Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-09 / 154. szám
154 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 9. 3 szólok, akit halhatatlan édesatyja oly szent szeretettel ajánlott egykor őszinte igaz barátságomba, továbbá mivel jól tudom mekkora csapás volna a függetlenségi dicső eszmére nézve, ha Te a párt éléről vissza vonulnál. Kérve kérlek tehát : tekintsd ezen oly fontos kő rülményt s nagylelküleg megbocsátva a méltatlanul ellened tört társaknak — akik talán félreértésből felbujtásból, vagy elhirtelenkedésből cselekedtek — hallgass inkább ama higgadtabbak és rendületlenül hívek tanácsára és kérésére, kik csak a te vezérleted alatt óhajtanak nemzetünk igaz jogaiért har- czolni és a hétfői értekezleten vedd vissza lemondásodat. Miként, mily módon és mily feltételek mellett történhetik ez meg ? azt én ez óránkint jváltozó politikai helyzet esélyei között nnét a távolból megítélni nem tudom, — de Ti, akik csínját, binját jól ismeritek, könnyen és helyesen megtalálhatjátok a módját, útját. Lépjetek hát reá és a te kibontott szeplőtelen dicsőséges Kossuth zászlód alatt maradjunk és küzdjünk mint egységes párt és tábor tovább. Szívből örvendenék, ha egyedül a függetlenségi eszme diadalmas haladása érdekében s hozzád való őszinte vonzalmam és nagyrabecsülésem érzetéből tett ezen kérésemet meghallgatnád, amint is ebben bízva, és ezt remélve, régi igaz szeretetem- mel s tiszteletemmel maradok igaz hü barátod Thaly Kálmán s. k. * A város hozzájárulása a Rákóczi síremlékhez. A vármegye által megindított hazafias mozgalom, mely a Rákóczi-ünnepély keretében a tisza- becsi emlékoszlop felállításában fog ki csúcsosodni. Szatmár városát is tevékenységre sarkalta. Ennek a mozgalomnak egyik szép megnyilatkozása a városnak az a határozata, melylyel kimondotta, hogy a város közönsége által eszközölt gyűjtést 500 koronára kiegészíti, ha pedig a gyűjtés 500 Koronát tenne ki, úgy a város pénztárából a hazafias czélra külön 200 koroná* utal ki. * A Verbőczy-utcza meghosz- szabbitása. A város közgyűlése ezelőtt hat esztendővel határozatot hozott, hogy a Verbőczy-utczát a zárdakert átmetszésével az István-térig meghosz- szabbilják. Ez az uj utcza nyitás, tekintve, hogy nagy arányú kisajátításról van szó, a városnak belekerülne vagy kétszázezer koronájába. Persze a város ezt a rendkívüli terhet most nem bírja el. Már hat éve, hogy erre a czélra nincsen pénze és valószínű, hogy tizenhat év múlva sem lesz pénze. Valamikor azonban mégis csak lesz pénze és igy az a közgyűlési határozat valamikor mégis csak végre lesz hajtva. Ez idő szerint azonban az a határozat nem effektuálható és igy a város ezelőtt hat esztendővel egy fiktiv határozatot hozott, melynek nincs reális alapja. De mert a határozatot meghozta, az érdekelt közönségnek okot és jogot adott arra, hogy ennek a határozatnak végrehajtását követelje. Boronkai József és társai éltek is ezzel a jogukkal, de az erre vonatkozó kérvényükre adandó válaszból meggyőződhetnek arról, hogy annak a nevezetes határozatnak belátható időn belül való végrehajtásáról szó sem lehet, mert nincs reá pénz. A Verbőczy utcza tehát marad úgy, a mint volt, a zárdakert pedig állani fog az idők végezetéig, úgy a mint van. Az utcza meghosszabbításával járó közlekedési előnyöket ezúttal nem méltatjuk. Lesz még erre alkalom máskor, mert e kérdés, amig a város más irányú határozatot