Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-11 / 232. szám

Szatmár, 1903. október 11. Vasárnap. íVlásoűiK evroiyam iái szám­Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. t'>v hóra . . 1 kor. v.űékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) |%“Szerkesztöség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétff> kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, mindeu további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-otcza 6. szám. Teíeíon 106. Lapvezér: URAY GÉZA B A 1} Főszerkesztő : THA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Fenyegetés a rabszijjal. Szatmár, október 10. Becs polgármestere, ama bizo­nyos hírhedt Lueger azt mondja, hogy a magyarokat rabszijjra kell fűzni. Ha másképen ezt a hős oszt­rákok megcselekedni nem tudják, akkor fel kell itt szitául a nemze­tiségi harczot. A tótokat, a szászo­kat, az oláhokat, a szerbeket, a hor- vátokat fel kell ellenünk lázitani és ha majd ily bandita terv szerint végzett gyújtogatással egész Ma­gyarország lángba borul, akkor a gőgös magyarok, akik nemzeti jo gokat merészelnek emlegetni, le- égetten behúzódnak a Duna--Tisza közé, s meglapulnak» Végső eset­ben pedig, ha az osztrák ármádia nem bir a magyarokkal, hát él még uroszország hatalmas czárja, ha ő keresztül masíroz Magyarországon, az ügy egyszerre el van intézve, die G’schicht’ is’ aus! íme így szól Bécs polgármes­tere gyűlölettől sziszegő hangon és riadó taps, őrjöngő hoeholás rá a felelet és diadalmasan leng a fe­kete-sárga zászló és elégedetten verdesi két szárnyát a kétfejű sas. Vájjon mit cselekednék a ma­gyar királyi miniszterelnök és a magyar királyi belügyminiszter, hu Budapesten Márkus József főpol­gármester, avagy Szatmáron Papp Géza polgármester nyilvános szó széken olyasmit hirdetne, hogy kö­rül kell hoi’dozni az országban a véres kardot és hadat kell izenni Ausztriának? Ha másképpen nem megy, fel kell hajtogatni a trieszti olaszokat, az irzedentistákat, az Ausztriától elszakadni, s a nagy Né­metországba beolvadni vágyó néme­teket és a nemzeti önállóságra tö­rekvő cseheket és minden törvény­telen, forradalmi e.őszakos eszköz­zel meg kell fojtani az osztrák ural­mat, a bűnben fogant és négyszáz esztendő óta bűnben fetrengő G’sammtmonárchiet! Azt hiszem a legszilajabü kuruez, a legvéresebb szájú köztársasági is valószínűnek tartaná, hogy ilyen beszédek után Márkus József Budapesten és Pap Géza Szatmáron egy napig se ma­radhatna a polgármesteri méltóság­ban. Minisztertanács, kormánypa­rancs, karhatalom s a jó ég tudja még miféle megróvási kaland zú­dulna reájuk. Ellenben Lueger ünnepelt fér­fiú Bécsben és Ausztriában. Nem először lazított, nem is utoljára lá­zit ellenünk ez a nagyszájú hős, a ki csak egy törvényt ismer: gyű­lölni a magyart! Én uram istenem, hiszen ha csak ez kell, vagyunk itt Magyar- országon is egynehányan, akik Auszt­riáról és az osztrák öszvérfajról nem gondolkozunk, nem is beszé­lünk valami nagy tisztelettel és mód nélkül szeretnők Isten ostorának pattogását hallani Ausztria feje fö­lött. De talán mégis egészen más az, ha mi, szegény elkeseredett, vérig bántott, halálra gyötört ma­gyar névtelenek égünk tehetetlen haragban, mint hogyha a fagyosan merev Héderváry gróf a miniszter- elnöki bársonyszékből dörögne át­kot az osztrák fajzat ellen. Minálunk azonban nemcsak a miniszterelnökök, hanem a kis ren­dezett tanácsú városkák polgármes­terei sem szoktak lázitani, bujto- gatni, gyűlöletet sziszegni. De Bécs