Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-23 / 216. szám
2 Szatmár, gzerda S Zi A T M JL it 1 ninurvr ZY"íi/vi m ’s • Egy Budapestre érkezett bécsi távirat megerősíti a hirt, hogy a nemzetközi szoczialisták a magyar képviselő - ház csütörtöki ülésén tüntetni fognak a függetlenségi párt ellen. A tervezett demonstruczió szálai a bécsi szociális- táktól indulnak ki, (A függetlenségi-párt értekezlete.) (Saját tudósitónktól.) A függetlenségi-párt ma délután, összes tagjainak jelenlétében értekezletet tartott. Az értekezleten Kossuth Ferencz a következő három indítványt terjesztette elő: 1. Az országgyűlés foglaljon állást az alkotmányellenes „hadparancs“ ellen, s juttassa ezt a királynak tudomására. 2. Az országgyűlés tiltakozzék a három évet kiszolgált katonák visszatartása ellen. 3. Az országgyűlés hangsúlyozza ismételten a leghatározottabban a nemzeti követeléseknek feltétlen teljesítését. Komjáthy Béla, PolónyiQé- za és Justh Gyula hozzászólása után, a párt mindhárom indítványt egyhangúlag elfogadta. Tüntető katonák. Brassó, szeptember 22. (Saját tudósítónktól.) A város utczáit tegnap este a 2. és 50. gyalogezred három évet kiszolgált katonái járták be, s zajosan tüntettek a hadügyminiszter visszatartó rendelete ellen. A katonák mind hangosabban abczugolták a hadügyminisztert és egyre ezt kiabálták: — Nem szolgálunk tovább! A tüntető katonákat nagy néptömeg vette körül, a mely a tüntetők pártjára állott. A helyzet már veszedelmessé kezdett válni, midőn a rendőrség közbelépett, de a tüntetőket csak a csendőrség bírta szétoszlatni. Érdekes, hogy a két ezred legénysége nagyobbára román nemzetiségű s a tüntetők nagyobb része is román fiú volt. Furcsa dolgok városunkban. Szatmár, szeptember 22. Nem is olyan régen volt, hogy a rendőrség csak a kaszirnőket nézte és üldözte. Manapság azonban egy más vesszőparipája van : a szappanlé ! Egy országos hirü orvos mondotta nekem, hogy a szappanlé igen hathatós desinficiáló szer és minden tekintetben pótolja a karbolos vizet. — Nálunk azonban a rendőrség hadilábon áll a szappanlével, azt egyáltalában nem tűri, különösen ha a szappanlének véletlenül valami kellemes, jó illatja van. A PetőR-utczában levő házamban történt, hogy egy úri nő, lefekvés előtt, — éjfél felé, — ibolyaszappannal megmosta a kezét, a szappanvizet pedig a cseléd kiöntötte. Reggel már megütötte a rendőrnek az orrát ez a jó illat, rohant tehát a városházára és feljelentette a házmesteremet. Néhány nap múlva ugyanezen eset történt, de rózsaszappanlé miatt. A házmesteremet újból feljelentették. Ártatlan emberek ellen úgy indítanak néha hajszákat. így állván a dolgok, magam is segíteni akartam a rendőrségnek. Egy rendőrt magam mellé vettem és be mutattam neki a házamtól néhány lépésnyire levő azt a díszhelyet, a hol egymásra zsúfolva öt mészárszék van. Ezen a helyen állandóan létezik egy büzterjesztő pocsolya, de miután ez nem szappanlé, a rendőrség ügyet sem vet reá. Ugyanazon házból, hol az az öt mészárszék díszeleg, folyik ki a Petőfi-utczára az a bűzös trágyalé, mely a járó-kelőkre nézve nagyon kellemetlen, de azért a rendőrség ezt sem látja. így van ez a püspöki palotának mindkét oldalán, úgy hogy őnagymél- tósága az ablakát sem nyittathatja ki. De menjünk tovább ! A Templom-utczában nem lehet végig menni, olyan bűzös vizek foly-' nak ki a házakból; ugyanígy van a Három-utcz a és Görbe-közben, a Kossuth Lajos, Eötvös-utcza és több más utczákban. De a rendőrség ezt sem látja, mert ez nem illatos szappanlé ! De általában miért nem folyik le a viz az utczákból? A hiba a várost terheli, mert a kövezés csak úgy felületesen és nem lejtmérték szerint történik. Példával szolgálhatok. A Teleki-utczában van a leg- büzösebb árok. Ezt, igen helyesen, kezdték kikövezni, de csak néhány méterre és pedig nem mélyítve, hanem emelve, mi által az Attila-utczai járda mellett a folyadék megáll. A Három utcza-kozi bűzös árkot valahára kikövezték, de úgy, hogy most a házakból kifolyó viz nem jobbra a főárok felé, hanem éppen megfordítva, balra folyik és megáll. Ez pedig igy van mindenütt a városban, a hol uj kövezés történt. Városunkat most folyton seprik. Az összesöpört trágyát azonban hetenként csak egyszer hordják el, miáltal igen sokszor egész trágyadombok emelkednek az utczákon. A minap az Attila- utczában megszámláltam e dombokat, netto 63 volt. Tessék aztán itt ablakot nyitni! Más városban ezen szemétért, mely tulajdonképpen trágya, pénzt árulnak. Tessék itt is értékesíteni! Legalább meg lenne az a haszna is, hogy a vállalkozó naponként elbor- datná. Nagy öröme volt a város közönségének, midőn valahára meglátta a város által beszerzett uj öntöző kocsikat. Az volt a terv, hogy első sorban a Deák-teret, aztán a főbb közlekedési vonalakat és pedig az Attila, Rákóczi, Árpád, Széchenyi, Kossuth Lajos és Kazinczy-utczákat fogják öntözni. Ezeket a helyeket azonban nem öntözték. De hát tulajdonképpen hol történt öntözés ? A Kossuth-kertre is ráférne egy kis öntözés. De gondol-e erre valaki ? Bizony ezek furcsa dolgok ! Folytatom! Kovács Leó. SZÍNHÁZ Gzigány-irigység. Botrány a czigányzene versenyen. A népszínházban rendezett czi- gány hangversenybe belejátszott múlt szombaton a cziyány irigység is. Egy czigány megirigyelte sírban fekvő jó Dankó Pista dicsőségét s igyekezett ezt megrontani. A dolog igy történt: _____ Sz ombaton este gyönyörű publikum jelent meg a népszínházban. Minden pad, minden páholy előkelő közönséggel zsúfolva. (Blaháné volt a szin- lapon kiírva, hogy dalolni fog bus, szomorú és pattogó Dankó-nótákat. Blaháné azonban elmaradt, mert beteg lett, De Hegyi Aranka kárpótolta a publikumot.) Ennek a szép estének még egy érdekessége volt: fellépett egy ismeretlen népszinmüénekes, Papp Ferencz, a ki Dankót kisérte kőrútjában, Meglepve hallgatták gyönyörű baritonját, de még nagyobb áhítattal s igazi mély meghatottsággal élvezte a közönség Pósa Lajos irta Kossuth-kesergőket s a felzudult taps egyaránt szólt a szövegíró Pósának, a nóta szerző Dankó- nak s az előadó ifjú népszínműírónak. A közönség többször ujrázott, nem tudott betelni a szép nótákkal s Papp Ferencz egyszer csak bele kezdett egy frissbe. A közönség meglepve hallotta, hogy a friss nóta Lányi Géza népszínházi czimbalmos czigány kesergőjéről szól, a kinek nincs párja hetedhét országon, ugyanarról a Lányiról, a ki ott kisérte most a színpadon Papp Fe- renczet. A orfeumbeli nóta módfelett való bosszankodást keltett a közönség soraiban s lerombolta azt a nagy hatást, a melyet a Kossuth-kesergők keltettek. Pósa Lajos, a ki a színi páholyban hallgatta a nótákat, tombolva rohant a színpadra. — Ki tette ezt ? Ki engedte igy frivolizálni a Dankó-estét ? S akkor kisült, hogy ezt az ízléstelenséget maga Lányi Géza rendezte titokban. Lányi Géza ugyanis már Dankó életében irigvelette Dankó dicsőségét, mind magasabbra emelkedését és most pedig az ünnepi Dankó-estéken, a mikor Dankónak a budapesti közönség nap-nap után áldoz az elismerés oltárán, Lányi Géza felsóhajtott: — Bár inkább én haltam volna meg, most nekem csinálnának hangversenyt ! A czigány irigységnek ez a humoros megnyilatkozása azonban nem volt elég, szombaton azt Lányi kijelentette Papp Ferencznek, az utolsó pillanatban, hogy csak úgy kiséri őt czimbalmon, ha legvégül elénekli a Lányi-féle nótát. Szegény fiatal ember megijedt s beleegyezett. így tette tönkre a szombati Dankó-estét Lányi Géza. A publikum bosszankodott, de Lányi diadalmasan verte ki önmagáról a nótát. A Népszínház igazgatósága szigorúan megfegyelmezte az irigy czigányt. ÚJDONSÁGOK Ötven éves találkozó. (Saját tudósítónktól.) Ritkaság- számba menő ünnepség folyt le tegnap városunkban. A szatmári róm. kath. főgymnasiumban ezelőtt ötven esztendővel huszonkét élettől pezsgő ifjú tett érettségit. A derék ifjak elszéledtek a szélrózsa