nem fog hozni, mindig aktuális lesz. * Olcsó fa, drága fa. Valamely tárgy értékének a megállapítása nagyon relativ dolog. A kialkudott árat a kereskedő mindig olcsónak, a vevő pedig mindig drágának tartja. Ugyanilyen véleményen van Léber Antal városi főerdész, a ki a város gazdasági hivatalának eladott fa árát nagyon olcsónak találja, mig ezzel szemben Pethő György, a ki a város tulajdonát képező erdőből veszi a fát a város részére, az árat annyira borsosnak találja, hogy annyiért a fát nem is hajlandó megvenni. A mig a két városi hivatal nem tud megegyezni, a publikum mosolyogni fog a helyzet komikumán, mert valóban mulatságos eset az, midőn a város maga magának ad el fát és az eladást és vételt eszközölt két hivatal az arra nézve még sem tud megegyezni. A gazdasági szakbizottság egyik tagja nevetve kérdezte : ,.Hát mikor fognak tudni már megegyezni ?“ — mire Pethő György energikusan vágta oda: „Soha P A gazdasági szakosztály aztán olvatén módon oldotta meg a vitás kérdést, hogy ez erdészeti hivatal abban a minimális árban köteles a gazdasági hivatal részére fát szolgáltatni, amilyen minimális árat az idegeneknek számítanak. Ebben aztán mindkét fél megnyugodott. * A Csokonai és Bocskai-ut- czai nyílt árok betömése. A Csokonai- és Bocskai-utczán végig húzódó nyilt árok az abban felgyülemlett szennyvíz és lerakodott pocsolya miaz- más párolgása és kellemetlen szaga miatt káros hatással van a közegészségre. — Ennek az ároknak a betömése tehát olyan fontos közérdek, mely elöl a város nem térhet ki. A kérdést legközelebb tárgyalta is már a gazdasági szakosztály és a főmérnöknek e tárgyban tett javaslatát el is fogadta azzal a módosítással, hogy az árok betöméssel felmerülendő 14000 korona költséget három egymás után következő évi költségvetésébe illesztik, a mi annyit jelent, hogy a munkálatokat három év alatt hajtják végre. A tehernek ezen széttagolása megkönnyíti a város helyzetét. Az érdekelt utczák lakói pedig nem méltatlankodhatnak, mert kívánságuk teljesítése ma már befejezett ténynek veendő. * Letört bimbó. Súlyos csapás érte Baka Eleket, a „Csenger és vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság“ főkönyvelőjét. Kis Laczikája, a szülők dédelgetett szemefénye, e hó 7-én két hónapos korában elhunyt. A megtört szivü szülők gyászesete Csengeren általánosan részvétet keltett. * A székesegyház átalakítása A szatmári róm. kath. püspökség megalakításának százéves fordulója két év múlva, 1905-ben lesz. Ebből az alkalomból a püspökség nagy egyházi ünnepségeket rendez és az ünnepségeknek külső disz tekintetében is kifejezést fog adni. E végből Meszlényi Gyula v. b. t. püspök a székesegyház belsejét teljesen átalakíttatja, a falakat és kupolát újból festeti, az oltárokat díszesebbé téteti, úgy hogy a templom belseje ragyogni fog a fénytől és pompától. Ez a nagyszabású átalakítás circa 400.000 korona költséget igényel, a mit a püspök teljes összegében a sajátjából fog fedezni. Az átalakítási munkálatokat e hó 13-án már megkezdik s mig a munkálatok tartanak, a templom be lesz zárva. A szokásos isteni tiszteleteket, nemkülönben az esketéseket a munkálatok tartama alatt az apácza zárda templomában fogják tartani. * Soron kívül! . . . Több ízben megtörtént már, hogy az arató munkások és munkaadójuk között különbözetek támadtak. A munkások természetesen az elöljáróság elé vitték panaszukat, a