Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-26 / 219. szám
SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 26. 3 219. szám. Szatmár, szombat haza s elpanaszolta atyjának férje in- pertinens merényletét, amelyet becsülete ellen elkövetett. Lépes Ödön századost határtalan dühbe hozta az eset s nyomban sür- gönyözött Debreczenben állomásozó főhadnagy fiáért, akinek azt távira- tozta, hogy a család becsülete ellen gaz merényletet követlek el, jöjjön azonnal haza. A főhadnagy csütörtök este érkezett Nagykárolyba és megbeszélték, hogy ma, pénteken reggel együtt be jönnek Szatmárra és felelősségre vonják Báthyt. (A vérengzés,) Ma reggel kilencz órakor érkezett Lépes Ödön százados, fiával Lépes Győző főhadnagygyal Szatmárra s a vasúti állomástól egyeuesen a városházára, Báthy hivatalába mentek. Útközben találkoztak Nagy Árpád honvéd századossal, akit Lépess Ödön e szavakkal kért fel. hogy menjen velük : — Kérlek, fontos becsületbeli ügyet elintézni megyünk. Jer velünk, légy szives, s legyél ott ta nunak. Nagy Árpád, aki alig vett észre némi izgatottságot a két katona tiszten, mi rosszat sem sejtve, hozzájuk csatlakozott és hárman állítottak be Báthy Sándor hivatalába. A katonatisztek csak Pap Mihály dijnokot találták a szobában, mert Báthy éppen más helységben volt elfoglalva. Lépes százados kérte meg a dijnokot, hogy küldje be Báthyt, egyben arra is megkérte, hogy maradjon egy kis ideig künn, mert diszkrét családi ügyet akarnak elintézni. Csodálatos, hogy Lépes százados viselkedésén még most sem mutatkoztak az izgalomnak legcsekélyebb jelei sem. Mig a főhadnagy fia is a leghiggadtabbnak látszott és mindketten bámulatos hidegvérrel várták Báthyt. Alig egy-két perez elteltével lépett be Báthy Sándor a szobába. Apósa, Lépes százados azonnal feléje fordult és még mindég igen higgadtan e kérdést intézte hozzá: — Föntartja azt, amit tegnap a törvényszéknél leányomról állított ? Báthyt nem lepte meg a kérdés, mert amint apósát és sógorát meglátta, nyomban tisztában volt vele, hogy csakis ezért kereshették föl. Egy pár pillanatig mégis habozott a válaszszai, de aztán nyugodtan azt mondta : — Igen föntartom ! Erre irtózatos jelenet következett. Apa és fia egyszerre vad kiáltásban törtek ki, mindketten hirtelen kirántották kardjukat, rávetették magukat Báthyra és borzalmasan őssze- kaszabolták. Az egész jelenet alig pár pillanatig tartott, mialatt Nagy Árpád szá zados első meglepetésében kiszaladt a szobából és segítségért kiáltott. De mire a többi hivatalszobákból a tisztviselők ijedten összefutottak, Báthyt már nagy vértócsában fetrengve, eszméletlen állapotban találták, a két katonatiszt pedig gyorsan elmenekült. Véres kardjukkal a kezükben futottak ki az utczára, a hova az udvarról haliaszó lármára már sokan összecsődültek. Az utczán összeverődött tömeg előtt Lépes százados e szavakkal dugta vissza véres kardját hüvelyébe : — A leányom becsületéért történt. Bent a városháza udvarán pedig ezalatt nagy riadalom támad. Rendőrök, tözoltók és mentők lótottak- futottak fej nélkül össze-vissza, mig valakinek eszébe jutott, hogy orvosért fussanak, a ki a súlyosan sebesültet ápolás alá vegye. Mig az orvos, dr. Tanódi Márton megjött, a sebesültet a mentők vették ápolás alá. Hevenyében bekötözték a sebeit, a mentőkocsiba helyezték és kivitték a közkórházba, ahol dr. Kölcsey Ferencz és dr. Török István vették át a még mindég eszméletlen sebesültet és azonnal hozzáláttak