polgármesterének ilyesmire osztrák szabadalma van. Mit csináljon a pa­ritásnak, a dualizmusnak ily egye­netlen, s egyoldalú érvényesülésé­vel szemben a józan szinmagyar ember? Nem tehet mást: olvassa, olvasgatja, miket beszél Lueger el­lenük ! Nincs is egyébre szükség. Fe­lesleges, hogy mi népgyüléseket tart­sunk, tüntető köfmeneteket rendez­zünk, véres kardot hordozzunk kö­rül. Elég, ha Luegerre hallgatunk. A hogy Becs vezére lázit ellenünk, az a legbizonyosabb módja annak, hogy megtanuljuk, mit kell csele­kednünk, ha majd tettre szólít a haza ! TÁVIRATOK. A válság. Budapest, október 10. (Saját tudósítónktól.) A mai napon elterjedt hirek szerint Tisza István-féle kom i- náczió mindinkább előtérbe lép. A ki­rály a legközelebbi napokban Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnökké. Andrássy és Széli támogatni fogják a Tisza-féle kabinetet, de miniszteri tárczát nem vállalnak. Apponyi sem­mikép sem támogatja Tisza Istvánt ; sőt visszamegy az ellenzékbe. Tisza István legelső teendője lesz a Házat feloszlatni és uj választásokat kiiratni. Ebben az esetben a függetlenségi párt legközelebb ismét megkezdi és foly­tatni fogja az obslrukcziót. Politikai körökben nagy feltűnést keltett a párizsi ..Temps“ mai vezér- czikke, a mely a magyar válsággal foglalkozva, oda konkludál, hogy a magyar követelések teljesítése sür­gősen szükséges. A ezár római utazása. Budapest, október 10. (Saját tud.) Bécsből jelentik, hogy II. Miklós orosz czár római útja a legnagyobb mértékben kérdésessé vált. A Hymnuszért négy havi börtön. Fiume, október 10. (Saját tudó­sítónktól.) A városban ma óriási szen- zácziót keltett a katonai törvényszék ítélete. Az „Árpád“ nevű hajó ma­gvar tengerészeit, azért mert New­Yorkban az osztrák magyar nagykö­vetség épülete előtt a magyar zászlót megpillantva, a Hymnuszt énekelték, ma 4 havi börtönre Ítélte. Az eskütéri hid felavatása. Budapest, október 10. (Saját tud.) Az uj eskütéri hidat, a melyet „Erzsébet“ hidnak kereszteltek el, ma avatták föl, nagy ünnepség keretében. — A felavatási ünnep­ségen a király képviseletében József főherczeg volt jelen. Ott volt Klotild főherczegnő, az összes miniszterek és óriási közönség. Láng miniszter üd­vözlésére József főherczeg a követke­zőket mondotta: — Örömmel vállaltam el a ki­rály képviseletét, aki szívesen megen­gedte, hogy áz uj hidat minden ma­gyar ember szivében örökké élő, bol- iögiilt Erzsébet királyné nevét viselje. Az uj hid — úgymond — újabb b;zo- nyitéka a magyar főváros és a magyar ipar föllendülésének, — ezzel a hidat megnyitottnak nyilvánította. Üveg a porezukorban. Pozsony, október 10. (Saját tud.) A kir. ügyészség ma följelentés folytán vizsgálatot rendelt el Meinel Gyula bécsi fiiszerkereskedő pozsonyi fiókja ellen, mert az üzletben eláru­sított porezukor megőrölt üvegdara­bokkal van össze keverve. A városban óriási izgatottság uralkodik. Egy urinö, ki a ezukrot tisztán használta, a tor­kán megsebesült. A hét története. Szatmár, október 10. (Politikai helyzet. — Kilenczes bizott­ság. — Széli Kálmán. -- Október hatodika. — Szegedi botrány. — Katonai zavargások. — Lueger kirohanása — Török ország meg- rendszabályozása. — Szerb dolgok. — Az eperjesi dráma. — Különös munkanélküliek. — Titokzatos kődobálás) A zűrzavaros politikai helyzet a héten nem sokat változott, bárha úgy látszik, mintha mégis egy lépéssel kö­zelebb jutottunk volna a megoldáshoz. Ezt abból lehet következtetni, hogy da- ezára az országszerte mutatkozó izga­tottságnak és az izgatottság szülte rend­zavargásoknak, a politikai tényezők, kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt iparkodnak megőrizni nyugodtságokat, a mi a jelenlegi viszonyok közt külö­nösen dicséretreméltó. Az ország szeme a kilenczes bi­zottság tárgyalásán függ. Ennek a bi­zottságnak a föladata a szabadelvű párt katonai programmját megalkotni oly képpeu, hogy megmentse a part bomlásnak indult egységét, hogy meg­szerezze magának a nemzeti közvé­lemény helyeslését s a korona hozzá­járulását. Tárgyalásairól különféle ta­lálgatásokba bocsátkoznak, biztosat azonban eddig nem tudni. A legna­gyobb érdeklődést az keltette, hogy Széli Kálmánt Ő felsége hosszabb ki­hallgatáson fogadta, miből azt követ­keztették, hogy a „passzív reszizten- czia“ kontemplatora újra kormányel­nök lesz. Ez egyelőre még nem nyert igazolást, sőt azt állítják, hogy a ki- hihallgatás alkalmával szóba se került volna. A kombinácziók és híresztelé­sek chaoszában csak az az egy „re­mény“ látszik némileg jogosultnak, hogy Széli tarsolyájában tartja azokat a kincseket, a miket „nemzeti enged­mények“ kétséges értékű elnevezés alatt csillapító szer gyanánt akarnak beadni a magyaroknak. Méltó kegyelettel ünnepelte meg a nemzet az októberi gyásznapot. A hazafiak szivében frissen él még emlé­kezete az aradi vértanuknak és nem engedjük elvitatni azt a jogunkat, hogy halálukat meggyászoljuk. Az egész or­szágban alig volt rendzavarás e napon, csak éppen Szegeden történt sajnála- latos összekocczanás a polgárság és a rendőrség meg a katonaság közt. Sze­geden ugyanis koszorút tettek a Kossuth- szoborra ezzel a felírással: „Dicső em­lékednek — a visszatartott katonák/ Még nem tudni, igazán a katonák he­lyezték-e el ezt a koszorút a szobor talpazatán, de a közvélemény minden­esetre szigorúan elitéli, hogy a kato­naság erőszakkal eltávolította azt a szoborról, mialatt lőtt is és szuronyos támadást intézett a polgárság ellen. Az egész nemzet polgársága mohó érdek­lődéssel várja, megkapja-e az elégtételt vagy sem ? Mert nálunk ez nem bi­zonyos. A három évet kiszolgált katonák közt természetszerűen nagy az elkese­redés, hogy tovább tartják őket benn a katonaságnál s nem egy helyütt nyílt demonstrácziókra ragadtatják magukat, így Baján, Jaroszlauban és egyebütt is utczai zavargásokat okoztak. Prágában meg éppen az ujonezok rendeztek a közönség segédlete mellett utczai botrányt. Ezalatt Ausztriában a politikusok se nyugosznak és dicséretes buzgóság- gal követelik a gazdasági különválást. A héten egyébiránt régi jóbarátunk, Lueger, Bécsnek „érdemes1 polgár- mestere ismét kimutatta a fogafehérét. Ökelme buzdítja az osztrákokat és a hazánkban lakó nemzetiségeket, hogy közös erővel rontsanak nekünk. Ebben csak az a biztató, hogy nem mindaz, a mit Lueger ur mond, hallatszik a menyországba. A czár mürzstegi látogatásának politikai eredménye csak e héten vált köztudomásúvá. Ausztria-Magvnrország és Oroszország közös manif; /tumot intéztek a portához, melylyel a diplo- mácziai eljárásban ritka szigorú han­gon utasítják rendre a törököt, a ki ugyan ágaskodik az idegen hatalmak ilyetén beavatkozása ellen, de mégis bele kell törődnie a kényszerhelyzetbe, mert az összes nagyhatalmak tetszés­sel fogadták a manifesztumot. Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktíra az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyerme k rzipnlr és csizmák a legjobb kivitelben. ~ Megérkeztek!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom