Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-26 / 219. szám

SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 26. 3 219. szám. Szatmár, szombat haza s elpanaszolta atyjának férje in- pertinens merényletét, amelyet becsü­lete ellen elkövetett. Lépes Ödön századost határtalan dühbe hozta az eset s nyomban sür- gönyözött Debreczenben állomásozó főhadnagy fiáért, akinek azt távira- tozta, hogy a család becsülete ellen gaz merényletet követlek el, jöjjön azonnal haza. A főhadnagy csütörtök este ér­kezett Nagykárolyba és megbeszélték, hogy ma, pénteken reggel együtt be jönnek Szatmárra és felelősségre von­ják Báthyt. (A vérengzés,) Ma reggel kilencz órakor érke­zett Lépes Ödön százados, fiával Lé­pes Győző főhadnagygyal Szatmárra s a vasúti állomástól egyeuesen a vá­rosházára, Báthy hivatalába mentek. Útközben találkoztak Nagy Árpád hon­véd századossal, akit Lépess Ödön e szavakkal kért fel. hogy menjen velük : — Kérlek, fontos becsületbeli ügyet elintézni megyünk. Jer ve­lünk, légy szives, s legyél ott ta nunak. Nagy Árpád, aki alig vett észre némi izgatottságot a két katona tisz­ten, mi rosszat sem sejtve, hozzájuk csatlakozott és hárman állítottak be Báthy Sándor hivatalába. A katonatisztek csak Pap Mihály dijnokot találták a szobában, mert Báthy éppen más helységben volt el­foglalva. Lépes százados kérte meg a dijnokot, hogy küldje be Báthyt, egy­ben arra is megkérte, hogy maradjon egy kis ideig künn, mert diszkrét csa­ládi ügyet akarnak elintézni. Csodálatos, hogy Lépes százados viselkedésén még most sem mutatkoz­tak az izgalomnak legcsekélyebb jelei sem. Mig a főhadnagy fia is a leghig­gadtabbnak látszott és mindketten bá­mulatos hidegvérrel várták Báthyt. Alig egy-két perez elteltével lé­pett be Báthy Sándor a szobába. Apósa, Lépes százados azonnal feléje fordult és még mindég igen hig­gadtan e kérdést intézte hozzá: — Föntartja azt, amit tegnap a törvényszéknél leányomról állított ? Báthyt nem lepte meg a kérdés, mert amint apósát és sógorát meglát­ta, nyomban tisztában volt vele, hogy csakis ezért kereshették föl. Egy pár pillanatig mégis habozott a válaszszai, de aztán nyugodtan azt mondta : — Igen föntartom ! Erre irtózatos jelenet következett. Apa és fia egyszerre vad kiáltásban törtek ki, mindketten hirtelen kirán­tották kardjukat, rávetették magu­kat Báthyra és borzalmasan őssze- kaszabolták. Az egész jelenet alig pár pilla­natig tartott, mialatt Nagy Árpád szá zados első meglepetésében kiszaladt a szobából és segítségért kiáltott. De mire a többi hivatalszobákból a tiszt­viselők ijedten összefutottak, Báthyt már nagy vértócsában fetrengve, esz­méletlen állapotban találták, a két ka­tonatiszt pedig gyorsan elmenekült. Véres kardjukkal a kezükben fu­tottak ki az utczára, a hova az ud­varról haliaszó lármára már sokan összecsődültek. Az utczán összeverődött tömeg előtt Lépes százados e szavakkal dug­ta vissza véres kardját hüvelyébe : — A leányom becsületéért történt. Bent a városháza udvarán pedig ezalatt nagy riadalom támad. Rend­őrök, tözoltók és mentők lótottak- futottak fej nélkül össze-vissza, mig valakinek eszébe jutott, hogy orvosért fussanak, a ki a súlyosan sebesültet ápolás alá vegye. Mig az orvos, dr. Tanódi Márton megjött, a sebesültet a mentők vették ápolás alá. Hevenyében bekötözték a sebeit, a mentőkocsiba he­lyezték és kivitték a közkórházba, ahol dr. Kölcsey Ferencz és dr. Török István vették át a még mindég eszméletlen sebesültet és azonnal hozzáláttak se­beinek bekötéséhez. A szerencsétlen ember borzasztó­an össze van kaszabolva. Fejét két helyen hasították be az éles kard vágások, úgy hogy koponyacBont törést szenvedett és az éles rágá­sok nyomán az agyreleje is ki­locscsant. Ezenkívül arczán, kezén, és vállán ejtettek öt hatalmas vá­gást, a melyeknek csaknem mind­egyike életveszélyes. (A rendőrség intézkedése.) Tankóczi Gyula főkapitánynak, aki éppen tanácsülésen volt, Bartha Károly őrmester jelentette először a borzalmas esetet. A főkapitány és a tanácsosok lerohantak az emeletről az udvarra s éppen akkor jöttek le, a midőn az áldozatot a mentőkocsiba he­lyezték. Kiss József rendőrtiszt azonnal jegyzőkönyvet vett fel az esetről, kihall­gatta az egyetlen tanút, Nagy Lajos századost s nyomban áttette az iratokat a királyi ügyészséghez. Az ügyészség pedig azonnal sür- gönyileg tett jelentést úgy a honvédelmi, mint a közös hadügyminiszternek s ez­zel a polgári bíróság be is fejezte funkezióját, mert a tisztekkel szemben való büntető eljárásra a katonai bíró­ság illetékes. Lépes Győző főhadnagy a dél­utáni gyorsvonattal elutazott, mig atyja itt maradt s a délután folyamán több ízben kérdezősködött a sebesült ál­lapota felől. (A sebesült állapota.) • • Este kilencz órakor a kórházból azt az értesítést vettük, hogy a sebe­sült estefeié eszmélethez tért, valami­vel jobban van, de életbenmaradásához az orvosok semmi reményt sem fűz­nek. Báthy Sándor különben is igen vézna testalkatú, gyönge ember s való­ságos csoda lenne, ha sebeit kiheverné. Ebben az esetben is örökre nyomorék lenne, mert az egyik kardvágás a bal­karját annyira keresztülvágta, hogy azt föltétlenül amputálni kell, mig a jobb karján is súlyos vágás érte. (A főhadnagy szereplése.) A véres eset lefolyásának részle­teit különbözőképen adják elő azok, akik szemtanúi voltak. így pl. többen azt állítják, hogy Lépes százados fő­hadnagy fia hozzá sem nyúlt az ál­dozathoz ; sőt a midőn látta, hogy atyja kardot rántott, a védtelen em­ber segítségére sietett és kardját azért húzta ki hüvelyéből, hogy azzal felfogja atyja kardjának vágásait. Annyi bizonyos, hogy a főhad nagy kardjáról is csepegett a vér, s az utczán összeverődött tömeg elótt, az ujjaival törülte le róla a vérnyomokat, s többen hallották, hogy e szavakkal dugta vissza az éles kardot hüvelyébe : — A testvérem becsületét gya- lázta meg, azért történt. A teljes igazságot mindenesetre a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. ügy a szomorú esetnek szereplői, mint az áldozat iránt városszerte élénk részvét nyilvánul. ÚJDONSÁGOK * A megsértett város. Külön czikkben számolunk be arról a véres esetről, mely városszerte kínos feltű­nést keltett. Ebben a tárgyban a ta­nács tegnap rendkívüli ülést tartott s annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a botrányos eset sérti a város méltóságát, mert a véres kaszabolás a város hivatalos helyiségében történt, a hol pedig nem hogy verekedni, de még tiszteletlenül sem szabad vi­selkedni senkinek sem. A hivatalos város az elkövetett sértés miatt ennél­fogva elégtételt követel magának, ami persze nem holmi párbajféléből fog állani, hanem feljelenti a honvédelmi és hadügyi kormányzatnak, kérve a magukról megfeledkezett tisztek meg­büntetését. * Az ecsedi láp lecsapoló társu­lat közgyűlése. Az ecsedi láp lecsapó ló társulat tegnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Nagykárolyban, a városháza tanácstermében. A közgyű­lésen Károlyi Gyula gróf elnökölt. Az érdekeltek nagy