sebeinek bekötéséhez. A szerencsétlen ember borzasztóan össze van kaszabolva. Fejét két helyen hasították be az éles kard vágások, úgy hogy koponyacBont törést szenvedett és az éles rágások nyomán az agyreleje is kilocscsant. Ezenkívül arczán, kezén, és vállán ejtettek öt hatalmas vágást, a melyeknek csaknem mindegyike életveszélyes. (A rendőrség intézkedése.) Tankóczi Gyula főkapitánynak, aki éppen tanácsülésen volt, Bartha Károly őrmester jelentette először a borzalmas esetet. A főkapitány és a tanácsosok lerohantak az emeletről az udvarra s éppen akkor jöttek le, a midőn az áldozatot a mentőkocsiba helyezték. Kiss József rendőrtiszt azonnal jegyzőkönyvet vett fel az esetről, kihallgatta az egyetlen tanút, Nagy Lajos századost s nyomban áttette az iratokat a királyi ügyészséghez. Az ügyészség pedig azonnal sür- gönyileg tett jelentést úgy a honvédelmi, mint a közös hadügyminiszternek s ezzel a polgári bíróság be is fejezte funkezióját, mert a tisztekkel szemben való büntető eljárásra a katonai bíróság illetékes. Lépes Győző főhadnagy a délutáni gyorsvonattal elutazott, mig atyja itt maradt s a délután folyamán több ízben kérdezősködött a sebesült állapota felől. (A sebesült állapota.) • • Este kilencz órakor a kórházból azt az értesítést vettük, hogy a sebesült estefeié eszmélethez tért, valamivel jobban van, de életbenmaradásához az orvosok semmi reményt sem fűznek. Báthy Sándor különben is igen vézna testalkatú, gyönge ember s valóságos csoda lenne, ha sebeit kiheverné. Ebben az esetben is örökre nyomorék lenne, mert az egyik kardvágás a balkarját annyira keresztülvágta, hogy azt föltétlenül amputálni kell, mig a jobb karján is súlyos vágás érte. (A főhadnagy szereplése.) A véres eset lefolyásának részleteit különbözőképen adják elő azok, akik szemtanúi voltak. így pl. többen azt állítják, hogy Lépes százados főhadnagy fia hozzá sem nyúlt az áldozathoz ; sőt a midőn látta, hogy atyja kardot rántott, a védtelen ember segítségére sietett és kardját azért húzta ki hüvelyéből, hogy azzal felfogja atyja kardjának vágásait. Annyi bizonyos, hogy a főhad nagy kardjáról is csepegett a vér, s az utczán összeverődött tömeg elótt, az ujjaival törülte le róla a vérnyomokat, s többen hallották, hogy e szavakkal dugta vissza az éles kardot hüvelyébe : — A testvérem becsületét gya- lázta meg, azért történt. A teljes igazságot mindenesetre a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. ügy a szomorú esetnek szereplői, mint az áldozat iránt városszerte élénk részvét nyilvánul. ÚJDONSÁGOK * A megsértett város. Külön czikkben számolunk be arról a véres esetről, mely városszerte kínos feltűnést keltett. Ebben a tárgyban a tanács tegnap rendkívüli ülést tartott s annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a botrányos eset sérti a város méltóságát, mert a véres kaszabolás a város hivatalos helyiségében történt, a hol pedig nem hogy verekedni, de még tiszteletlenül sem szabad viselkedni senkinek sem. A hivatalos város az elkövetett sértés miatt ennélfogva elégtételt követel magának, ami persze nem holmi párbajféléből fog állani, hanem feljelenti a honvédelmi és hadügyi kormányzatnak, kérve a magukról megfeledkezett tisztek megbüntetését. * Az ecsedi láp lecsapoló társulat közgyűlése. Az ecsedi láp lecsapó ló társulat tegnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Nagykárolyban, a városháza tanácstermében. A közgyűlésen Károlyi Gyula gróf elnökölt. Az