hol azonban a panasz igen gyakran csak hetek múlva nyert elintézést. Ez pedig nagy baj volt úgy az arató munkásokra mint a munkaadó földbirtokosra nézve, mert az alatt a nehány hét alatt — a mikor pedig minden munkanap nagy pénzt ér, — a munka szünetelt. A belügyminiszter ennek az ólomlábakon czammogó igazságszolgáltatásnak most egy igen üdvös rendelettel véget vetett. Az e tárgyban kibocsátott miniszteri rendelet szigorúan meghagyja a községi elöljáróságoknak, és a többi közigazgatási hatóságoknak, hogy az arató munkások és a munkaadók között felmerült peres kérdéseket, panaszaikat .kötelesei: soron kívül azonnal elintézni! Ez a rendelet kellő időben lett kibocsátva. Nagyon is szükség volt már reá. MULATSÁGOK. (*) Nagykároly ifjúságának táncz- mulatsága. Nagykároly város ifjúsága e hó 18 án a „Polgári olvasókör“ ösz- szes helyiségeiben nagyszabású nyári tánczmulatságot rendez, mely iránt szokatlanul nagy az érdeklődés. Ennek az élénk érdeklődésnek meg van a természetes és érthető magyarázata annak a száztagú rendezőségnek agilitásában, mely fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy a mulatság minden tekintetben fényesen sikerüljön. A rendezőség, méltóan a tánczmulatság keretéhez, hatalmas meghívót bocsátotl ki, a mely szószerint a következő: Meghívó. Nagykároly város ifjúsága 1903. julius 18-án a polgári ol- olvasókör könyvtára javára Nagykárolyban a polgári olvasókör összes termeiben nyári tánczmulatságot rendez. Belépti dij: személy-jegy 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadunk és hir- lapilag nyugtázunk. Rendezőség : Dr. Yetzák Ede. elnök. ifj. Deb- reczeni István, háznagy. Dr. Roóz Elemér, alelnök. Kerekes Zsigmond, alel- nök. Letlinger Béla, pénztárnok. Kerekes Bertalan, ellenőr. Antal István, jegyző Győrffy Sándor, jegyző. Tóth Zoltán, jegyző. Adriányi Zoltán, ifj. Andrássy Jenő, Baudisz Jenő, Berger Jenő, Berger József, Bálint Jenő, Dr. Bagossy László, Balassa Arthur, Buty- tyán Ferencz, Báthy Lajos, Blau M. László, Borody Béla, Baik Traján, Brandsch Gyula, Bodnár Lajos, Czukor István, Csipkés Károly, Csipkés Jenő, Csilléry András, Csilléry Andor, Csilléry Ferencz. ifj, Csökös Ferencz, Debre- czeni Sándor, Erdős Jenő, Elek István, Fetser József, Friedl István, Friedl Ernő, Gallasz Ödön, Dr. Gózner Elek, Grósz József, Hermáim Venczel, Holéczy Gyula Hadál István, Hegedűs lgnácz, Dr. He- tey Zoltán, Hahina Jenő, Havas Béla, Illés József, Jakab Zoltán, Jakabffy Gábor, ifj. Jeney István, Jeszszenszky Béla, Kardos Aurél, ifj. Kaufmann József, Kaufmann Sándor, ifj. Kaufmann lgnácz, Kerekes János, Kerekes László, Korompay Ferencz, Kovács József, Klie László, Kondor Béla, Kaimovits Béla, Kovács György, B. Kovács László, Kelemen Alajos, Krausz Jenő, Koszorús Lajos, Lenkey Lajos, Lukács Mihály, Liszer Emil, Leitly János, ifj. Matolcsy Sándor, Merk Dezső, Makoldy Sándor, Mercs László, Nagy Elek, Orosz György, Pucser Károly, Pucser István, Papp Sándor, Preisz Miklós, Preiszner Arthur, Puskás László, Pöhl Alfréd, Rózner Dezső, Szabó György, Schnell Béla, Sebestyén Mór, Schvarcz Adolf, Schusz- teritsch Béla, Dr. Sternberg Zoltán, Dr. Sternberg Endre, Sternberg Ottó, Singer Márton, Szabó lgnácz, Tóth András, Taub Mihály, Taub Géza, Tóth Kálmán, Tóth József, Varga Imre, Vida Lajos. TANŰGY. — A kir. katli. fögymnásium értesítője. Vettük a szatmári kir. kath. főgimnasium 1902—1903. évi értesítőjét, melyet Schőber Emil dr. az intézet egyik jeles tanára „Intézetünk ma- dárgyüjteményéről“ czimü értekezete vezet be. A szakavatott tollal megirt tudományos értekezés dicséri annak íróját, a ki az intézet természetrajzi múzeumában elhelyezett madárgyüj- teményt rend, család és fajok szerinti minősítését olyan ügyesen osztályozta. Az értesítő ezután beszámol az iskola 1902—1903. évi történetével, majd a tanári személyzet és az 1902—1903. évi tanítás tárgyának kimutatásával. A statisztikai kimutatás a tanulókról a a következő : beiratkozott a múlt tanév elején 543 tanuló, kimaradt, illetve vizsgálatot nem tett 35 tanuló. Az I. II. és III. osztályok párhuzamosan két- két részre voltak osztva. Vallásra nézve róm. kath. 333, gör. kath. 80, ev. ref. 16, ág. h. ev. 2, gör. keleti 1, izraelita 75 tanuló. A tanulmányi előmenetel a rendes tantárgyakat véve: I—VIII. osztályban jeles 34, legalább jó 114, legalább elégséges 279. Egy tantárgyból elégtelen összesen 35, két tantárgyból 19, több tantárgyból 25 tanuló. Az érettségi vizsgálatot sikerrel kiálló 45 ifjú közül: jeles fokozattal 8, jó fokozattal 16 és egyszerűen érett 21 ifjú. — Tanítónői kinevezés. A vallás és közoktatási miniszter Monó Margit zsarolyáni községi elemi iskolai tanítónőt, a nagyecsedi állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. KÖZGAZDASÁG. Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutaiása. 1903. évi Julius hó 8 napján. Termény arak : Sorszám Termény neme kor. kor. fi 1 Tiszta búza 13 60 13 80 2 Kétszeres 10 50 10 60 3 Rozs 09 80 09 90 4 Árpa 11 — — — 6 Zab 09 SO — — 5 Tengeri 13 — 15 80 7 Kása 24 — • --— 8 Pa szuly fehér 20 — — — 9 Szilva 86 — 40 10 Krumpli 2 80 3 11 Szalonna 152 — 160 régénygsarnok Az életezél. (8) Irta: Charles Narrey. — Maradjunk itt, ha finnek úgy tetszik. — Nem bánom, ám maradjunk itt, de beszélj rögtön és világosan, mert én bizony nem igen értek a rejtélyek fejtegetéséhez. — Laura húgom, kétségtelenül : nemde ? — kiálték föl felindulástól remegő hangon. — A te húgod bizonyára nem foglalkozik afféle bohóságokkal! Ö még hírét se hallotta a te könyvednek s mióta eltávoztál, rólad sem volt semmi tudomása. E vallomás együgyü, de őszinte volt. ügy éreztem, mintha valamely vaskéz marczangolta volna a szivemet, s azt hittem, leroskadok. Nagybátyám észre sem vette mily fájdalmat okozott nekem, mert ugyanazzal az őszinteséggel folytatta: — Helyzeted viszonylag szép, annyival szebb pedig, mert önmagad teremtetted azt, s még mindent elérhetsz, jóllehet köztünk mondva, még mihez sem jutottál. Most pedig mondd meg csak nekem szószaporitás nélkül, mit akarsz velem tudatni? — Mit gondol ön kedves bátyám, — viszonzám bátorságot merítve, — ha én leküzdöttem minden elém torlódott nehézségeket ; ha én óvakodtam minden afféle fiatalkori bolondságtól, mely vesztemet okozhatta volna, s mely a fiatal emberek háromnegyed részét teszi tönkre, nem azért történt-e ez igy, mert czólt tűztem magam elé, nemes, nagyszerű czélt, melyre minden törekvésem irányult, miindennap, minden órában? — Teringettét! Hiszen én ezt nagyon is értem, — viszonzá a jóember. — Dolgoztál szünetlenül, épp úgy, mint bárki más, mint én meg a többi, hogy megragadhasd a szerencse kerekét . . . Nos, költő barátom! mit szólsz te az ily költői sirvirághoz ? (Folyt, köv.) Kiadó laptulajdonos: A szatmári függetlenségi és 48-as párt-
