Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-09 / 230. szám
z özatmar, penieK O/jAimAiil JLJL x it ua X t/vyy. <; x. *j, j*j>u o^arn úgy tudja, hogy országszerte örvendenek a katonák, mert benntartásukkal az eiső és harmadik fegyvergyakorlat alól való fölmentésükkel lesznek kárpótolva. Tomboló vihar a vármegyei közgyűlésen. Nagykároly, október 8. (Saját tudósítónktól.) Délelőtt 10 órától este 8 óráig megszakítás nélkül tartó viharos ülés volt ma a vármegyeházán. A közgyűlés Luby Gézának a ehlopyi hadparanes és a szeptember 22-ki legfelsőbb kézirat tárgyában beadott indítványát szenvedélyes vita után elfogadták, orvoslásért a képviselöházhoz felírnak. Luby Bélának a három évet kiszolgált katonák visszatartása ügyében beterjesztett indítványát lelkesedéssel elfogadták, hadügyminiszter rendeletét törvénytelennek minősítették, orvoslás végett a képviselőházhoz felírnak. A belügyminiszternek az önkéntes adófizetések elfogadásának megtagadása tárgyában a vármegye törvény- hatóságához intézett leiratát nem vették tudomásul. Elhatározták továbbá, hogy az államadó szedését beszüntetik és utasítják az egyes községeket, hogy az önként jelentkezőktől sem szabad állami adót elfogadni. A viharos közgyűlésről bővebb részleteket holnap. A szegedi események. Szeged, október 8. (Saját tud.) A város lakossága még egyre az elmúlt napok eseményeinek hatása alatt áll. A kegyeletsértés ügyében folyik a vizsgálat. A katonai parancsnokság Lauger 48. gyalogezredben őrmestert és Székely tizedest vizsgálati fogságba helyezte, mert állítólag ők segédkeztek a koszorú költségeinek gyűjtésében. Szeged városa ma rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen egyhangúlag elhatározták, hogy feliratot intéznek a képviselőházhoz, a melyben elégtételt kérnek. Czeglédről holnap egy száz tagú küldöttség érkezik Szegedre, hogy Kossuth szobrát megkoszorúzza. Püspök beiktatás Nagyváradon. Nagyvárad, október 8. (Saját tud.) Nagyvárad ma nagy ünnepségnek volt színhelye. Szmrecsányit, az uj nagyváradi püspököt iktatták be fényes ünnepély keretében. Délután a püspöki rezidenczián diszlakoma volt, amelyen a város és a megye küldöttsége is megjelent. Este az egész várost kivilágították. Nagy vihar Berlinben. Berlin, október 8. (Saját tud.) Itt ma óriási szélvihar vonult végig a városon. A cziklonszerü szélroham óriási károkat okozott, úgy hogy sok helyen a közlekedést is be kellett szüntetni. Felborult villamos kocsi Budapest, október 8. (Saját tud.) Belgrádból nagy szerencsétlenség hírét hozza a táviró. A villamos társaság egy kocsija ugyanis mely, telve volt átasolckaí, egy lejtős utczán jövet felborult és darabokra tört. Az utasok közül igen sokan súlyos sebeket szenvedtek. Halál eset szerencsére nem történt. A virilisták névjegyzéke. Az igazoló-választmány ülése. Szatmár, okt. 8. (Saját tud.) Törvényen kívüli állapotban vagyunk, a midőn az adófizető polgárok nemcsak, hogy nem kötelesek adót fizetni, hanem a közpénztáraknak, törvény szerint tilos az önkéntes adófizetést elfogadni. Ilyen állapotban kissé komikusnak tűnik fel egy olyan névjegyzéket összeállítani, a mely a legtöbb adót fizetőket tünteti fel. Mert hisz adófizető nincs; s vagy virilista minden ember, vagy pedig a milliomosok sem virilisták, nem lévén olyan kulcs, a melynek alapján az adófizetés mennyiségét megállapítani lehetne