érdekeltek nagy számban jelentek meg, ami annak tulajdonítható, hogy Ke- resztszeghy Lajos dr a tárgysorozat 6. pontja alatt előterjeszteni szándékolt sérelmes javaslatra eleve felhívta a gazdaközönség figyelmét. A javaslat a szavazatok számításának a hozzájárulás arányában leendő megállapitá sára vonatkozott, holott addig a szavazatok megállapításánál a holdszám volt az irányadó. Keresztszeghy Lajos dr felhívására azonban a javaslat által érdekeikben sértett birtokosok tömörültek és olyan számban vonultak fel a közgyűlésre, hogy az igazgatóság — látva a biztos kudarezot — a javaslatot már előzőleg levétette a napirendről. A tárgysorozat többi pontjait a közgyűlés hamarosan letárgyalta és úgyszólván vita nélkül fogadta el az igazgatóság előterjesztéseit. A társulatnak 1904-re vonatkozó költségelőirányzata 1.554.000 korona szükséglettel szemben 1.568.318 korona fedezetet tüntet ki és igy 14.318 korona felesleg mutatkozik. * Kiss Áron püspök Szatmáron. Kiss Áron debreczeni püspök Kiss Gedeon szobrának vasárnap délelőtt történendő leleplezésére városunkba érkezeik. Az ősz püspök ebbeli szándékát a szoborbizottság elnökének levélben bejelentette. A népszerű püspök látogatása széles rétegben kelt őszinte örömet, a szoborbizottság pedig a megtisztelő látogatás feletti örömének külön is kifejezést fog adni. Kiss Áron püspök jelenléte minden esetre emelni fogja a szoborleleplezési ünnepély fényét. * Éjjeli orvtámadás. A hegyi utón levő u. n. 48-as korcsma tulajdonosát, Vigdorovits Sámuelt, a múlt éjjel 11 és 12 óra között ismeretlen tettesek megtámadták, életveszélyesen megsebesítették s mint akik jól végezték dolgukat, azután eltűntek. A megindított nyomozásnak eddigelé egyetlen kalap az eredménye, amit a czinkos- társak egyike az áldozat fejébe nyomva ott hagyott. A korcsmáros különben éber álmának az áldozata, mert a végzetes éjszakán, a jelzett időben, az udvaron neszt, majd beszélgetést hallott, mire fölkelt az ágyból és kiment az udvarra, hogy a sötétben manipuláló atyafiakat elriaszsza. Abban a pillanatban azonban, amint az udvarra kilépett, a fejére kapott súlyos ütésektől összeroskadt és fájdalmasan nyöszörögni kezdett. Erre a nyöszörgő hangra figyelmessé lett a felesége, a ki lármát csapva rohant ki az udvarra. A nagy zajra az orvtámadók megugrottak és az asszony csupán annyit láthatott, hogy ketten voltak és futottak. Az összevert szerencsétlen korcsmrosnak Török István dr nyújtotta az első orvosi segélyt. Kihallgatni azonban nem lehetett, mert az eszméletét elvesztette és azt tegnap egész nap nem nyerte vissza. A szenvedett súlyos sérülések életveszélyesek. A rendőr ség a nyomozást folytatja. * A gazdák öröme. A földmive- lésügyi miniszter tegnap rendeletet adott ki, amelynek különösen Szatmár vármegye gazdálkodói fognak megörülni. A rendeletben arról van szó, hogy az állatjárványok miatt korlátozott marha ki- és bevitelét rövid idő múlva ismét megengedi. A Szatmáron e hó 29-én megtartandó országos vásáron azonban a hasított körmü állatokat úgy behozni, mint elvinni akadály nélkül szabad. A rendelet folytán a szatmári állatvásár remélhetőleg ismét olyan forgalmas lesz, mint hetekkel ezelőtt, a járlatok elrendelése előtt. * Nagy tűz a vidéken. Szatmá-J vármegye területén az utóbbi időben nagyon gyakoriak a tüzesetek. Alig múlik el nap, hogy egyik-másik községben ne pusztítana a vészes elem. Tegnap, mint levelezőnk jelenti, Vállaj községben ütötte fel a