Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-09 / 230. szám
Szatmár, 1903. október 9. Péntek. Második évfolyam 230- szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. E hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Az adómegtagadás. Szatmár, okt. 8. Az ellenzék által megkezdett, s oly kitartó buzgalommal folytatott küzdelem a nemzet törvényes jogaiért fordulóponthoz jutott. Rö vid idő választ el a döntéstől. Hogy végső elkeseredett harczot, avagy békét hoz-e a döntés, melyet Bécs- ben most kovácsolnak, e pillanatban senki sem mondhatja meg, azt azonban mindnyájan tudjuk és valljuk, hogy béke csupán a nemzet törvényes követelményeinek teljesítése által lehet. A majdnem egy év óta hu zódó válságban a nemzet a türel mes várakozás mellett a törvényes ellentállásra kezd berendezkedni Mindegyre szaporodik azon városok és törvényhatóságok száma, a melyek a nemzeti ügynek segítségére sietve megtagadják az állami adók beszedését, s az ujonczozás támogatását. A hazafias városok példáját minden városnak, minden törvény- hatóságnak követni kell. A sorból szégyen volna Kassának, a kurucz névre oly büszke városnak hiányozni. Hisszük is, hogy a közel na pok meghozzák nálunk is ezt a várva-várt határozatot annyival is inkább, mert Kassa is megkapta a már szerencsésen megbukott miniszterelnöknek a törvénytelen adók beszedését megtiltó törvényhatósági határozat elleni tiltakozását, ezt a legújabb sütetü csodabogarat, melyet hasztalan izzad ki a granicsár koponya, mert hírhedt rendeletével nem fogja megsemmisíteni a városok hazafias határozatát, miután azok törvényesek és jogosok s éppen a miniszteri rendelet törvénytelen. E nagyszerű találmány, a hatalom magaslatáról fennen dörgő megsemmisítési akarás méltó koronáját képezte Khuen-Héderváry nálunk eljátszott kisded játékának. S bár e szörnyszülöttnek apját a nemzet felháborodása elsöpörte az útból, a magát megemberelt képviselőház örökre elnémította, megsemmisítette, a szörnyszülött mint árva még itt lézeng, s a törvényhatóságok termeiben kisért, csakhogy senki nem fél tőle. Az alkotmányon állva kezünkben a törvényekkel kitessékeljük a betolakodót, mely születésévelszem- beállitotta a törvényhatóságokat az állammal. Jól mondja a közmondás: „Ember tervez, Isten végez!“ A bánból átvedlett miniszterelnök is tervezett, csakhogy a haragvó magyarok Istene máskép végezett a megyei és városi törvényhatóságok által. Felemelő érzéssel vettünk tudomást Hevesmegye hazafias közönségének méltóságos határozatáról, melylyel elsőnek mondta ki, hogy a miniszteri megsemmisítő rendelet törvénytelen, s mint ilyet figyelembe nem vesz, ellenben a saját tiltó rendeletét mindenben, fenntartja s újólag eltiltotta a területén levő összes városokat és községeket a meg nem szavazott adók beszedésétől és a meg nem ajánlott ujonezok önkéntes toborzásához való segódkezéstől. Ez a hazafias határozat méltó volt Hevesvármegye dicső rnultjá hoz. Példáját azóta sok más város derék közgyűlése követte. Követni kell mindenütt. Ez most a mi ke zür.kben a leghathatósabb és törvényes fegyver. Ha nincs nemzeti jog, nincs se adó, se ujoncz ! Az önkéntes adófizetés illuzó- riussá teszi a nemzet törvényhozásának azon kizárólagos jogát, amely szerint a költségvetést, s az adófizetést megtagadhatja. A nemzet ellen követ el tehát bűnt, aki ellenkezőleg cselekszik. Azok a hatóságok, melyek az önkéntes adót elfogadják, e tényük- kel mintegy leczáfolják a törvény- hozást, amely ez ideig semmiféle adót meg nem szavazott, miután a nemzet jogos követelései nem teljesültek. Micsoda értelme van tehát annak, hogy akkor, midőn nincs költségvetés, nincs adó kivetve, a törvény megkerülésével önkéntes alak ban elfogadtassák azon adó, amelynek behajtását a törvény tiltja. Az 1886. XXL t.-cz. 20. §~a határozottan kimondja, hogy azokat a kormányrendeleteket^ amelyek az o.szággyülés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujonezok tényleges kiállításra vonatkoznak, a törvényhatóságok nem kötelesek végrehajtani. Legyen tehát harcz a tör vényhatóságok és az állam között is ! ■HMnBMHUM Az adó beszedését eltiltó városoknak igazuk van. A pmsziv rezisztencia jelszavát az egész országban követni kell ! TÁVIRATOK. A helyzet. Budapest, október 8. (Saját tudósitónktól.) Széli Kálmán ma délben Budapestre érkezett. Politikai körökben a bonyodalom kibontakozásának útját csakis a katonai programm szerencsés megoldásában vélik megtalálni. A szabadelvű párt körben ma nyíltan hangoztatták, hogy az esetre, ha most nem sikerül elfogadható programúiban