Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-16 / 210. szám
Szatmár, 1903. szeptember 16. Szerda. Második evToiyam ziu számElőfizetési árak:. Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre hóra 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételév^.)fN-<5v''' ©j Hirdetéseket N A *v' méltányos, szabott irba.11 és egyezség szerint fályesz al kiadóhivatal, Kazinc’Zy-U-6i Apró hirdetési ló szóig 40 fillér, miíM>rt; — további szó 3 fillér- Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon IOS. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : B A R T H A KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Zúgolódó katonák. A városok ébredése. Szatmár, szepr. 15. A városok voltak mindig a nemzeti jogok fészkei. Ott égtek a független magyar államiság őrtüzei. Ott talált oltalomra a magyar szó a szabad polgárok ajkain, onnan kelt uj életre a szabad szellem és a gondolat. A mikor azután föltámadt a magyar államiság, a mikor a nemzet fátyolt boritott sok mindenre, a mikor az ország elfeledte Karaf- fáékat, valamint a „duzzadt ajkú“ Lipótot és nemzetirtó politikáját, akkor a kormányhatalom megteremtette a szabadelvüség patyolattisz- taságu köntöse alatt üzérkedő uj magyar hübérrendszert. Az egyéni érvényesülés szabadságának jelszava alatt a kormány játszott most már a nemzet szuverenitásáért annak minden javával. S a kormány teljes erejével rávetette magát a városokra. Független szellemét a magyar alkotmány bástyáinak elhomályosította. Elvett tőlük minden jogot, a mivel beleavatkozhattak a nemzet ügyeibe. Kérvényezési jogukkal akként bánt, hogy az uj alkotmányos korszakban egyetlen város föliratát sem intézte el. Nyakukra adta küldötteit hivatali udvartartással, hogy a választott polgármester és tanács kerékkötőjéül legyen. Minden intézmény a kormánytól lett függő és nem az országgyűléstől. így tett a kormány és ebben a keretben sütkéreztek terebélyes fája alatt kegyének kitüntetett férfiak A városok némely polgárainak hiúságát aknázták ki a kormány politikai ügynökeiként szereplők, hogy befolyást és állásokat adván a hízelgőknek és talpnyalóknak, azoknak az utján nyomjanak el minden ellenzéki törekvést. így a városok polgárságának akarata járomba került. Nyűg lett felettük a kegyekért áhitozók és sápadozók serege. Lenyűgözték, megigázták ezek a közakaratot. S egyszerre csak újra föltárnád a városok polgárainak tettereje. Terjed a világosság. A függetlenségi törekvés fékezőit ellökik az útból. A befolyásokra nem hallgatnak. A nemzeti gondolatot helyezik elébe mindennek. Bátran állanak a nemzeti jogok és a magyar nemzeti eszmék mellé. De most uj szellem kezd derengeni a városokban. Imitt is, amott is megmozdulnak, A nemzeti szellem erejének utat kell nyerni mindenhová és a szabad gondolat politikai fékezőinek korszaka lejárt. A városok újra bástyái lesznek a nemzeti jogoknak és a faji magyarság ereje ismét feltör mindnyájában. Yalljanak szint a politikai „óvatosok és meggondoltak Ne sikkaszszák el a városok szabad gondolkozását. Ne sikkaszszák el az államból a városokat. S ha majd mindenütt föltámad a városokban az erő és az öntudat, akkor a kormány elveszíti a legújabb hűbéri jogok eddigi lekötelezettjeit. S nem maradnak számára mások, csak a nemzetiségek. Érje be velük ! TÁVIRATOK. A helyzet. Budapest szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) A politikában ma sem változott semmi. Az egész vonalon szélcsend uralkodik. Az országos képviselők a vidéken tartózkodnak s a függetlenségiek közül, akik Budapesten időztek, arra a hírre, hogy Kossuth Ferencz csak a hét végén érkezik a fővárosba, ma elutaztak. Egyetemi ifjak a katonák visszatartása ellen. Budapest, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Az egyetemi polgárok a három évet kiszolgált katonák visz- szatartása tárgyában népgyülést akartak ma tartani. A népgyülés megtartását azonban a magasabb körök nem nézik jó szemmel s az egyetem uj rektora ma figyelmeztette a diákokat, hogy a tüntetésektől tartózkodjanak. A nepgyüjtéM éZérf nem tartották meg. A néniét császár vadászata. Mohács, szepiernber 15. (Saját tudósítónktól.) Vilmos császár ma korán reggel ismét vadászott a karapan- csai erdőségekben. A reggeli órákban cserkészett. Ma este a kőriserdei vadásziakban nagy népünnepélyt tartottak, a melyen több ezerre menő nép vett részt nemzeti viseletben. A német császár kívánságára 20 pár magyar tánezokat fog tánczolni. Bécs, szeptember lé. (Saját tudósítónktól.) A kilenczedik kerületben lévő kaszárnyában ma a három évet kiszolgált katonák tüntetést rendeztek. A zúgolódás kezdeményezőit letartóztatták. A katonai körökben újabb tüntetésektől tartanak. Anarkia a szerb hadseregben. Belgrád, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Itt ma nagy szenzá- cziót keltett az a hir, hogy több ma- gasrangu katonatiszt kilép a hadsereg