fejét a vörös kakas. Goró Mihály odavaló gazda telkén pusztított a tűz, a mely rövid idő alatt a szomszédos épületekre is átterjedt. Nem telt bele háromnegyed óra» és hat ház, valammt 18 csűr lett a láogok martaléka. A kár igen nagy, mert a csűrökben rengeteg termés vol t felhalmozva. A kár egy része a biztosításból meg fog térülni. A tűz keletkezésének okát nem is sejtik. A csendőrség azt hiszi, hogy a tűz gyújtogatásból eredt. * Az aranyosmedgyesi szocziálisták. Megírtuk a napokban, hogy az aranyosmedgyesi szocziálisták népgyü- lést akartak tartani, a melyen az ország politikai helyzetének súlyos okait óhajtották beszéd tárgyává tenni. A főszolgabírói hivatal azonban a kérvény alaki hibája miatt nem engedélyezte a népgyülést. A rendezők ma ismét kérvényt intéztek a főszolgabírói hivatalhoz, hogy a népgyülést a hó 27-én megtarthassák, A népgyülésre a szatmári szocziálisták több szónoka is kimegy Aranyosmegyesre. * Egy év után megkerült tolvaj. Tavaly ősszel történt, hogy Szűcs Mi- hályné nagypeleskei lakosnő leszüretelve a szőlőjét, több hordó borát a háza pinezéjébe helyezte el. Egy szép reggelen arra ébredt fel, hogy a hordók közül egyet borostul elloptak. Feljelentésére a csendőrség megindította a vizsgálatot, de a tolvajt nem tudta elfogni. A napokban Jakab Imre nagypeleskei lakos berúgott állapotban lri- kottyantotta, hogy a hordó bort ö lopta el. A reá nézve oly veszedelmes kijelentést a biró előtt tette a korcsmában, a hol ép az idei szüretről folyt a szó. A tettes hiszen mondani is felesleges, a dutyiba került s most a fölött kesereg, hogy az idén lehetetlen a mások borpinezéit raegdézsmálni. * Bányászok gyűlése. A nagybányai veresvizi János evangélista nevű bányatársulat, mint tudósítónk írja, a napokban tartotta meg rendes évi köz - gyűlését. A közgyűlésen, melyen 67 részvényes volt jelen, szomorú adatok merültek fel a bánya üzeméről. Az egykor viruló bánya 600 munkással sem volt képes feldolgozni a dús produktumot, most azonban már rég óta haszon nélkül dolgozott a 60 számból álló munkáscsoport. Az állandó károsodás miatt el akarták adni e bányát, azonban vevő nem jelentkezett s igy a munkás személyzet vette ki 15 nyers haszonbér mellett. Ezen a módon legalább a személyzet együtt marad s ha saját szorgalmuk és szerencséjük beválik, úgy a sorsuk jobbru fordulhat. A bánya külső vaspályáját a kincstárnak ajánlották fel 6000 koronáért, de a kincstár csak 3000 koronáért hajlandó átvenni. A legszomorubb az igazgató helyzete, a kit 35 évi szolgálat után csak köszönettel bocsát el a részvény- társaság. * Ellenőrzési szemlék. A szokásos ellenőrzző szemléket a jövő hónapban tartják meg meg a következő sorrendben: 14-én és 15-én népföl- kelő ellenőrzési szemle és pedig 14-én a Szatmárhegyen lakók, 15-én pedig a Szatmár város területén lakók. A szemle a városházán lesz. Október 17-én és 19-én a közös hadsereghez és haditengerészethez tartozók kötelesek a „Ferencz József“ laktanyában szemlére megjelenni. Utószemle november 18-án lesz a hadkiegészítő parancsnokság állomáshelyén. Október 23-án és 24-én a honvéd laktanyában a honvédség nem tényleges állományába tartozó szemlekötelezettek tartoznak megjelenni. Tankóczi Gyula rendörfukapi- tány az az összes tudnivalókat hirdetmények utján közli az érdekeltekkel. TANŰGY. )( A vármegyei tanügy rendezése. Még a múlt évben történt, hogy Szat- márvármegye közigazgatási bizottsága felterjesztést intéz ett a vallás- és köz