megállapodni, akkor csakis a Ház feloszlatása és az uj választások teremthetnek uj helyzetet. A függetlenségi pártot ma a szegedi események és a Lueger tegnapi kirohanása foglalkoztatta. A párt elhatározta, hogy a képviselőház legközelebbi ülésen megfogja adni Luegernek a választ. A szegedi eseménynél pedig be várják a vizsgálat eredményét. A hadügyminiszter nyilatkozik. Bécs, október 8. (Saját tudósítónktól.) Krieghamer hadügyminiszter ma a szegedi eseniényekkel kapcsolatosan egy budapesti lap tudósítóját fogadta, a kinek a katonák visszatartásáról nyilatkozott. A hadügyminiszter kijelentette az újságírónak, hogy katonai részről, soha a legtávolabbról, sem volt szándéka a nemzet érzületét megsérteni. Az alantasaitól mindig a legtapintatosabb eljárást követeli. A mi a harmadéves katonák visszatartását illeti, kijelentette a miniszter, hogy ő TARCZA. Öreg anyó. Lassan halad a kis kordé végig az utón. Az eléje fogott csacsi lépésben koezog. Oiyan bölcs nyugalommal rakja egyik lábát a másik után, mintha csak mondaná: — Minek siessek ? — Ugyisczél- hoz érünk! A kis kordéban ül az öreg anyó. Ő sem siet. Oh, ö már életében annyit, de annyit sietett, annyit futott, de annyit fáradt, hogy most már nem siet többé. Most már mindegy. Most már tudja, hogy ha akármilyen lassan is megy előre, mégis elérkezik oda az ut végére, a honnan aztán vissza nem kell térni többé soha . . . Fáradt, öreg feje néha egyet-egyet bicezen előre. — Vegyenek zöldséget 1 Vegyenek zöldséget! Inkább csak szokásból kiáltja. Meg nem áll senkinek. Meg vannak a rendes házai, a hol a csacsi minden intés nélkül, ma gától megáll. Már húsz év óta szállítja az öreg anyó mindennap rendesen a tejet., vajat, tejfölt, zöldséget. Ismerik már mindenült az öreg anyót, meg Matyit, a csacsit. A gyermekek kifutnak a házból és megezirógatják és ezukrot is adnak neki; nem csoda, ha olyanhelyt Matyi nagyon örömmel áll meg, mint máshol, a hol nem kap semmit. Az öreg anyóhoz is van majdnem mindenkinek egy-egy jó szava. — No Rézi néni, hát hogy van ! — Alásan köszönöm, csak megvagyok valahogy. Mint az öregek. — Termett-e sok zöldség az idén ? — Termett valamicske, csak egy kis esőt adna az Úristen. — Hát a fia irt-e már levelet, Rézi néni ? — Nem irt még, alásan köszönöm kérdését, de hazajön, bizonyosan hazajön nemsokára! . . . Az öreg asszony fénytelen, beesett szeme fölcsillan s szinte haragosan néz arra, a ki kétkedni mer szavában. Hazajön a fiú, bizonyosan hazajön. . . Nem irt már nagyon, nagyon régóta az igaz, de múlt vasárnap is beszélték a jó szomszédok, hogy látták őt Szent István napkor a nagy soka- dalomban ott messze, messze abban a nagy városban, a hova elindult egykor, szerencsét próbálni. . . Egykor, régen . . . ezelőtt húsz esztendővel. Az első két évben irt is haza szorgalmasan az édes anyjának, irta, hogy már kezd jól menni a dolga, egy-két év múlva haza is fog jönni, ha egy kis pénzt félretehet. Aztán egyszerre kimaradtak a levelek. Az öreg asszony kezdett nyugtalankodni, aggódni, sokat sirt és busult. Egyszer aztán jött valami hivatalos irás, ő nem tudta elolvasni. A jó szomszédok, a kik annyit látták őt dolgozni, aggódni és sírni egyetlen fiáért, azok olvasták föl neki. — Jól van a Pista gyerek — mondták neki, — nincs semmi baja. Csakhogy sokáig, nagyon sokáig nem jöhet haza. Levelet sem irhát többet, mert nagyon sok dolga van, fényes, nagy hivatalba ment, azt tudhatják ebben a hivatalos levélben. . . És tiszteltet! a Pista az édesanyját és kéri, ne aggódjék érte és csak várjon reá... Egyszer majd el fog jönni. . . Az öreg anyó hitte mindezt és várta. Egyszer majd el fog jönni. . . És az évek teltek, múltak és ő vár rendithetlen hitte! és bizalommal, dolgozott és fáradozott, hogy a Pista gyereknek meg legyen mindene, mikor haza fog jönni. És úgy látta mindig maga előtt a fiát, mint ahogy egykor elment, napsugaras tavaszi reggelen: fiatalon, bátran, vidáman és egészségesen. . . Öreg, törődött tagjait fentar otta a remény, a várakozás es az Isten jóságában való hit és a mint egymásután teltek, múltak az évek, ő észrevétlenül, lassan haladt előre az utón, az utolsó állomás felé, a hol már oly régóta várt reá az ő fia, fiatalon, bátran és vidáman, úgy miként egykor elindult, azonn a napsugaras tavaszi reggelen. . . Tutsek Anna. w Róth Fülöp kárisbádi ezi pora kiárai |SL ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és yidíke legnagyobb czipőraktára Ma* E* I ? az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek 1 TM& If/ffl .. _ ezipők és csizmák a legjobb kivitelben. _