minden irányában, hogy hajlamaiknak engedve betöltsék czélul kitűzött élethivatásukat. Ifjúságuk erejét, lelkesedésük tü- zét, szárnyaló ambicziójukat vitték az élet küzdelmébe, ahol egytől-egyig derekasan megállották helyüket. És teltek az évek gyors röppe- néssel, az ifjakból férfiak, majd éltes, öreg emberek s végezetül aggok lettek. Ötven esztendő telt el ama nevezetes naptól, midőn a főgymnasium falai közül kiléptek az életbe. Persze, a halál kaszása is bőségesen aratott közöttük, a 22 ifjú a félszázad alatt le olvadt 7 öreg emberre, a kik közül a tegnapi nevezetes találkozón csak öten jelentek meg. ___________________ Ko rányi János, a szatmári ügyvédi kamara elnöke hívta meg találkozásra a volt iskola társakat, a kik közül Haller Károly dr, a kolozsvári egyetem tanára, Medveczky Endre tiszaujlaki gör. kath. lelkész, Fénye» Sándor földbirtokos és Forgách Antal munkácsi uradalmi igazgató jelentek meg. Reggel 9 órakor a főgymnasium imatermében gyűltek^ össze, hol misét hallgattak. Délben a „Pannónia“ magánter- mében társas ebédre gyűltek össze, hova vendégül meghívták a főgymnasium igazgatóját, Ratkovszky Pált, dr. Fechtel Jánost, Haliért Ottót, Haller Józsefet, dr Fejes Istvánt és Uray Gézát. Az ebéden Haller Károly dr egyetemi tanár emelt először poharat és emelkedett beszédben visszaemlékezett a gymnasiumban eltöltött fiatal évekre. Poharát Ratkovszky Pál igazgatóra ürítette. Ratkovszky Pál viszont Haller Károlyt éltette, a kire a gymnasium büszke, hogy tanítványa volt. Uray Géza az ötven éves találkozók egészségére ürítette poharát. A lelkes hangulat közepette elhatározták, hogy őt év múlva újra találkoznak. Az öreg urak olyan viruló jó egészségben vannak, hogy remélni lehet, hogy öt év múlva egy sem fog közülök hiányozni. * Egészségügyi viszonyaink felülvizsgálata. Több ízben megemlékeztünk már arról a nem éppen rózsás állapotról, mely közegészségügyünk tekin- Ietében városunkban uralkodik. Közléseink alapján a fővárosi lapok is megemlékeztek erről az aggasztó állapotról. Tudomást szerzett erről a belügyminisztérium is, a mely egészen váratlanul Hajós dr. közegészségügyi tanácsost bízta meg, hogy közegészségügyi viszonyainkról itt a helyszínen közvetlenül szerezzen informácziót és egyben vizsgálatot eszközöljön arra nézve, hogy a ragályos betegségekkel szemben a hatóság megtette-e a szükséges óvintézkedéseket. A vizsgálatot tegnap ejtették meg. A vizsgálat eredménye a közönségnek megnyugvására szolgálhat, mert kitűnt, hogy a fertőző megbetegedések most sem történtek nagyobb számban, mint máskor s a megbetegedések aránya a lakosság számához viszonyítva oly csekély, hogy az egyáltalában nem ad aggodalomra okot. Ezzel szemben pedig a hatóság a megkívánt intézkedéseket mindenkor megtette, azokat a legnagyobb erélylyel végrehajotta és szigorúan őrködött a fölött, hogy az előfordult megbetegedések elszigeteltessenek és hogy a fertőző betegségek tovább terjedése megakadályoztassék. Hajós dr. a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. A vizsgálat még tegnap befejézést nyert és Hajós dr. tegnap este visszautazott Budapestre. * Kiss Gedeon szobrának felállítása. Horvay János szobrász művész táviratilag értesítette tegnap a várost, hogy Kiss Gedeon mellszobrát már postára tette s az ma vagy holnap már meg is érkezik. A szobor felállítását Horvay János szobrász pénteken személyesen fogja eszközölni. * A nagy-károlyi színkör égése. Lapunk vasárnapi számában megírtuk, hogy a nagykárolyi nyári színkör leégett. A tűzről levelezőnk most még a következőket jelenti. A tűz a déli órákban keletkezett, a mikor a színtársulat tagjai az „Éjjeli menedékhely“ czimü Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhivom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, Ryakkendők és feiyházban kötött harisnyákra, rait az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY diVatáruháza Szatmár, Deáktér sz.