számban jelentek meg, ami annak tulajdonítható, hogy Ke- resztszeghy Lajos dr a tárgysorozat 6. pontja alatt előterjeszteni szándé­kolt sérelmes javaslatra eleve felhívta a gazdaközönség figyelmét. A javaslat a szavazatok számításának a hozzá­járulás arányában leendő megállapitá sára vonatkozott, holott addig a sza­vazatok megállapításánál a holdszám volt az irányadó. Keresztszeghy Lajos dr felhívására azonban a javaslat által érdekeikben sértett birtokosok tömörül­tek és olyan számban vonultak fel a közgyűlésre, hogy az igazgatóság — látva a biztos kudarezot — a javas­latot már előzőleg levétette a napi­rendről. A tárgysorozat többi pontjait a közgyűlés hamarosan letárgyalta és úgyszólván vita nélkül fogadta el az igazgatóság előterjesztéseit. A társulat­nak 1904-re vonatkozó költségelőirány­zata 1.554.000 korona szükséglettel szemben 1.568.318 korona fedezetet tüntet ki és igy 14.318 korona feles­leg mutatkozik. * Kiss Áron püspök Szatmáron. Kiss Áron debreczeni püspök Kiss Gedeon szobrának vasárnap délelőtt történendő leleplezésére városunkba érkezeik. Az ősz püspök ebbeli szán­dékát a szoborbizottság elnökének le­vélben bejelentette. A népszerű püs­pök látogatása széles rétegben kelt őszinte örömet, a szoborbizottság pe­dig a megtisztelő látogatás feletti örö­mének külön is kifejezést fog adni. Kiss Áron püspök jelenléte minden esetre emelni fogja a szoborleleplezési ünnepély fényét. * Éjjeli orvtámadás. A hegyi utón levő u. n. 48-as korcsma tulajdono­sát, Vigdorovits Sámuelt, a múlt éj­jel 11 és 12 óra között ismeretlen tettesek megtámadták, életveszélyesen megsebesítették s mint akik jól végez­ték dolgukat, azután eltűntek. A meg­indított nyomozásnak eddigelé egyetlen kalap az eredménye, amit a czinkos- társak egyike az áldozat fejébe nyom­va ott hagyott. A korcsmáros különben éber álmának az áldozata, mert a végzetes éjszakán, a jelzett időben, az udvaron neszt, majd beszélgetést hal­lott, mire fölkelt az ágyból és kiment az udvarra, hogy a sötétben manipulá­ló atyafiakat elriaszsza. Abban a pil­lanatban azonban, amint az udvarra kilépett, a fejére kapott súlyos ütések­től összeroskadt és fájdalmasan nyö­szörögni kezdett. Erre a nyöszörgő hangra figyelmessé lett a felesége, a ki lármát csapva rohant ki az udvar­ra. A nagy zajra az orvtámadók meg­ugrottak és az asszony csupán annyit láthatott, hogy ketten voltak és fu­tottak. Az összevert szerencsétlen korcsmrosnak Török István dr nyúj­totta az első orvosi segélyt. Kihallgatni azonban nem lehetett, mert az eszmé­letét elvesztette és azt tegnap egész nap nem nyerte vissza. A szenvedett súlyos sérülések életveszélyesek. A rendőr ség a nyomozást folytatja. * A gazdák öröme. A földmive- lésügyi miniszter tegnap rendeletet adott ki, amelynek különösen Szatmár vármegye gazdálkodói fognak megörül­ni. A rendeletben arról van szó, hogy az állatjárványok miatt korlátozott marha ki- és bevitelét rövid idő múlva ismét megengedi. A Szatmáron e hó 29-én megtartandó országos vásáron azonban a hasított körmü állatokat úgy behozni, mint elvinni akadály nél­kül szabad. A rendelet folytán a szat­mári állatvásár remélhetőleg ismét olyan forgalmas lesz, mint hetekkel ezelőtt, a járlatok elrendelése előtt. * Nagy tűz a vidéken. Szatmá-J vármegye területén az utóbbi időben nagyon gyakoriak a tüzesetek. Alig múlik el nap, hogy egyik-másik község­ben ne pusztítana a vészes elem. Teg­nap, mint levelezőnk jelenti, Vállaj községben ütötte fel a fejét a vörös kakas. Goró