtételt vagy sem ? Mert nálunk ez nem bizonyos. A három évet kiszolgált katonák közt természetszerűen nagy az elkeseredés, hogy tovább tartják őket benn a katonaságnál s nem egy helyütt nyílt demonstrácziókra ragadtatják magukat, így Baján, Jaroszlauban és egyebütt is utczai zavargásokat okoztak. Prágában meg éppen az ujonezok rendeztek a közönség segédlete mellett utczai botrányt. Ezalatt Ausztriában a politikusok se nyugosznak és dicséretes buzgóság- gal követelik a gazdasági különválást. A héten egyébiránt régi jóbarátunk, Lueger, Bécsnek „érdemes1 polgár- mestere ismét kimutatta a fogafehérét. Ökelme buzdítja az osztrákokat és a hazánkban lakó nemzetiségeket, hogy közös erővel rontsanak nekünk. Ebben csak az a biztató, hogy nem mindaz, a mit Lueger ur mond, hallatszik a menyországba. A czár mürzstegi látogatásának politikai eredménye csak e héten vált köztudomásúvá. Ausztria-Magvnrország és Oroszország közös manif; /tumot intéztek a portához, melylyel a diplo- mácziai eljárásban ritka szigorú hangon utasítják rendre a törököt, a ki ugyan ágaskodik az idegen hatalmak ilyetén beavatkozása ellen, de mégis bele kell törődnie a kényszerhelyzetbe, mert az összes nagyhatalmak tetszéssel fogadták a manifesztumot. Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktíra az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyerme k rzipnlr és csizmák a legjobb kivitelben. ~ Megérkeztek!!
