Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-18 / 212. szám

ziz. szám. űzamiar, peinea Ö L A T M A K 1 H 1 ii L A f 1903. szeptember 18. 3 elnöke iránt tiszteletének és rokon- szenvének kifejezést adjon és úgy a megérkezésnél, mint este a Pan­nóniában a tiszteletükre rendezendő társas vacsorán nagy számban fog megjelenni. E tárgyban a rendező­ség a következő sorokat intézi a közönséghez: A tiszabecsi Rákóczi ün­nepre utaztában ßarabas Béla országos képviselő szombaton este 7 órakor, Eötvös Károly pedig szombaton este 10 óra­kor Szatmárra érkeznek, hogy innen a vasárnap reggeli 6 órás vonattal tovább utazzanak. Ez alkalommal a vasútnál fo­gadtatás, a Pannóniában pedig vacsora lesz, melyre az érdek lődőket szívesen látja a rende­zőség. § A Szamos állóvize. A vesze­delemmel fenyegető ragályos beteg­ségek fellépése érthető izgalmat kel­tett a közönség körében. A polgár- mester erélyes rendeletét megnyug­vással és megelégedéssel fogadták. A közönség — most már ismerve a ragályos betegség elleni védekezés módját, — maga is elkövet mindent, hogy a betegségek járványszerü fel­lépése megakadályoztassék. Az óvó­rendszabályok szigorú betartásával azonban még koránt sem tettünk ele­get a veszedelem elhárítására, mert a figyelemnek ki kell terjedni minden olyan körülményre, melyben a vesze­delem csirája lehet. Különösen a víz­ben rejlő baktériumok azok, melyek a legnagyobb veszélylyel fenyegetnek. Tudvalevő dolog, hogy az állóvíz va­lósággal tenyésztő melegágya a ba- czillusoknak. Sajnos, nekünk van ilyen állóvizünk, melyet a közönség egyrósze, — meggondolatlanul — házi czélokra, főzésre, sőt írásra is használ. A Fink-féle uszoda mellett van egy lejáró, a hol a cselédség és alsóbb néposztály derüre-borura hord­ják a vizet. Ez a viz pedig gáttal lévén körülkerítve, áll, miáltal a me­der megtelik posványnyal. Es ezt a vizet iszszák! Isten csodája, hogy a betegségek eddig is nem öltöttek na­gyobb mérvet. Természetes, hogy azt a lejárót a legsürgősebben el kell zárni és minthogy a hídfőnél állan­dóan van őrség, könnyű lesz az erre vonatkozó rendelet betartását szigo­rúan ellenőrizni. Egyben azonban módját kell ejteni, hogy a közönség hozzájuthasson a folyóvízhez. * Udvarias főur. Pap Géza pol­gármester érdekes levelet kapott teg­nap Budapestről. A levél élénk színek­kel illusztrálja azt, hogy némely em­ber mennyire udvarias és ha az ud­variassága egy jttányira is csorbát szenved, vagy éppen nem megfelelő úgy végtelen kellemetlenül érinti és kész a legnagyobb bocsánatkérésre is. A levelet Desewffy Aristid a Rákóczi zarándoklat rendezőségének elnöke irta. Ezt a pedantériít megértendő tudni kell, hogy Dezseffy Aristid né­hány nap előtt lelkes felhívást intézett Pap Géza polgármesterhez a zarándok­lat ügyében. A felhívást, melyet mi is közöltünk Desewffy Aristid nem saját­kezűig irta alá, hanem aláírási pe­csétjével látták el. Ez nagyon bántotta az udvariasságáról előnyösen ismert főurat s ma a legnagyobb bocsánatké­rések között kérte a polgármester elné­zését azért, hogy a felhívást nem sa­játkezűig irta alá Dessewffy Aristid iveiéhez a Rákóczi-zarándoklat rész­letes programmját is mellékelte, ame­lyet bárki megtekinthet a városházán. * Jegyzőkönyv hitelesítés. A hétfői közgyűlés jegyzőkönyvét tegnap hitelesítették. A hitelesítési aktuson, mely a városháza nagytermében a szo­kásos formák között folyt le, a tanács tagjain kivid Romka Alajos Sz. Tö­rők János és Bölönyi László bizott­sági tagok voltak jelen. * Kinevezés. Az igazságügymi­niszter Dávid István fehérgyarmati gyakorló ügyvédet a szatmárnémeti ügyészség kerületébe ügyészi megbízot­tul nevezte ki. * Trachoma Szatmárhegyen. ügy látszik, hogy Szatmár város és környékének levegője különféle beteg­ségek baczillusaival van telítve. A hastífusz, vörheny és a torokfájás jár­ványszerü fellépéséről lapunk múlt számában megemlékeztünk már s most egy újabb veszedelemről kell hirt ad­nunk. A szatmárhegyi iskolák építésé­nél dolgozó munkások között tegnap három trachomás megbetegedésnek jöttek nyomára. A trachoma fellépésé­ről telefonon értesítették Pap Géza polgármestert, aki sürgősen intézkedett a beteg munkások elkülönítéséről. A rendőrség a legszigorúbb óvintézkedést tette meg a megdöbbentő kórság el­terjedése ellen. A vizsgálat kiderítette, hogy a trachoma baczillusait idegen munkások hozták magukkal. * Betiltott szoczialista gyűlés. Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy a szoczialisták Aranyos-Med- gyes községben vasárnap nópgy ülést fognak rendezni, a melyeken külön­féle politikai „eseteket“ tesznek szóvá. A népgyülést a rendezőség be is je­lentette a szatmári járás főszolgabi- rájának, a ki azonban a bejelentés alaki hibája miatt nem engedélyezte a népgyülést. * Sirocco. Talán sohasem hang­zott olyan kétségbeesetten és annyiszor az a magyar fohászkodás, hogy adj uram, adj esőt. Napok óta valóságos sirocco uralkodik és amig mindenün­nen viharokat jelentenek a sürgönyök, Szabadkán és az egész környéken tikkasztó hőség uralkodik, melyet még tűrhetetlenebbé tesz az a siroccoszerü szél, mely, forró légáramlatával, por- felhős fuvallatával kínosan nehezedik az egész városra. Ez a kánikulánál rosszabb időjárás nagy gazdasági ká­rokat okoz. Ebben a hónapban még nem volt eső. A növényzetet tönkre­teszi a szárazság. A kukuricza máris kisült és az eddig szép kilátásra jo­gosító szőlőtermés is felényire apadt. A hőmérséklet eddig is a normálison felül volt, de a tegnapi és a mai hő­ség azt is felülmúlta. Ma reggel 25 fok volt árnyékban és délben 32 fok­kal visszatértünk a kánikulába s e mellett a perzselő déli szél fölkavarja a többheti szárazság porát, úgy, hogy valóságos samumot zúdított ránk a forró déli szél. A melegségtől, portól, tikkasztó hőségtől elernyedt kedélyek szinte apatikussá teszik az embereket, akik uton-utfélen most csak azt a fo hászkodást hallatják adj uram esőt ! hősnek történetét egy modern mese keretében pattogó versekben irta meg Csengery Gusztáv eperjesi jogtanár a kinek irodalmi munkássága az egész ország előtt ismeretes. A rend- övül érdekfeszitő könyv egy szegény nótárius fiáról szól, a ki egy főrangú íölgyhöz akar felemelkedni. Ha egyébért nem, Dulczineája iránti sze­relmében csakugyan Don Quijotte. Képzelődése tévedés, a melyből az ébredéskor kiábrándul. A könyv a szerző kiadásában, Eperjesen jelent meg s 4 koronáért kapható. A kötet méltatására legközelebb visszatérünk. IRODALOM. — Don Quijotte. Ki ne ismerné Don Quijotte lovagot, a középkor történetének e kimagasló alakját, a kiről már egész kis könyvtárra valót írtak össze. Ennek az édes illúzió TANŰGY. * Iskola átadás Nagyecseden. A nagyecsedi uj állami elemi népisko­lát, mint tudósítónk jelenti, tegnap­előtt adták át rendeltetésének. Az át­adásnál, mely ünnepélyes formában történt, a szatmármegyei tanfelügye­lőség részéről Bodnár György s tan- felügyelő, a vármegye részéről Illos- vay Endre főszolgabíró, Lichtschein Lajos mérnök és Finta Sándor jegyző voltak jelen. A bizottság előbb össze­járta az uj iskola helyiségeit, meg­vizsgálta a berendezést s aztán szép beszéd kíséretében vette át Révi Miklós szatmári műépítésztől, s ki­nek valóban művészies Ízlését és szaktudását bizonyítja a monumentá­lis épület. Az uj iskola 80 ezer ko­rona költséggel épült fel. A bizottság nevében Illosvay Endre főszolgabíró teljes megelégedését fejezte ki Révi Miklósnak. Az átadás után bankett volt. Az uj iskolában már folynak az előadások. regénycsarnok fejében akkor is, amikor az alatt a fo- lyondáros áhlak alatt elhaladt. Eta azonban távolról se gondolt e pillanatban ily huszáros léhaságra. Hiszen ez a daliás Centaur szinte be­lépett gondolata színpadára, mely tele volt romantikus ábrándokkal s szinte természetesnek találta, hogy ez a hu­szár most itt vágtat el századával az ablak alatt s tán azon csodálkozott leginkább, hogy meg nem szólítja azon a lágy, dallamos hangon, melyet álmai közben oly sokszor hallott. Előtte ez a férfi már nem volt idegen. Az életben ugyan még soha sem találkoztak, de Eta szinte kizalmas barátjának érezte már ezt a huszár- fiut, akiről tudta, az ábrándvilágban élő leányok lelkének szívósságával biz­ton remélte, hogy el fog érte jönni, elviszi egyszerű leányos boudoir-jából abba a fellegvárba, hol nem lakik raj­tuk