Szatmár város igazoló- választmánya mindazonáltal ülést tartott ma délután és a többség úgy döntött, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékét 1904-re össze fogja állítani. A magunk részéről ezt a határozatot semmiesetre sem tartjuk helyesnek, mert nem lévén az országgyűlés által megszavazott költség- vetés minden olyan határozat, a mely az adófizetésre vonatkozik, egyszerűen törvénytelen. De eltekintve attól, hogy törvénytelen az ilyen határozat, czélja sincsen addig, mig az országgyűlés a rendes költségvetést meg nem szavazza, mert melyik virilistát kényszerítheti az adóprés arra, hogy az ily módon megállapított adóját befizesse? A mi nézetünk szerint tehát teljesen fölösleges munkát végez az igazoló választmány, a midőn csupán csak az adóhivatal által beterjesztett kimutatás alapján állítja össze a legtöbb adót fizetők névsorát. S ha már összeállítja, igen helyénvaló volt Csomay Imre külön véleménye, a mely oda konkludált, hogy mondja ki és vegye jegyzőkönyvbe a választmány, hogy összeállítja ugyan a legtönb adót fizetők névsorát, de nem a czélból, hogy az kötelező ha- tálvlyal legyen az illető virilistára nézve, hanem azért csupán, mert nyilvántartani akarja a névsort nehogy annak össze nem állítása folytán zavarok álljanak elő a hivatalos adminisztráczióban. így össze lehet állítani a névsort és nem viseli magán a törvénytelenség bélyegét. A választmány elvben hozzá is járult a Csomay indítványához, de jegyzőkönyvbe foglalva a többség nem volt hajlandó megörökíteni az indítványt. A választmány ülésének részletes lefolyásáról tudósitónk a következőket jelenti: Szatmár város igazoló választmánya ma, csütörtökön délután Fe- rencz Ágoston tanácsjegyző hivatalos helyiségben ülést tartott. Az ülésen jelen voltak Korányi János elnökön kívül Lehóczky János dr., Csomay Imre, Bölönyi László, Antal Dániel, Jákó Sándor választmányi tagok és Ferencz Ágoston tanácsjegyző, mint jegyzőkönyvvezető. Korányi János elnök előterjesztette, hogy az adóhivatal beterjesztette a kimutatást, a mely azon adófizetők névsorát foglalja magában, akik évenként 200 koronán felüli összeget fizet nek egyenes adóban s ennek alapján mint virilisták vesznek részt a törvény- hatóságban. Kérdi a választmányt, hogy elegendőnek tartja-e ezen kimutatást arra hogy ennek alapján állítsák össze a virilisták névjegyzékét? Csomay Imre az ex-lexre való hivatkozással nem tartja megengedhetőnek, hogy a választmány e kimutatás alapján irja össze a legtöbb adótfize- tők névsorát. Mig az országgyűlés által meghatározott költségvetés nincs, a mely a névsor összeállításának alapjául szolgálhatna, szerinte a választmány nem határozhat a névsor összeállítása tárgyában. Korányi János ezzel szemben azt vitatta, hogy a névsor összeállítására — specziell minálunk —- nincs befolyással az ex-lex állapot, mert nálunk a Ili. o. kereseti adó tudvalevőleg mindég három évre előre van kivetve s igy az adóhivatal kimutatása, a mely e kivetés alapján készült, igen is alapul szolgálhat a névjegyzék hiteles összeállítására. A földadóra nézve a mely perczentuális alapon van kiszámítva, szintén érvényes a kimutatás, mert e téren is csak holmi csekély személyi változások állhatnak be időközben, a melyek azonban a fizetendő adó összegre befolyással nem lehetnek. A névjegyzék összeírását ez okokból megengedhetőnek tartja és az törvényes alappal is bir. Ezután hosszas vita indult meg a tárgyban. A vitában a választmánynak minden egyes tagja részt vett, végre a többség elfogadta az elnök javaslatát és elhatározta, hogy a névjegyzék végleges összeállítása czéljából ok tóber 20 án a városháza kistanácstermében ülésezik s az összeirási munkálatokat mindennap délelőtt 10 órától 12-ig és délután 8 tói 5-ig fogja végezni. A névjegyzék összeírására vonatkozó hivatalos hirdetményt Pap Géza polgármester legközelebb fogje kibocsátani. Nagy tüzek a várraegyében. Ssatmár, október 8. (Saját tudósitónktól.) Szatmár vármegye területén az utolsó négy nap alatt rettenetes tüzek semmisítették meg a lakosságnak az idei termés értékesítéséhez fűzött reményeit. A romboló elem házakat, gazdasági épületeket és eszközöket, beraktározott terményeket hamvasztott el, a melyek értéke a kétszázezer koronát felül haladj a. Az óriási tűzről már lapunk tegnapi számában emlékeztünR meg. de a pusztulás arányai csak ma mutatkoztak. Tudósítónk jelentése szerint a rombolás iszonyú képét tárja a szem elé Börvely község határa. Messzire, a hova csak a szem elláthat, még a föld talaja is égett. A lápra épített házak alól a talapzat égett ki, s igy az épületek nagyrésze összedülve esett a lángok martalékává. A börvelyi lápégésen kívül azonban még Krassón, Dobrán és Mező- Petri községben pusztítottak a nagy tüzek, a melyek szintén nagy károkat okoztak. A nagy füzekről részletes tudósításunk a következő: Lapunk tegnapi számában már röviden megírtuk, hogy Börvely község határán elhúzódó láp nádasa kigyuladt és egy óriási területen ég. Az ecsedi láp Magyarország legnagyobb mocsara, mely Szatmárvármegye területén húzódik végig A mocsár Kis-Majtény községnél kezdődik és Nagy-Ecsedig terűi el. A mocsarat a Kraszna folyó vize alkotja, a melynek ugyanis nincsen lefolyása. Ez az óriási mocsárterület a múlt században 50 km. hosszúságú és 30 km. szélességű volt. Már abban az időben, de főképen Mária Terézia uralkodása alatt mozgalom indult meg, hogy a mocsarat szabályozzák. Az ecsedi láp leesapolási munkálatait meg is kezdték, úgy hogy ina már nagysága felé- nyire csökkent, s ma a területe mintegy 280 négyszög kilométer, szélessége pedig 1—3 kmtr. Ezen az ingoványos területen fü, nád, égerfa és rekettye terem, s úgy tűnik elő, mint egy nagy fehér tó. A környéken idővel tanyák létesültek, és a lakosság az egykori láp kiszárított helyein házakat épített. Nagyon érdekes építmények ezek a házak. A talaj vizenyős hely kiszáradt nád és káka képződményéből áll, a mely az idők folyamán olyan száraz lett, hogy meggyujtva éppen úgy ég, mint a kőszén, vagy turfa. Ez magyarázza meg azt, hogyha a lápon lüz támad, kevés idő múlva nemcsak a föld felületén lévő tárgyak, de maga a talaj is ég. Az ecsedi láp legszebb része Börvely község határán van, a hol néhány nap óta pusztít a tűz. A lápon Károlyi István grófnak nagyszabású uradalma épült fel, a mely mintegy 60 gazdasági és lakóépületekből áll. A tűz a tanya mellett lévő nádasban keletkezett. Az eddigi vizsgálat szerint napokkal ezelőtt a nádasban munkások dolgoztak, s valószínű, hogy a munkások egyike pipára gyújtva,, gyufát dobott el a száraz sás közé, s ettől fogott lángot a nád. A tűz előbb lappangva égett, d« tegnap az óriási szélvész szította a tüzet, s igy történt meg, hogy a lángok egyszerre beláthatatlan