Mihály odavaló gazda tel­kén pusztított a tűz, a mely rövid idő alatt a szomszédos épületekre is átter­jedt. Nem telt bele háromnegyed óra» és hat ház, valammt 18 csűr lett a láogok martaléka. A kár igen nagy, mert a csűrökben rengeteg termés vol t felhalmozva. A kár egy része a bizto­sításból meg fog térülni. A tűz kelet­kezésének okát nem is sejtik. A csen­dőrség azt hiszi, hogy a tűz gyújtoga­tásból eredt. * Az aranyosmedgyesi szocziá­listák. Megírtuk a napokban, hogy az aranyosmedgyesi szocziálisták népgyü- lést akartak tartani, a melyen az or­szág politikai helyzetének súlyos okait óhajtották beszéd tárgyává tenni. A fő­szolgabírói hivatal azonban a kérvény alaki hibája miatt nem engedélyezte a népgyülést. A rendezők ma ismét kér­vényt intéztek a főszolgabírói hivatal­hoz, hogy a népgyülést a hó 27-én megtarthassák, A népgyülésre a szat­mári szocziálisták több szónoka is ki­megy Aranyosmegyesre. * Egy év után megkerült tolvaj. Tavaly ősszel történt, hogy Szűcs Mi- hályné nagypeleskei lakosnő leszüre­telve a szőlőjét, több hordó borát a háza pinezéjébe helyezte el. Egy szép reggelen arra ébredt fel, hogy a hor­dók közül egyet borostul elloptak. Fel­jelentésére a csendőrség megindította a vizsgálatot, de a tolvajt nem tudta elfogni. A napokban Jakab Imre nagy­peleskei lakos berúgott állapotban lri- kottyantotta, hogy a hordó bort ö lop­ta el. A reá nézve oly veszedelmes kijelentést a biró előtt tette a korcs­mában, a hol ép az idei szüretről folyt a szó. A tettes hiszen mondani is fe­lesleges, a dutyiba került s most a fölött kesereg, hogy az idén lehetetlen a mások borpinezéit raegdézsmálni. * Bányászok gyűlése. A nagybá­nyai veresvizi János evangélista nevű bányatársulat, mint tudósítónk írja, a napokban tartotta meg rendes évi köz - gyűlését. A közgyűlésen, melyen 67 részvényes volt jelen, szomorú adatok merültek fel a bánya üzeméről. Az egykor viruló bánya 600 munkással sem volt képes feldolgozni a dús pro­duktumot, most azonban már rég óta haszon nélkül dolgozott a 60 számból álló munkáscsoport. Az állandó káro­sodás miatt el akarták adni e bányát, azonban vevő nem jelentkezett s igy a munkás személyzet vette ki 15 nyers haszonbér mellett. Ezen a módon leg­alább a személyzet együtt marad s ha saját szorgalmuk és szerencséjük bevá­lik, úgy a sorsuk jobbru fordulhat. A bánya külső vaspályáját a kincstárnak ajánlották fel 6000 koronáért, de a kincstár csak 3000 koronáért hajlandó átvenni. A legszomorubb az igazgató helyzete, a kit 35 évi szolgálat után csak köszönettel bocsát el a részvény- társaság. * Ellenőrzési szemlék. A szoká­sos ellenőrzző szemléket a jövő hó­napban tartják meg meg a következő sorrendben: 14-én és 15-én népföl- kelő ellenőrzési szemle és pedig 14-én a Szatmárhegyen lakók, 15-én pedig a Szatmár város területén lakók. A szem­le a városházán lesz. Október 17-én és 19-én a közös hadsereghez és haditengerészethez tartozók kötelesek a „Ferencz József“ laktanyában szem­lére megjelenni. Utószemle november 18-án lesz a hadkiegészítő parancsnok­ság állomáshelyén. Október 23-án és 24-én a honvéd laktanyában a hon­védség nem tényleges állományába tar­tozó szemlekötelezettek tartoznak meg­jelenni. Tankóczi Gyula rendörfukapi- tány az az összes tudnivalókat hirdet­mények utján közli az érdekeltekkel. TANŰGY. )( A vármegyei tanügy rendezése. Még a múlt évben történt, hogy Szat- márvármegye közigazgatási bizottsága felterjesztést intéz ett a vallás- és köz

Next

/
Oldalképek
Tartalom