kötelékéből. A katonatisztek be is adták lemondásukat. A kilépés az állami hivatalnokok között elégedetlenséget szült s a zúgolódás is kitört. Késő este táviratozza tudósítónk, hogy a király öccsének Arzén herczeg- nek főparancsnokká történt kinevezése ellen a tisztek tiltakoznak. A tisztikarban valóságos anarkia dúl. Ma több magasrangu tiszt, kik valamennyien Sándor király hivei voltak, bejelentették, hogy a hadseregből kilépnek. Rasies Vlasies ezredeseket királyellenes magaviseletük miatt elmozdították állásuktól. Az elmozdítottak a haditörvényszék tagjai voltak. Masin ezredes kijelentette egy újságírónak, hogy ismét nagy mészárlások fognak történni. A párizsi áruház áldozatának temetése. Budapest, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Reichner Simont a párizsi nagy áruház szerencsétlenül járt üzletvezetőjét ma helyezték örök nyugalomra. A temetésen a fővásost a főjegyző képviselte, a ki a főváros nevében megható beszéd kíséretében koszorút helyezett a ravatalra. A temetésen óriási közönség volt jelen. Megőrült rendőrfelügyelő. Budapest, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Brenner József a buTARCZA. Irta Rákóczi. Révai Károly. Rodostó virágos, illatos mezőjén Tiszta szinaranyból csillog a verőfény ; Gyémánt csöppet ringat a szél a fűszálon, Virágok szeméből eltűnik az álom. Daloló madár száll orgona bokorra, Kurucz-daltól csendül cziprus-begyek orma Nyitó rózsafák közt, mint suhogó árnyak Régi ismerősök mosolyogva járnak. Bezerédi, Bottyán, Mikes, nagy Bercsényi S felséges urunknak hűséges cselédi Előjöttek sorban, nagy dologra várnak : Érkezése lészen a Turul-madárnak ! Jönni fog! Hisz* sokszor álmodoztak róla, Hirt hozott felőle vándor daru, gólya; Porladozó szivek mozdultak a sírban, Fölpattant egyszerre mind a mennyi sir van Ébredj íöl Rákóczi! Tárogatót fújnak ! Szárnya suhogása hallszik a Turulnak! Nagy Magyarországon fölkeltek a hősök, Ide jönnek hozzád régi ismerősök ! Magyarország ébred I Minden röge mozdul, Egész erdő látszik Rákóczi-zászlókbul; Nézd ! Utánad jönnek a szálló felhőkön, Kurucz-vér fog hullni a magyar mezőkön ! . .. Mozdul az oroszlán, fölnéz álmadozva ; — Hol van a Turul, mely lobogómat hozza ? Csak álom! . . . Könyemet idegen föld issza ? Édes hű cselédim, feküdjetek vissza ! . . . A halál Felpattant az ajtó. Hideg légáram tódult be rajta és emelt kaszával ott áll az ágy lábánál a halál. Egy hunyorgatás, egy sóhaj — es kialudt egy élet. A halál sietve tovább vándorol, teljesíteni többi kötelességét. Mögötte könyek, jajgatás, kétségbeesett tördelése a kezeknek marad. Panaszolják a halált, mert oly hirtelen jött. — Ha sejtettük volna ! — mondja mind. . . * A halál bejelenti a jöttét. Rámutat az órára és úgy mond: — Azon az éjszakán, abban az órában jövök el érte! Némán és aggódva ülik körül a beteg ágyát, rámerednek az óramuta tóra, hallgatják a beteg szive dobbanását és reszketnek a félelemtől. Ha lehullt a kasza, panaszos kiáltásra fakadt mind. Ag órának ,60 percze van, minden pereznek hatvan pillanata, minden pillanat ^z élet! — Miért kellett éppen ebben a másodperczben jönnöd ... ha sejtettük volna! Vagy belép a halál és hideg párával tölti meg a szobát; összeszorulnak a szivek és eltűnik minden öröm. Odaáll az ágy régébe, ott áll nappal és éjjel mozdulatlanul, némán, fölemelt kaszával. A beteg megilletődve néz a jelenségre, az egészségesek lesik s remélnek és várnak. A beteg halkan kö- hécsel, fél megszólítani a néma vendé get, önön hangja hallatára megfagy a vér ereiben. De múlik az idő s lepereg az esztendő. Még egyre ott áll, őrködik a halál, mozdulatlanul, lecsapásra készen tartva magasba a kaszáját. Teherré lesz az élet ezzel a néma vendéggel egy szobában. Mindannyian várnak és remélnek : de fáradtan és meggyötörtén, valamennyi gondolat csak egy czél körül lebeg: a szabadulás, a nagy béke körül. Halkan, reszkető ajkakkal suttog a beteg: — Lépj be közelebb, te idegen, jer hát, hajolj le — tedd a kezed a szivemre — hallgasd, milyen fájdalmasan dobog — vigyél csak magaddal — bocsásd le a kaszádat — vágyódom utánnad. A halál nem hall semmit, némán és könyörtelenül áll az ágy lábánál. Üres szemeire merednek valamennyien, dermesztő félelemmel. Most ők is együtt imádkoznak a beteggel: — Jer, jer! légy a barátunk, segíts rajta, szabadisd meg, lásd, hogy él a szegény! Légy könyörületes 1 Hanem a halál mozdulatlanul néz le sötét szemüregeivel. A kezek tördelése, könyörgés, jajgatás nem inditja meg. Az óra üt és tovább múlik az idő. Elcsigázva a várakozástól, fáradtan a sok virrasztástól, elszende- rednek. Ekkor — egy szemhunyoritás, egy sóhaj és kialudt egy ólet. . . De mindannyian panaszolják a halált. — Ha sejtettük volna, hogy éppen ebben az órában csapsz le a kaszáddal, nem hunytuk volna le szemünket ! A halál pedig tovább osont teljesíteni többi kötelességeit. . . Carin Michaelis.