területen pusztítottak. A nádas képe rémes látványt nyújtott. Hatalmas lángok csaptak a magasba és óriási füstfelhő gömolygott az ég felé. A mentés, melyet rendesen úgy szoktak végezni, hogy az égő terület körül négv-öt méternyi nádat kivágnak, lehetetlennek bizonyult, mert a szél az égő zsarátnokot messzire hordta és roppant nagy területet, gyújtott fel. A tűz a talajt is meggyujlotta. A föld, mely csupa száraz nád és sásból állott, 10—15 czentiméternyi mélységben égett és messze elharapódzott. A cziklonszámba menő szélvihar az égő nádcsóvákat a magasba röpítve elhordta a Károlyi-féle uradalom épületeire, a melynek tetőzete lángra lobbant. A tűz ekkor egymás után égette fel a gazdasági és lakó épületeket. Menteni alig lehetett valamit is, bár a tanyai lakosság megfeszített munkával dolgozott. Még a tiiz közelébe se lehetett férni, mert a föld is éget. Sok épület, a melyek jó messze állottak a tűzveszélytől, úgy hamvadtak el, hogy a házak alatt a talaj égett' ki,, s igy ösz- szeomolt. A ledőlt fagerendák aztán tüzet fogtak. A nagy veszedelem mindent elpusztított. Ötvennégy épület és terményekkel dúsan megrakott raktár, cséplőgépek hamvadtak el. A tanyai lakosság nyomora kétségbeejtő, mert mindenük odaégett. A kár felülhaladja a 150 ezer koronát, melynek egyrésze a biztosításból meg fog térülni. A börvelyi tűz katasztrófán kívül Dobra községben is felütötte fejé t a vörös kakas. Ott nem a véletlen okozta az iszonyú rombolást, hanem egy lelketlen ember gazmunkája, a melylyel egy sereg embernek vette el kenyerét és hajlékát. Tegnapelőtt éjjel ugyanis rémesen kongott Dobra község templomának harangja. Tüzet jelzett, mely a falu közepén végezte romboló munkáját. A tűz a nagy szélben roppant gyorsan terjedt tova. Nem telt bele egy óra és 11 ház. valamint 27 melléképület állott lángokban. A tűznek különben egy ember élete is áldozatul esett. Farkas Mihály odavaló gazdaember, ki midőn észrevette, hogy a szomszédos égő házról a lángok már-már az ö háza falát is nyaldossák, felsietett háza tete jére, hogy vízzel locsolja. A: tűz azonban mégis belekapott a tetőzetbe. Mikor látta, hogy házát mentenie lehetetlen, a saját életét megmentendő, leugrott a tetőről. A zűrzavarban nem vette észre, hogy a földön egy halom gerenda áll lángokban s oda ugrott. Farkas Mihály halálát lelte a tűzben. A szerencsétlen ember két hónap előtt nősült meg s most fiatal özvegye siratja. Dobrán e nagy tűzvészt követő napon ismét tűz támadt. A falu végén gyuiadt ki egy gazdaeinber háza, a mely porrá égett. A zűrzavarban egy alakot láttak a tűz mellől elsurrani s ez gyanút keltett a lakosság koréban. A jelentés folytán Domahidy András erdödi csendörmester, ki a községben tartózkodott, elfogta az illetőt. A letartóztatott ember Papp Miklós gulyás, a ki beismerte, hogy ő gyújtotta fel a a gazdaember házát. Az első tűzvészről semmit se akar tudni. Tagadja, hogy úgy a lüz idején, mint annak előtte a községben tartózkodott volna. Papp Miklós feleletéből azonban a csendörség arra következtet, hogy ö a tettes. A tűz folytán óriási a kár. Aé eddig felbecsült házak értéke 33,733 koronára rúgnak. (Más tüzesetek.) E két óriási tűzön kivül még Krassó községben is pusztított a veszedelmes elem. Krassón eddig ki nem derített okból keletkezett a tűz a melynek 5 ház esett martalékává. Mezöpetri küzség is tűzvészedé-