kívül más, mint a szerelmes em­berek abszolút boldogsága. Mikor aztán másnap csengve- bongva bevonult az egész svadron Já- nosfalvára s az eddig aczivil urak du­hajkodó hangjától zajos nrilakokat, a tisztek lepték el, Eta is összekerült Mérgy Árpáddal, a ki most már elfe­lejtette a tegnapi jelenetet. Hiszen any- nyi szép asszony sürgött-forgott körü­lette, hogy észre sem látszott venni azt a hófehér-ruhás, karcsú leányalakot, ki szemérmes pirulással, de boldog mosolylyal közeledett feléje. A főhadnagy nehány banális bók­kal czukrozta be azt a keserűséget, melyet közönyével a leánynak okozott, aztán az asszonyok közé vegyült. Mert hát legkevésbbé sem szerette a vaktöl­tésre folytatott szerelmi hadgyakorla­tokat s tudta jól, hogy többé kevésbbé minden úri leány arra való, hogy fele­ségül vegyék, erre pedig nem érezte magát még elég öregnek. (Folyt, köv) Leányálmok. Irta: j-lorkay Elemér. Méray Árpád huszárfőhadnagy sem tett egyebet, minthogy egy szép napon (Eta legalább még ma is szépnek tart­ja) a felsőbb parancsnak engedelmes- lsedve bevonult a századdal Jánosfal- vára. Amint a faluvégén káromkodva rendbeszedte a legénységet, mely sze­rinte a pihenő menetelés közben úgy nézett ki, mintha nem állami mének, hanem tehenek volnának nyereg alá kényszerítve, belefuvatott a század­trombitába. Amint aztán a kürt harsogó sza­vára minden urilak ablakán kíváncsian kukkantottak ki a női fejek. Méray Ár­pádnak szilaj kedve támadt. Kora reg­gel volt még, a nap felkelő sugarai aranyfényben törtek meg a villogó hu­szárkardokon s a „vigyázz!' vezény­szóra szárbakapott lovak büszkélkedve horkantak fel. Tardosék házából a kapu előtt ácsorgó cselédeken kívül csak egy bar­na, leomló hajú leány fej kandikált ki, melynek nyakformái elvesztek a pon­gyola csipkehabjában. A főhadnagy kaczkiásan elmoso­lyodott s kinyújtva délczeg termetét a nyeregben, olyan kifogástalan elegán- cziával köszönt föl kardjával az ablak­ba, hogy az ezredes bizonyára megdi csérte volna, ha akkor még véletlenül nem a szomszéd faluban nyújtózkodott volna kényelmes ágyában. Nem volt ez egyéb, mint az a bizonyos huszáros könnyüvérüség mely lyel nyitva látja az ember maga előtt az egész világot s ha eközben, az élet tarka mezején kalandozva, útjába egy egy virág akad, vágyat érez — nem arra, hogy keblére tűzze, hanem ■ hogy leszakítsa. Ilyesmi járhatott Méray Árpád KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A ,Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, szeptember 17. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. szeptemberre . . . 7.4:6—7.47 Rozs 1903. szeptemberre . . . 7.73—7.74 Zab 1903. szeptemberre . . , . 6.23—6.24 Tengeri 1903, szeptemberre . . . 6.49—650 Repcze 1903. szeptemberre . . . 5.52—5.53 Zárlat 5 órakor: • korona Osztrák hitelrészvény ........................ 638.50 Mag yar hitelrészvény........................ 775.— Les zámitolóbank részvény .... 440.50 Rima-Murányi vasmű részvény . . . 444.— Osztrák-magyar áüamvasnti részvéuy . 644.50 Közúti vnsut....................................... 589.50 Városi villamosvasút részvény . . . 300.— Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi szept. hó 16. napján. Termény arak: Sor­izém Termény neme kor. fi kor. fl 1 Tiszta búza 14 80 15 20 2 Kétszeres 13 20 13 50 3 Rozs 11--­11 2 0 4 Árpa 09 — 09 20 5 Zab 08 20 08 40 6 Tengeri 14 40 14 60 7 Kása 20 — 20 40 8 Paszuly fehér 14 40 14 80 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 40 2 80 11 Szalonna 140 150 — Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hirlap-kiadő r-. t.‘ Egyes müvek valamint EGÉSZ KÖNYVTARAK J a legmagasabb árban - megvétetnek. K'ónyVKmsHtilts is antiqnarinn. E W Cf 1 5-------- papír-, író-, rajz- és festőszerek raktára. Deá ktér 22. szám.— ' SZATMÁR----------=„Fehér-ház“ alatt. Na ponta újdonságok LEVELEZD LAPOKBA*. Legnagnobb raktár ALBUM és EMLÉKKÖNY­VEKBEN. Ajánlja jól felszerelt raktárát úgy a magyar, valamint a küliredalom jelesebb termékeiből meglepő olcsó árak mellett. Az állami elemi iskolában használandó tankönyvek uj és használt állapotban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom